Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-28 / 254. szám
1987. október 28., szerda Somogyi Néplap 3 Kalinyini pártküldöttség Somogybán Mind fontosabbak a kapcsolatok Személyes tapasztalatokat szereztek Vendegeink a Kaposgép Vállalatnál Látogatás a göllei szarvasmarhatelepen Eszmecserében és élményekben egyaránt bővelkedett > testvérmegyénk, Ka- linyin pár t m unkás küldöttségének tegnapi napja. A négytagú delegáció M. A. Sesztovnak, az SZKP Kali- nyin Megyei.'Bizotsága titkárainak vezetésével — Tanai Imrének, a megyei párt- bizottság titkárának kíséretében — kora ‘reggel a kaposvári városi pártbizottságon tett látogatást. Tolnai Sándor, a Városi pártbizottság első titkára táj élkáztatta a vendégeket a megyeszékhely politikái, gazdasági, társadalmi és kulturális életéről. Vendégeink sokirányú — mindennapjainkra, örömeinkre és gondjainkra vonatkozó — kérdései (azt tükrözték, hogy testvérmegyénk küldöttei igyekeznek minél alaposabban megismerni Kaposvár lakóinak életét, társadalmi-gazdasági törekvéseinket, a kibontakozás'érdekében tett .erőfesizítésein- ket. A kora reggel kezdődött eszmecsere a Kaposgép Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalatnál lolytatódoít. Boros József vezérigazgató, a megyei pártbizottság tagja, Ily- lyés Ferenc, az üzemi párt- bizottság titkára és Nagy Zoltán, a KISZ-szervezet titkára fogadta |a vendégeket, akik a nagyhírű üzemmel vailó .ismerkedést a vállalat bemutatótermében kezdték. A tablókat, maketteket nézve nemcsak a Kaposgép történetéről, az itt gyártott termékekről alkothattak maguknak képet; látták a.zokat az elismeréseket is, amelyeket gyártmányaik eddig szereztek. A látottakat tette teljessé Boros József, aki tájékoztatójában szólt a. hosszú idő óta nyereséges, '1,1 milliárd forint árbevételű vállalat törekvéseiről, termelés- és fejlesztéspolitikájáról, az irányítás rendszeréről, a szervezeti felépítésről. Illyés Ferenc a vállalat pártbizottságának és pártszervezeteinek munkájáról szólt, hangsúlyozva, hogy tevékenységükben a XIII. kongresszus óta a gazdaságpolitikai munka került előtérbe. A tömör tájékoztatók nagy érdeklődést keltettek. M. A. Sesztov többek (között arról érdeklődött, hogy milyen a Kaposgép együttműködése máls vállalatokkal, hogyan képezik a szakmunkásokat, miként gondoskodnak az iitt dolgozókról; Ny. P. Navazsilov, a gazdaságtudományok kanl Ismerkedés Major Károly háztáji gazdaságával didátusa, állami gazdasági igazgató a nyereségességről kérdezett, O. Sz. Pletnyovot az érdékelte, külföldön is taníttat-e ösztöndíjast a vállalat — és lehetne sorolni tovább a kérdések tömegét. A beszélgetés során nagy egyetértés alakult ki abban: a hagyományos kapcsolatokon túli napjainkban egyre fokozódó jelentősége van annak, hogy kapcsolataink még konkrétabbak legyenek, fontos az együttműködés , szélesítése. A találkozó végén a pártmunkásküldöttség működés közben tekintette meg a vállalat gyártmányainak jó részét. Délután ikalinyini vendégeink a göllei Béke Termelőszövetkezetbe látogattak. Orosz nyelven elmondott köszöntővel és virágcsokorral Úttörők köszöntötték iá küldöttséget, amelyet Sipos József, a községi pártvezetőség titkára, Kiskirály János, a szövetkezet pálrttitkára és Kovács József községi tanácselnök fogadott a párt- székházban. Sokat jegyzetelve, nagy figyelemmel hallgatták 'testvérmegyénk képviselői Vétek Józsefnek, a szövetkezet elnökének tájékoztatóját, aki tömören vázolta a jó adottságú, magas színvonalon termelő Kapos völgyi nagyüzem gazdáilkodásá1- nak fő jellemzőit. S ahogy délelőtt, most is igen eleven eszmecsere alakult ki a vendégek és vendéglátók között. Testvérmegyénk képviselőit szinte minden részlet érdekelte az anyagi ösztönzés módszeréitől az önálló gazdálkodós gyakorlatán keresztül az érdekképviseletig. Természetesen a párbeszéd folytatódott az üzemlátogatás során is; Zsiga Lajos állattenyésztési főágazatveze- tő kalauzolásával a nagyüzem szarvasmarhatelepét tekintették, meg. A nagyüzem mellett sok szó esett a beszélgetés során a háztáji .gazdálkodás jellegéről, módszereiről, így érthető örömmel fogadták vendégeink, 'hogy e téren is közvetlen, személyes tapasztalatokat szerezhetnek. Göllében T. Cser József portáján tették látogatást, aihol a házigazdáin kívül Puska József háztáji agronómus is válaszolt kérdéseinkre. A szomszédos KisgyaJánban pedig Major Károly háiztá’i gazdaságát nézték meg. Itt Nádorfalvi Nándor elnökkel és Ba- bócsai Balázs főállattenyész- tővel is beszélgettek, képet alkotva arról az integrációs munkáról, amelyet a somogyi szövetkezetek végeznek a háztáji termelés támogatása érdekében. Munkatársunk telefonjelentése Takarékos fejlesztések Sajtótájékoztató az energiagazdálkodásról Az energiagazdálkodás időszerű kérdéseiről tartott tegnap sajtótájékoztatót Budapesten az Ipari Minisztériumban Czipper Gyula miniszterhelyettes. Két téma volt napirenden a tájékoztatón: az ipari szerkezet átalakitásának energiaügyi teendői, valamint az idei télre való fölkészülés. A kormányprogram kiemelkedő része a hazai iparnak a világszínvonalhoz való fölzárkóztatása, ezen belül az energiagazdálkodás jobbítása. A miniszterhelyettes is azzal vezette be mondandóját, hogy gazdasági bajaink egyik eredője, hogy az energia- és az alapanyag- ipar a feldolgozóipar rovására fejlődött. A gazdasági föllendülést elsősorban a feldolgozóipartól várjuk: mind igényesebb, mind magasabb feldolgozottsági fokú termékekre van szükség, mert a világpiacon ezekkel lehet sikereket elérni. Tehát a fejlesztési eszközökből többet kell juttatni a feldolgozó- iparnak, ám ez csak úgy oldható meg, hogy a pénzt kevés energiát igénylő fejlesztésre fordítjuk. Magyarán szólva: az energiagazdálkodás és a feldolgozóipar fejlesztése csak a legnagyobb összhang esetében hozhat sikereket. Czipper Gyula elmondta, hogy mindezt figyelembe véve készültek el az energiagazdálkodás közép- és hosszú távú tervei. Elsősorban azt vizsgálták a program megalkotói, hogy az érvényes és a várható világpiaci kőolajárakat figyelembe véve mennyire gazdaságos a hazai energiatermelés. Kiderült, hogy a legolcsóbb az atomenergia, valamint a lignitre alapozott erőművek működtetése. Ezért Pakson újabb atomerőműblokkok épülnek és felújítják a gyöngyösvisontai Gagarin hőerőművet, valamint lignitre állítják át a tiszapal- konyai erőművet. A szénbányászat is ennek megfelelően fejlődik. A széntermelés marad a jelenlegi szinten, de a lignitbányászat emelkedik, a barnaszén kitermelése viszont csökken. A Pécs környéki feketeszén-bányászat a korábbi elképzeléseknél szerényebb mértékben fejlődik; újabb geológiai vizsgálódás szükséges a Mecsekben, s azután kell dönteni róla, hogy nyitnak-e új bányákat. A gazdaságtalanul termelő Kossuth- és Béta-aknát viszont 1989-ig bezárja a Mecseki Szénbányák. A miniszterhelyettes hangsúlyozta: az energiatakarékosság továbbra is kiemelt program. A nemzeti jövedelem egyszázalékos emelkedéséhez 0,4 százalékos energiafelhasználás-növekedés járulhat. A mai adat — 0,6 százalék — azt is jelzi, hogy a takarékoskodás módszerei még nem elegendőek, jobbakat kell találnunk. Helyzetünket, fejlődésünket alapvetően meghatározta, hogy a hazai kőolaj- és földgáztermelés — amely minden importnál olcsóbb — csak 1990-ig tartható a mai szinten, azután csökkenni fog, a ma ismert készletek kimerülése megkezdődik. Így többszörösen is fontos a takarékoskodás, és nagy szükség van arra, hogy a geológiai kutatásokat erősítsük, hiszen még van rá esélyünk, hogy új lelőhelyeket fedezzünk föl, avagy a már művelt olaj- és gázmezők ismeretlen lehetőségeit megtaláljuk. Fontos, hogy a kőolajfeldolgozó ipar mind több értékes árut termeljen. Nagy eredmények születtek e téren az utóbbi években, 50- ről 66 százalékra nőtt a kőolajfeldolgozó ipar magas szintű termékeinek az aránya. A téli fölkészülésről szólva a miniszterhelyettes elmondta: az ország idei energiafelhasználása a tervezettnél nagyobb lesz, ez az év eleji szokatlan hidegnek tudható be. Az anyagi ágazatokban — tehát a termelésben, a szállításban és egyebütt — a tavalyihoz viszonyítva egy százalékkal több energia fogyott el az első félévben, a lakossági és a kommunális energiafogyasztás 6 százalékkal volt több az 1986 hasonló időszakának fogyasztásánál. A második félévben javult a helyzet. Ezzel együtt mind a lakosságnak, mind a közüle- teknek takarékoskodniuk kell a most következő télen. Az energiaellátás nincs veszélyben, az erőművek szénkészlete, a belkereskedelem készletének mennyisége elegendő, bár nem mindig kapható az a szénfajta, amit a lakosság éppen keres. Földgázból mind az ipar, mind a lakosság igényeit mínusz 8—10 fokos napi átlaghőmérsékletig korlátozás nélkül ki lehet elégíteni. Ha ennél hidegebb lesz, akkor azok az ipari üzemek, amelyek átállíthatok, földgáz helyett olajat fognak használni. A villamosenergia-ellátás — miután nemrég belépett a paksi négyes blokk termelése — kiegyensúlyozott lesz. Luthár Péter Eredményes tehéntartás Tanácskozás és bemutató a toponári téeszben A toponári Kapostáj Termelőszövetkezetben 1979 és 1987 között alaposan megváltozott a vetésszerkezet. Nőtt az őszi és tavaszi kalászosok termőterülete, kisebb mértékben emelkedett az árukukoricáé is, ugyanakkor 33 százalékról 12 százalékra esett vissza a vetett szálas- és tömegtakarmányoké, mert a gyepterületek termőképességének fokozásával is előállíthatták — ráadásul olcsóbban — az állatok eleségéi. E csaknem egy évtized alatt a tehenenkénti tejhozam 2888 literről 5200 literre, a tejből származó bevétel 7 millióról 12,7 millió forintra nőtt, a nyereség pedig — az akkori 1,4 milliós veszteséggel szemben — az idén várhatóan meghaladja a 2 millió forintot. Az évek során szelektálták, minőségileg javították a tehénállományt. A számok alátámasztják a szövetkezet elnökének, Bodnár Imrének a kijelentését: ilyen és ehhez hasonló módszerekkel kell megoldani az ágazat gondját, nem pedig részleges vagy teljes felszámolással. Az adatokat a tapasztalati eredményeket tartalmazó megállapítások tegnap a toponári Kapostáj Tsz-ben hangzottak el, azon a rendezvényen, amelyet a házigazdák több közreműködővel — köztük a Boscoop Agráripari Fejlesztő Közös Vállalattal — szervéztek. Balatoni András, a közös vállalat dombóvári kirendeltségének helyettes vezetője arról szólt, hogy milyen lehetőségek adódnak a közös érdekeltség kialakítására a Boscoop termelési rendszerben, Bodnár Imre pedig a közös gazdaság termelési szerkezetének és eredményeinek összefüggéseit ismertette. Ebben a téeszben a szarvasmarha-tenyésztés egyre javuló helyzetét egy, 1980 márciusában készített üzemi határozat alapozta meg. A program abból indult ki, hogy belső intézkedésekkel, üzemi szervezeti „operációval” is megoldható a gond. Ennek megfelelően felülvizsgálták az ágazat helyzetét, módosították a 4000 hektáros gazdaság vetésszerkezetét, s most már ott tartanak a tehenészet műszaki bázisának fejlesztésével, hogy év végére 15 millió forintos költséggel elkészül az új, Alfa-Laval technológiával felszerelt korszerű fejőház. Nem tagadják: olykor vitákra is sor kerül a különböző termelési rendszerek képviselőivel, az azonban kétségtelen, hogy a Boscoop számos, más üzemben szerzett tapasztalataiból ők is hasznosíthatnak egyet s mást. Szoros — és egyre tartalmasabb — kapcsolatokat alakítottak ki tudományos kutatóintézményekkel, fontosnak tartják a napra kész értékelemzést, a költségek és a hozamok folyamatos összevetését. Évek óta számítógépes tervezést végeztetnek például a Debreceni Agrártudományi Egyetemmel. Évente 200—200 hízómarhát — köztük 140—160 hízott bikát — értékesít a {Ca- postáj Tsz, s elégedettek a Boscoop által ajánlott R- Unicarb takarmánykiegészítővel, amit a hízómarhákkal etetnek — tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit Baranyai Sándor főállattenyésztő. Az idei — háromnegyed évi — adatok tanúsága szerint ennek az ele- ségnek a felhasználása révén csökkent a takarmányköltség, kedvező a súlygyarapodás, javult az állomány minősége, az exporthányad. A hízlalási munka eredményeiről győződhettek meg a szakemberek Orciban, a téesz hízómarhatelepén. Itt a tegnapi program befejezéseként Nagy Imre telepvezető mutatta meg az állományt, ismertette a hizlalás, a takarmányozás módszereit. „ _