Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-12 / 215. szám
1987. szeptember 12., szombat 5 Segítenek a diákok A paradicsomszedésben segítenek a gyakorló iskola diákjai a kapós- mérői Latinca termelőszövetkezet kertészetének. Egy hétig szedik a paradicsomot, amit a Nagyatádi Konzervgyárba szállítanak. Lemezújdonság a gyűjtőknek A fiatalok hullámhosszán Reggel hat órakor automatikusan bekapcsolja magát a rádiókészülékem — egyszer véletlenül állítottam be „csörgőre" —, a Kossuth adó híreit hallgatva teszem föl a vizet melegíteni a családnak teázáshoz. Nem találtam ki jobb módszert iskolás gyerekeim ébresztésére annál, hogy az ő szobájukban is bekapcsolom a készüléket. A magnósrádió beállítója véletlenül sem áll másik állomáson, ők a Petőfi adót hallgatják szívesen. A napokban arra lettem figyelmes, hogy kisebbik lányom reggel fél hét után szinte rohanva lihegte a konyhába érkezve: — Apu. gyorsan kapcsold a Petőfire, a Kóbor kisfia beszél. — De hát, tudod, kislányom, én a Kossuthot hallgatom szívesen. Átmentünk a gyerekek szobájába, ott hallgattunk bele a fiatalok reggeli műsorába, s valóban nagyon érdekes riportot hallottunk a népszerű popénekes kisfiáról, aki jól „kipletykálta” a szüleit. — No, gondoltam magamban, lesz majd ezért kapsz . . . A reggelihez a Kossuth rádió műsorát „szervíroztam” továbbra is. De már a kisebb lányom is szívesebben hallgatja a Petőfit. Ez az ő hullámhosszuk. Kíváncsivá tett engem is. miért lelkesednek olyannyira a zenés műsorért. Azt hittem, csupán a más zene teszi. Nem. A fiatalok az ő korosztályukat érdeklő híreket hallhatják, ezt természetesnek is tartom. Színes érdekes a reggeli Petőfi-mű- sor, ám nemtetszésemnek is hangot kell adnom egyszer, ezúttal. A szülőket sikerült leszoktatniuk az óvónéniknek, a pedagógusoknak a gügyögő hangról. Ne szokják meg a legfogékonyabb éveikben a helytelen beszédet, ejtsék úgy a szavakat, ahogy azt elvárjuk felnőtt korban is. A meséket és gyermekversikéket se olvassuk lefekvés előtt álombaringató gügyeséggel már nekik. Tudjuk különféle statisztikákból, hogy elég sok gyereknek gondot okoz a helyes beszéd, a logopédusoknak — nem kis fáradozásába kerül, hogy kijavítsák a hibákat, mire a gyerek iskolába megy. Visszatérve a Petőfi rádió reggeli ifjúsági műsorára, sajnos azt tapasztalom, burjánzik a gügyögés. Nem tudnám utánozni azt a hanghordozást, amellyel a bemondó csupán azt mondja: — A pontos idő: hat óra negyvenkét perc . .. Lehet, hogy nagyon kedves akar lenni a gyerekekhez a bemondó — aki szintén fiatalnak vallhatja magát —, de mi lenne, ha alig egy óra múlva ilyen hanghordozással adnának számot a tanulók az iskolában tanáraiknak. Rossz elképzelni, hogy Petőfi versét ilyen modorban próbálják előadni a magyartanárnak. Vagy akár történelem órán az Árpád-házi királyok életét ilyen negédesen hallgatni. A számtanórán a szigorú, morc matektanár sem mosolyodna el a felelő kedves hanghordozására. Legföljebb bosszúsan intené rendes beszédre. Lehet, hogy csak szokatlan a fülemnek a Petőfi-adó reggeli hangja, „nem értem meg a fiatalokat”, de talán egészen másról van szó. Arról csupán: ne gügyögjünk nekik. Erre a rádió igényes bemondói rendre ügyelnek is. Ne is beszéljünk Grétsy Lászlóról .. . Horányi Barna Tizedik alkalommal rendezik meg hazánkban a Hungaroton hanglemezheteket. A kaposvári Elektrik boltba ugyan megérkeztek az újdonságok, ám a -kedvezményes lemezvásár propagandája elmaradt'. Az október 1-jéig tartó hanglemezvásár újdonságai iránt az ünnepi hetet megelőző napokban is nagy volt a kereslet, ezeket tegnaptól árusítják. Vivaldi népszerűsége nem csökkent, Ä négy évszak új felvétele iránt nagy az érdeklődés. Liszt Ferenc Vándorévek, Bartók Béla műveinek újabb kiadása, B^ch Brandenburgi verA szellemi felzárkózás műhelye A tabi népfőiskola A Nemzeti Múzeum új kiállítása „A népfőiskolái munka célja, hogy olyan embereket neveljen, akik a hagyomány és a múlt értékeit ismerik, műveltségüket szervesen ebből építik ki, a jelen időszerű kérdései közt tájékozódni tudnak és azokat megoldani képesek, akikben fejlett közösségi érzés él. A népfőiskolái tanulmány ezért nem lezárt folyamat, hanem az önművelés folyamatának egyik mozzanata, amely indíttatásokat ad és tájékoztatásokat nyújt. A népfőiskolának elsősorban azokra a kérdésekre kell feleletet adnia, amelyek megoldására növendékeinek idő és hely szerint éppen szükségük van.” (Részlet a népfőiskolák alapító leveléből.) — Megérte Tabon népfőiskolát csinálni? — Meg, nagyon is megérte. — Hiszen kezdetben sokan fúrták, kevesen támogatták. Magát is furcsa szemmel nézték. — Minden kezdet nehéz. Bérdi József, a Tabi Nagyközségi Közös Tanács titkársági osztályvezetője egy húsz falu címerével ékesített oklevelet mutat. — Aki ezt átvehette, az szc'emileg gazdagabb, a vitaoan partnerebb, a de-, mokratikus kibontakozást segítőbb lett. Műveltebb ember. Bérdi Józsefet, aki a tabi népfőiskola lelke volt, egy kaposvári népfrontos tanácskozáson ismertem meg. Ö ajánlotta betekintésre ezt a szellemi kurzust. Később Tabon találkoztunk. — Népfőiskolánkat a helyi tanács, és a népfront hirdette meg, és a termelőszövetkezetadott otthont. Mire is alapoztunk, mit is akartunk elérni? Azt természetesen láttuk, hogy a népfőiskola célja nem lehet ugyanaz, mint a harmincas években és a második világháború után volt. A mai élet kihívásának akartunk megfelelni. Falun élünk és nem várhatjuk azt, hogy gondjainkat valahonnan az égből orvosolják. Ugyanakkor harcot hirdettünk a szellemi el- tunyulás, a falusi ember hátrányos műveltségi helyezete ellen. Felhívásunkat — a tabi tanácshoz tartozó 11 társközség, valamint Karád, Nágocs, Törökkoppány és Kisbárapá- ti Községi Közös Tanácshoz tartozó 9 társközség tanácstagjaihoz juttattuk el. ösz- szesen 85 emberhez. A jelentkezések alapján — éppen egy éve — ötvenen jöttek el a hétfő esti találkozóra. Az előkészítő szakaszt úgy építettük föl, hogy kedvet kapjanak a népfőiskolához. Meghívtuk Benda Kálmán történészt, aki a népfőiskolák múltjáról és jelenéről, dr. Schmidt Péter jogászt, aki a vláasztójogi törvényről és a választásokról, Andrásfalvi Bertalan néprajzkutatót, aki a néphagyománynak a műveltségben betöltött szerepéről. Nagy Endre szociológust, aki a bürokrácia és az önkormányzat összefüggéseiről tartott előadást. Nagyon jó fölvezetés volt: emberhez szólóan, közvetlenül, humorosan de roppant információgazdagon beszéltek. Ezek után nem kellett lasszóval embert fognunk, jött mindenki magától. — Ettől kezdve májusig 24 előadás hangzott el. Melyek voltak a legfontosabbak? — Jó lenne mindet felsorolni, de csak a legnépszerűbbeket, legvitatottabbakat mondom. Települések táji, kulturális meghatározottsága. A magyar településhálózat társadalomszerkezete, kistelepülések, társközségek helyzete — sajátos problésenyek című műve a legkeresettebb, Sass Sylvia operaáriákat tartalmazó új hanglemezét szintén sokan választották gyűjteményük gyarapítására. Borsa János mernyei általános iskolai tanár azok közé tartozik, akik rendszeresen vásárolnak komolyzenei hanglemezeket Kaposváron. — Gyűjteményem mintegy kétezer-kétezerkétszáz hanglemezből áll. Tizennyoícéves koromban kezdtem el foglalkozni a komolyzenével, a főiskolai évek idején az ösztöndíjamból mindig tettem félre lemezre. Kedvenceim: Bartók, Bach._ de szívesen gyűjtök kevésbé ismert szerzők műveiből is. A cseh Suk- tól, a magyar Eszterházy Páltól, az amerikai Copland- tól vagy az angol Joe Caget- től. — Milyen zenét hallgat szívesen? — A hangszeres zene érdekel elsősorban. A legjelentősebb operákat ismerem, de igazában a régi korok zenéje foglalkoztat. Nagyon kedvelem a liturgikus zenét, a görögkeleti muzsikát, a gregoriánokat. — Miket vásárolt most meg ? — A Szent Miklós játékokat tartalmazó lemezt, az ütőhangszeregyüttes új lemezét, az Amadendáét, Bartók összes műveinek sorozatából az I—II—III. zongora- versenyt Kocsis Zoltán előadásában. A Budapesti Fesztiválzenekart Fischer Iván vezényli. Reichel László bolti eladó elmondta: — Az üzletben húsz-harminc hanglemezgyűjtő fordul meg rendszeresen, évről évre nő a számuk. A fiatalok sorából mind többen térnek át a komolyzenei - művek hallgatására. A jubileumi Hungaroton- hanglemezhetekre tizenhét lemezújdonság jelent meg. H. B. ! mái. A népességmegtartó képesség általános és helyi ösz- szefüggései — településbarát iskola, művelődésügy. Település és kistermelés. A hátrányos helyzetű térségek fejlesztési problémái. Politikai intézményrendszer és helyi nyilvánosság; de még sorolhatnám. A legjobb előadókat kaptuk meg. akik közül valamennyien örömmel jöttek Tabra. Természetesen ezt tabi önerőből nem tudtuk volna elérni, az Országos Köz- művelődési Központ munkatársai segítettek a legtöbbet. — Milyen volt az érdeklődés, a vitakészség? — Sokféle iskolatípusban tanultam már, előadásokon, továbbképzéseken vettem részt, ahol álmos, unatkozó arcokat láttam. A tabi népfőiskolába járók sokszor egymás szavába vágtak, hevesen, fölállva bizonyították a maguk igazát. Nem kerültünk ki egyetlen kényes témát sem, s ez növelte a vitakészséget. Az volt az elvünk, hogy nincs tabutéma, amiről ne beszélhetnénk. — Mit lát a szellemi képzés. hasznául? — Hogy elértük a célunkat. Tehát azt, hogy a tisztségükre alkalmas elöljárók és társközségi tanácstagok valóban képesek legyenek feladatuk ellátására. Ezen túlmenően úgy véltük, hogy a népfőiskola segíti a szőkébb és tágabb világban való eligazodást, az összefüggések megismerését. Erősíti a tájhoz és településhez való kötődés szálait. Van ezenkívül is hozadéka a kurzusnak. Könyv formában megjelenik majd az összes előadás, s a siker igazi biztosítéka az, hogy baráti kört alapítunk. Az őszre jelezte baráti érkezését Huszár István, az Országos Népfőiskolái Tanács elnöke, az MSZMP KB tagja és a párttörténeti intézet igazgatója. Bckes József Új, nagyszabású történelmi kiállítás, a kiegyezés időszakát bemutató tárlat nyílik a közeljövőben a Magyar Nemzeti Múzeumban. A 120 évvel ezelőtt történt eseményeket, az Osztrák— Magyar Monarchia létrejöttéhez vezető út egyes állomásait felelevenítő tárlatot több hazai múzeum, levéltár és könyvtár gyűjteményéből állították össze. Gazdag írásos és tárgyi anyag, eredeti dokumentumok és relikviák idézik majd a világosi fegyverletételtől a Deák-párt felbomlásáig, Deák Ferenc haláláig, 1876-ig tartó korszakot. Jelzik az önkényuralom időszakának társadalmi viszonyait, a különböző rétegek politikai magatartását, az emigráció tevékenységét. Jeles személyiségek — így Batthyány, Teleki Blanka, Széchenyi és Kossuth — egykori használati tárgyai, az 50-es évek irodalmának, művészetének jellegzetes alkotásai mellett bemutatják az 1861—65-ös országgyűlésnek, valamint Deák Ferenc politikai tevékenységének dokumentumait. A kiegyezést közvetlen megelőző esztendők társadalmi-politikai viszonyait és főbb eseményeit reprezentáló levéltári anyagok mellett láthatók lesznek egyebek között Deák Ferenc Angol Királyné Szálloda-beli szobájának berendezési tárgyai, s azok a képzőművészeti alkotások, amelyek megörökítették az 1867-es koronázás eseményeit. A tárlat befejező része a dualista államalakulat, az Osztrák— Magyar Monarchia társadalmi-gazdasági fejlődését, a korabeli kultúrát és művészetet reprezentálja. A szeptember 18-án nyíló bemutató a tervek szerint az év végéig látogatható. RÁDIÓJEGYZET Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA
