Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-11 / 214. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLIII. évfolyam, 214. szám ______________________ Ara: 1,80 Ft 1987. szeptember 11., péntek J apán gazdasági vezetőket fogadott Kádár János Ülést tartott a Minisztertanács Javaslat átmeneti intézkedésekre az adótörvény hatályba lépéséig KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ A Minisztertanács tegnapi üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: a Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Orosz Károly mi­niszterelnök beszámolóját a Lubomir Strougallal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökével folytatott tárgya­lásairól. A kormány áttekintette és értékelte a népgazdaság ez évi fejlődését, és az állami költségvetés végrehajtásának helyzetét. Meghatározta az 1988. évi népgazdasági terv, valamint a költ­ségvetés kidolgozásának irányelveit. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg a küszöbön álló adóreformmal összefüggő termelői árváltozásokról, és javaslatot tett az adóról szóló törvények hatályba lépéséig szükséges át­meneti intézkedésekre. Egyúttal határozatot hozott az adóigaz­gatási eljárás és a pénzügyi ellenőrzés szabályozásáról. A kormány a gazdaságfelügyeleti bizottság elnökének elő­terjesztése alapján megvitatta és elfogadta az 1988-90-es évek várható munkaerőmozgásának állami irányítási programját. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára tegnap a Központi Bi­zottság székházában fogadta Szaito Eisirót, a Japán Gaz­dasági Szervezetek Szövetsé­gének elnökét, aki a Magyar —Japán Gazdasági. Klub meghívására tartózkodik ha­zánkban. A találkozón véleményt cserélték a magyar—japán­kapcsolatok, különösen a gazdasági együttműködés fejlesztésénék helyzetéről. A megbeszélésen jelen volt Ivata Kazuo, a Japán—Ma­Grósz Károly, a Miiszter- tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Guido de Marco-t, a Máltai Köz­társaság miniszterelnök-he­lyettesét. A szívélyes légkörű Berecz János Moszkvában B&recz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak .meghívására csütörtökön a Szovjetunióba utazott. Magyar-szovjet külügy- minisztériumi konzultáció Kovács László külügymi­niszter-helyettes, a Szovjet­unió külügyminisztériumá­nak meghívására szeptem­ber 9-én és 10-én megbe­széléseket folytatott Moszk­vában. Találkozott Vagyim Loginov és Alekszandr Besszmertnih külügyminisz­ter-helyettesekkel, továbbá a szovjet külügyminisztéri­um más vezető munkatár­saival. A megbeszéléseken véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzetről, ke­let-nyugati viszony alaku­lásáról, valamint Magyaror­szág és a Szovjetunió nem­zetközi tevékenységének né­hány kérdéséről. Diplomaták Bács-Kiskunban Németh Károlynak, az El­nöki Tanács elnökének és feleségének meghívására a budapesti diplomáciai kép­viseletek vezetői feleségeik társaságában tegnap Bács- Kiskun megyébe látogattak. Kádár János és Szaito Eisiro kézfogása a megbeszélések előtt gyár Gazdasági Klub elnöke, Györke József, az MSZMP KB Külügyi Osztályának he­lyettes vezetője és Székács Imre, a Magyar—Japán Gaz­dasági Klub elnöke is. * * * Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára ugyancsak csütörtökön fogadta a japán gazdasági vezetőket. megbeszélésen részt vett Marjai József miniszterelnök­helyettes. Jelen volt Maurice Lubrano, a Máltai Köztársa­ság Budapestre akkreditált nagykövete. Cseh dk Juciit Prágában Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese Matej Lúcan cseh­szlovák miniszterelnök-he­lyettes meghívására csütör­tökön hivatalos látogatásra Prágába utazott. (MTI) ITC-delegáció a Kamarában Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnö­ke tegnap fogadta a Charles d’Assier de Boisredont, az ITC (Nemzetközi Kereske­delmi Központ, a két ENSZ intézmény, az UNCTAD és a GATT közös szervezete) igazgatóját, valamint a ve­zetésével Budapesten tartóz­kodó ITC-delegációt. Meg­vitatták a kamara és az ITC több mint 10 éves együtt­működése továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit. Hazaérkezett a szolidaritási delegáció Tegnap hazaérkezett Géni­ből a Magyar Szolidaritási Bizottság delegációja, amely — élén Garai Róberttel, a Magyar Külügyi Intézet igazgatójával — szeptember 7—9. között részt vett a pa­lesztin kérdéssel foglalkozó IV. nemzetközi ENSZ-kon- ferencián. A tanácskozásra több mint 200 nemzeti és nemzetközi szervezet küldte el képviselőjét. Negyvenéves a tent ____ g azdálkodás A tervgazdálkodás beveze­tésének 40. évfordulója al­kalmából csütörtökön kétna­pos nemzetközi tudományos kerekasztal-konferencia kez­dődött a Magyar Tudomá­nyos Akadémián. A tanács­kozáson a hazai szakembe­rek mellett számos külföldi szaktekintély — köztük szov­jet, lengyel, kínai, francia, holland és japán tervező — tart előadást a tervezés mai szerepéről, értékéről és lehe­tőségeiről. Az előadások után szakmai vitát rendeznek. A konferenciát az Orszá­gos Tervhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Közgazdasági Társa­ság közösen szervezte meg. Csikós-Nagy Béla, a közgaz­dasági társaság elnöke meg­nyitójában hangsúlyozta: a népgazdasági tervezés négy évtizedes hazai gyakorlata alatt a tervezés a gazdaság- politika tudományos koordi­náló folyamatává alakult át. Természetesen sok hiányossá­ga is van az eddig alkalma­zott módszereknek, aminek következtében még mindig gyenge a nemzetközi-munka- megosztáshoz való alkalmaz­kodóképességünk. A magyar közgazdász társadalmat a tervezőmunka jobbításának szándéka vezérli, különösen most, amikor sok évtizedes strukturális feszültségek fel­oldásán munkálkodnak, és a kormányzati munkában ts előtérbe került á stabilizá­ció megszervezése. A tanácskozás résztvevőit köszöntötte Kulcsár Kálmán akadémikus, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkár- helyettese is. Előadásában igyekezett eloszlatni azokat a kételyeket, amelyek a tudományból való kiábrán­dulást tükrözik. A hatéko­nyabb gazdasági cselekvéshez az egyes tudományok össze­hangolt fejlődésére, a tudás gyarapítására van szükség — mondotta. A tervezés, amely nem nélkülözheti a tudo­mány aktív közreműködését, bonyolult, összetett feladat, amelyben sok szubjektív té­nyező, időleges elem játszik szerepet. A konferencia első napján több külföldi vendég ismer­tette hazája tervezési gya­korlatát, majd a tanácskozá­son résztvevő tervezőkkel és vállalatvezetőkkel megvitat­ták a tapasztalatokat. A tu­dományos konferencián pén­teken újabb előadások hang­zanak el. A kormány ülését követő tájékoztatóján Bányász Re­zső elsőként a magyar—cseh­szlovák kormányfői tárgya­lásukat kommentálta. Mint mondotta, ez a baráti mun­kalátogatás jól szolgálta egy­más helyzetének még mélyebb megismerését, a tapasztalat- cserét, a kétoldalú kapcsola­tok bővítési lehetőségeinek áttekintését. Az országaink fejlődésével összefüggő fel­adatuk számos olyan kér­dést vetnék fel, amelyek megoldásánál az ilyen magas szintű tapasztalatcserék igen jól hasznosíthatók. Megálla­pították, hogy a bős—nagy­marosi vízlépcső építése a közös ütemterv szerint fo­lyik, és megállapodtak az építkezés meggyorsításában. Megállapították, hogy mind­két országban nagy gondot fordítanak a nemzetiségek egyenjogúságának érvénye­sülésére, kulturális és társa­dalmi fejlődésére. A szóvivő a népgazdaság idei fejlődéséről nyilatkozva mindenekelőtt kiemelte, hogy a testület igen széles körű, négy és fél órás vitát folytatott arról, hogyan is áll gazdaságunk, s milyen irányelvek alapján dolgozzák ki a jövő évi tervet és költ­ségvetést. A vitában megállapították, hogy az év eddig eltelt idő­szakában az 1985—86-os ked­vezőtlen tendenciákhoz ké­pest bizonyos előnyös válto­zások már tapasztalhatók a gazdaságban, de a szükséges fordulat még nem ment vég­be. A gazdasági folyamatuk romlása egészében ugyan megállít, de a kedvezőtlen tendenciák kiváltó okai ma még jelen vannak a gazda­ságban. Fejlődésünk tehát csák részben felel meg a terv céljainak. A jövő évi tervezés szem­pontjából meghatározó je­lentőségű, hogy az idei ered­mények minél jobban meg­közelítsék az éves terv elő­irányzatait. A kormány most mindenekelőtt a nem rubel elszámolású export növelésé­re, a forgalom egyenlegének javítására, az állami költség- vetés hiányának csökkenté­sére hívott fel. A jövő évi népgazdasági terv legfonto­sabb feladata a gazdasági egyensúly javítása. Határo­zott lépéseket kívánunk ten­ni a szerkezetátalakítás és a hatékonyság javítása irá­nyába A vitában igen nagy sze­repet játszott a jövő évi költ­ségvetés előkészítése. Már az idei költségvetés teljesí­tésének is az a vezérelve, hogy a bevételeknél mérsé­keltebben növekedjenek a kiadások. A mostani adatok szerint a deficit a költségve­tésben eredetileg előirány­zott 43,8 miíláárddal szemben várhatóan 34—35 milliárd forintra leszorítható. Jövőre a cél a költségvetési hiány­nak az ideihez hasonló üte­mű, további lényeges csök­kentése. Ehhez a jövedelem- képzés és -felhasználás kel­lő aránya szükséges. A kor­mány most azzal bízta meg a tervezési szerveket, hogy munkájúkat ennek az elv­nek > rendeljék alá: Egy kérdésre válaszolva is- jnertette az adóreform élet­be lépéséig szükséges átme­neti intézkedéseket. Az Elnö- .ki Tanács elé terjesztendő törvényerejű-rendelet-terve- zeji például előírja, hogy a személyi jövedelemadó beve­zetésekor az úgynevezett bruttósítás — felszorzás — során a munkáltatónak átla­gosan olyan mértékben kell emelnie a dolgozók keresetét, hogy a kézhez kapott fizetés ne csökkenjen. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a »kormány mun­kaprogram-tervezetét nem­csak testületek vitatták meg, íianem a sajtó segítségével lényegében az egész lakosság véleményt nyilvánított. A megjegyzések, javaslatok alapján számos alkalommal átdolgozták az eredeti prog­ramtervezetet, tehát az a változat, amely a jövő héten az brszággyűlés elé kerül, már igen sók ember elgon­dolásait, javaslatait is tar­talmazza. Az eszmecserék so­rán kikristályosodott: teljes az egyetértés abban, hogy a reformot folytatni kell, és nem késlekedhetünk tovább az ehhez szükséges intézke­dések következetes keresz­tülvitelében. A kormány fe­lelőssége teljes tudatában dolgozta ki az évtized végé­ig szóló, a gazdaság stabili­zálását és az ezt követő ki­bontakozás megalapozását célzó cselekvési programját. „Meggyőződésem, hogy az or­szág helyzetét jól ismerő képviselők éppúgy támogatni fogják a programot, mint azok a cselekvésre kész ál­lampolgárok, akik őket a Parlamentbe küldték” — tet­te hozzá. A kérdés kapcsán kitért arra is, hogy a nem­zetközi sajtó is nagy vára­kozással tekint a jövő heti országgyűlési ülésszakra. A kormány úgy határo­zott, hogy 1988. január 1-jé- től foglalkoztatási alapot hoz létre, és lehetővé teszi, hogy a munkáltatók — a költségek egyidejű viselése mellett — élhessenek a kor- engedményes nyugdíjazás lehetőségével. Az Állami Bér- és Munkaügyi hivatal a SZOT-tal együttműködve rövidesen kidolgozza és köz­zéteszi az intézkedéshez kap­csolódó új munkajogi szabá­lyokat. A kormány alapelve: a foglalkoztatáspolitikában a gazdasági célszerűség és a humanizmus követelményeit a lehető legjobban összehan­golni. Ezt szolgálja a mosta­ni döntés is. ♦ A szóvivő bejelentette: Grósz Károly, a Miniszterta­nács elnöke Helmut Kohlnak, a Német Szövetségi Köztár­saság kancellárjának meghí­vására Uktóber elején a ter­vek szerint hivatalos látoga­tást tervez Bonnban. E láto­gatásra a kétoldalú kapcso­latok fejlődése szempontjából fontos időszakban kerül sor. Bányász Rezső ezután a KGST-tagországok képvise­lőinek legutóbbi, szófiai ülé­sét is kommentálta. Kiemel­te: magyar részről Szófiában radikális KGST-beli változ­tatásokra irányuló javasla­tokkal éltünk. Abból indu­lunk ki, hogy a testvéri or­szágok együttműködésének elő kell mozdítania a nem­zetgazdaságok és a nemzet­közi piaci pozíciók erősödé­sét. Az eddigi munka azzal biztat, hogy az elgondolások megvalósítása jelentősen hozzájárul majd az egész KGST és az egyes tagorszá­gok, köztük hazánk gazdasá­gának erősítéséhez. A Világbanktól szerkezet- átalakítási célokra nemrégi­ben felvett 150 millió dol­láros hitelről a szóvivő el­mondta, hogy eddig össze­sen 13 olyan hosszú lejáratú kölcsönmegállapodást kötöt­tünk a Világbankkal — ösz- szesen 1,2 milliárd dollár ér­tékben —, amely fejlesztési céljaink importigényének ki­elégítését segíti. A mostani, 15 éves lejáratú kölcsönmeg- állapodás keretében már nemcsak az iparfejlesztést — a műanyaggyártás, a gumi­ipar, a mezőgazdasági és élel­miszeripari gépgyártás beru­házásait — szorgalmaztuk, hanem az ehhez szükséges közgazdasági feltételrend­szer továbbfejlesztéséhez is kértünk és kaptunk támoga­tást. Ennek jelentősége a kö­vetkező években nőni fog, s ez összhangban áll a kor­mány gazdasági kibontako­zást kereső programjával. Egy kérdésre válaszolva a szóvivő bejelentette azt is, hogy a fővárosi tanács vég­rehajtó bizottságának határo­zata alapján a III. kerületi Vera tér nevét Lékai bíboros térre változtatják. Frankfurtiján megnyílt a hagyományos autószalon. A képen ízelítő a kiállításról. A Ferrari F—40 elnevezésű új csúcsmo­dellje nyolchengeres motorral 324 km/óra végsebességre ké­pes. Már ezek az adatok és az ára — 228 ezer dollár — sej­tetik, hogy nem ezzel a típussal oldhatók meg hazánk autó­ellátási nehézségei Grász Károly fogadta Guido de Harcát (MTI) .................... i----------------­A közélet

Next

/
Oldalképek
Tartalom