Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-28 / 254. szám
2 Somogyi Néplap 1987. október 28., szerda Megkezdődtek a magyar—lengyel tárgyalások Tanácskozik a KKP XIII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) Zbigniew Messner és Grósz Károly behatóan tájékoztatták egymást országaik helyzetéről és a stabilizációs programokról, amelyek megvalósításán mindkét ország dolgozik. Mind a szűkkörű eszmecserén, mind az azt követő plenáris ülésen Grósz Károly azt hangsúlyozta, hogy nem elsősorban a külső gazdasági környezet rosz- szabbodásában, hanem elégtelen alkalmazkodási képességünkben kell keresnünk jelenlegi problémáink okait. Az egész gazdasági kibontakozáshoz szorosan kapcsolódik a politikai intézmény- rendszer reformja, a parlament és a kormány viszonyának megváltoztatása. Mindkét fél kölcsönös érdeklődését hangoztatta a másik országban folyó gazdasági reformok iránt. - Ameny- nyiben valamelyik szocialista ország nagyobb lépéseket tesz a reformfolyamat kiszélesítése, vagy felgyorsítása érdekében, ez biztatást jelent a többi ország számára, mutattak rá. Megerősítették, hogy a két ország azonos véleményen van a KGST korszerűsítésének kérdésében, abban, hogy annak teljes működését dinamizálni kell, mert jelenlegi formájában nem csak a sokoldalú, de a kétoldalú kapcsolatok és együttműködés fejlesztését is akadályozza. Andrzej Dorosz és Patkó András lengyel, illetve magyar pénzügyminiszter-helyettesek a két ország közötti egyéni turistaforgalomban érvényes valutaellátmány kötelező összegének emeléséről írtak alá megállapodást. Ennek értelmében november elsejétől a lengyel és a magyar turisták tartózkodási naponként legalább 300 forintot, illetve 1600 zlotyt, de minimum 1200 forintot, illetve 6500 zlotyt kötelesek beváltani. Ez a korábbinak a kétszerese és ugyanilyen arányban nőtt a kötelező tranzitbeváltás is, ami a magyaroknál napi 1600 zloty, a lengyeleknél (vonattal) 150, gépkocsival 300 forint. Az esti órákban Zbigniew Messner díszvacsorát adott Grósz Károly és kísérete tiszteletére, amelyen mindkét kormányfő pohárköszöntőt mondott. Zbigniew Messner pohárköszöntője A lengyel kormányfő emlékeztetett a magyar és a lengyel inépet összekötő hagyományos. történelmi barátságra, amit a haladásért és a szabadságért vívott közös harc pecsételt meg. Ezután így folytatta: „Grósz elvtárs, az ön lengyelországi látogatása és tárgyalásaink újból megerősítették a népeink közötti évszázados testvéri kapcsolatokat, és ösztönzést adtak ezek továbbfejlesztéséhez. Ma,' a szocializmus korában új formákkal és új tartalommal gazdagítjuk barátságunkat. Együttműködésünk fejlődése különösen az utóbbi években gyorsult fel: mind pol/itikai, mind gazdasági, mind pedig tudományos és kulturális téren. Igen kedvező szerepet játszottak ebben országaink vezetőinek. Woj- ctech Jaruzelskinek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkárának, a lengyel Államtanács elnökének és Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának rendszeres találkozói. .Sikeresen valósítjuk meg a Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköz- társaság kapcsolatai fejlesztésének 1984—90-re szóló komplex programját és közösen dolgozunk gazdagításán, az ezredfordulóig való meghosszabbításán. Megérett ugyanakkor a felismerés, hogy az egyszerű árucsere már nem elégséges eszköz és hamarosan kimerülnek az ebben rejlő lehetőségeik. • Közösen kell tehát az együttműködés korszerűbb formáit keresnünk: a termelési együttműködésben, a szakosodásban, s mindenütt, ahali ez szükséges és lehetséges, körös lengyel— magyar vállalatokat kell alapítani. Ezen a téren máir több éves tapasztalataink vannak. A ma aláírt lengyel—magyar kormányközi megállapodás kétségtelenül ezt a célt szolgálja. Lengyelországban elismeréssel adózunk a Magyar Népköztársaság sikereinek, amelyeket az egész/társadalom erőfeszítése nyomán, a Maigyar Szocialista Munkáspárt vezetésével érték el. Meggyőződésünk, hogy e vívmányok megőrzését ;és gyarapítását fogja szolgálni a magyar .kormány munka- programja, amelyet Grósz elvtáirs ismertetett a magyar országgyűlésen. .Őszintén ezt kívánjuk önöknek. Ismerjük és a saját körülményeink között kellően hasznosítjuk a testvéri Magyarország tapasztalatait a szocialista (demokrácia fejlesztésében és a népgazdaság reformjában. Ügy vélem, mai tárgyalásaink azt bizonyították, } hogy országaink eltérő sajátosságaitól függetlenül a szocialista építésben hasonló problémákkal találkozunk és ebben nem állunk egyedül. Teljes az egyetértés közöttünk abban, hogy az országainkban végbemenő változások (sikerének feltétele — Grósz Károly válaszában a maga és munkatársai nevében szívből jövő köszönetét mondott a meghívásért, a baráti fogadtatásért, majd arra emlékeztetett, hogy „a magyar—lengyel barátságnak évszázadokra visszanyúló mély és erős gyökerei vannak, amelyek a nemzeteink számára súlyos, sorsformáló időkben is kiállták a történelem megpróbáltatásait. A magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt, kormányunk különleges fontosságot tulajdonít a lengyel néphez, a Lengyel Népköz- társaság kormányához, a lengyel társadalom vezető erejéhez, a Lengyel Egyesült Munkáspárthoz fűződő testvéri viszony ápolásának, a baráti együttműködés fejlesztésének. Fő céljaink azonossága, alapvető érdekeink egybeesése ad meg-megújuló tartalmat a kölcsönös megértéshez, egymás törekvéseinek önzetlen támogatásához. Nagy figyelemmel kísérjük a Lengyel Népköztásaságban folyó szocialista építő munkát, a társadalmi-gazdasági stabilizálást, a szocialista megújulást, a nemzeti megegyezést, a gazdasági-társadalmi reformok kiteljesítését szolgáló tevékenységüket, örömmel töltenek el bennünket sikereik, a LEMP 10. kongresszusán elhatározot- tak megvalósulása. Hisszük, hogy lengyel barátaink nemcsak a nehézségeken lesznek úrrá, hanem sikeresen megvalósítják politikai, gazdasági reformcéljaikat, gyarapítják, erősítik a Lengyel Népköztársaság jóhírét és nemzetközi tekintélyét.” „Mi úgy tekintünk a testvéri Lengyelországra — folytatta — mint hazánk fontos történelmi szövetségesére és őszinte partnerére. Országaink együttműködése számos területen lendületesen, eredményesen fejlődik. Ebben fontos szerepet töltenek be rendszeres párt- és állami kapcsolataink, melynek sorában meghatározó jelentőségűek Kádár János és Woj- ciech Jaruzelski elvtársak iránymutató találkozói. Eredményeket értünk el az 1984 —1990-es évekre szóló kétoldalú komplex program végrehajtásában és hamarosan lezárjuk a magyar—lengyel együttműködés fejlesztése 2000-ig szóló programjának előkészítését. Nicaraguában nagy a benzinhiány. A várakozó autók hosszú sorokban állnak az egyik managuai töltőállomásnál Élnek a többes jelölés módszerével Grósz Károly válasza Eddigi eredményeink és nagy ívű céljaink ellenére országaink együttműködésében — különösen gazdasági, műszaki és tudományos téren — még jelentős tartalékaink vannak. Közös érdek, hogy a kölcsönös előnyök alapján, új módon, a korszerű formák és eszközök alkalmazásával az eddiginél gyorsabban, rugalmasan cselekedjünk. Jobban kell ösztönöznünk a vállalatok közötti közvetlen termelési kapcsolatok kiépítését, s bővíteni kell az együttműködést olyan meghatározó ágazatokban, mint az elektronika és a személygépkocsigyártás. Gondot kell fordítanunk gazdagodó kulturális együttműködésünkre, hogy az jól szolgálhassa a két nép hagyományainak és mai életének alaposabb megismerését, a magyar—lengyel barátság szálainak szorosabbra fűzését. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott véleménycserénk egyértelműen megerősítette, hogy a világ- politikai kérdésekben pártjaink és kormányaink azonos álláspontot képviselnek. Üdvözöljük a Szovjetunióban kibontakozó átfogó jellegű, nagy horderejű reformokat, nagy reményeket fűzünk azokhoz. Tárgyalásaink alapján meggyőződéssel mondhatom, hogy mostani találkozónk hozzájárul országaink sokoldalú együttműködésének fejlesztéséhez, népeink barátságának elmélyítéséhez.” Végezetül Grósz Károly a Lengyel Népköztársaság sikereire, a lengyel nép boldogulására, a két ország pártjainak gyümölcsöző együttműködésére, a két nép barátságára, Zbigniew Messner kormányfő, valamint Magyarország valamennyi lengyel barátjának egészségére ürítette poharát. Kedden délelőtt ülést tartott a Kínai Kommunista Párt XIII. kongresszusának 187 tagú__elnöksége. Olyan döntést hozott, hogy több, a politikai bizottság által javasolt dokumentumot terjeszt a küldöttcsoportok elé megvitatásra. Az Űj Kína által közzétett jelentésből kitűnik, hogy az új Központi Bizottság, illetve a központi fegyelmiellenőrző bizottság megválasztásakor a többes jelölés módszerével kívánnak élni. Ez újdonságot jelent a Kínai Kommunista Párt gyakorlatában. A kongresszus által megválasztandó harmadik szerv, a Központi Tanácsadó Bizottság esetében a jelöltek száma megegyezik a bizottság helyeinek számá val. A dokumentumok azoknak a neveit tartalmazzák, akiket az előválasztásokra, a Központi Bizottság és a központi fegyelmi-ellenőrző bizottság jelöltlistájára felvesznek. Az elnökségi ülés döntéseinek értelmében a XIII. kongresszuson titkos szavazás lesz. A jelöltek az előválasztások eredményei alapján válnak majd ismertté. Az előválasztásokon legalább öt százalékkal több küldöttnek kell indulnia annál, mint amennyi a teljes jogú tagok száma a Központi Bizottságban, illetve legalább öt százalékkal többnek annál, mint amennyi hely van a központi fegyelmi-ellenőrző bizottságban. A Központi Bizottság póttagjainak esetében az előválasztásokra jelöltek száma legalább 12 százalékkal lehet több a tényleges létszámnál. Az ülésen jóváhagyták a szavazatszámlálók listáját, őket a különböző küldöttcsoportok delegálták az előválasztásokra. A kongresz- szus elnökségének ülésén — ez a kínai hírügynökség jelentése szerint a második volt — Csao Ce-jang, a KKP KB megbízott főtitkára és Po Ji-po, a Központi Tanácsadó Bizottság elnökének helyettese mondott beszédet. A kínai sajtó kedden bő részleteket közölt azokról a csoportülésekről, amelyeken a Kínai Kommunista Párt XIII. kongresszusának küldöttei a Központi Bizottság beszámolóját vitatják meg. Po Ji-po, a Központi Tanácsadó Bizottság alelnöke rámutatott a vitában, hogy a XIII. kongresszus folytatása a KB 1978 decemberi plénumán elfogadott politikának, azaz a reform és a nyitás politikájának. Csien Csi-csen külügyminiszter-helyettes azt hangoztatta, hogy a párt és a kormány funkcióinak szétválasztása lehetővé teszi majd, hogy a kormány teljes mértékben gyakorolja jogkörét. Szung Tö-fu, a Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség KB első titkára kijelentette, hogy a szövetség 56 millió tagja örömmel vállalja azt a szerepet, amelyet a Központi Bizottság jelöl meg a fiatalok számára és üdvözli a pártvezetés megfiatalítását célzó lépést. Ni Cse-fu, a Kínai Szak- szervezetek Országos Szövetségének VB-elnöke a 130 milliós kínai munkásosztály nevében biztosította egyetértéséről és támogatásáról a Központi Bizottság beszámolóját. A kínai népi felszabadító hadsereg küldöttei a hadsereg támogatásáról biztosították a kongresszus célkitűzéseit. Több katonai vezető kifejtette, hogy a reform célkitűzései megfelelnek Kína tényleges adottságainak és a nép alapvető érdekeinek. A tibeti küldöttek üdvözölték a Központi Bizottság beszámolójában felvázolt vonalat és politikát. Hangoztatták, hogy egyetértenek az 1978 óta követett nemzetiségi politika folytatásával, mert ennek a helyes politikának az eredményeként jelentős fejlődés következett be Tibetben, megerősödött Kínában a nemzeti egység, a politikai stabilitás. A Kínában élő, de Tajvanról származó küldöttek, akik 1800 párttagot képisel- nek a kongresszuson, azt a meggyőződésüket fejezték ki, hogy a Központi Bizottság beszámolójában megfogalmazott politika előmozdítja majd Kína és Tajvan békés újraegyesítését. A határidő szorításában Egy hét van még hátra a közép-amerikai béketerv első szakaszára elhatározott intézkedések megvalósítására. A térség öt államfője augusztus 7-én Guatemalavárosban a megállapodás aláírásakor egyezett meg abban, hogy 90 napot biztosítanak a kormányok és a felkelők közötti tűzszünetre, a nemzeti megbékélési párbeszédek megkezdésére. Bizonyára maguk az elnökök — miként a külvilág is — tisztában voltak azzal, hogy a terminus nagyon szoros. Hiszen Nicaraguában már ötödik éve, Salvadorban pedig hetedik esztendeje dúl a harc. A sietséget Washington fenyegető nyilatkozatai indokolták: Reagan elnök mielőbb törvényhozási jóváhagyás elé kívánja terjeszteni a nicaraguai ellenforradalmárok újabb, ezúttal másfél évre szóló 270 millió dolláros segélyezésének javaslatait. Ezen az egész béketerv összeomolhat: a kontrák támadása közepette nem várható el a nicaraguai vezetéstől, hogy megszűntesse a rendkívüli intézkedéseket, korlátlan mozgásteret biztosítson a belső és a külső ellenségnek. Az öt államfő a Guatemalavárosban kitűzött határidővel Reagant kívánta megelőzni, a béketerv sikeres előrehaladása esetén a washingtoni honatyák többsége a kontrák segélyezésének felújítása ellen szavazna. Nicaragua a maga részéről nem kevesebbet tett kötelezettségvállalása teljesítése érdekében. Felállították a nemzeti megbékélési bizottságot, ha zökkenőkkel is, de beindult a párbeszéd az ellenzéki pártokkal. Egyoldalú tűzszünetet rendeltek el a hon- durasi határzónáknál. Tárgyalnak a misz- kitó indián ellenforradalmi szervezettel. Engedélyezték a fő ellenzéki sajtóorgánum, a Kedd esti kommentár La Prensa újbóli megjelenését, felfüggesztették a cenzúrát. Salvadorban és Guatemalában jóval hátrább tartanak, a kormányzat és a hazafiak párbeszéde ugyan megkezdődött, de még nem sikerült megállapodni a tűzszünet feltételeiről. Tulajdonképpen Honduras van a legkényesebb helyzetben, egy héten belül ki kellene ebrudalnia területéről a Washington által támogatott kontrákat. Erre azonban aligha kerül sor. A közép-amerikai országok most lépés- hátrányukat ellensúlyozandó máris Nicaraguát vádolják, hogy nem hajlandó közvetlen tárgyalásokra kontrákkal, ami a tényleges tűzszünet előfeltétele — legalábbis szerintük. A béketerv ugyan egyértelműen fogalmaz, amennyiben a kormányok és a fegyvertelen ellenzék dialógusát irányozta elő, az érintett országok viszont eltérően értelmezik ezt. Costa Rica, Salvador és Honduras szeretné rávenni — nyilvánvalóan washingtoni jóváhagyással — a sandinista vezetést, hogy üljön egy asztalhoz a kontrák vezetőivel. Nicaragua viszont úgy véli, a kontrák tényleges vezetői az észak-amerikai kormánykörök, s ezért Washingtonnal kíván tárgyalni. Daniel Ortega az ENSZ- közgyűlés fórumán is indítványozta az Egyesült Államok és Nicaragua feltétel nélküli tanácskozásának haladéktalan megindítását a kapcsolatok rendezésétől. Most kedden a costa ricai fővárosban ösz- szeültek a közép-amerikai államok külügyminiszterei, hogy a közelgő határidőre való tekintettel még utoljára egyeztessék nézeteiket a béketerv rendelkezéseinek értelmezéséről. Elválik, hogy sikerül-e kompromisszumot elérni. Ellenkező esetben félő, hogy az egész, hosszú távra szóló rendezési erőfeszítés zsákutcába jut. O. L. Gy belső erőfeszítéseink mellet — a megfelelő nemzetköz légkör fenntartása. Elsősor ban a világbékére, a fegy verzetek csökkentésére.! ; kölcsönös bizalom erősítésé re, a .kelet—'nyugati enyhü lésre és a tőkés 'világnak a: emberiség globális iproblé máiban elfoglalt Ikonstruktí’ álláspontjára gondolunl Ezért /határozottan támogat illír Mihail rinrharRCitt ars, valamint az egesz szó- ialista köizösség és az egyes agállamok bátor leszerelési Iképzeléseit illetve kezde- nényezéseit. Zbigniew Messner ezután i Magyar Szocialista Munkáspártra és annak vezetőére, Kádár Jánosra, a ma- ;yar nép boldogulására, Jrósz Károly és a jelen levő nagyar vendégek egészségé- e ürítette poharát.
