Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-14 / 216. szám

Tisztelt * Szerkesztőség! Bizonyára elkerülte a figyelmüket az építőanyag-el­látásban jelenleg tapasztalható, szinte minősíthetetlen helyzet. Pár éve valamennyi folyóirat, a rádió, a tv fog­lalkozott az ellátás gondjaival. Igaz, hogy építőanyagot akkor is nehéz volt beszerezni, de legalább olvasni, hal­lani lehetett róla. Jelenleg viszont nem tudni, hogy miért, nem lehet például téglát, vb-gerendát, kerámia béléstes­tet, bátaszéki cserepet kapni. Kérem, kíséreljék meg megtudni, s ha valósnak ható választ kapnqk, szívesen olvasnánk a lap hasábjain az előállt okokról, nehézségekről, a várható vásárlási lehe­tőségekről. . Tisztelettel: Horváth Ibolya Kaposvár Tagkönyycsere, kibontakozási program A Pártélet 8—9. száma közli a Központi Bizottság 1987. június 23-i határozatát a párttagsági könyvek cse­réjéről, s Domokos László­nak a cikkét a párttagsági könyvek cseréjének céljáról. Miben különbözik a gaz­dasági-társadalmi kibontako­zás 1987. július 2-án elfoga­dott programja az előző ha­tározatoktól; miben áll je­lentősége, újszerűsége? — erről szól Markó István elemző írása. Bálint Tibor a tanácsok hatósági tevékeny­ségének társadalmi környe­zetét vizsgálja. A párt-, az állami és tár­sadalmi szervek, szervezetek mennyire igénylik a nyilvá­nosságot? Mit kell tennünk a politikai nyilvánosság szé­lesítése, fejlesztése érdeké­ben? — ezekre a kérdésekre keresték a választ a szer­kesztőség álltai rendezett ke- rekasztal-beszélgetésen. Az eszmecserét Lakos Sándor, a Pártélet főszerkesztője ve­zette. Napjainkban módosulnak a művelődés feltételei, szoká­sok és a műveltség szerkeze­te. Nem elhanyagolható kér­dés, hogy a szórakozás-szó­rakoztatás milyen mértékben vállal részt a művészeti ér­tékek közvetítéséből. Szőke Sándor a hazai szórakozás és szórakoztatás helyzetének el­lentmondásait elemzi. Fordulatot kell elérnünk a vállalati gazdálkodásban, s az ehhez szükséges feltételek kialakításában. A folyóirat összeállításában három vál­lalatvezető vall erőfeszítései­ről, illetve eredményeiről, gondjairól. Gazdasági, társadalmi, po­litikai és tudományos éle­tünk fejlődése sok tekintet­ben új igényeket támaszt a közoktatással, mindenekelőtt a közoktatási rendszer alap­ját jelentő általános iskolá­val szemben. Ezért kapott kiemelt helyet a általános iskola fejlesztése a VII. öt­éves tervidőszakban. Kele­men Elemér áttekinti, mi­lyen feltételrendszerben mű­ködik a mai általános iskola. Szuperkemény anyag SZKM—R márkanévvel a természetes gyémántéval megegyező keménységű új szuperkemény anyagot fej­lesztettek ki Poltavában, a mesterséges gyémántokat és gyémántszerszámokat gyár­tó üzemben. Az ebből készült forgácsolószerszámok, szer­számkések és vágóélek éltar­tóssága több tucatszorosa a keményfém-szerszámoké- nak, alkalmasak a nagyke­ménységű színesfém-ötvöze­tek és műanyagok megmun­kálására. Az új anyag alkalmazásá­val 3—5-szörösére növelhető a munkatermelékenység, na­gyobb pontosságot és felületi simaságot lehet elérni, és évente 500 ezer rubelnál is nagyobb megtakarítást. Somogyi Néplap XLIII. évfolyam, 216. szám 1987. szeptember 14., hétfő Felállítják a repülés emlékművét Az Örs vezér terén a közeljövőben avatják fel Illés Gyula szobrászművész alkotását, a magyar repülés emlékművét. Valamikor itt volt az első repülőterek egyike (MTI-fotó — Földi Imre felv.) Kálmán-mű a Tv-színházban KÉSZÜLŐ ÚJ PRODUKCIÓK Űj tévéfilmek, zenei és kulturális összeállítások for­gatása kezdődött meg a na­pokban a Televízió műhe­lyeiben. A Magyar Televízió, az NSZK-beli ZDF, az osztrák ORF kétrészes fil­met készít az _ anyák meg- mentőjének, Semmelweis Ig- nácnak az életéről. A leg­újabb kutatási eredmények­re épülő forgatókönyv a tör­téneti .hitelesség igényével követi nyomon Semmelweis munkásságának döntő ese­ményeit Bécsben és Pest- Budán. A film magyar sze­replői egyebek között Bálint András, Eszenyi Enikő, Bács Ferenc és Haumann Péter. A Budapesti Madrigálkó­rus fennállásának 30. évfor­dulója alkalmából 40 perces dokumentumfilmet forgat az együttesről a Televízió zenei és kulturális főszerkesztősé­ge. Zenei életünk egyik kül­földön is ismert, igen nép­szerű kórusát archív, illetve a legújabb felvételek segít­ségével mutatja be az össze­állítás. Szekeres Ferenc kar­naggyal Meixner Mihály be­szélget a kórusról és a, mad­rigál műfajáról. A szerkesztőség másik produkciója a Markó Iván- portréfilm lesz. A Prospero című összeállításban a nézők megismerkedhetnek majd a balettművészként és ko­reográfusként egyaránt ki­váló táncossal, a Győri Ba­lett művészeti vezetőjével. A Mafilm műtermeiben már forgatják a Tv Zenés Színház legújabb előadását, a Kálmán Imre művéből ké­szült A montmartre-i ibolya című operettet. A világ szín-, padain több mint fél évszá­zada hódító darab Párizsba, a Montmartre-ra, a fiatal mű­vészek vidám, élettel és lel­kesedéssel teli világába ka­lauzolja el a nézőket. Az operett rendezője Maár Gyu­la, a főbb szerepeket Kocsis Judit (énekhangja Kárpáti Magdolna), Kováts Adél (Zempléni Mária, Lippai László (Laczó András és Hirtling István (Gerdesits Ferenc) alakítja. Az Arany féri gábban is. Mégis miiért já­Holnaptól sorsjegyet ad a sofőr Ha a Dorottyával taxizik, betétkönyvet nyerhet SORSOLÁS 1988 ÁPRILISÁBAN A felvétel nem pontos. Nem is lehet, mert amit a képről hiányolhatunk, az bennünk él. Kevés helye van Kaposvárnak, ahol a város őrzi régi hangulatát. Húsz éve lassan, hogy az Arany tér közelében élek. A téren átvezető út föld­szintes házai fölött eljárt az idő, mély árkok árulkodnak arról, hogy újakat emelnek helyükbe. Megváltozik az Arany János utca képe. Va­jon, fog-e őrizni valamit a régiből? Ezen tűnődtem séta közben, míg eljutottam is­mét a térre. Reggelre friss kenyér il­latát hozza a szél a közeli pékségből. Nincs az a ko­rán kelő városi, aki meg­előzhetné az első árust, aki mire kinyitjuk szemünket, gondosan elrendezi portéká­ját a piaci betonasztalon. A nagypiac, a vásárcsar­nok már nyüzsög. Csupa szín, itt sárgán virít a tök, ott a paprika piros füzérén csillan meg a fény, arrébb méh száll az édes csemege- szőlőre, hogy belekóstoljon. Itt, a kispiacon. az Arany téren nem tobzódnak a szí­nek, de kevés kivétellel mindaz megtalálható, ami a vásárcsarnokban. Talán drá­runk ide azok, akik köny- nyűszerrel elsétálhatnánk a nagypiacra is; kényelmeseb­ben busszal utazhatnánk. Az Arany tér nemcsak a piaci napokon, szombaton és vasárnap népes, délutá­nonként szívesen ülnek ki a kőasztalokra az árnyas pla­tánfák alá a környékbeliek, beszélgetnek, kártyázgatnak, sakkoznak. A tér élete kisvárosias. A környezet megőrzendő vá­roskép. No lám, félteni kez­dem! Ismerős arcok a piacon. A környék (kistermelői is szívesen jönnek ide, hogy ánuikon túladjanak. Vajon ők is érzik, azt a különös hangulatot, aimit én? Isme­rősként köszöntjük egymást szomlhat reggelenként, még vasárnap is, pedig már csak az újságért indultam. Hív a tér olyankor is, amikor nincs dolgom a környéken. Elég egy pillantás, hogy .^belessek” titkába. Jól ismert vállalkozás Ka­posváron a Kiosz Dorottya taxi, amely magánfuvarozók szövetsége, és személy-, va­lamint teherszállítással áll a lakosság rendelkezésére. Közismert, hogy a Doroty- tya taxi megbízható, a 11- 170-es telefonon bármikor elérhető, gyors és pontes, E tényeken kívül holnaptól még valamit érdemes figye­lembe venni mindenkinek, aki taxival kívánja elérni célját. A szervezethez tar­tozó taxisok ugyanis nyere­ményakciót hirdettek: aki a Dorottyával utazik, ötezer forintos autónyeremény-be- tétkönyvet nyerhet. Szeptember 15-étőL min­den utas, aki legalább har­minc forint viteldíjat fizet, sorsjegyet kap a Kiosz Do­rottya taxi sofőrjétől, és minden újabb harminc fo­rintért újabb sorsjegy jár. Aki tehát hosszabb útra ve­szi igénybe a taxiit, egy egész marék sorsjeggyel a zsebében szállhat ki belőle. Természetesen nemcsak a személy-, hanem a Dorottya tehertaxi is kínálja a nyeré­si lehetőséget. A szövetkezett magánfu­varozók már ki is váltották és letétbe helyezték azt az öit au t óny ere m ón y-.be té t ­könyvet, amelyet hét és lel hónap múlva közjegyző je­lenlétében kisorsolnak a sorsjegy tuljadonosa.í közöl*. A lehető legszerencsésebb esetben tehát akár egy va­donatúj autóval is gazda­gabb lehet, aki a Kiosz Do­rottya taxival utazik a kö­vetkező hónapokban. S hog\ kétség ne férjen- az akció tisztaságához, itt közöljük a betétkönyvek számát. Soro­zat: 13, szám: 0696312, . 13, ... 14, ... 15 és ... 16. Sorsolás: 1988. április 2-án Senki se feledje: harminc forintonként egy-egy sors­jegy a Dorottyától, ötezer vagy sokkal több forintot érhet! (X) Horányi Barna Tarka sorok KASZINÓZÓ TÁBLABÍRÁK Darnay Kálmán Ka­szinózó táblabírák cí­mű kétkötetes mun­kájában — a szerző szavai szerint — „kor­festő történeti tréfák” leírásával rég letűnt, furcsa világba, a vár­megyét irányító neme­sek, megyeházi tiszt­ségviselők, politikusok adomázó, anekdotázó köreibe vezeti el az olvasót. Pölcz János ácsmester maga volt a testet öltött butaság. Kisfaludy Sán­dor egyszer marhaitató vályút készíttetett vele. Amikor elkészült a vá­lyú, Kisfaludy megje­gyezte: — Ügy látom, János, egy kicsit szűkre szabta a vályú itatóját. — Nem lehet az, nem- zetes uram — szólt visz- sza a mester, s fejjel be­lehajolt az itatóba. — Látja, nemzetes uram? Megvan nekem minden­re a tapasztalati' mérté­kem. Ha az én fejem -be­lefér, ihatik belőle a leg­nagyobb ökör is ... * * * A napóleoni csaták után francia sebesültek­kel keveredett Sümegre egy francia felcser, Mar- schal doktor. Lánybolon- dító szép férfi volt, há­rom megyéből jártak hozzá a betegek. A hely­béli szépségek közül az egyik jogásztudós Julis­ka nevű lánya járt szor­galmasan hozzá gyógyu­lást keresni. A doktor szabadulni akarván a lánytól, egy alkalommal mérgesen kibökte: — Nincs a kisasszony­nak semmi komoly ba­ja. Menjen férjhez, és olyan egészséges lesz, mint a makk, mert ez csak olyan lánybetegség! — Hát vegyen el fele­ségül! — Tudja, kedves kis­asszony, mi csak írjuk az orvosságot, de ma­gunk nem szoktuk be­venni ... * * * A sümegi kolostor bo­rospincéjének pincemes­tere a múlt század har­mincas éveiben Fakun- dus atya voljt. A hatal­mas étvágyú barát ita­lozás dolgában is az első legények közé tartozott. Róla maradt fenn a hí­ressé vált mondás: — Pálinkát három elv­ből nem iszom: tiltja a fogadalmam; árt az egészségemnek; külön­ben is ma már négy ku­pával ittam... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztö-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatalnál, a hirlap- kézbesitöknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hirlapelöfizetési és Lapellátási Irodánál (HELÍR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési dij egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom