Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-11 / 214. szám

1987. szeptember 11., péntek Somogyi Néplap 3 Pártmunka papírmunka .Mennyi a papír!" — só­hajt fel a pártbizottság munkatársa, végighordoz­ván tekintetét íróasztalán. Hát, szó ami szó, akad be­lőle éppen elég. Feljegyzés, jelentés, előterjesztés, hatá­rozat, munkaterv, cselekvési program, tájékoztató, jegy­zőkönyv. Sok-sok oldal, megannyi ember fáradozá­sainak, erőfeszítéseinek ter­méke, gyümölcse. Mennyi a papír! — mond­ják a pártmunkások, szelíd beletörődéssel, avagy indula­tosan kifakadva. És mond­juk mind gyakrabban kérdő hangsúllyal is: valóban, mennyi hát a papír? Sok-e, vagy csak éppen annyi, amennyire múlhatatlanul szükség van? És a vizsgáló­dások' egyre inkább azt lát­szanak kimutatni, hogy bi­zony több, egyes esetekben jóval több a kelleténél. Ép­pen ezért, ha a pártmunlka stílusában az indokolt meg­újítást véghez akarjuk vinni, figyelmünket ez a témakör sem kerülheti el. Nyilvánvaló persze, hogy mi sem lenne oktalanabb do­log, mint ha valamiféle ál­talános hadjáratba kezde­nénk az írásbeliség ellen. A mai viszonyok között kor­szerű szervezeti tevékeny­ség semmiképpen nem kép­zelhető el a tapasztalatok papíron történő rögzítése és elemzése, az intézendő és el­intézett ügyek feljegyzése, a döntések írásba foglalása nélkül. A „zsebből” történő vezetés kora a pártmunká­ban is réges-régen letűnt: a pártszervezeti élet minden szintjén szükség van az írá­sos tevékenységre, ha úgy tetszik, a papírmunkára. Milyen esetben kap hát a „papírmunka” kifejezés rosz- szalló kicsengést ? Akkor, amikor elburjánzik, „ráte­lepszik" a párt aktivistáira, amikor már nem egyik sze­rény esziköze az érdemi po­litikai munkának, hanem an­nak mindenható céljává kezd válni. S mi tagadás, érzékel­hetők ilyen jelek mostaná­ban. Az előterjesztések, tervek, jegyzőkönyvek, nyilvántar­tások terjedelmének és mennyiségének csökkentése közvetlenül az erre illetékes — helyi és felsőbb szintű — szervek elhatározásának függvénye, s ennyiben ez a kérdés akár egy viszonylag szűk kör belső ügyének is tekinthető. De ha összefüg­géseiben nézzük a dolgot, akkor már ennél jóval töhb- röl, sokkal szélesebb kört érintő problémáról van szó. A papíráradat mögött ugyan­is a pártmunka stílusával, módszereivel kapcsolatos gondok húzódnak meg, me­lyek részben okai, részben következményei is az írásos anyagok elharapódzásának. Számtalanszor elhangzik mostanában, hogy erősíte­nünk kell a pártmunka poli­tikai, mozgalmi jellegét. En­nek a jogos követelménynek semmiképpen sem tudunk érvényt szerezni, ha nem változtatunk bizonyos meg­közelítési módokon, ha nem alakul át a szemlélet. Annak a szemléletnek, annak a megközelítésnek kell hadat üzennünk, amelyik a tényle­ges cselekvést a követelmé­nyek papíron történő felvá­zolásával, a valóságos erőki­fejtést pusztán annak szor­galmazásával, a folyamatok­ba történő érdemi beavatko­zást azok leírásával és ele- mezgetésével igyekszik he­lyettesíteni. Ez a szemlélet szüli a terjedelmes előter­jesztéseket, a dolgokat mind­untalan Ádámnál és Évánál kezdő jelentéseket, az or­szágos és megyei állásfogla­lások megállapításait más vagy ugyanazon szavakkal megismétlő helyi határozato­kat. Az ezek „előállítására” fordított erőfeszítések pedig elvonják az időt és energiát attól, ami a pártmunka lel­ke: az emberekkel való köz­vetlen és mindennapos kap­csolattól, a velük folytatott folyamatos párbeszédtől,, a politikai vonatkozású je­lenségek időbeni észlelésétől, és a rájuk történő gyors rea­gálástól. Valahol itt kereshető az oka annak, hogy miért nem tudunk szakítani bizonyos beidegződésekkel, sablonok­kal. Például azzal, hogy kö­telezőnek érezzük a jelenté­sekben, előterjesztésekben a hosszadalmas „tiszteletkörö­ket”, a sokszor elmondott dolgok újbóli és újbóli meg­ismétlését. Alighanem- attól tartanak a szerzők, hogy egy­oldalúsággal vádolják őket, ha nem törekszenek az adott kérdésben az „extenzív teljességre”, a helyzet min­denoldalú felvázolására. Pe­dig mennyivel hasznosabb lenne kiemelni — ha úgy tetszik, egyoldalúan — azt a néhány pontot, ahol szükség és lehetőség van a cselekvés­re, s említés nélkül hagyni minden egyéb területet, ahol jelenleg nem indokolt vagy nem tudunk változtatni. Mindjárt lényegesen rövideb- bek lennének az előterjeszté­sek, szűkszavúbbak a ha­tározatok, a cselekvési prog­ramok. S ez nemcsak az er­re fordított papírmennyisé­get csökkentené, hanem az érdemi munkát és hatéko­nyabbá tenné. Megfontolást érdemelne egy másik probléma is. A jól működő hivatalt valóban a részletekre is kiterjedő, pontosan dokumentált írá­sos ügyintézés jellemzi. Csakhogy egy pártbizottság, egy pártszervezet nem hiva­tal! S ami a hivatali mun­kában erény, az a politikai munkában nem egyszer in­kább tehertétel lehet. A pre­cíz iratkezelés persze itt is épp annyira elengedhetetlen, de magának a munkának a jellege, mégis más. S gond­jaink nem utolsósorban ab­ból is adódnak, hogy mintha a hivatali jelleg néhol túl­ságosan eluralkodott volna, a politikai tartalom és mód­szerek rovására. Nem általában a papírnak kell tehát hadat üzennünk, nem egyszerűen az írásos anyagok számának megha­tározott százalékarányú csökkentésére kell töreked­nünk. Mindenekelőtt a párt- szervezetek, pártszervek munkastílusát indokolt mérlegre tennünk, hiszen a politikai, mozgalmi jelleg erősítése, az emberiközeli po­litizálás felértékelése szinte önmagától is a papírmunka csökkentésére kell töreked­nek bizonyuló iratok készíté­sének abbahagyására kész­tet. Abból induljunk ki: száz meg száz oldal sem sők, ha ténylegesen előbbreviszi a politikai murtkát, az ak­tuális társadalmi feladatok megoldását, és egyetlen szál papír is nagyon sok lehet, ha helyettesíteni próbáljuk vele az értelmes cselekvést. Gyenes László A SKÁLA COOP UNOKÁJA Szedett-vedett épület, Ba- latonfenyvesen. Valaha a MÁV bontótelepe volt, ápri­lis óta a Mester Coop élel­miszeripari és kereskedelmi leányvállalat nyitotta meg benne raktárházát. A Mes­ter Coop tulajdonképpen a Skála „unokája”, a Zöldértből alakult 4 leányvállalat egyi­ke. Kereskedelmi tevékeny­sége az eltelt két év alatt jócskán kiszélesedett: saját savanyító, cseresznyepapri- ka-készítő üzemet hoztak létre. Mester elnevezéssel ci­garettát és sört forgalmaz­nak. Kurrens termékeket is előállítanak, ilyen például a Jászapátiban készített mire­lit ínyenc palacsinta. A Mester Coop négysze­mélyes kirendeltséget alapi­Márkás termékek a látrányi varrodából Szabadidőruha az Adidasnak Ha az évi 200—220 ezer forintos nyereségét tekint­jük, úgy vélhetjük, a varro­da nem meghatározó jelen­tőségű a látrányi Alkotmány Termelőszövetkezet gazdál­kodásában. A két műszak­ban együttvéve mintegy fél­száz nő dolgozik: bérmunkát végeznek a Váci Kötöttáru- gyárnak, a gyártól kapott — már kiszabott — anyagból szabadidőruhát készítenek, az árut is itt csomagolják. Mindig van munkájuk, anyagellátási gondok nem okoznak zökkenőket a folya­matos termelésben. Kezük alól kerül ki az Adidas-ter- mék, s éveken át a Puma cég márkajelével ellátott ruhá­kat is varrtak Látrányban. Miért tartják a viszonylag alacsony nyereségszint elle­nére is „jó boltnak” az alap- tevékenységen kívül folyta­tott hasznos termelésnek a varrodai munkát az Alkot­mány Tsz-ben? Egyrészt, azért, mert előnyös foglal­Innovációs menedzserképzés Innovációs menedzserkép­zést indít az Alkotó Ifjúság Egyesülés az Országos Talál­mányi Hivatal és az Inno- finance Általános Innovációs Pénzintézet közreműködésé­vel — jelentették be tegnap, az egyesülés székházában tartott sajtótájékoztatón. A gazdasági-társadalmi ki­bontakozás programjához el­engedhetetlen a menedzser- képzés egyik speciális ágaza­tának, az innovációs mene­dzserek képzésének megszer­vezése. Most elsősorban a gyakorlati, a munkamódsze­reket átadni tudó „mester­emberekre van szüksége. Fo­rint- és dollármilliók múlnak azon, hogy az üzemekben, in­tézményekben szakszerűen foglalkozzanak az újítások­kal, s azokat végigkövesse az első ötlettől a gyártásig és a piacig az innovációs menedzser. Az Alkotó Innovációs Mű­hely összefoglaló néven meg­hirdetett tíz tanfolyam kö­zött helyet kapott például az iparjogvédelemnek, az inno­váció gazdasági feltételeinek és a munkahelyi légkör szá­mítógépes vizsgálatának ok­tatása. tott idén Balatonfenyvesen. Nyitrai János, a kirendeltség vezetője elmondta, hogy a tatarozás miatt csak május­ban tudták megkezdeni ke­reskedelmi tevékenységüket. Céljuk az volt, hogy a saját árujukon kívül olyan kere­sett, sokszor hiánycikknek számító termékeket is for­galmazzanak a megyében, amelyet másutt nem kaphat­nak meg a vásárlók. A leg­nagyobb üzleti partnerek ter­mészetesen a Balaton-parti áfészek, melyek hamar meg­ismerték és megszerették a nagykereskedelmi lerakatot.- Az itt dolgozók a technika legkorszerűbb eszközeit is felhasználják munkájukhoz: a számítógép naprakész ada­tokat közül a raktárkészlet­ről, számlát készít, s az igé­nyekhez alkalmazkodóan más rendszerezésre is képes. A raktárház tervezett for­galma a nyári szezonban 67 millió forint. Az egyhónapos kiesést azzal pótolják, hogy október 15-ig állnak a Bala­ton-parti kereskedelmi egy­ségek rendelkezésére. Vállal­koznak arra is, hogy előze­tes telefonbejelentés után negyvennyolc óra alatt tel­jesítik a megrendeléseket, a megyén kívül is. Idén — kísérletképpen — boltot is üzemeltettek Bala- tonyfenyvesen. Jövőre azt tervezik, hogy együttműköd­ve a somogyi kereskedelmi vállalatokkal, több, idényjel­legű bolt szerződéses üze­meltetésére vállalkoznak. koztatási és kereseti lehető­séget biztosít ez az üzem — méghozzá helyben — annak az ötvén asszonynak, lány­nak, akinek a „minitéesz” hagyományos ágazatai nem kínálnak megfelelő munka- alkalmat. A varroda két mű­szakja évek óta biztos táma­sza a szövetkezet gyümölcs- termesztésének azáltal, hogy az ipari üzemben dolgozók szükség esetén segítenek a termés betakarításában. Az Alkotmány tsz-nek 112 hektár gyümölcsöse van. leg­nagyobb területen a meggy és a cseresznye termett az idén — ezekből a gyümöl­csökből a tervezett 6,4 mil­lió helyett 11,2 millió forint bevételhez jutott a szövetke­zet, a termést a Székesfehér­vári Hűtőháznak, a Nagy­atádi Konzervgyárnak és a fővárosi Duna tsz-nek szál­lították. A szedésben a var­rodai dolgozók is részt vet­tek, s jóllehet két rázógépe is van a téesznek, az asszo­nyok munkája nélkülözhe­tetlen ennek a feladatnak a megoldásában. A váci gyárral kötött meg­állapodás módot ad arra, hogy ilyen célra „átcsoporto­sítsák” az üzemi munkaerőt, s annak se volt akadálya például idén tavasszal, hogy a varroda dolgozói közremű­ködjenek a téesz szőlőtelepí­tési munkáiban. Az Alkot­mány tsz — a Viticoop sző­lőtermesztési rendszer tagja­ként — száz hektáron ültet szőlőt, s a program első sza­kaszában, ezen a tavaszon 26 hektárra kerültek ki a kü­lönböző fajták. Ebben a nagy munkában segítettek sokat — s vettek a kezükbe kiszabott szabadidőruha helyett szőlő­vesszőket — a varroda asz- szonyai. Az emberi civilizációt fenyegető veszélyek A BÉKE ÉS SZOCIALIZMUS ÚJ SZÁMA Vaszil Bilak, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB El­nökségének tagja, a Központi Bizottság titkára áttekinti a szocialista országok által az európai biztonság megszilár­dítása érdekében tett kezde­ményezéseket, és rámutat: a problémák tárgyalásos meg­oldására való törekvés mind­két féltől megköveteli, hogy legyen ikész engedményekre az ésszerűség határain belül, a bizalom alapján, bizalmat pedig nem lehet fenyegeté­sekkel elérni. Heng Samrin, a Kambod­zsai .Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtit­kára, az Államtanács elnöke elemzi a kambodzsai belpoli­tikai helyzetet, valamint a délkelet-ázsiai békével és stabilitással összefüggő prob­lémákat. Hangsúlyozza: a Kambodzsai Népköztársaság párbeszédre, együttműkö­désre, nemzeti megbékélésre törekszik belpolitikai téren. Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke megvilágítja Ausztria belpo­litikai erőviszonyait. Hangoz­tatja: a „nagy koalíció” po­litikája nem mutat kivezető utat a válságból, hanem még mélyebben beleviszi a vál­ságba az országot. A tőke, a gazdagok, a kiváltságos ré­tegek érdekeinek szolgálatá­ba szegődött kormány az osztrák állammonopolista kapitalizmusra jellemző, egy­mással kölcsönösen összefüg­gő ellentmondások ikiélező- dését fokozza. Adzsoj Rój. Banglades Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának titkára tá­jékoztatást ad a párt közel­múltban megtartott IV. kong­resszusának munkájáról. Hangsúlyozza: a kongresszus állást foglalt Banglades szo­cialista orientációjú fejlődé­se, a nemzeti demökratikus forradalom mellett. A folyóirat általános el­méleti problémákkal foglal­kozó bizottsága nemzetközi kutatócsoportot alakított az emberiség civilizációját fe­nyegető veszélyek tanulmá­nyozására és megvitatására. A szerkesztőség közzéteszi az eszmecsere eredményeit. A peresztrojka és a glasz- noszty két olyan kifejezés, amely már polgárjogot nyert a nemzetközi szóhasználat­ban jelezve, hogy világszer­te nagy érdeklődés kíséri a Szovjetunióban végbemenő változásokat. A folyóiratnak Moszkvában működő külföl­di tudósítók nyilatkoztak ar­ról, hogyan értékelik az eddi­gi átalakulásokat. A Béke és Szocializmus, valamint a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) Nicosiában kerekasztal-érte- kezletet rendezett a muzul­mán tömegek körében vég­zett munka tapasztalatairól. Az értekezletre 14 testvér­párt képviselői kaptak meg­hívást. A folyóirat összefog­lalót közöl a vitáról. Resat Dogan, Törökország Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja arról ír, milyen szerepet szán a NATO Törökországnak ag­resszív tervei végrehajtásá­ban. Rámutat: Törökország­gal erőteljesen számolnak azok a NATO-tervek, ame­lyek előirányozzák „gyors­haderő” bevetését a Közel- Keleten és a Közép~Keletrn „központi parancsnokság” égisze alatt. Victor Perlő, az Egyesült Államok Kommunista Pártja gazdasági bizottságának el­nöke kimutatja, hogy a nyolcvanas évek militarizáló- dása ugyanolyan hatást gyakorolt az Egyesült Álla­mok gazdaságára, mint a ko­reai, illetve a vietnami há­ború.

Next

/
Oldalképek
Tartalom