Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-31 / 257. szám

1987. október 31., szombat Somogyi Néplap 3 A mielőbbi átadás az építő érdeke is Á hazaszeretet példája „A kaposvári áonneri felüljáró építését határidőre be kell fejezni." (A megyei pártbizottság 1987. szeptember 2-i hatá­rozatából.) JÓ ÜTEMBEN KÉSZÜL A DONNERI FELÜLJÁRÓ Emléket állítottak Marcaliban Tóth Ágostonnak Jó ütemben készült Ka­posváron az új donneri felül­járó. Érdeke ez a kaposvári Közúti Építővállalatnak is, hiszen azon a versenytár­gyaláson, ahol elnyerte ezt a munkát, a megszokottnál szorosabb határidőt vállalt, s a költségeket is a tűrésha­tárra szorították le. Veress Tibor főmérnök így emlék­szik azokra az órákra: áremelkedések miatt gyor­sabban dolgozzunk. Az ere­deti tervek szerint — ezeket az Uvaterv készítette — 1989. július 31-én kellene vé­geznünk mindennel, de ez már az utómunkálatokat is tartalmazza. Mi úgy döntöt­tünk, hogy 1988 decemberé­re letudjuk a teendőinket. A KÉV 1986. október 3-án nyerte el a versenytárgya­— lluimun voltunk ver­senyben. A Hídépítő Vállalat és a zalaegerszegi Közúti Építővállalat, illetve mi. Presztízskérdést csináltunk abból, hogy elnyerjük ezt a munkát. A hídépítők licitjé­ből látszott, hogy szoros költ­ségvetéssel kell számolnunk. Ök 158,5 millióért vállalkoz­tak volna. Mi végül 156,9 millióért csináljuk meg. Vál­lalati érdek, hogy a várható lást, és huszonhat nap múl­tán átvette a munkaterüle­tet. Ekkor tisztázták a köz­művek elhelyezkedését, a ki­sajátított területek határait, kitűzték az alappontokat. Most, egy évvel később szembeötlő a változás. Elké­szült a Kapóson átívelő híd nagyobb része, állnak az alaptestek, a felmenőfokok, a fejgerendák, fenn vannak a hossztartók, amiket az év végére terveztek a vállalat­nál. A felüljáró földmunkái a hónap végéig befejeződ­nek. Eddig csak Záhonyban és Siófokon alkalmazták az úgynevezett vasalt támfalat. Az országban harmadikként, de a vállalat történetében először Kaposváron is hasz­nálják ezt a speciális eljá­rást. A 67-es út korszerűsítése megannyi új feladat elé ál­lította a céget. A korábbi­nál jobb munkaszervezésre volt szükség, hiszen az év végéig 95 millió forint érté­kű feladatot szeretnének el­végezni. Eddig elsősorban gépekre volt szükség, elosz­tásuknál elsődlegességet él­vezett a felüljáró építése. Jövőre viszont főképpen az emberi erőre lesz igény. Az építők ígérete szerint azzal sem lehet baj. A tervezettnél fél évvel korábban, Kaposvár felsza­badulásának 44. évforduló­ján már használhatjuk az új felüljárót. „Nyugdíjba me­het” a donneri öreg híd, amelyet megviselt az idő. Ezzel persze nem fejeződik be a 67-es út korszerűsítése, mert a második ütemben még el kell készíteni a vá­rost kikerülő szakaszt is a Donnerban. Marcali tegnap új emlék­művel gazdagodott. A helyi Szabadság parkban a város szülöttének, Tóth Ágostonnak emlékművét avatta föl a Marcali Városi Tanács, a Magyar Néphadsereg Térké­pész Szolgálatfőnöksége, il­letve a Geodéziai és Kartog­ráfiai Egyesülete. A benső­séges ünnepséget — ame­lyen a város lakosai közül is sokan részt vettek — dr. Ress Zoltán, a városi tanács elnöke nyitotta meg. Rövi­den méltatta a kiváló 1848- as honvéd ezredes, Tóth Ágoston Rafael katonai tet­teit és tudományos munkás­ságát. Mint mondta: a meg nem alkuvó katonaember „szülőföldjéhez éppúgy ra­gaszkodott, mint elveihez.” Reményi Gyula altábor­nagy, a Magyar Néphadse­reg vezérkari főnökének első helyettese avatóbeszédében rámutatott: Tóth Ágoston egész élete példája volt a hazaszeretetnek. Marcali szülötte több győztes csata szervezője, vezetője; ahová elöljárói állították, ott rövi­desen a rend, a szervezett­ség vált uralkodóvá. Szemé­lyes bátorságával magával ragadta a honvédeket. Ké­pességei, adottságai és meg­győződése révén gyorsan ha­ladt előre a katonai ranglét­rán: rövid idő alatt lett szá­zadosból ezredes. Nagy Jenő SZÁMOLGATNAK A VÁLLALATOK Hogyan változik a jövedelemszabályozás ? Országos parancsnoki értekezlet a Belügyminisztériumban Országos parancsnoki ér­tekezletet tartottak pénteken a Belügyminisztériumban. Az értekezleten részt vett Hor­váth István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és Gál Ferenc, az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettese. Jelen voltak a Honvédelmi Minisz­térium, a Munkásőrség Or­szágos Parancsnoksága és a Legfőbb Ügyészség magas beosztású vezetői is. Az országos parancsnoki értekezlet előtt Horváth Ist­ván ismertette a kormány személyi kérdésekben ho­zott döntéseit. Régen várt jogszabályok jelentek meg az utóbbi idő­ben a hivatalos közlönyök­ben. Az általános forgalmi adóról és a magánszemé­lyek jövedelemadójáról szó­ló törvény napvilágot látott, így legalább a fő elveket és előírásokat megismerhették a vállalatok, s hozzáláthat­nak gazdálkodásuk átalakí­tásához, a sokat emlegetett bérbruttosításhoz és jövő évi terveik kialakításához. Ezzel egyidejűleg éppen az általá­nos forgalmi adórendszer megújulása miatt átalakult a A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Kedden Kaposvár szovjet testvérvárosából érkezett pártküldöttség Somogyba. A megyei pártbizottsági tájé­koztató után vendégeink a megye iparával, mezőgazda­ságával ismerkedtek. A véle­ménycserét a következő na­pokban a kulturális esemé­nyek követték. A termékszerkezet korsze­rűsítése. a világpiaci igények kielégítése Somogybán is ELŐTÉRBE KERÜLI a vállalatoknál. A Mechani­kai Művek marcali gyáregy­sége az NSZK-vasutak meg­rendelésére speciális konté­nereket készít. Figyelemre méltó, hogy az igény beje­lentése után hat hónappal már a piacon volt az új termék. Kétmillió márka ér­tékű sorozatkapcsolót gyárt szintén NSZK-piacra a Ka­posvári Villamossági Gyár ebben az évben. Rendszeres szállítói az északi államok­nak és az arab országoknak is. Törekvésük, hogy újabb termékekkel hódítsák meg a piacot. Az egészségmegőrzés nem­zeti programja kedvező vissz­hangra talált, a hét somogyi eseményei között is találkoz­tunk megvalósításának szán­dékával. A hét utolsó mun­kanapján regionális tanács­kozás keretében a dohányzás ártalmasságáról hangzottak el előadások Kaposváron. Természetesen, egészsége­sen — ez már a KISZ prog­ramját hirdeti. A hét végén e szellemben rendeztek ta­lálkozót a megyeszékhelyen a politikai képzési központ­ban ; vonzó reklámja volt ez az egészséges életmódnak. Nagyatádon az egészséges táplálkozásról tanácskoztak, s nemcsak beszéltek róla. ha­nem ételbemutatóval és kós­tolóval is segítettek a lakos­ságnak: mit fogyasszanak a kalóriadús ételek helyett. A Sütév, a Kaposvári Húskom­binát. a Nagyatádi Konzerv­gyár máris elkészítette azo­kat a termékeit, gmelyek megfelelnek a korszerű táp­lálkozás követelményeinek. A héten Budapesten ülése­zett az a világkonferencia, amely a veszélyes hulladé­kokkal foglalkozott. A meg­előzésről GYAKORLATI PÉLDÁT adott a salgótarjáni Karancs- hús húsfeldolgozó szövetke­zet telepe. Korszerű szenny­víztisztítót állított üzembe — adtuk hírül, de somogyi pél­dával is szolgálhatunk. Kör­nyezet- és természetvédelmi fotópályázatot hirdetett egy somogyi kis település, Iha- rosberény. Az iharosi kör­nyezetvédők példamutató te­vékenységéről a rádió is megemlékezett a héten. A MÉM erdészeti hivatalának vezetője arról adott tájékoz­tatást, hogy az erdészeti szakemberek a 2030-ig szóló programon dolgoznak. A sa­vas eső — amely Európa- szerte súlyos környezetvédel­mi gondot okoz — hazánk­ban az erdők tizennyolc szá­zalékát betegítette meg. Erő­teljes kutatómunka kezdő­dött a védekezés módjainak kidolgozására. Somogy ren­getegeiben különösen fontos, hogy mielőbb helyreálljon a temrészet ökológiája. Somogy, Zala és Veszprém megye képviselőcsoportja A BALATON JÖVŐJÉRŐL tanácskozott. Szőlőskislak adott otthont az eszmecseré­nek, amelyet a vitaszellem felerősödése jellemzett. A tá­jékoztatóból kitűnt, hogy bár az erőfeszítések nyomán több helyen javult a Balaton vízminősége, nqm csökkent a tó zsúfoltsága. Az idegen- forgalmi bevételek mutatják: dinamikus volt a növekedés, de azt nem a minőségi ven­déglátásnak köszönhetjük. A balatoni építési tilalom fel­oldása vagy megtartása e fó­rumon is téma volt. Állást foglaltak a képviselők abban, hogy az eddiginél jobban ér­vényt kell szerezni a dönté­seknek. Ilorányi Barna vállalati jövedelemszabályo­zás is. Igaz, az eredeti kon­cepcióhoz képest kevésbé csökkennek a vállalatok adó­terhei, de még így is jelen­tős az átalakulás. Valószínűleg sokan emlé­keznek még a javaslatok körüli vitákra, az ígéretek­re és a követelményekre. Az alapvető célkitűzések ezek­ből megvalósulnak. Növek­szik a vállalati vagyon- és nyereségérdekeltség, s a nép­gazdaság különböző szekto­raiban működő cégek meg­közelítőleg azonos startvo­nalról indulnak. A nagyarányú váltást az ÁFA, az általános forgalmi adózás teszi lehetővé, hiszen a költségvetés bevételei meg­szaporodnak a forgalmi adó­zás kiterjesztésével, s ebből a többletből a tevékenységet terhelő adók mérséklésével mintegy visszaadnak a vál­lalatoknak. Igaz, ezzel pár­huzamosan a támogatások leépítését tűzte ki célul a gazdaságpolitika. Az adókat pedig azért nem lehetett jobban csökkenteni, mert a költségvetés nagy hiánnyal küzd. S ennek mérséklését nem lehet elkerülni már az idén sem. összességében te­hát két ellentétes követel­mény között született a kompromisszum. A legfontosabb változás az, hogy jó néhány, korábban megszokott adóforma eltű­nik. Megszűnik a város- és községfejlesztési hozzájáru­lás, a béradó, a vagyonadó és a felhalmozási adó is. Megmarad viszont a nyere­ségadó, ami nem csökkent az előre ígért mértékben: öt­ven százalékot kell majd fi­zetni. Ez a mérték a nép­gazdaságnak csak néhány ágazatában kisebb; a mező- gazdasági és erdőgazdasági tevékenységgel foglalkozó cégek például 40 százalékot fizetnek, összességében kö­rülbelül öt százalékkal csök­ken a vállalati elvonás mér­téke, vagyis minden 100 fo­rintból 5 forinttal több ma­rad ezentúl a vállalati kasz- szákban. Ez nagyon kevés­nek látszik, s valószínűleg csak a legdinamikusabban fejlődőknek jelent némi könnyebbséget. Az viszont már mindenki számára fontos, hogy az adó­zás után a vállalatnál mara­dó nyereséget a korábbitól eltérő módon oszthatják fel, mert csökken az úgynevezett vállalati alapok száma is. Ezzel párhuzamosan a vál­lalatok saját döntésük alap­ján tartalékvagyont képez­hetnek, ha marad rá pén­zük. Ebből lehet a későbbi­ekben fedezni az esetleges veszteségeket, illetve így csökkenthető a gazdálkodás kockázata. S a vállalati te­vékenység eredményét ezen­túl az adózás után vissza­maradó tiszta eredmény mu­tatja majd — ebből vonható le a következtetés: hatéko­nyan gazdálkodott a cég vagy sem. A támogatások leépítése nem jelenti azt, hogy egyes fontos népgazdasági célok érdekében a pénzügypolitika ne adna kedvezményeket, térmészetesen normatív ala­pon. Az idén tavasztól a feldolgozóiparban a kiemel­kedő hatékonysággal dolgozó vállalatok részesülhetnek meghatározott feltételek ese­tén nyereségadó-kedvez­ményben. Ez az intézmény- rendszer megmaradt és ki­terjed a gazdaság egészére. S ahogy a Parlamentben is elhangzott, a műszaki kuta­tási-fejlesztési tevékenység is kedvezményben részesül. Ugyancsak kevesebbet fizet­nek az újonnan létrehozott vállalatok, sőt azok a cégek is, amelyek új munkahelyet teremtenek vagy dolgozói átképzését finanszírozzák. Ebből a rövid ismertetés­ből is látható, a vállalatok részben egyszerűbb, világo­sabb szabályok szerint kal­kulálhatnak majd. Bár ez egyelőre nem okoz kön­nyebbséget, hiszen a két új adónem bevezetése alapvető­en megváltoztatja a gazda­ság helyzetét, megváltoznak az árak és az árarányok, a piaci helyzet. Tehát minden vállalatnak, kis túlzással él­ve, újra meg kell találnia a helyét a magyar gazdaság­ban. L. M. A szabadságharc bukása után először a bátor ezre­dest is halálra ítélték, majd ezt az ítéletet „kegyelem­ből” 18 évi börtönre változ­tatták. Olmütz kazamatáiban •raboskodott a szabadság hős katonája. Ott készített mű­vészi értékű portréképeket fogoly társairól. S nem törte meg a rabság: tanult, szün­telenül képezte magát. Kiszabadulása után újabb oldaláról mutatkozott be: tu­dományos igényességgel lá­tott neki az önálló magyar térképészet megteremtésé­nek. Ez a törekvése nem ta­lálkozott Bécs elképzelései­vel, gátolták tevékenységét; munkássága azonban így is maradandó érték. Több könyve ma is a katonai tér­képészet alapművének szá­mít. — Nem túlzás azt mon­dani — hangsúlyozta —, hogy ami Petőfi a költé­szetnek, az volt Tóth Ágos­ton a magyar térképészet­nek. A méltatás után Reményi Gyula altábornagy felavatta a mellszobrot, Mészáros Mi­hály alkotását. Ünnepélyes zene kíséreté­ben a megemlékezés koszo­rúit helyezték el alapzatán a város párt-, állami és tár­sadalmi vezetői, a néphad­sereg, valamint az MTESZ és a Magyar Földrajzi Tár­saság képviselői. Délután a Lengyel József Múzeum képtárában kiállí­tás nyílt Tóth Ágoston ol- mützi festményeiből, majd pedig tudományos ülésre ke­rült sor. Marcali múltjáról dr. Gál József helytörténész tartott előadást. Tóth Ágoston ka­tonai és forradalmi szerepé­ről dr. Czigány István, a Hadtörténeti Intézet és Mú­zeum térképtárának vezetője beszélt. Tóth Ágostonról, a térképészetről, a Magyar Tu­dományos Akadémia levele­ző tagjáról dr. Halmai Ró­bert mérnök ezredes, a Ma­gyar Néphadsereg Tóth Ágostonról elnevezett térké­pészeti intézetének parancs­noka szólt, a ma térképésze­téről pedig dr. Papp-Váry Árpád, a MÉM főosztályve­zetője tartott előadást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom