Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-11 / 214. szám

4 Somogyi Néplap 1987. szeptember 11., péntek Csendben, békességben 3ó világ ez — mondja az öreg molnár JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA---------------------------------------------------------------------------------­A végrendeleti öröklés II. A megye keleti részén, Inámpusztán, a település utolsó házában él feleségé­vel Krakler József. A 84. évében levő ember annak idején a molnárszakmát választotta. — Hogyan kezdődött? — Szüleimnek volt egy kis vizesmalma Kercseligeten, de már a nagyapám is molnár volt. Így aztán 1904-ben szinte beleszülettem a szak­mába. Akkor azt hittük, nem lehet másból megélni! Ker­cseligeten jártam iskolába. 15 éves koromban kerültünk Nakra. Édesapám részes fő­molnárnak jött a? ottani her­cegi malomba. Abban az időben Nak és Inám is Esz- terházy-birtok volt. Somogy­bán laktunk és Tolnában ke­restük a kenyerünket. A me­gyehatárt jelentő patak jobb oldalán laktunk, a malom pedig a túlsó oldalon volt, a házunktól 200 méterre. Itt lettem inas, segéd, majd édesapám nyugdíjazása után. 1938-tól főmolnár. A malom­ban 1919-től 1949-ig dolgoz­tam. 1947-ben államosították, de még két évig alkalmaztak a szeszgyár szövetkezetnél, melynek részeként a malom is működött. — Milyen malom volt az? — Akkor korszerűnek szá­mított. Kilencjáratú gőzma­lom volt. Akkoriban csak Fonóban volt hasonló a kör­nyéken. Nagy volt a körze­tünk. Sajnos 1952—53-ban lebontották a szeszgyárral együtt. Sajnáltam. A molnár­szakma nehéz volt. Reggel 5 órától este 10-ig dolgoztunk. Télen hideg és huzatos volt a malom, nyáron nagyon meleg, és állandó por. A nagy zörejről nem is beszé­lek. — Később mivel foglalko­zott? — Több mint két évig dol­goztam a MÁV hídépítőknél, kisvasúti hidakat építettünk. Először Dombóváron és kör­nyékén, majd Balatonfeny- vesen, végül Kalocsán és Si- montornyán, de 1953-ban ha­zahozott a szívem. — Miért maradtak itt? — Ismertem a környéken minden falut és pusztát, is­mertem a bennük lakó em­bereket. Mindenkit tiszteltem a malomban is, de az utcán is kalapot emeltem. Harago­som nem volt soha. A csend és nyugalom tartott itt, a társaságot is nagyon szeret­tem. Meg-meghívtak az em­berek búcsúba, és ritka volt 9. — Magamban beszéltem — vallotta be —; mostanában előfordul velem... Ez az unalmas fogság... A sem­mittevés az oka. Egyébként Rumi esperes úr hangjáról tűnődtem éppen. — A hangjáról? — csodál­kozott Zsirka József. — Igen. A hangját utál­tam a legjobban. Egy idő után valósággal kihozott a sodromból. Nem tudnám pontosan meghatározni, mi volt benne olyan visszataszí­tó. Ha azt mondom, fülsértő­én regedt, durva, keveset mondok. Szóval, nem a lé­nyeget. Mert másnák is van repedtfazék hangja, sok ilyen emberrel találkoztam, mégsem hallgattam őket vi- szolyogva. Az újmisém után, a szenyéri templomudvaron beszélgettünk a háborúról. János atya, egykori osztály- főnököm hozta elő a témát. Akkqr borzongatott meg elő­az a lakodalom, ahova ne lettünk volna hivatalosak. Feleségére, Khummel Ró­zsára néz. — A házasságunk is mol­nárházasság volt. Az ő szü­leinek Miklósiban volt gőz­malmuk. ötvenhárom éve élünk együtt Inámban. A vasutas­évek után saját költségünkre bevezettük a villanyt. Vet­tünk egy darálót, és bérdará­lással is foglalkoztunk. Ké­sőbb elajándékoztuk a dará­lót és boltos lettem Inám­ban a nyugdíjazásomig. A feleségem vezette tovább a boltot. 1973 óta mindketten nyugdíjasok vagyunk. — A régi házzal mi lett? — Eladtuk, mert romossá vált, sokat kellett volna rá- költeni. De a pusztát nem tudtam itthagyni. Dolgoznak. Krakler Jó­zsefnek asztalosműhelye van, szőr Rumi esperes úr hang­ja. Bizonyos hazaárulókról beszélt, akik békében szeret­nének élni, ugyanakkor iázi- tanak a kormány ellen. Em­lékszem, ezután a beszélge­tés után a szüléimhez men­tünk, akik nagyapám sírjá­nál várakoztak. Anyám ak kor kezet csókolt Ruminak, aki ezt, úgy tetszett, termé­szetesnek vette. — Hát persze — nevetett keserű gúnnyal Zsirka Jó­zsef. — A tisztelendő úr meg elcsodálkozott ezen, s ha jól sejtem, megbántódott. Sér­tette az önérzetét. Elvégre akkor már maga is pap volt. — János atyának két dok­torátusa van, járt Rómában, Párizsban, több európai nyel­ven beszél. Anyámmal még­is úgy bánt, mintha a saját anyja lett volna. Megölelte, szeretetteljes szavakkal szólt hozzá, és apámmal is tiszte­lettel beszélt. Rumi esperes még kezet sem fogott apám­mal, pedig úgy tudom, pa­raszt szülők gyermeke ő is. Zsirka József felült a prics- csén, hegekkel borított vas­kos kezét összekulcsolta a térde között. — Parasztszülők gyereke ...Na hiszen! — csóválta a fejét. — Ha ez igaz, akkor valami cselédnyúzó, kupori nagygazda ivadéka lehet, aki már a bölcsőben is harácsol­ni tanult. — Ügy tudom, még annyi földjük sem volt, mint ne­künk — jegyezte meg Simon. — Annál rosszabb. Akkor meg elárulta, megtagadta ap­ját, anyját, minden felme­felesége kézimunkázik. Szép kétszoba, konyhás lakásban élnek. A kertben is akad tennivaló. Az ebédet Göllé- ből az öregek napközi ottho­nából küldik, a bevásárlás­ban pedig házi gondozónő se­gít. — Jó világ ez! Hogy így gondoskodnak az öregekről — mondja Krakler József. — Mi a hosszú, egészséges élet titka? — Mindig vidám és társa­ságot szerető ember voltam. Az italt is megittam, de ré­szeg soha nem voltam. 18 éves koromig cigarettáztam, azóta pipázok. A göllei or­vos minden hónapban meg­látogat bennünket. Dr. Takács Béla ezt mond­ja: — Még legalább húsz évig szeretnék ide járni. Akkor már én is öregember leszek! Bodó Imre nőjét, rokonait... eh ... — kivörösödött arccal nézett a civilruhás papra. — Meg­mondom őszintén, maga előtt meg merem mondani, én az ilyen embert legszíve­sebben eltaposnám. Higgye el, tisztelendő úr, én mon­dom, aki gyerekkorom óta nemigen koptatom a templo­mok lépcsőjét, ez a maga es­perese nem is hívő lélek. Mert ha hinne Istenben, fél­ne is tőle, és nem követne el annyi bűnt. Ha Jézus Krisz­tus tanításait ő valóban a legfőbb jónak, az üdvözülés egyetlen igaz útjának ismer­né el, idegen lenne tőle a gőg és a kapzsiság. Nem várná el, hogy a hívek a kezét csó­kolgassák, nem gyűjtené megszállottan a vagyont. Ma­ga tudja a legjobban, hiszen egy fedél alatt élt vele, hogy milyen ember. Nálánál rava­szabb kupecet, mohóbb ha- rácsolót én nem ismertem, pedig gyerekkorom óta ép­pen elég népnyúzóval volt dolgom. A háború még jól is jött neki. Míg mi odakint rohadtunk a lövészárokban, ez itthon feketézett, meg­tömte a plébánia padlását minden földi jóval, ráadásul a párbért is behajtotta a fe­leségeinktől. Aztán az az undorító, zsugori természe­te ... Magát nem éheztette, tisztelendő úr? — Nem vagyok nagy étkű, kevéssel beérem — felelte Simon, aki eddig szótlanul hallgatta Zsirka József heves kézmozdulatokkal kísért elő­adását. — Még a karácsonyi kö­Ha a végrendeletet részben vagy egészben más írja, ak­kor az érvényességéhez az szükséges, hogy a végrendel­kező két tanú együttes jelen­létében aláírja, vagy ha azt a végrendelkező már koráb­ban aláírta, az aláírását két tanú előtt a magáénak ismer­je el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk e minőségük feltüntetésével aláírják [Ptk. 629. § (1) be­kezdés b) pont]. A gépírás minden esetben más írásnak számít, még akkor is, ha az magától a végrendelkezőtől származik. A végrendelkező a saját maga vagy más által írt végrendeletét zárt iratként személyesen letétbe helyez­heti a közjegyzőnél azzal a kijelentéssel, hogy az okirat a végrendeletét tartalmazza. A közjegyző az örökhagyó személyes kívánságára bár­mikor visszaadja a végrende­letet. Az írásbeli tanúkkal szem­ben is feltételeket határoz meg a Ptk. Az írásbeli ma­gánvégrendelet érvénytelen, ha a tanú a végrendelkező Az újítások, találmányok sorsáért felelős — az ötlete­ket, javaslatokat elbíráló — vállalati műszaki vezetők részvételével iparjogvédelmi fórum kezdődött tegnap Sió­fokon. Az iparjogvédelmi egyesület és.az Országos Ta­lálmányi Hivatal által ren­dezett háromnapos kurzus a gazdasági életben küszöbön álló változásokra — így az innovációhoz, a műszaki fej­lesztéshez fűződő vállalati érdekek módosulására — igyekszik felkészíteni az ér­dekelteket. Az egyik központi téma azzal az ellentmondással fog­lalkozik, amely a vállalatok egy részénél a nehezedő anyagi helyzet és a hosszú távú célok közt alakulhat ki. Vagyis arról igyekszik meg­győzni az érdekelt szakem­bereket, hogy szűkösebb kö­rülmények közt is érdemes többet áldozni a termelési szöntést sem engedte meg a 1 gyerekeknek — tette hozzá ' csendesen. — szószékről hir­dette ki, hogy mendikálni tilos. — Hát persze — nevetett csikorgósart Zsirka József. — Sajnálta azt a pár krajcárt, néhány szem diót, almát, amif ilyenkor adni szökés a köszöntőknek. — A mai falunk öreg plé­bánosa karácsony este egész kamrára való kalácsot, diót elosztogatott. Voltak, s me­rem remélni vannak még ilyen papok is. Belőlem azért lett pap, mert a mi plébáno­sunk Isten igaz szolgája volt. A hivatást, amelyet szinte gyerekkorom óta éreztem, ne­ki Iköszönhetem. Az ő példá­jának, emberséges szívének. Nem volt gazdag parókiája, javadalma csekély, de amije volt, azt megosztotta a szegé­nyekkel. Minden szaván, cse­lekedetén az Evangélium em­ber-melege érződött. Én erre a melegségre vágytam. El­képzeltem, hogy egyszer majd nekem is lesz egy csendes plébániám. Virágos udvar, gyümölcsöskert, a dol­gozószobában gazdag biblio­téka ... Téli estéken, gondol­tam, a pirosán izzó kályha mellett Platon, Szent Ágos- torg Szent Tamás munkáit olvasgatom. A szegények papja akartam lenni, aki az anyagi javakat tekintve ma­ga is szegény, ám, ki a saját és a gondjaira bízott embe­rek lelkét mindhalálig óvja az elparlagiasodástól. (Folytatjuk.) személyazonosságának ta­núsítására nem képes, kis­korú vagy cselekvőképessé­get érintő gondnokság alatt áll, vagy írástudatlan. Az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közremű­ködő személy, illetőleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve, •ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátke­zűig írta és aláírta. Az ilyen juttatás akkor sem érvényte­len, ha a végrendelkezésnél a juttatásban részesített tanún kívül további két tanú mű­ködött közre. A gyorsírással vagy a kö­zönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegy írással ké­szült magánvégrendelet ér­vénytelen. Előfordul, hogy a végren­delet több különálló lapból gll, így ennek érvényességé­hez az szükséges, hogy min­den lapját folyamatos sor­számozással lássák el, továb­bá a végrendelkező és a vég­rendelet érvényességéhez ta­núk alkalmazása szükséges; mindkét tanú aláírja. folyamatok és a gyártmányok korszerűsítését ígérő termé­kekre, mert a gazdasági sza­bályozás és a vállalati adó­zás új rendszerében létkér­déssé válik a versenyképes­ség. Tegnap Kőszegen megkez­dődött a textiliparban dol­gozó fiatal szakemberek há­romnapos országos tanácsko­zása. Az iparágban tevé­kenykedő ifjú mérnökök, technikusok, közgazdászok ezúttal már huszonegyedik alkalommal találkoztak a nyugat-magyarországi kisvá­rosban, hogy eszmecserét folytassanak szakmájuk idő­szerű kérdéseiről. A tanácskozás a Jurisics- vár lovagtermében plenáris A lombszinten károsító ba­golylepkék második nemze­déke július közepe óta raj­zik megyénkben. A lárvák kelése viszonylag korán, már augusztus első napjaiban megkezdődött, és rövid idő alatt fertőzött gócok alakul­tak ki Kaposvár és Mernye körzetében, elsősorban a cukorrépatáblákon. Mivel augusztus első napjajnak változékony időjárása a ki­kelő kis hernyóknak nem kedvezett, a fertőzés augusz­tus első felében nem volt sehol sem szembetűnő. A csapadékos periódust követően megélénkült a lepkék tojásrakása, és a kis lárvák tömeges kelése szep­tember elejétől ismételten általánossá vált. A hernyók az idén a szokásosnál hosz- szabb ideig okoznak kárt, különösen a kései káposzta- félékben, répafélékben, és gyökérzöldségekben. A jól fejlett, zárt növényállomá­nyok a lerakott tojások fej­lődésének és a kis hernyók kezdeti élettevékenységé­nek kedvező körülményeket A szóbeli végrendelet fel­tétele — a végrendelet-alko-' tási. képességen felül — az, hogy a végrendelkező életét fenyegető rendkívüli helyzet­ben legyen, és írásbeli vég­rendeletet egyáltalán ne, vagy csak jelentékeny nehéz­séggel tudjon alkotni. Az életveszélynek a végrendel­kező személyére nézve kell fennállnia, és amennyiben a szóbeli végrendelkezés felté­teléül szolgáló helyzet meg­szűnése után megszakítás nélkül legalább 3 hónapon át nehézség nélkül más alakban végrendeletet alkothatott volna, a szóbeli végrendelet hatályát veszti. A szóbeli végrendelet érvényességé­hez az is kell> hogy a vég- rendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által ér­tett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóval előadja, és ez alkalommal kijelentse, hogy szóbeli nyi­latkozata az ő végrendelete. A tanúkra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az írásbeli magánvég­rendelet tanúira. személyi jövedelemadó és az újítási, találmányi díjak vi­szonya. A résztvevők nem­csak az adózás módjáról és mértékéről kapnak friss tá­jékoztatást, hanem azt is megvitatják, hogyan befo­lyásolja ez az újító, feltalá­ló tevékenységet. üléssel kezdődött. Ennek na­pirendjén az adóreform tex­tiliparban várható hatásai, és a ruhaipari számítógépes gyártáselőkészítési rendsze­rek hatékonysága, időszerű kérdései szerepeltek. A tanácskozáson résztvevő, mintegy háromszáz ifjú szakember pénteken kilenc szekcióban folytatja az esz­mecserét. A találkozó szom­baton, a kőszegi textilüze­mek megtekintésével fejező­dik be. biztosítanak. Feltétlenül fon­tos a kár megelőzése érde­kében a- védekezések ismé­telt végrehajtása. Erre a Bi—58 EC 0,1, a Rogor L— 40 0,1, a Sinoratox 40 EC 0,1, az Anthio 33 EC 0,1, az Unifosz 50 EC 0,1, illetve a Chinetrin 25 EC 0,05 százalé­kos oldatának valamelyikét alkalmazzuk. (A permetléhez 0,05 százalékos Nonit ned­vesítőszer hozzáadása szük­séges, és a permetezést ázta- tásszerűen kell elvégezni. Ezúton is felhívjuk a kis­termelők figyelmét, hogy a védekezést a gyökérzöldsége­ken is hajtsák végre, fnerl az éretlen gyökerek a téli tárolásra alkalmatlanná, válnak. A téli retek-, illetve a hajtatott hónaposretek- ágyásokat is permetezzék le, mert ezeket a növényeket a bagolylepkék hernyói mel­lett a répadarázs fekete szí­nű lárvái is károsítják. A védekezéseket a várakozási idő figyelembevételével 8— 10 nap múlva indokolt meg­ismételni. Dr. Sebestyén Tamás Iparjogvédelmi fórum Siófokon A másik aktuális téma a Textilipari fiatalok országos tanácskozása Növényvédelmi tájékoztató Ismét veszélyeztetnek a bagolylepkék

Next

/
Oldalképek
Tartalom