Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-07 / 236. szám
4 Somogyi Néplap 1987. október 7., szerda Hölgyszakma Rábai Jánosné, a kaposvári 1. számú körzeti posta- hivatal osztályvezetője, 35 léve postás. Valaha a zsinó- ros telefonközpontban kezdett el dolgozni, s még ma is szívesen emlékszik vissza azokra az évekre. Valahogy intimebb, közvetlenebb kapcsolat alakult ki a szolgálat során a telefonálókkal, igaz, akkoriban még csak 2500 előfizetőt jegyeztek a városban. ■— 1957-ben kaptuk meg az automata központot, az előfizetők száma pedig 4500ra emelkedett — mondja Rábainé — igazából egyikkel sem dicsekedhetünk. Unalmas is már (*illani, hogy a. műszaki föltételek mennyire nem megfelelők, a telefontulajdonosok számának ilyen arányú növekedése sem éppen büszkélkedés- re alkalmas. A kaposvári telefonközpont a Lenin utcai épület második emeletén van. Nem túl tágas teremben dolgozik az a 36 asszony, aki három műszakban látja el ezt a Szolgálatot. Egymással szemben, hosszú kapcsolópult előtt ülnek a hölgyek, tizenhat munkahely van a nappali műszakban. Mondják, -majd az új központ üzembe helyezése után minden táblán minden feladatot el lehet látni, egyelőire azonban az ide beérkező 90 áramkör 16 munkahelyen oszlik meg. Horváth Lászlóné például a barcsi, lengyeltóti, öreglaki és budapesti távhívásokat bonyolítja le a helyieken -kívül. Most éppen Barcsot „csalogatja”, 'hosszú -morzejeleket ’ ad a távoli városnak, egyre ingerültebben. — Percek óta hívom, nem jelentkezik, nagyon zsúfoltak a vonalak — mondja —, az Akkor már csaknem három hete tartott a rabság. Kezdetben a zsidó iskolában, majd itt, a járásbírósági fogházban őrizték őket. Napközben olvasgattak, sétálgattak, beszélgettek („könnyen megszökhettünk volna, de nem féltünk”, emlékezett Böröcz cipész.), az esetleges bírósági tárgyalástól nem vártak szigorú ítéletet. („De hiszen nem csináltam semmi rosz- szat”, nyögte az összetört Lovrenics, mielőtt felakasztották.) Rendszerint este 7 óráig maradtak a hozzátartozók, valószínű, augusztus 28-án sem távoztak volna előbb. („Az uram éppen, hogy meguzsonnázott”, emlékezett Lovrenicsné.) Kellemes, asztalomon meg torlódik a sok előjegyzési jegy, ilyenkor aztán idegesebb vagyok. Ehhez a munkához rugalmasság is kell, sőt, az sem árt, ha szemfüles az ember. Előfordul, hogy két munkahelyet is „viszünk”, akkor bizony azt sem tudom, hol áll! a fejem. A falon villogó tábla jelzi a munkahelyeknek a távhívó irányfoglaltságot. Ilyenkor hiába erőlködnek a hölgyek, nem kapnak regisztert. Pedig fontos lenne, hogy minél előbb kapcsolhassák a kért számot, a sikertelenség bizony zsebre megy. — Tavaly július óta havi ötszáz forint úgynevezett ösztönző bérezést is kapunk — mondja Panka Lajosné rendező —, de csak akkor rendelkezhetünk vele, iha nem érkezik panasz a -munkánk ellen. Rossz pontot ér például az is, ha az előjegyzési törölteti a hívó, vagy ha nem tudjuk a sürgős hívásokat a megadott időhatáron belül kapcsolni. A kaposvári kórház száma, úgy látszik, valamilyen jolly joker a városban. Itt, a telefonközpontban is számtalanszor jelentkezik be a hívó: jó napot kívánok, kórház? nyár végi délután volt. Bágyadt ég, fakuló lomb, „békebeli” keménygallérok, mellények, kézelők, s némi maradék verőfény a XIX. századból. Sokan észre sem vették a különítményeseket. A kiskapun jöttek be „hosszú tollal a sapkájuk mellett, s valami csörömpölő körömforma volt a karjukon.” Sorakozót rendeltek el, az egyik papírlapot húzott elő a zsebéből. Neveket olvasott, kemény, parancsoláshoz szokott hangon, mintha vezényelne. A szólítottak közt volt Lovrenics is, aki éppenhogy elfogyasztotta az uzsonnáját. „Az uram Lobi igazgatótanító és Simon káplán mellett állt.” Lovrenicsné, miután akkurátusán összehajtogatta és szatyrába tette a ropogósra vasalt kenyér-ruhát, láthatta, amint az urát puskatussal szájon vágják. A papot a hajánál fogva rántották le a földre. akkor a gyerekeink nem fognak habozni, a legveszeke- dettebb dologtól sem, hogy megmentsék a pozíciójukat! LOVRENICSNÉ HANGJA: „EGY PAPOT! JÉZUSOM, EGY PAPOT!” MÓRICZ ZS1GMOND A „KIVILÁGOS KIVIRRADTIG,, CÍMŰ REGÉNYÉT ÍRJA „ ... Barátom, eljön az idő, hogy megrendül a föld, de ... Már mi csak ki hagyjuk semmizni magunkat, mert elfogyott az energia bennünk. De a következők. A gyerekeink vagy az unokáink ... Mi már nem fogunk lesiklani az ősi morális útról — süvöltött az Aradi hangja —, de nem vállalok jól a gyerekekért.” A GÖLLEI PLÉBÁNIÁN Rumi az elsötétített szoba közepén állt, kezében égő gyertya. Kintről vontatott, nehézkes énekszó hallatszott, a hazatért búcsúsok vonultak el az épület előtt. „Üdvözlégy ezerszer menyország szépsége Andocsi templomnak legfőbb ékessége Menyország ékes királyné asszonya Codákkal tündöklő, kinyílott szép rózsa” Az esperes feszülten figyelt. Kiégett szeme fekete lyukként meredezett a gyér világosságban, az olvadó gyertyaviasz a mellére csöpögött. Teréz asszony, a házvezetőnő lépett be. — Megjöttek a búcsúsok, esperes úr! — szólt erőltetett Bán Lajosné a 009-en, azaz a tudakozóban dolgozik. Türelmesen válaszol századjára is: nem, kérem, nem a kórház. Bánnétól tudhatjuk meg délelőtt, ha valamilyen telefonszámra vagyunk kiváncsiak. Az előfizetők névsorát mikrofilmre vették, a Minox rendszerű leolvasóval húsz másodperc alatt ki lehet keresni a kért számot. A kaposvári telefonszámokat pedig keresnie sem kell, fejből tudja őket. — Akadnak különleges kérések is — mondja Bán né. — Volt például, aki Budapesten, a Fehérvári út 70. szám alatt egy Gyula keresztnevű ember telefon-szá- mát kérte, összefogtunk a pesti kollégákkal, kerestük a számot, de végül nem tudtuk megadni. Sokan kérnek információt keresztrejtvényhez, vagy csak egyszerűen az iránit érdeklődnek, nem tudunk-e egy jó hűtőgépszerelőt vagy ácsot. Ha tudunk, segítünk, de hát ez nem mindig egyszerű. A telefonközpontban enyhe hangzavarban ülnek a hölgyek. Négyóránként tíz perc szünetet tarthatnak, ilyenkor kinyújtóztatják el- zsibbadt tagjaikat. Furcsa, hogy amióta a posta bevezette ezt a szolgáltatást, a feladatot csaknem mindig kizárólag nők látják el. így volt az a „zsinóros” korszakban is, s ma sem változott. Rábainé azt mondja, azért hölgyszakma a telefonkezelői, mert a nők nyu- godtabbak, udvariasabbak, mint a férfiak. — Tudja — mosolyog vidáman —, egy férfi a második sikertelen próbálkozás után odavágná a telefont, és még a környékére sem jönne a központnak. Gondolja el: így is nehéz telefonálni, mi lenne, ha nekünk sem lenne türelmünk? Klie Ágnes jókedvvel —, nem akarja látni őket? — Gyorsan az ablakhoz lépett és félrehúzta a sötétítő függönyt. — Mit csinál?! — üvöltött fel a pap. — Azonnal húzza vissza azt a függönyt, mert megbánja .. . Maga ostoba némber! Hát nem mondtam ezerszer, hogy az ablakon át észrevesznek' a vascsőrüek?! Aztán rámtörnek, beköltöznek a koponyámba és szétszaggatják, fölfalják az agyvelőmet. .. Teréz sóhajtott, és megigazította a függönyt. Kint fölerősödött az ének. „Üdvözlégy ezerszer, kit az égi karok Kalocsáról hoztak ide az angyalok Mária, Mária, andocsi virágszál Ezerötszázhúszban, ki itt felvirultál” Teréz asszony kiment az utcára. A búcsúsok fáradtan, porosán vonszolták magukat a templom felé. Az énekük, úgy tetszett, mintha különvált és kissé lemaradt volna a menettől. „Amerre téged a szent angyalok hoztak füvek, fák, virágok földig lehajoltak égi illat áradt Somogy vármegyére Balaton vidékein Andocsnak völgyére” (Folytatjuk.) ~\ Versenyek, bemutatók után Öreg mesterek a kertészetről Nem túlzás, hogy mestereknek nevezem őket: a kiüti Badacsonyi József a kiskertek mestereinek őszi megyei bemutatkozásán és versenyén — egyedül a nevezettek ‘ közül — termelői nagydíjat kapott, a kőröshegyi Bödők Lajos és Rajki Sándor boraival gyűjti évről évre az elismeréseket a megyei borversenyeken. Mindhárman kistermelők, s jóval túl a nyugdíjkorhatáron is bizonyítják: ha a több évtizedes tapasztalat hozzáértéssel párosul, s nem hiányzik a szorgalom meg az egészség sem, olyan termel- vény kerül ki a fólia alól, illetve a szőlőskertből, amilyennel csak kevesen büszkélkedhetnek. Titok? Fortély? Aligha lehet szó ilyesmiről. Nem is említett ilyen dolgokat a három idős mester, amikor dicséretes eredményeikről beszélgettünk. — Alig több mint ezer négyszögöles telkemen fólia alatt és szabad földön kertészkedem. Sok idő és munka megy rá, amíg a növények olyanok lesznek, hogy díjakat szerezhetnek. Mert a mag nem minden — bár sok függ attól is —, meg kell adni a talajnak, amit a paprika, a burgonya és a többi kerti növény kíván. Meghálálja a költséget meg a gondoskodást ... A kertész nem fordíthat hátat a kertjének, mindig rajta kell tartania a szemét — állítja Badacsonyi József. És a szőlőtermelő? Bödők Lajos a kőröshegyi téesz elnökeként ment nyugdíjba. Másfél évtizede ott van pincéje legfinomabb nedűivel a megyei borversenyeken, s vagy negyven oklevele tanúsítja a sikeres szerepléseket. Főként olaszrizlingjét és burgundiját küldi vizsgáztatásra a zsűri elé. Legutóbb öt bormintájáról ítélkezett a neves szakemberekből álló testület, s valamennyit éremre érdemesítette: az idei megyei borversenyről egy arany-, három ezüst- és egy bronzérmet vitt haza az idős szőlész, s övé lett a Viticoop egyik különdíja is. Az országos versenyre olaszriz- linggel és kékfrankossal nevezett be. — Mit ajánl a most szüretelő gazdáknak? — Ügyeljenek arra, hogy egészséges hordóba egészséges must kerüljön, mert ez az egyik feltétele később a jó bornak. S az erjedésre végig figyelni kell, mert ez a folyamat befolyásolja a minőség alakulását... Rajki Sándor nyugdíjas a megyei borversenyen kiérdemelte mintáival a Viticoop másik különdíját. Neve ott található a legeredményesebb borászok jegyzékén: 1976-os és 1978-as évjáratú olaszriz- lingje egy-egy aranyérmet, ugyanebből a fajtából az 1972-es és 1979-es évjárat ezüstérmet .kapott. — Bödők Lajos barátommal ott vagyunk minden versenyen — mondta a kőröshegyi gazda, akinek valóságos bormúzeumában 1963-tól valamennyi évjárat saját termésű bora megtalálható. így nem véletlen, hogy tavaly húsz-, az idén tizenöt éves borok mintáival lepte meg a zsűrit, s ezek az olaszrizlin- gek igencsak „aranyosan”, illetve „ezüstösen” csillogtak ... — A kezelést, az érlelést én is döntőnek tartom. S az idejében végzett szüret, a fajtatisztaság is nagyban be- foyásolja a bor mennyiségét és minőségét — állította Rajki Sándor. Az idén késett a szüret kezdése. Sok függ az időjárástól; már augusztusban a zöldrothadás jeleit mutatták a fürtök. A hozamról így vélekedett Bödők Lajos: — Hagyományos tőkeműveléssel szőlészkedem, s igaz, hogy a kordonról többet lehet szüretelni, a minőség viszont — szerintem — gyengébb, mint a hagyományos módszernél... A borverseny — egyebek között — ezt a véleményt is minősítette a borminták alapján. Hernesz Ferenc Tanácskozás az erdőkről Erdő a változó világban címmel kétnapos tudományos tanácskozás kezdődött kedden a MTESZ székházában. A rendezvényt — amelyen a hazaiak mellett belga, bolgár, csehszlovák, NSZK- beli, osztrák, spanyol és szovjet erdészeti szakemberek vesznek részt — Herpay Imre, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke nyitotta meg. Ezt követően a hazai és külföldi előadók azt ismertették, hogy miként módosul az erdők világa a sokféle hatás következtében, és a szakembereknek milyen teendőik vannak a faállomány fenntartásával, továbbfejlesztésével kapcsolatban. ENGEDMÉNYES AKCIÓ A SOMOGY ÁRUHÁZ KONFEKCIÓOSZTÁLYÁN — amíg a készlet tart! Bakfis bőrkabát 12 100 Ft helyett 8980 Ft Várjuk kedves vásárlóinkat! ííaposvár, Irányi D. u. 2.
