Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-11 / 214. szám
1987. szeptember 11., péntek Somogyi Néplap 3 Pártmunka papírmunka .Mennyi a papír!" — sóhajt fel a pártbizottság munkatársa, végighordozván tekintetét íróasztalán. Hát, szó ami szó, akad belőle éppen elég. Feljegyzés, jelentés, előterjesztés, határozat, munkaterv, cselekvési program, tájékoztató, jegyzőkönyv. Sok-sok oldal, megannyi ember fáradozásainak, erőfeszítéseinek terméke, gyümölcse. Mennyi a papír! — mondják a pártmunkások, szelíd beletörődéssel, avagy indulatosan kifakadva. És mondjuk mind gyakrabban kérdő hangsúllyal is: valóban, mennyi hát a papír? Sok-e, vagy csak éppen annyi, amennyire múlhatatlanul szükség van? És a vizsgálódások' egyre inkább azt látszanak kimutatni, hogy bizony több, egyes esetekben jóval több a kelleténél. Éppen ezért, ha a pártmunlka stílusában az indokolt megújítást véghez akarjuk vinni, figyelmünket ez a témakör sem kerülheti el. Nyilvánvaló persze, hogy mi sem lenne oktalanabb dolog, mint ha valamiféle általános hadjáratba kezdenénk az írásbeliség ellen. A mai viszonyok között korszerű szervezeti tevékenység semmiképpen nem képzelhető el a tapasztalatok papíron történő rögzítése és elemzése, az intézendő és elintézett ügyek feljegyzése, a döntések írásba foglalása nélkül. A „zsebből” történő vezetés kora a pártmunkában is réges-régen letűnt: a pártszervezeti élet minden szintjén szükség van az írásos tevékenységre, ha úgy tetszik, a papírmunkára. Milyen esetben kap hát a „papírmunka” kifejezés rosz- szalló kicsengést ? Akkor, amikor elburjánzik, „rátelepszik" a párt aktivistáira, amikor már nem egyik szerény esziköze az érdemi politikai munkának, hanem annak mindenható céljává kezd válni. S mi tagadás, érzékelhetők ilyen jelek mostanában. Az előterjesztések, tervek, jegyzőkönyvek, nyilvántartások terjedelmének és mennyiségének csökkentése közvetlenül az erre illetékes — helyi és felsőbb szintű — szervek elhatározásának függvénye, s ennyiben ez a kérdés akár egy viszonylag szűk kör belső ügyének is tekinthető. De ha összefüggéseiben nézzük a dolgot, akkor már ennél jóval töhb- röl, sokkal szélesebb kört érintő problémáról van szó. A papíráradat mögött ugyanis a pártmunka stílusával, módszereivel kapcsolatos gondok húzódnak meg, melyek részben okai, részben következményei is az írásos anyagok elharapódzásának. Számtalanszor elhangzik mostanában, hogy erősítenünk kell a pártmunka politikai, mozgalmi jellegét. Ennek a jogos követelménynek semmiképpen sem tudunk érvényt szerezni, ha nem változtatunk bizonyos megközelítési módokon, ha nem alakul át a szemlélet. Annak a szemléletnek, annak a megközelítésnek kell hadat üzennünk, amelyik a tényleges cselekvést a követelmények papíron történő felvázolásával, a valóságos erőkifejtést pusztán annak szorgalmazásával, a folyamatokba történő érdemi beavatkozást azok leírásával és ele- mezgetésével igyekszik helyettesíteni. Ez a szemlélet szüli a terjedelmes előterjesztéseket, a dolgokat minduntalan Ádámnál és Évánál kezdő jelentéseket, az országos és megyei állásfoglalások megállapításait más vagy ugyanazon szavakkal megismétlő helyi határozatokat. Az ezek „előállítására” fordított erőfeszítések pedig elvonják az időt és energiát attól, ami a pártmunka lelke: az emberekkel való közvetlen és mindennapos kapcsolattól, a velük folytatott folyamatos párbeszédtől,, a politikai vonatkozású jelenségek időbeni észlelésétől, és a rájuk történő gyors reagálástól. Valahol itt kereshető az oka annak, hogy miért nem tudunk szakítani bizonyos beidegződésekkel, sablonokkal. Például azzal, hogy kötelezőnek érezzük a jelentésekben, előterjesztésekben a hosszadalmas „tiszteletköröket”, a sokszor elmondott dolgok újbóli és újbóli megismétlését. Alighanem- attól tartanak a szerzők, hogy egyoldalúsággal vádolják őket, ha nem törekszenek az adott kérdésben az „extenzív teljességre”, a helyzet mindenoldalú felvázolására. Pedig mennyivel hasznosabb lenne kiemelni — ha úgy tetszik, egyoldalúan — azt a néhány pontot, ahol szükség és lehetőség van a cselekvésre, s említés nélkül hagyni minden egyéb területet, ahol jelenleg nem indokolt vagy nem tudunk változtatni. Mindjárt lényegesen rövideb- bek lennének az előterjesztések, szűkszavúbbak a határozatok, a cselekvési programok. S ez nemcsak az erre fordított papírmennyiséget csökkentené, hanem az érdemi munkát és hatékonyabbá tenné. Megfontolást érdemelne egy másik probléma is. A jól működő hivatalt valóban a részletekre is kiterjedő, pontosan dokumentált írásos ügyintézés jellemzi. Csakhogy egy pártbizottság, egy pártszervezet nem hivatal! S ami a hivatali munkában erény, az a politikai munkában nem egyszer inkább tehertétel lehet. A precíz iratkezelés persze itt is épp annyira elengedhetetlen, de magának a munkának a jellege, mégis más. S gondjaink nem utolsósorban abból is adódnak, hogy mintha a hivatali jelleg néhol túlságosan eluralkodott volna, a politikai tartalom és módszerek rovására. Nem általában a papírnak kell tehát hadat üzennünk, nem egyszerűen az írásos anyagok számának meghatározott százalékarányú csökkentésére kell törekednünk. Mindenekelőtt a párt- szervezetek, pártszervek munkastílusát indokolt mérlegre tennünk, hiszen a politikai, mozgalmi jelleg erősítése, az emberiközeli politizálás felértékelése szinte önmagától is a papírmunka csökkentésére kell törekednek bizonyuló iratok készítésének abbahagyására késztet. Abból induljunk ki: száz meg száz oldal sem sők, ha ténylegesen előbbreviszi a politikai murtkát, az aktuális társadalmi feladatok megoldását, és egyetlen szál papír is nagyon sok lehet, ha helyettesíteni próbáljuk vele az értelmes cselekvést. Gyenes László A SKÁLA COOP UNOKÁJA Szedett-vedett épület, Ba- latonfenyvesen. Valaha a MÁV bontótelepe volt, április óta a Mester Coop élelmiszeripari és kereskedelmi leányvállalat nyitotta meg benne raktárházát. A Mester Coop tulajdonképpen a Skála „unokája”, a Zöldértből alakult 4 leányvállalat egyike. Kereskedelmi tevékenysége az eltelt két év alatt jócskán kiszélesedett: saját savanyító, cseresznyepapri- ka-készítő üzemet hoztak létre. Mester elnevezéssel cigarettát és sört forgalmaznak. Kurrens termékeket is előállítanak, ilyen például a Jászapátiban készített mirelit ínyenc palacsinta. A Mester Coop négyszemélyes kirendeltséget alapiMárkás termékek a látrányi varrodából Szabadidőruha az Adidasnak Ha az évi 200—220 ezer forintos nyereségét tekintjük, úgy vélhetjük, a varroda nem meghatározó jelentőségű a látrányi Alkotmány Termelőszövetkezet gazdálkodásában. A két műszakban együttvéve mintegy félszáz nő dolgozik: bérmunkát végeznek a Váci Kötöttáru- gyárnak, a gyártól kapott — már kiszabott — anyagból szabadidőruhát készítenek, az árut is itt csomagolják. Mindig van munkájuk, anyagellátási gondok nem okoznak zökkenőket a folyamatos termelésben. Kezük alól kerül ki az Adidas-ter- mék, s éveken át a Puma cég márkajelével ellátott ruhákat is varrtak Látrányban. Miért tartják a viszonylag alacsony nyereségszint ellenére is „jó boltnak” az alap- tevékenységen kívül folytatott hasznos termelésnek a varrodai munkát az Alkotmány Tsz-ben? Egyrészt, azért, mert előnyös foglalInnovációs menedzserképzés Innovációs menedzserképzést indít az Alkotó Ifjúság Egyesülés az Országos Találmányi Hivatal és az Inno- finance Általános Innovációs Pénzintézet közreműködésével — jelentették be tegnap, az egyesülés székházában tartott sajtótájékoztatón. A gazdasági-társadalmi kibontakozás programjához elengedhetetlen a menedzser- képzés egyik speciális ágazatának, az innovációs menedzserek képzésének megszervezése. Most elsősorban a gyakorlati, a munkamódszereket átadni tudó „mesteremberekre van szüksége. Forint- és dollármilliók múlnak azon, hogy az üzemekben, intézményekben szakszerűen foglalkozzanak az újításokkal, s azokat végigkövesse az első ötlettől a gyártásig és a piacig az innovációs menedzser. Az Alkotó Innovációs Műhely összefoglaló néven meghirdetett tíz tanfolyam között helyet kapott például az iparjogvédelemnek, az innováció gazdasági feltételeinek és a munkahelyi légkör számítógépes vizsgálatának oktatása. tott idén Balatonfenyvesen. Nyitrai János, a kirendeltség vezetője elmondta, hogy a tatarozás miatt csak májusban tudták megkezdeni kereskedelmi tevékenységüket. Céljuk az volt, hogy a saját árujukon kívül olyan keresett, sokszor hiánycikknek számító termékeket is forgalmazzanak a megyében, amelyet másutt nem kaphatnak meg a vásárlók. A legnagyobb üzleti partnerek természetesen a Balaton-parti áfészek, melyek hamar megismerték és megszerették a nagykereskedelmi lerakatot.- Az itt dolgozók a technika legkorszerűbb eszközeit is felhasználják munkájukhoz: a számítógép naprakész adatokat közül a raktárkészletről, számlát készít, s az igényekhez alkalmazkodóan más rendszerezésre is képes. A raktárház tervezett forgalma a nyári szezonban 67 millió forint. Az egyhónapos kiesést azzal pótolják, hogy október 15-ig állnak a Balaton-parti kereskedelmi egységek rendelkezésére. Vállalkoznak arra is, hogy előzetes telefonbejelentés után negyvennyolc óra alatt teljesítik a megrendeléseket, a megyén kívül is. Idén — kísérletképpen — boltot is üzemeltettek Bala- tonyfenyvesen. Jövőre azt tervezik, hogy együttműködve a somogyi kereskedelmi vállalatokkal, több, idényjellegű bolt szerződéses üzemeltetésére vállalkoznak. koztatási és kereseti lehetőséget biztosít ez az üzem — méghozzá helyben — annak az ötvén asszonynak, lánynak, akinek a „minitéesz” hagyományos ágazatai nem kínálnak megfelelő munka- alkalmat. A varroda két műszakja évek óta biztos támasza a szövetkezet gyümölcs- termesztésének azáltal, hogy az ipari üzemben dolgozók szükség esetén segítenek a termés betakarításában. Az Alkotmány tsz-nek 112 hektár gyümölcsöse van. legnagyobb területen a meggy és a cseresznye termett az idén — ezekből a gyümölcsökből a tervezett 6,4 millió helyett 11,2 millió forint bevételhez jutott a szövetkezet, a termést a Székesfehérvári Hűtőháznak, a Nagyatádi Konzervgyárnak és a fővárosi Duna tsz-nek szállították. A szedésben a varrodai dolgozók is részt vettek, s jóllehet két rázógépe is van a téesznek, az asszonyok munkája nélkülözhetetlen ennek a feladatnak a megoldásában. A váci gyárral kötött megállapodás módot ad arra, hogy ilyen célra „átcsoportosítsák” az üzemi munkaerőt, s annak se volt akadálya például idén tavasszal, hogy a varroda dolgozói közreműködjenek a téesz szőlőtelepítési munkáiban. Az Alkotmány tsz — a Viticoop szőlőtermesztési rendszer tagjaként — száz hektáron ültet szőlőt, s a program első szakaszában, ezen a tavaszon 26 hektárra kerültek ki a különböző fajták. Ebben a nagy munkában segítettek sokat — s vettek a kezükbe kiszabott szabadidőruha helyett szőlővesszőket — a varroda asz- szonyai. Az emberi civilizációt fenyegető veszélyek A BÉKE ÉS SZOCIALIZMUS ÚJ SZÁMA Vaszil Bilak, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára áttekinti a szocialista országok által az európai biztonság megszilárdítása érdekében tett kezdeményezéseket, és rámutat: a problémák tárgyalásos megoldására való törekvés mindkét féltől megköveteli, hogy legyen ikész engedményekre az ésszerűség határain belül, a bizalom alapján, bizalmat pedig nem lehet fenyegetésekkel elérni. Heng Samrin, a Kambodzsai .Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára, az Államtanács elnöke elemzi a kambodzsai belpolitikai helyzetet, valamint a délkelet-ázsiai békével és stabilitással összefüggő problémákat. Hangsúlyozza: a Kambodzsai Népköztársaság párbeszédre, együttműködésre, nemzeti megbékélésre törekszik belpolitikai téren. Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke megvilágítja Ausztria belpolitikai erőviszonyait. Hangoztatja: a „nagy koalíció” politikája nem mutat kivezető utat a válságból, hanem még mélyebben beleviszi a válságba az országot. A tőke, a gazdagok, a kiváltságos rétegek érdekeinek szolgálatába szegődött kormány az osztrák állammonopolista kapitalizmusra jellemző, egymással kölcsönösen összefüggő ellentmondások ikiélező- dését fokozza. Adzsoj Rój. Banglades Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára tájékoztatást ad a párt közelmúltban megtartott IV. kongresszusának munkájáról. Hangsúlyozza: a kongresszus állást foglalt Banglades szocialista orientációjú fejlődése, a nemzeti demökratikus forradalom mellett. A folyóirat általános elméleti problémákkal foglalkozó bizottsága nemzetközi kutatócsoportot alakított az emberiség civilizációját fenyegető veszélyek tanulmányozására és megvitatására. A szerkesztőség közzéteszi az eszmecsere eredményeit. A peresztrojka és a glasz- noszty két olyan kifejezés, amely már polgárjogot nyert a nemzetközi szóhasználatban jelezve, hogy világszerte nagy érdeklődés kíséri a Szovjetunióban végbemenő változásokat. A folyóiratnak Moszkvában működő külföldi tudósítók nyilatkoztak arról, hogyan értékelik az eddigi átalakulásokat. A Béke és Szocializmus, valamint a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) Nicosiában kerekasztal-érte- kezletet rendezett a muzulmán tömegek körében végzett munka tapasztalatairól. Az értekezletre 14 testvérpárt képviselői kaptak meghívást. A folyóirat összefoglalót közöl a vitáról. Resat Dogan, Törökország Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja arról ír, milyen szerepet szán a NATO Törökországnak agresszív tervei végrehajtásában. Rámutat: Törökországgal erőteljesen számolnak azok a NATO-tervek, amelyek előirányozzák „gyorshaderő” bevetését a Közel- Keleten és a Közép~Keletrn „központi parancsnokság” égisze alatt. Victor Perlő, az Egyesült Államok Kommunista Pártja gazdasági bizottságának elnöke kimutatja, hogy a nyolcvanas évek militarizáló- dása ugyanolyan hatást gyakorolt az Egyesült Államok gazdaságára, mint a koreai, illetve a vietnami háború.
