Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-11 / 214. szám

2 Somogyi Néplap 1987. szeptember 11., péntek Csúcsesélyek BRIT CSUCSPOLITIKUS BUKÁSA Mi történt a Hotel Albionban ? Mint egy finom hölgy: Monica „Debbie” Coghlan, a tanú Margaret Thatcher utódjelöltjével, Jeffrey Areher-rel, még a botrány előtt (Fótók: London,News Service—Reuter—KS) János Pál pápa Amerikában Irán-ellenes akciók N y ugat-Európában Szeptember közepén, pon­tosan 15-e és 17-e között alighanem eldől: megtartha­tó-e már ebben az esztendő­ben Gorbacsov és Reagan harmadik csúcstalálkozója. Ezen a két napon találkozik ugyanis Washingtonban Se- vardnadze szovjet külügymi­niszter és Shultz, az ameri­kai diplomácia vezetője. Megbeszéléseik régóta, im­már több hete előre megál­lapított célja a csúcstalálko­zó előkészítése. Emlékezetes, hogy amikor a két külügyminiszter talál­kozásának időpontjában megállapodtak, még új és váratlan akadályok tornyo­sultak a megegyezés, és így értelemszerűen a csúcstalál­kozó útjába. Júniusban fo­gadta csak e' hosszas vona­kodás után a közepes ható- távolságú rakéták két kate­góriájának megsemmisítésé­ről szóló szovjet—amerikai megállapodás gondolatát az NSZK. Washington legfonto­sabb NATO-szövetségese. Egészen augusztus utolsó napjáig azonban a nyugatné­met kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a hadserege tu­lajdonában levő Pershing— 1A rakéták helyükön ma­radjanak. Az amerikaiak, akiknek birtokában van — mégpedig nyugatnémet területen — e rakéták nukleáris robbanó­feje, ebWen az ügyben nem voltak hajlandók nyomást gyakorolni Bonnra. Legalább­is nem nyilvánosan. Min­den jel szerint arra vártak, hogy Kohl kancellár hogyan vívja meg a maga belpoliti­kai harcait, és vállalja-e azt a felelősséget, hogy az NSZK egy történelmi jelen­tőségű leszerelés-megállapo­dás akadályozója legyen. Nem kerülheti el azonban a figyelmet, hogy a Shultz— Sevardnadze találkozóra vo­natkozó döntést ehben a ne­héz és kockázatos időszak­ban sem vonták vissza, és a szeptemberi időzítésen sem változtattak. Ez voltaképpen kifejezte a két világhatalom­nak azt a szándékát, hogy éiőrevigyék a megállapodás ügyét. Ezt mindkét oldalon igen komoly érdekek indo- kólják. |A Szovjetunióban, ahol egy mély gazdasági-tár­sadalmi átépítés nehézségei­vel küzdenek, egy leszerelé­si megállapodás jelentősen megnövelné a Gorbacsov ne­vével fémjelzett radikális reform-politika mozgási 'le­hetőségeit. A megállapodás nyomában óhatatlanul ki­bontakozó szélesebb körű párbeszéd, és az új enyhü­lés folyamata hosszabb le­járatra igen jelentős gazda­sági és pénzügyi eszközöket szabadítana föl. Ily módon meggyorsíthatná az átalakí­tás ütemét. Az Egyesült Államok vol­taképpen inkább időzavar­ban van. Közvetlenül az év végi, karácsonyi és újévá ,,politikai vakáció” után megkezdődik a választási harc. A két vetélkedő párt­nak gyakorlatilag, március végéig tisztáznia kell belső erőviszonyait. Ki kell emel­kedniük mindkét oldalon a legesélyesebb jelölteknek, és megjelennek a politikai program körvonalai. Reagan elnök politikai mozgásszabadsága ettől kezd­ve erősen korlátozott lesz. Pártja,' a hivatalban levő re­publikánus párt, ma már el­sősorban azt várja tőle: jö­vő év elejére kedvező politi­kai pozíciókat teremtsen a Erich Honecker csütörtök délelőtt Rajna-Pfalz tarto­mány miniszterelnökével, a kereszténydemokrata Bern­hard Vogellal tanácskozott, majd megtekintette az ősi város, Trier római korból fennmaradt történelmi ne­vezetességeit. Később felkereste Marx Károly múzeumnak beren­dezett szülőházát. Az NDK demokratákkal vívott válasz­tási küzdelemben. Ehhez egyértelműen arra lenne szükség, hogy tető alá hoz­zák és egy csúcsértekezleten szentesítsék a rakétamegál­lapodást. Különös tékintettel arra, hogy ezzél voltaképpen meg lehet semmisíteni a kongresszusban többségben levő demokraták legfonto­sabb külpolitikai érveit, és ki lehet fogni a szelet vá­lasztási vitorláikból. Mindez valószínűsítette, hogy valamikor október kö­zepe és december eleje kö­zött sor kerülhet a harmadik csúcstalálkozóra. Az ellenté­tek mögött meghúzódó közös érdekek magyarázták, hogy a Shultz—Sevardnadze talál­kozó .időpontja a kockázatos augusztusi időszakban is vál­tozatlan maradt. Szeptember első napjaiban azután volta­képpen megtört a jég: Kohl kancellár kénytelen volt ki­jelenteni, hogy ha létrejön a szovjet—amerikai megálla­podás, akkor az NSZK is megsemmisíti (a megállapo­dás végrehajtásának üte­mében) a maga Pershing— 1A rakétáit. S ami még en­nél jóval fontosabb: a Kohl- nyilatkozatot követő szakasz­ban, jó néhány napos hall­gatás után az amerikai kül­ügyminisztérium úgy nyilat­kozott, hogy kivonják az említett rakéták amerikai tu­lajdonban levő robbanófeje­it ts. (A Szovjetunió kezdet­től fogva hangoztatta, hogy elsősorban ezek a robbanó­fejek érdeklik. A nyugatné­met tulajdonban levő hor­dozórakétákkal ellentétben ugyanis ezek amerikai kéz­ben vannak, felhasználásuk amerikai politikai döntéstől függ, s így a készülő szerző­dés értelmében éppen úgy meg kell őket semmisíteni, mint a többi közepes hatótá­volságú rakéták robbanófeje­it.) Mindez lényegesen fókoz- ta a Sevardnadze—Shultz ta­lálkozó sikerének lehetősé­gét, és ezzel egy idei csúcs- találkozó esélyeit. Washing­tonban egyrészt közölték, hogy Reagan amerikai elnök is fogadja majd a szovjet külügyminisztert. Másrészt az elnök „legfőbb politikai célkitűzésként” jelölte meg a rákétamegálilapodás tető alá hozását, és a csúcsérte­kezlet megtartását. Természetesen vannak még tisztázatlan kérdések és disszonáns hangok, amelyek­re a szovjet diplomácia több ízben felhívta a figyelmet. Az előbbiek közé tartozik az, hogy Washingtonnak még ki kellene jelentenie, hogy a Pershing—1A rakéták robba­nófejeit nemcsak egyszerűen kivonja, hanem ténylegesen megsemmisíti. Az utóbbi ka­tegóriához tartozik Reagan elnök változatlan élessógű szovjetellenes retorikája — noha ezt nem ok nélkül so­kan annak a számlájára ír­ják, hogy az elnökre saját pártjának szélső jobboldalá­ról rendkívül erős nyomás nehezedik. A zavaró tényezőket a két­napos Sevardnadze—Shultz találkozónak kell elháríta­nia. Az eredmény nemcsak a rakétaegyezményt és a csúcstalálkozó sorsát és idő­pontját dönti majd el. E két napon, illetve annak ered­ményén le lehet majd mérni azt is, hogy hosszabb távra az enyhülés és a párbeszéd válik-e meghatározóvá a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatában. párt- és állami vezetője ez­után helikopteren Saar- brückenbe repül, ahol Oskar Lafontaine tartományi mi­niszterelnök fogadja. Hiva­talos megbeszéléseik befe­jeztével szülővárosába, Neunkirchenbe visz az útja. Honecker itt magánjellegű, rövid program keretében meglátogatja húgát, Gertrú- dot. Félrelépett-e a mélyen tisztelt Mister Jeffrey Ar­cher 47 éves milliomos, nemrég még vezető brit po­litikus? A tanú Monica „Debbie” Coghlan, 36 éves prostituált. Elegáns szürke kosztümben lép a bírói emelvény elé: „Igen, uraim, én Archer úrral intim kapcsolatban voltam, a Hotel Albion 6^A számú szobájában. 70 fontot kaptam tőle.” A bíró ezután a részletek felől érdeklődött. „Debbie” mindenre készségesen vála­szolt — írja tudósításában a Quick magazin. Mindez a londoni bíróság 13. számú termében történt. A termet zsúfolásig megtöltötte a hall­gatóság. Riporterek tömege lázasan jegyzetelt. Mindez azért, mert egy férfi egy „olyannál” volt? Ám Mister Jeffrey Archer nem akárki: az angol felső körökhöz tartozik. Már 29 éves korában az ország leg­fiatalabb képviselője. sok sikeres „könyv szerzője. A barátai által „aranyifjúnak” becézett Archer hamarosan a konzervatív-párt helyettes vezetője, Margaret Thatcher utód-jelöltje. Magánélete makulátlan: 21 éve nős, fe­lesége Mary a Cambridge egyetem docense, két fia van, 15 és 13 évesek. A feltartóztathatatlannak tűnő felemelkedést a The Star, az 1,5 milliós példány- számú tömeglap múlt év no­vember elsejei leleplezése zuhanássá változtatta. Az ol­vasók arról értesültek, hogy szeptember 8-án Mister Archer „Debbie” Coghlan- nal töltötte az éjszakát. Ké­sőbb egy közvetítő útján 2000 fontot juttatott el Debbie-nek, hogy hallgatá­sát megvásárolja. A cikk Tegnap, közép-európai idő szerint az esti órákban Mia­miba érkezett II. János Pál pápa. A katolikus egyházfő tíznapos körutat tesz az Egyesült Államokban, főként • annak déli és nyugati part­vidékén, útja végén pedig egy napra Kanada észak- nyugati tartományába is el­látogat. Ez a második ame­rikai látogatás: első ízben röviddel megválasztása után utazott az Egyesült Államok­ba. A pápát Miami repülőte­rén Ronald Reagan elnök kö­szöntötte. Reagan, aki koráb­ban már négy alkalommal találkozott az egyházfővel. befejezése: „ ... szegény Ar­cher!” Jeffrey Archer az első pillanattól kezdve követke­zetesen tagadta, hogy bármi köze is lett volna Miss Coghlan-hoz. Pártbeli pozí­ciójáról azonban lemondott — oda a tisztelet, a karrier. Archer ezután ellentáma­dásra határozta el magát: rágalmazási pert indított a The Star ellen. A tárgyaláson Debbie, aki eddig 18 évet töltött a „pá­lyán”, tanúként később még­is ekként vallott a bíró és 12 esküdt (közülük 4 nő) előtt: „Én nem ismertem Mister Archert. ö, természe­tesen, nem mondta meg i nevét. Azonban egy ügyfe­lem látta őt, az illető törté­netesen éppen egy riporter volt." Az újságíró persze tudta, hogy a prostituált vallomá­sa önmagában nem bizonyí­ték. Magnószalagokat tett a tárgyalóasztalra, ame’yek szerint Debbie telefonon többízben felhívta otthoná­ban Archert, aki kétezer fontot ígért neki hallgatásá­ért. A pénzt állítólag meg is küldte neki. Az esküdtek négy és fél­órás vita után úgy döntöt­tek, hogy inkább hisznek a milliomos gentlemannak. mint a „ledér” Debbie-nek. A The Star, amely az állító­lagos félrelépésről tudósított. 5 millió font kártérítést tar­tozik megfizetni, nem be­szélve a 11 milliós perkölt­ségről. Mister Archer elégtételt kapott. Politikai karrierjé­nek ugyan vége, de — mint­hogy felesége is, aki végig­hallgatta a tárgyalást — hitt a férjének/így a családi bé­ke megmaradt. No és az 5 millió font sem kutya. egyebek között kijelentette; II. János Pált nem csupán a több mint ötvenmillió ame­rikai katolikus köszönti a lá­togatáson, hanem minden más amerikai is. A látványos fogadtatást követően a pápa egy miami templomot keresett fel, ahol elsősorban a Haiti szigetéről menekült katolikusokkal ta­lálkozott. Ugyancsak meg­beszélést folytatott az ame­rikai katolikus papság mint­egy .750 képviseflőjével. II. János Pál látogatását szinte példátlan méretű biz­tonsági intézkedések veszik körül. Iráni képviseletek elleni akciókat hajtottak végre tegnap délelőtt több nyugat­európai nagyvárosban — Os­lóban, Párizsban és Frank­furtban — a teheráni kor­mány politikájával szemben­álló csoportok. A hatóságok szerint a jelek arra -mutat­nak, hogy a mindhárom vá­rosban ugyanazon időben el­követett támadásokat a ma­gát iráni Népi Fedajinok Szervezetének nevező emig­ráns csoport hajtotta végre (Telefotó: EPA—MTI—KS) — nyilvánvalóan előre egyez­tetett módon. A legnagyobb szabású Te- herán-ellenes megmozdulás­ról a nofvég fővárosból ér­kezett jelentés. Egy 11 főből álló csoport — helyi idő sze­rint reggel kilenckor — be­hatolt Irán osloi nagykövet­ségére, elfoglalta az épületet, túszul ejtette a benntartózko- dókat, majd három óra múl­va önként megadta magát. Egyelőre nem ismeretes, hogy • az akció során pontosan mi történt, tény azonban, hogy a követség személyzetének három tagja, köztük Irán osloi ideiglenes ügyvivője megsérült. A rendőrség a 11 támadót őrizetbe vette. Ugyanezen időben egy cso­port Párizsban megtámadta az Iran Air iráni légitársa­ság helyi képviseletének iro­dáját. Betörték az ablakokat, az iráni kormányt szidalma­zó jelszavakkal firkálták tele a falat és ugyanilyen tartal­mú röplapokat szórtak szét a helyszínen. Támadás érte az iráni légitársaság irodáját az NSZK-beli Frankfurtban is, ahol kilenc iráni állam­polgár rövid időre elfoglalta az iráni légitársaság irodáját és szétrombolta a berende­zést.- Hírügynökségi jelentések szerint eközben névtelenség­be burkolózó telefonálók több világhírügynökséggel is azt közölték, hogy az akciókat az iráni Népi Fedajinok Szervezete követte el. Á te­lefonálók azzal fenyegetőz­tek, hogy hasonló támadáso­kat terveznek iráni képvise­letek ellen Belgiumban, Svéd­országban, az Egyesült Álla­mokban, Kanadában, Olasz­országban, Pakisztánban és Törökországban is. Az érintett országok közül Svédország máris bejelentet­te, hogy a hatóságok megerő­sítették a stockholmi iráni I nagykövetség védőőrizetét. Honecker meglátogatta húgát li.bb mini nyolcszáz újonnan választott képviselő részvételével tanácskozik Addisz Abc- báhan az etióp parlament. A képen: arcok az ülésteremből

Next

/
Oldalképek
Tartalom