Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-15 / 217. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLIII. évfolyam, 217. szám Ara: 1,80 Ft 1987. szeptember 15., kedd Nagy figyelem hazánk iránt Olasz pártküldöttség Somogybán Sevardnadze Washingtonban Levelet hozott Gorbacsovtól Reaganhoz Tegnap a kora esti órákban Udinéből három­tagú pártmunkásküldött­ség érkezett megyénkbe. Az Olasz Kommunista Párt Friuli-Venezia-Glulla tar­tományi bizottságának de­legációját Renzo Toschi, a bizottság tagja vezeti. Ven­dégeinket Tóth János, a megyei pártbizottság titká­ra és dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyet­tese fogadta. Az első hiva­talos programban részt vett dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság tit­kára is. Röviddel a megérkezés után nemzeti zászlókkal díszített tárgyalóasztalnál kezdtek munkához a két megye vezetői. Tóth János az általános gyakorlatnak megfelelően megismertette vendégeinket Somogy természeti, népessé­gi viszonyaival, település­szerkezetével, majd részlete­sebben szólt az egyes terme­lő- és nem termelő ágazatok helyzetéről, fejlődéséről, me­gyénk sikereiről és gondjai­ról. Az életkörülmények ala­kulásával összefüggésben mutatta be kiemelt társada­lompolitikai programjainkat, erőfeszítéseink eredményeit, majd a párt belső életéről, tartalmi munkájáról és a la­kosság közérzetéről, politi­kai hangulatáról adott hű képet. Befejezésül a Közpon­ti Bizottság társadalmi-gaz­dasági kibontakozási prog­ramját, annak előzményeit taglalta, s utalt a kormány- programra, amelyet e héten terjesztenek a parlament elé. Válaszul Renzo Toschi, a delegáció vezetője köszönte meg a szívélyes fogadtatást, a tartalmas, tömör tájékoz­tatót, és az olasz kommunis­ták, a határtartomány gond­jairól szólt. Elmondta, hogy kommunistáikat nagyon ér­deklik a szocializmus építé­sének tapasztalatai, s nem Daniel Ortega nicaraguai államfő felszólította Reagan amerikai elnököt, hogy tart­sa tiszteletben az augusztusi közép-amerikai csúcsérte­kezleten elért megállapodá­sokat. Ortega vasárnap mon­dott beszédet San Jacinto te­lepülésén abból az alkalom­ból, hogy 166 éve kiáltották ki Közép-Amerika függet­lenségét Spanyolországtól. Ortega rámutatott arra, hogy politikai és ideológiai hovatartozástól függetlenül igen egységes közös állás­pontot hagytak jóvá augusz­tus elején a térségbeli ál­lamfők, és ezt a tényt Wa­shingtonnak nem lenne sza­bad figyelmen kívül hagynia. Ortega bejelentette: a ni­caraguai kormány újabb in­tézkedéseket hozott a közép­amerikai csúcsértekezlet határozatainak megvalósítá­sára: kegyelemben részesíti mindazokat a személyeket, akik más közép-amerikai or­szágok állampolgárai és el­lenforradalmi tevékenység miatt börtönbüntetésüket töltik, továbbá a nicaraguai udvariasságból tette hozzá: a magyarországi valóság ha­tással van az európai életre, befolyásolja a földrész mun­kásmozgalmának törekvé­seit. Megemlítette, hogy nem­régiben az egyik tekintélyes olasz- lapban nagyon fontos cikk jelent meg a magyar- országi gazdasági helyzetről, a reform irányáról és lehe­tőségeiről. Figyelemmel ta­nulmányozták, s mint mond­ta: — Érdekeltek vagyunk ab­ban, hogy gazdasági és poli­tikai szempontból is tovább­fejlesszük, gyümölcsözőbbé tegyük kapcsolatainkat. A küldöttség vezetője ez­után elmondta, hogy tarto­mányukban hasonló nehéz­ségekkel küzdenek, mint ná­lunk. Igaz, ott az a fő gond, hogy nem tudnak mindenki számára munkalehetőséget állampolgárok számára meg­könnyíti visszatérést az or­szágba. Magyar—amerikai vegyes vállalat alapítását előkészítő budapesti iroda felállításáról írt alá szerződést Budapes­ten hétfőn Doleschall Sán­dor, a Magyar Szénhidrogén- ipari Kutató-Fejlesztő Inté­zet igazgatója és Robert W. Trainor, az Occidental Pet­roleum Corporation kelet­európai igazgatója. A vegyes vállalat célja az, hogy elő­segítse a két fél kőolajipari és -bányászati szellemi ter­mékeinek értékesítését a fej­lődő országokban, valamint a szocialista és a tőkés pia­cokon. A magyar kutatóknak több mint kétszáz olajipari sza­badalmát kapja meg értéke­sítésre a vállalat, s ugyan­biztosítani. Olaszországban a munkaképes lakosság 11, a tartományban 9 százaléka munkanélküli. Magyarázat­ként hozzátette: ez összefüg­gésben van az elektronikai forradalommal is. Fő céljuk, hogy megtartsák versenyké­pességüket a világpiacon, s emiatt olyan beruházások folynak, ahol a korábbi mun­kaerőt nem lehet megtartani. Másiik problémájuk a fej­lesztés minősége. Ezzel ösz- szefiiggésben utalt a környe­zetvédelem és a fejlesztés el­lentmondásaira. Mint mond- «ta: ezek politikai feszültsé­geket is okoznak. — Most ellenzéki párt va­gyunk — folytatta Renzo Toschi —, képtelenek va­gyunk olyan baloldali blok­kot kialakítani, amely kor­mányozhatná az országot. A kommunista párt a tarto­mányban a szavazatok 20 százalékát szerezte meg, te­hát sürgősen új utat kell ta­lálnunk ; megoldásit keres­nünk a társadalom szociális helyzetében végbement ked­vezőtlen változások feloldá­sára. A többségi pártok olyan programokat dolgoztak ki, amelyek meghaladják le­hetőségei nket. Ezekre is vá­laszolnunk kell. Nem tartha­tó, hogy a jó ütemű álla­mosítás után mostanában egyre több üzem a külföldi csak jelentős mennyiségű szellemi termékkel növeli a kínálatot az amerikai fél is. Az együttműködés kiterjed majd új termékek kifejlesz­tését és sorozatgyártásuk megszervezését célzó vállal­kozásokra is. Az előkészítő iroda magyar és amerikai szakemberei az év végéig dolgozzák ki a részletes ja­vaslatokat a vegyes vállalat működési feltételeiről, tevé­kenységi köréről, legcélsze­rűbb munkaprofiljáról. En­nek alapján várhatóan a jö­vő év elején hozzák létre a budapesti székhelyű vállala­tot, amelynek alapító tőkéjé­ből a magyar fél 51, az ame­rikai partner pedig 49 szá­zalékos arányban részesedik majd. tőiké tulajdonába kerül. Az a véleményem, hogy az euró­pai munkásmozgalomnak kö­zös programot kellene kidol- gozni a felvetődő új kérdé­sek megválaszolására, az új jelenségek megoldására. Ezért is szeretnénk elmélyül- ten tanulmányozni a magyar valóságot. E témakör kapcsán bonta­kozott ki a beszélgetés. Ren­zo Toschi kérdése az volt: vajon a hetvenes évek gaz­dasági fellendülése, nagy len­dülete és’ a megtorpanás után most hogyan tovább? Milyen elképzelések vannak a kibontakozásra, lehet-e to­vábbfejleszteni a gazdaságot — és milyen módszerekkel —, vagy stagnálásra számí­tanak a magyar kommunis­ták? Az összetett kérdésre dir. Sarudi Csaba adott őszinte, nyílt választ % késő estig tartó eszmecserén. Olasz vendégeink ma Ba- latonfenyvesre és Boglárlel- lére utaznak, szerdán pedig kaposvári programmal zárul rövidre szabott somogyi lá­togatásuk. Megnyílt a KGST Moszkvában hétfőn meg­kezdte munkáját a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsa Végrehajtó Bizottságá­nak 124. ülése, amelyen ma­gyar részről Marjai József miniszterelnök-helyettes, ha­zánk állandó KGST-képvise- lője vesz részt. A vb-ülés napirendjén ki­emelt témaként szerepel a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa tevékenységé­nek alapvető korszerűsítése érdekében végrehajtandó intézkedések egyeztetése. Tárgyalni fognak továbbá egyebek közt a KGST-tag- országok egyesített energeti­kai rendszerének 2000-ig szó­ló fejlesztéséről, a KGST- tagországok műszaki-tudo­mányos haladása 2000-ig szó­ló komplex programja telje­sítésének menetéről, ezen be­lül elsősorban a komplex automatizálás területén ki­tűzött feladatok végrehajtá­sáról. A Végrehajtó Bizott­ság ülése foglalkozik a KGST Vasárnap, közép-európai idő szerint este, Washing­tonba érkezett Eduard Se- vardnadze szovjet külügy­miniszter. A repülőtéren új­ságíróknak kijelentette, hogy óvatos derűlátással tekint kü­szöbönálló tanácskozásai elé. „Az elmúlt időszakban jelen­tős haladást értünk el, sok­ban közeledett álláspontunk, de még sok a megoldásra váró kérdés is” — mondotta. Egy, a nyugatnémet Pershing 1/A típusú rakéták amerikai robbanófejeire vonatkozó kérdésre válaszolva rámuta­tott: vannak olyan kérdések, amelyek eddig csak másodla­gosnak tűntek, most azonban elsődleges fontosságot kap­hatnak a megállapodás jövő­jét illetően. A robbanófejek kérdése ilyen komoly kérdés. Sevardnadze közölte: le­velet hozott magával Reagan elnöknek Mihail Gorbacsov- tól, nem válaszolt azonban arra, hogy mi a levél tartal­ma, illetve elfogadja-e a szovjet vezető az amerikai elnök meghívását. Kijelentet­következő ülésszakának elő­készítésével is. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Alekszej Antonov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhélyettese, a magyar— szovjet gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési kormányközi bizottság társelnökei megtanfották újabb találkozójukat Moszk­vában. A bizottság társelnökei szakértők bevonásával teljes- körűen áttekintették a két ország kormányfőinek 1986 decemberi és ez év júliusi találkozóin elért megállapo­dások végrehajtásának me­netét. Értékelték az 1987. évi kölcsönös áruszállítások alakulását, megvizsgálták az 1988. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyv előkészítésével összefüggő időszerű kérdése­ket. Áttekintették azokat az intézkedéseket, amelyek a tengizi kőolaj- és földgázle­lőhely termelésbe vételével te: egy esetleges csúcstalál­kozó mindenekelőtt attól függ, hogy milyen eredmény­nyel járnak a mostani meg­beszélések. „Neki fogunk gyürkőzmi a munkának” — ígérte a szovjet külügymi­niszter. * Közben egy magas állású amerikai kormánytisztviselő megerősítette, hogy Reagan elnök a múlt héten valóban elutasította Weinberger had­ügyminiszter egyes, az utol­só pillanatban támasztott fenntartásait a rakéta-megál­lapodásról folytatott konzul­tációban. Ezt a The Washing­ton Post jelentette vasárnap. Az ügyről hivatalos nyilat­kozat nem hangzott el, de Howard Baker, a Fehér Ház politikai apparátusának ve­zetője azt mondotta, hogy a konzultációkban „nem vol­tak győztesek és vesztesek” és Reagan maga mondta ki a kérdésekben a végső szót. Sevardnadze tárgyalásai kedden kezdődnek meg hiva­talosan. Ma fogadja őt Rea­gan elnök is. kapcsolatos közös munkák határidőre történő teljesíté­sére, költségtakarékos meg­valósítására irányulnak. Vé­leményt cseréltek arról, hogy miként haladnak egyes ma­gyarországi gyártókapacitá­sok teljesebb mértékű leter­helésére, a magyar üzemek szovjet részvétellel történő rekonstrukciójának lehető­ségére vonatkozó vizsgála­tok. Tájékoztatást hallgattak meg arról, hogy a két or­szág illetékes szervei hozzá­kezdtek a magyar—szovjet gazdasági együttműködés 15 —20 évre szóló koncepciójá­nak kidolgozásához és egyes nagyjelentőségű együttmű­ködési megállapodásoknak az 1990 utáni évekre törté­nő meghosszabbítása előké­szítéséhez. A bizottság társelnökei to­vábbá konkrét megbízáso­kat adtak az érintett magyar és szovjet szerveknek a kor­(Folytatás a 2. oldalon.) Daniel Ortega : Tartsák be a megállapodásokat Üj magyar—amerikai vegyes vállalat alapítását készítik elő Eduard Sevardnedze szovjet külügyminiszter kedden kezdi meg hivatalos washingtoni megbeszéléseit. A képen: a szov­jet politikus megérkezése után nyilatkozott a sajtónak Moszkvában

Next

/
Oldalképek
Tartalom