Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-28 / 254. szám

1987. október 28., szerda Somogyi Néplap Együtt a kettő? Az alap- és alkalmazott kutatás kérdései Szent-Györgyi Albert szellemi hagyatéka A Fonómunkás Kisszínpad bemutatójáról A játéktér kialakítása, a színpad és a nézőtér együvé tartozása kifejezte Kaszás Ferenc rendezői elképzelé­sét. Az ötlet mély mondani­valót hordoz: nem vonhat­juk ki magunkat a felelős­ség alól. Szembe kell nézni az embert lealacsonyító, megalázó gyűlölettel, újra, hogy kellően felvértezzük magunkat ellene. Örkény István Utolsó vo­nata és Pilinszky János KZ- oratóriuma térben és időben együvé eső cselekménye a fasizmus képletét különböző emberi sorsokon keresztül vezeti le megindító drámai- sággal. A Fonómunkás Kisszín­pad bemutatója, az Utolsó vonat abba a sorba tarto­zik, amelyet az együttes Ka­szás Ferenc irányításával az Élhetnék én Párizsban cí­mű kabaréösszeállítással kezdett; folytatásaként Gör­gey Gábor Wiener valcerjét vitte színre, s e sajátos trip­tichon része az Örkény—Pi- linszky-montázs. Pilinszky KZ-oratóriuma adhatott ins­pirációt a színpad és a né­zőtér sajátos kialakítására, a költő képzelte úgy játéká­nak előadását, hogy bevonja a nézőket a cselekménybe. Örkény darabja egészen más térben játszódik, de a drá­mai feszültség fokozására hatásos Kaszás rendezői el­képzelése. A Fonómunkás Kisszínpad Görgey Wiener valcerével azt is bizonyítot­ta, hogy nemcsak szerkesz­tett műsorok előadásában jeleskedhetnek a szereplők, hanem egyéni színészi ké­pességeiket is kamatoztathat­ják. Most mégis visszatértek a szerkesztett előadáshoz; ebben az esetben aligha sze­rencsés a választás. Miért? Örkény Utolsó vonata cse­lekményes játék, Pilinszky KZ-oratóriuma lélektől lé­lekig hatoló írásmű, amely­nek kibontása igazán izgal­mas színpadi feladat. A gon­dolatok ugyan közösek — mégsem fejezhetők ki iga­zán együtt. Míg az örkény- darabnál a színészi játékra kell helyezni a hangsúlyt, Pilinszkynél a forma meg­szabta módon az ember bel­ső világa tárul elénk. „Az írott történelem rom­jai alatt szinte kivétel nél­kül mindannyian érintkezés­be jutottunk az íratlan tör­ténet, a szegények életének mélyrétegével” — vallja Ars poetica helyett című írásá­ban Pilinszky a Nagyvárosi ikonok kötet utószavában, abban a verseskötetben, amelyben közreadta a már idézett oratóriumot is. Ars poeticájában erőteljes hang­súlyt kap az 1939 és 1944 közötti történelem, a fasiz­mus. E gondolatoknak a. megidézése, éppúgy, mint Örkényé, nemcsak á szín­házba vetett hittel párosul, hanem a humanizmust is hirdeti. A Fonómunkás Kis­színpad vállalkozása tehát nemcsak dicséretes, hanem felelősséggel is párosuló. Bennünk, nézőkben is a fele­lősség érzését igyekszik föl­Az Állami Akadémiai Kisszínház hazánkban Bravúros hegedűszóló HANGVERSENY KAPOSVÁRON Minden bizonnyal sokáig nem felejti el -a kaposvári közönség Perényi Eszter he­gedűművész hétfő esti hang­versenyét. Az előadó reper­toárján már ' nem először szerepelt Beethoven D-dúr hegedűversenye. Mint ahogy a szünetben szavakkal is alátámasztotta: ez a „szere­lem” örök, újra és újra fel- lobban, hogy minden alka­lommal addig még fel nem ismert szépséggel ajándé­kozza meg előadóját .és a közönséget. A háromtételes mű felépítése hallatlan ener­giákat mozgósított a szólista és a zenekar részéről. A törékeny alkatú mű­vésznő érett zenei intelli­genciával, nagy technikai bravúrral, drámát lés lírát magába olvasztó mélységgel interpretálta ’a hegedűver­senyt. Második tételbeli kris­tálytiszta szólójátékát visz- szaíojtott lélegzettel hallgat­ta a közönség. Perényi Eszter 1968 óta a Rádió szólistájaként klasszi­kus és modern művek tol- mácsolója. 'Sztravinszkij, va­lamint Viski János harminc év után tavaly ismét I fel­csendülő műveivel készül ismét a közönség meghódí­tására. (Reméljük, hogy a legközelebbi komcertkörút- ján Kaposvár közönsége ezeknek a műveknek előadó­jaként is vastapssal üdvözöl­heti. A másik nagy sikert Grieg Peer Gynt I. szvitjének meg­szólaltatása aratta. A kapos­vári szimfonikusak zenekara — amelyet Németh Gyula. a Filharmónia karmestere vezényelt. — ismét megcsil­lantotta erényeit. Köztudo­mású, hogy a zenekarnak nincs állandó karmestere. A kevés, ám annál intenzívebb próba, a tagok izenei 'érzé­kenysége — az energikus és személyiségével magával- ragadó karmesteri instruk­ciók hatására —kiérlelt pro­dukciókat hozott létre. A vastaps után felcsendü­lő ismétlést — Őse ainyó ha­lála — megilletődött, csöndes tapssal köszönte meg a pub­likum. Kedves színfoltja volt az estének a mediterrán világ hangulat- és érzésvilógát megcsillantó Rossini-nyitány felhangzása. A zeneszerző 21 éves korában .komponált, Olasz nő Algírban című víg­operájának hangulati beve­zetőjét, ’a sziporkázó humor, az áttört hangszerelés és az úgynevezett Rossini crescen­do vérbő megszólaltatása tette emlékezetessé. Az est bevezető darabját utoljára említjük. Beetho­vennek István király című nyitánya nem sikerdarab. Számunkra mégis kellemes élményt jelentett a zeneóriás eme próbálkozása, amellyel a magyaros: iránti roxón- szenvét és tiszteletét igye­kezett zenei formába önte­ni. A kicsit sután megszóla­ló verbunkos dallamokat új­ra és újra áttörte a tipiku­san beethoveni hangszerelés és dallamvezetés. A szimfo­nikusok. valamint a kar­mester erényeinek köszönhe­tően a nyitánynak értékes tolmácsolását hallottuk. Végezetül meg kell emlé­keznünk Kertész Lajosnak, a Zeneakadémia zongoramű­vészének az előadott darabo­kat bemutató, szakavatott és színes bevezetőjéről, amely- lyal teljessé tette a hangver­seny nyújtotta élményt. Várnai Ágnes A stocholmi távírógép 1937. október 38-án este kezdte ko­pogtatni a hírt Szegedre, egy addig csak tudományos ber­kekben ismert professzornak: „a Karolinska Intézet tanári kara ma úgy határozott, hogy az idei élettani és orvosi Nobel-díjat önnek ítéli oda azokért a fölfedezésekért, amelyeket a biológiai égési folyamatok körül tett, külö­nös tekintettel a C-vitaminra és a fumársavkatalízisra .. Ügy gondoltuk, hogy Szent-Györgyi Albertre ak­kor emlékezünk szellemi ha­gyatékához méltóan, hanem a „sztorit” elevenítjük . fel, hanem megkísérlünk választ találni mai kérdésekre. Kö­zelebbről az alap- és alkal­mazott kutatás (közötti fe­szültségre. 'Megkerestük te­hát dr. Előd! Pál tanszékve­zető egyetemi tanárt, a Deb­receni Orvostudományi Egyetem Biokémiai Intéze­tének (vezetőjét, s arról kér­deztük: miért olyan hosszú az alapkutatásokat követő fölfedezések és 1 az alkalma­zásuk közötti idő? Szent- Györgyi Albert * 1934-ben publikálta fölfedezését, s 1937-ben máé alkalmazták — például skorbut ellen — a C-vitamint. — A tudományban nem lehet ‘határidőket, kitűzni. Nem tudjuk például meg­mondani, hogy az idei fNo- bel-díj alapkutatóinak ered­ménye, a szupravezetés — mikor ‘válik az alkalmazott kutatás tárgyává. lAzt külö­nösen nem, hogy ebből mi­kor lesz gyakorlat. Ha pél­dául Einstein 'elméletét alap­kutatásnak vesszük<— már­pedig az —, akkor az atom­bomba előállításáig harminc esztendő telt el. Az Egyesült Államokban kiszámítoták, hogy átlagosan nyolc év kell — és 50 millió dollár —, míg egy fölfedezett alap­anyagból .’gyógyszer lesz. Eb­ből a szempontból is meg­ítélhetjük, hogy mekkora os­tobaság a Celíadam körüli vita. Néha az az érzésem, hogy az Egészségügyi Mi­nisztérium úgy viselkedett, mint egy megszeppent gyet- mek. A helsinki megállapo­dás szerint új gyógyszert be­vezetni csak szigorúan meg­határozott szabályok alapján lehet. Nem Iszabad kuruzsol ni! Mégis azt kell mondanom, hogy nálunk gyakran 1 túl sok idő telik el egy-egy* föl­fedezés nyilvánosságra ho­zatala és alkalmazása kö­zött. Célzott és (koncentrált kutatásokra van .szükség. Arra gondolok, hogy ha­zánkban ‘a tudományos mű­helyei'ben solle a „kiskakas” és sok a ..kis szemétdomb”. Nagyon sok kutató önző. Eh­hez járul, hogy a tudomány­politikában még mindig sok a feudális (maradvány; a központi beruházásokat ese­tenként nem egy-egy tudo­mányos (célra, hanem sze­mélyeknek adjuk. Ezt nem azért mondom, mintha meg- bántottnak és kisemmizett­nek érezném magam. — Szent-Görgyi Albert sem volt megbántott ember? — De igen ... Természete­sen szembenállt az egész Horthy-rendszerrel, s az Egyesült Államokban : is gyakran foglalt állást! a kor­mányzattal szemben. Csodá­latos az, hogy megkeseredés helyett mindig pozitív irány­ban tudott kitörni. Jó példa erre az „örült majom” című munkálja. Nem elegendő a fonákságokról és á hiányos­ságokról beszélni, tudni kel' változtatni! — Az alapkutatást végző tudósok mégis mintha tele lennének panasszal. Hogyan lehetne meghatározni az alap- és az alkalmazott ku­tatás fogalomkörét? — Az alapkutatás: a ter­mészet jelenségeinek vizs­gálata azért, hogy meg tud­juk érteni őket. Másként kutatás, érdek nélkül. Áz alkalmazott kutatás: felhasz­nálja az ala.pismereteket, fés hasznosítja az ember (életé­nek jobbá tételéért. Sokszor azonban az alapkutatás csak akkor lehet leredményes, ha. visszajelzések érkeznek1 az alkalmazott kutatás terüle­téről. Például a rák gyógyí­tása alkalmazott kutatás len­ne, de egyelőre nincs ’tisz­tázva alapszinten sem. Az alapkutatónak azonban szük­sége van adatokra, hogy to­vább tudjon dolgozni. — Ezek szeriiit a kettőt nem is lehet szétválasztani? — A kettőt csak didakti­kai szempontból lehet egy­A Kisszínház 1824. októ­ber 126-ám : nyitotta meg ka­puit a Petrovszkaja téren. Ez ma a moszkvai Szverd- lov tér. A színház fennállá­sának kezdeti ' időszakában a társulat együtt lépett föl az opera- és balett-társulattal Nem ment ritkaságszámba, ha ugyanazok a művé zek játszottak ’a különböző mű­fajú előadásokban. A Kisszínház fennállásától fogva az új, haladó irányza­tok számár^ tört (utat, de te­vékeny szerepet vállalt a demokratikus társadalmi eszmények megfogalmazá­sában is. Itt kerültek 'színre Puskin, Lermontov, Griboje- dov, Gogol, Turgenyev és Tolsztoj művei. És. Oszt- rovszkij valamennyi darab­ja. összesen negyvenhét mű­ve volt, s talán nem vélet­len, ha a Kisszínházat emiatt Moszkvában nagyon gyakran Osztrovszkij házának neve­zik. A szovjet-időkben alakult ki a színház jó kapcsolata a munkásokkal, parasztokkal, katonákkal, A társulat tag­jai gyakorlati segítséget nyújtanak ma is az üzemek­ben kibontakozó amatőrmoz- galomnak, gyakran szerepel­nek előadóestekkel, koncer­tekkel a munkásklubokban, gyári műhelyekben, lakta­nyákban. A Kisszínházban dolgozik az ország egyik legrégibb színiiskolája, a Scsepkin Színházi Főiskola. Ma a tár­sulat nagy részét a stúdió kelteni és elmélyíteni az előadás. Az áldozatok em­léke előtt nem elég pusztán kegyelettel főt hajtanunk, sorsuk figyelmeztető, hogy soha többé ne fordulhasson elő hasonló. A visszafogott játékban is érvényesül a Fonómunkás Kisszínpad tehetséges gár­dájának minden erénye Bár­dos Éva, Bene Szilvia, Be­ne András. Horváth Péter, Máté József, Friss László, Tóth Irma és Kaszás Fe­renc a rendezői szándék alapján elismerésre méltóan oldotta meg feladatát.- Horányi Barna Szent-Györgyi Albert szege­di laboratóriumában mástól elválasztani. Az élet azonban nem ilyen. Magyar- országon sem ennyire termé­szetes az átmenet. Kapko­dunk. A (tudományos intéz­mények zászlajára ez van írva: alapkutatást. A főha­tóság lobogójára: kereskede­lemmel foglalkozzatok, igye­kezzetek megkeresni a költ­ségeket! A szegedi kutató- intézetben a biotechnológiá­hoz szükséges anyagokat kell előállítani, nekünk itt, Deb­recenben pedig alapanyagot kellene- gyártanunk. Ez időt rabol el tőlünk, s végtére is nem ez a dolgunk. 'Értsük meg, hogy komoly alapkuta­tás nélkül nincsen alkalma­zás ! Takarékosság címén pél­dául néhány éve 'számos in­tézettől megvontak egy se­re® tudományos folyóiratot. E* hiba. Alapfeltétel: az orvosi egyetemeken gyógyítani, diákokat tanítani és íkutatni kell. Egyszerre és egy léleg­zetre. Mi pedig (kemény va­lutáért hívunk külföldi diá­kokat. „Dollár ki termelő” vállalkozás is lettünk. Kuta­tó elmék pénzszerzéssel kényszerülnek foglalkozni. A rossz helyzeten csak a szakmai színvonal emelésé­vel .lehet javítani, s termé­szetesen azzal, ha igazán megbecsüli a társadalom az alapkutatókat. Ezek nélkül az alternatíva: a lopás. Sok helyütt a „koppintás” he­lyettesíti az alapkutatást, de ez hosszú távon megbosszul­ja magát. Ruttkay Levente A szovjet kultúra nap­jainak ren­dezvénysorozatában 1 találjuk az Állami Akadémiai Kis­színház magyarországi ven­dégszereplését is. A Lenin- renddel és az Októberi For­radalom Érdemrenddel ki­tüntetett moszkvai színház művészei hat alkalommal léptek az elmúlt InapokD.m színpadra. Első két előadá­sukat a győri Kisfamdy Színházban tartották, majd négy akalommal a 'Fővárosi Operettszínház adott otthont a társulatnak. növendékei alkotják. A szán­hass műsorán jelenleg har­mincnyolc darab (.szerepel. Két játszóhelyén — a nagy­színházban és ' a kamara- színházban — a mai szovjet szerzők alkotásai , mellett orosz és világirodalmi klasz- szikusok szerepelnek. Nem­zetiségi szerzők művei csak­úgy színre kerülnek/itt, mint a baráti szocialista orszá­gokból származó drámai mű­vek. Többször 'szerepelt ma­gyar darab is a társulat mű­során. A színház aktívan részt vett ja Szovjetunióban rendezett magyar drámamű­vészeti fesztiválon. Mostani vendégszereplé­sük akalmával Najgyonov Vanyusin gyermekei, vala­mint A. K. Tolsztoj Fjodor Ioannovics cár című darabját mutatják be. Ezenkívül lát­hattuk Jurij /Bondarev Vá­lasztás című darabját is. A hazánkban is ismert, nép­szerű szovjet író szívesen lés gyakran dolgozik a társulat­tal. Ez a darabja azonos cí­mű regényéből készült. ' Az októberi forradalom után új célkitűzéseket fogal­maztak meg a színház veze­tői és művészei. Abban az időben találkoztak Gorkij drámáival. Óriási sikerrel játszották az Ellenségek, Barbárok, Kispolgárok című darabot. Több Gorkij-my van ma is repertoárjukban. Egy jelenet a Választás című előadásból i Hat előadás, három darab

Next

/
Oldalképek
Tartalom