Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-28 / 254. szám
4 Somogyi Néplap 1987. október 28., szerda Az ősz a vasgyíijtés időszaka. Most gyűjtik össze ügyes kisdiákok az osztálykiránduláshoz szükséges pénzt. Képünkön vasgyűjtő úttörők Csurgón Termelői érdekeltségű agrárkereskedelem A tsz-ker akkor látja el jól a feladatát, ha nem feledkezik el az alapítók érdekeiről. Egy évtizeddel ezelőtt ;ha- táiroztá'k el az ország termelőszövetkezetei a létrehozását és mára a termelői érdekeltségű agrárkereskedelem legnagyobb szervezete lett a Tsz-ker Közös Vállalat. 'A fővárosi székhelyű vállalatnak minden megyében működik * területi központja, ezek sorában több tekintetben is az ország legjobbjai között ’.tartják számon a nagyatádi 'tsz-kert. Az áruforgalom nagyságát tekintve első az országban, a bevételek, a nyereség .'tekintetében pedig 'a második. Frank Gyula területi igazgató hozzáteszi: — A területi központok közötti nagyfokú differenciáltság kialakulását vitathatatlanul befolyásolják egy-egy . térség agrár- és közgazdasági - viszonyai. Természetesen igen nagy szerepe van a kereskedő szervezetnél dolgozók '.szakképzettségének, kezdeményező- és vállalkozókészségének. A nagyatádi központ egy kicsit saját történetével is bizonyítja ezt. ' Ütja, tevékenysége nem volt ‘törés és buktató nélküli, négy évvel ezelőtt ez a szervezet is mélypontra ; került. Ma úgy ítélik «-meg, ez a megtorpanás sem volt „fölösleges”; olyan hasznos tapasztalatokot (hozott, amelyek nélkülözhetetlenek la mai, felfelé ívelő munkához. A megye Ihetvenhárom — csaknem valamennyi — termelőszövetkezete tagja a 'területi központnak. A (végzett munka széleskörűségét jelzi, hogy a központ ezerháromszáz szövetkezeti és 'állami vállalattal tart fenn (üzleti vagy partneri kapcsolatot, évente 1,7 milliárd forint értékű 'árut forgalmaz. A nagyatádi' központ is rendkívül sokrétű tevékenységet végez, a vállalkozási területek sokféleségét szinte lehetetlen felsorolni. 'Mezőgazda- sági, ipari termékeket i for- gamaz, segíti az anyagi-műszaki ellátást, különböző szolgáltatásokat végez. S hozzá kell tenni 'nyomban: mindezt az alapító szövetkezetek közvetlen és közvetett hasznára. A • többcsatornás értékesítés előnyét, a -tsz-ker iránti bizalmat, a kellő érdekeltséget jól jelzi, hogy bár a mezőgazdaságot évek óta természeti csapások sanyargatják, az utóbbi két évben mégis nőtt a mezőgazdasági termékforgalmazás. Ez a tevékenység adja ae összes áruforgalom 38 százalékát. Figyelemre méltó tény, hogy jelentősen emelkedik a tőkés export. Tavaly háromnegyed év alatt» 14 millió forint értékű áru (jutott nyugati piacokra közreműködésükkel. az idén pedig már huszonnégy millió. Sokatmondó az a körülmény is. hogy a visszafogott beruházási lehetőségek ellenére 'évről évre jelentősen nő a tsz-ker jármű-, gép-, iparianyag- és alkatrészforgalma. A múlt évi félmilliárdos forgalom az ! idén előreláthatólag tizenöt-húsz százalékkal növekszik. Az idei rekordszintű jármű-, gép- és ipar.ianyag-forgal- mat 'nemcsak a javuló színvonalú marketing-tevékenység, hanem »az Általános Vállalkozási Bánik Rt-vel és az amerikai érdekeltségű City Bankkal kötött lízing- szerződési ügyletek (is segi-, 1 ették. A tei mékértékesítésen. az árubeszerzésen túl. a tsz-ker anyagi hozzájárulással is igyekszik segíteni az alapító szövetkezeteit céljaik elérésében. Az utóbbi két évben például nyolc-kilencmillio forinttal járult hozzá a különböző beruházások köz»:- megvalósításához. Tavaly a bel- és külpiaci áruforgalomból, az egyre bővülői vállalkozásokból 32 millió/forint nyereséget ért el a nagyatádi tsz-ker, s nincs — nem is lehet — (megállás a termelők érdekeit jól szolgáló agrárkereskedelem továbbfejlesztésében. A gazdasági kibontakozáshoz elengedhetetlen a vállalati tevékenység továbbfejlesztése, az 'érdekeltségi rendszer korszerűsítése. A közelmúltban a TOT elnökségének határozata értelmében a közös vállalat zöld utat kapott, hogy egy »éven belül kereskedőházzá alakuljon. Dr. Győri József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője mondta a mezőgazdasági bizottság legutóbbi ‘ ülésén: — A nagyatádi tsz-ker az utóbbi években bizonyította rugalmasságát. megújulókészségét. Törekvései azt tükrözik, a vállalkozási kedv nem lankad. Ám igazán akkor látja el feladatát, ha változatlanuVnem feledkezik el az alapítók érdékeiről. A nagyatádiak ennek tudatában szervezik mai és holnapi munkájukat Vörös Márta Bútor és bútorértékesités NEM JAVULT A MINŐSÉG A kereskedelmi felügyelőségek a főváros és nyolc megye 97 bútorgyártó cégének 172 üzletében, lakberendezési áruházában és ipari mintaboltjában vizsgálták a bútorértékesítés helyzetét, a termékek minőségét, valamint a raktározást és a szállítás körülményeit. A garanciális ügyintézés szabályosságát a szervizhálózatban ellenőrizték. A vizsgálat tapasztalatai azt mutatják, a lényeges dolgokban — például a bútorok minőségében — nincs javulás. A megvizsgált 2650' bútor mintegy egyharmadá- nál kifogásolták az ellenőrök a minőséget. A hibák elsősorban a technológiai fegyelem megsértéséből, valamint a gyártás során elmulasztott ellenőrzésből adódnak. A kiskereskedelmi hálózatban sehol sem hoztak létre önálló minőségátvételi szervezetet, noha a kereskedelmi felügyelőségek a tavalyi vizsgálatok során erre külön felhívták a vállalatok figyelmét. Jelenleg is a boltokra hárul az átvételnél a minőségellenőrzés, erre azonban sem a tárgyi, sem a személyi feltételek nem adottak. A kereskedelem nem használja ki azt, hogy — még az utóbbi hetek rendkívül megnövekedett forgalma ellenére is —, az ipar kínálata néhány bútorféle, például elemes szekrénysorok, kivételével meghaladja a keresletet, s ez a korábbiaknál kedvezőbb helyzetet teremthetne arra, hogy megköveteljék a jó minőséget. A vizsgálat kedvező tapasztalata, hogy kevesebb olyan bútor kerül ma már forgalomba, amelynél hiányoznak — vagy hiányosak — a megfelelő vásárlói tájékoztatók, használati-kezelési útmutatók, minőségtanúsító okiratok. Ezeknek a hiánya, illetve nem megfelelő tartalma, akárcsak az elmúlt években elsősorban a szövetkezeti gyártók termékeinél tapasztalható. Többnyire az import bútorokhoz is hiányoznak a magyar nyelvű útmutatók. A garanciális ügyintézés azonban változatlanul hosz- szadalmas, s ez a szervizek szerint elsősorban alkatrészutánpótlási nehézségekből adódik. Természetvédelem és vadászat Beszélgetőpartnerem, Ra- konczay Zoltán, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökhelyettese előadást tartott Kaposváron a megyei múzeumban A természetvédelem és a vadászat kapcsolata címmel. Erről beszélgettünk mi is. Gyakran egymást kizáró fogalomként említik a vadászatot és a természetvédelmet. — A természetvédelem meglenne vadászat nélkül, fordítva azonban ez az állítás már nem igaz. Ha a természet védelme és a vadászat szóba kerül, általában meg kell említeni egy harmadik fogalmat is: az együttélést. Ez annál inkább fontos, mivel három részre bontható a két terület. Az elsőben a két tevékenység közömbös egymás iránt. A másodikat az jellemzi, hogy azonosak az érdekeink a vaLengyel reformgondolatok Megfelelni a világpiacon Lengyelországban az utóbbi hetekben felgyorsultak a-, események. A kormány több mint egy esztendeig tartó előkészítése után — a parlament, a szejm elé terjesztette a gazdasági reform második szakaszára vona,- kozó programjavaslatát, amelynek megvalósítása — Jerzy Urban kormányszóvivő jellemezte így — földrengésszerű hatással lesz majd a lengyel gazdaságra. A 80-as évek elején — a végletekig kiéleződött társadalmi feszültség nyomán — útjára bocsátott reformfolyamat eme új periódusa önmagában is elegendő figyelmünk fölkeltésére. Ám a lengyelek ezúttal igazi meglepetéssel is szolgáltak a világ közvéleménye számára: a szejm úgy döntött, hogy november 29-én népszavazást tartanak a reformról. A lengyel és a magyar gazdasági helyzet között lényegesek a különbségek, az alapvető mégis a hasonlóság. Lengyelországban is — éppúgy mint itthon — a gazdaság versenyképtelensége a bajok fő forrása és minden egyéb — a túlzott eladósodás, az egyensúly- hiány, a felfelé törő árak és így tovább — csak következmény. Bár 1982 óta igen sok nagy horderejű döntés, számos reformtörvény született A reform szabad utat nyit a magánvállalkozások előtt Lengyelországban, a gyakorlati megvalósítás csak lassan és nem eléggé következetesen haladt előre. így az emberek egy jelentős hányada már nem hisz a belátható időn belül megvalósuló változásokban. Az állampolgár ugyanis mindennapi tapasztalatai alapján értékel: megkapja-e a boltban, amire szüksége van, s meg tudja-e venni a fizetéséből mindazt, ami az elfogadható életvitelhez hozzá tartozik? Ráadásul azzal is nap nap után szembesülnie kell, hogy a hiánygazdálkodás egy korántsem elhanyagolható réteg számára nagyon is jól jövedelmez. A feketepiac burjánzása, az egyre abszurdabb kettős árfolyam polarizálja az emberek anyagi helyzetét, s ennek társadalmi veszélyessége szinte beláthatatlan. Elodázhatatlanná teszi a lengyel gazdasági reform felgyorsítását az is, hogy - mind fenyegetőbb közelségbe kerül a 90-es évtized, amikor a fölvett hitelek és azok kamatai a jelenlegi kétszeresénél is nagyobb fizetési kötelezettségekkel terhelik a népgazdaságot. Most 1,5 milliárd dollárt tesz ki az évi törlesztés, 1990-ben már 3,7 milliárdot kell visz- szafizetni... Az ország sorsát az export alakulása dönti el — ezt a megállapítást a Világbank szakemberei .ették a lengyel gazdaság mélyreható elemzése után. S osztják e véleményt a 'engyel szakemberek is. Az export növelésének kulcsfontosságát hangsúlyozza Krzysztof Kra- uss, a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi napilapjának, a Trybuna Ludu- nak a főszerkesztő-helyettese is, akivel a szejm október 10-i ülése után néhány nappal volt alkalmam beszélgetni Varsóban. — Nem önmagában az adósságunk nagysága a veszélyes — mondta —, ha nem az, hogy ehhez az export igen alacsony szin.je párosul. Az egy főre jutó kivitel értéke nem éri el a 400 dollárt; ennél kisebb értékkel Európában csak Albánia „büszkélkedhet”. Valamelyest 1982-höz képest ugyan léptünk előre, az akkori 4—5 milliárd dollárról felmentünk 6—7 milliárdra. de még mindig nem értiiÁ el a válság előtti szintet. A gazdaságirányítás már a reform első szakaszában szá mos intézkedéssel igyekezett a vállalatokat konvertibilis exportjuk fokozására ösztönözni: ám igazi áttörést nem sikerült elérni. A legtöbb cég számára kifizetődőbb volt belföldre termelni, mint a világpiac kemény feltételeinek megfelelni. Krzysztof Krauss három dolgot említilt: a zloty leértékelését, az exportban együttműködő vállalatok szerződéseinek új alapokra helyezését és a külkereskedelmi jog általánossá tételét. (Folytatjuk.) Szente Ottó dászokéval; ez legtöbbször az élőhelyek megvédésével kapcsolatos, valamint azzal, hogy egyformán nem szeretjük a mezőgazdaságot. Leginkább a vegyszerezést, a kíméletlen permetezéseket, a mindent felszántani akarást kárhoztatjuk. A harmadik pedig: ellentétesek az érdekeink. Mi azt mondjuk, hogy ebben az esetben is a vadászoknak kell engedniük. A nem szelektív mérgezésekre gondolok, amikor a vadász mérget tesz ki például a varjúnak, de a hollók vagy más védett fajok pusztulnak el tőié, aztán az ész nélküli domesztikáció, de ide tartozik az úgynevezett vendégfajok meghonosítására való törekvés is. így meghamisítják az élővilágot; erre a Hortobágyon történtek kísérletek a vadpulyka esetében. — Nagyon sokan úgy vannak a természetvédelemmel: elfogadják azt, hogy ez „valakinek” a feladata általánosságban, de semmiképpen sem az egyes emberé. — Valóban, vannak olyan elképzelések, hogy az államnak védjük a természetet, pedig egyetlen madár vagy növény sem lehet „állami gondozott”, a természet mindenkié. A tiltó törvények ellenére sem igaz, hogy a törvények számára kell óvni értékeinket. Éppen emiatt fontos a természetvédelem terén az oktatás, legfőképpen az általános iskolában. De nem szabad külön tantárgyként elképzelni, pláne megtanítandó növénynevek és állatok röpképeinek halmazára korlátozva, inkább a tanítási órák, a tanítás részévé kell válnia. — Mi, magyarok, szeretjük összehasonlítani eredményeinket más országokéval. Hallhatnánk erről valamit? — A nemzetközi méretekhez képest nálunk leginkább az állatvilág védett, ezen belül is a madarak. Ennek oka elsősorban a hagyomány, valamint a szigorító rendelkezések sora. Ez utóbbinak köszönhető, hogy a harminc évvel ezelőtt kipusztulóban levő fajok ismét nagy számban fedezhetők fel, sőt néhány madár védettségét az elmúlt években fel kellett oldanunk; lesz erre példa a közeljövőben is. Ami a vadászat oldalát illeti, sokkal szigorúbbak a mi rendelkezéseink, mint- például Olaszországban, Franciaországban ; ott megvalósíthatatlanok ezek a szabályok. Elégedettek viszont majd akkor lehetünk, ha nem lesz szükség a természetvédelmi hivatalra, de a nemzetközi összehasonlításokban sem kell szégyenkeznünk. B. P. F. A Somogy Megyei Településtisztasági és Kertészeti Vállalat 1988. január 1-jétől 5 évre, szerződéses üzemeltetésre átadja tabi virágboltját (Kossuth L. u. 21.) A versenytárgyalást 1987. december 1-jén délelőtt 10 órakor tartjuk a vállalat központjában; Siófok, Mártírok útja 5. A pályázatokat a versenytárgyalás időpontja előtt 8 nappal a vállalat gazdasági igazgatóhelyetteséhez címezve, írásban kérjük. Részletes felvilágosítást a vállalat központjában adunk. Telefon: 84-13-144 (100622) 13- 3 0 8
