Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-09 / 212. szám
EGY NYUGDÍJAS FELJEGYZÉSE! Itten veletek, barátaim DÍSZELŐADÁS SIÓFOKON Díszelőadáson mutatják be ma este hét órakor a siófoki Május 1. filmszínházban Simó Sándor Isten veletek, barátaim, című filmjét. A vetítés után a rendező találkozik a közönséggel. Simó Sándor Tersánszky Józsi Jenő „Egy kézikocsi története” című regényéből forgatta filmjét, s olyan szereplőket kért föl, mint Esztergályos Cecília, Sinkó László, Gelley Kornél, Papp Vera. A történet három szeptemberben játszódik, 1938-lban, 1942-ben és 1944- ben. A film érdekessége, hogy a filmforgalmazási kísérlet szerint a gyártó stúdió közvetlenül a moziüzemi vállalattal kötött szerződést a forgalmazásra. Börtönlázadás Belgiumban Hordozható EKG-készülék Hordozható, egyéni EKG- készülék gyártását kezdte meg a japán Fukuda Denszi cég. A szerkezet alig nagyobb egy cigarettáscsomag- nál, másfél voltos elemekkel működtethető és használata nem igényel szakértelmet. A betegnek mindössze annyi a dolga, hogy ha rendetlenkedni érzi szívét, baloldalt mellkasához szorítsa és 40 másodpercig ott tartsa egyéni elektrokardiográfját. Ezalatt a készülék elektronikus jelek formájában felveszi a szív működésével kapcsolatos információkat. Ezt követően a beteg közönséges telefonon továbbíthatja az információt kezelőorvosának. A kagylóhoz kell illesztenie elektrokardiográfját, mely hangjelekké alakítva adja tovább a felvett elektronikus jeleket. A kezelőorvos rendelőjében egy jelátalakító berendezés ismét elektronikus jeleket hoz létre a hang jelekből, majd hagyományos módon papírszalagra rajzolja a beteg elektrokardiogram- ját. Hétfőn este Brüsszel Saint- Gil'les körzetének börtönében, ahol 400—500 elítéltet tartanak fogva, lázadás tört ki. A karhatalommal megerősített őrség csak négy órával később tudta a rendet valamennyire helyreállítani. Több mint 150-en megsérültek, az anyagi kár nagy. A Saint-Gilles-ben levő börtönben fogva tartottak hétfő este megtagadták, hogy zárkáikba vonuljanak. A fellázadt mintegy 500 rab túszul ejtette az őrség kilenc tagját, összetörték a berendezést, az épületet több helyen felgyújtották, néhány rab meg is szökött. A kivonuló karhatalom csak nehezen tudott behatolni á több helyen égő épületbe, s csak nehézségek árán fékezte meg a kövekkel, botokkal védekező rabokat. A lázadást az váltotta ki, hogy néhány napja a televízió bemutatta a Louvain-i börtön komfortos celláit, ahova azokat a brit szurkolókat helyezik el, akik 1985 májusában Brüsszelben a Heysel-stadi ónban a Liverpool—Juventus Európa- kupa döntőn tömegvéreke- dést okoztak. Akkor 39 ember halt meg. A bűnözőket Nagy-Britannia kiadja és Belgiumban állítják őket bíróság elé. A Louvan-i börtön kényelmét bemutató riporttal a brit közvéleményt akarták megnyugtatni. Ugyanezen okból vasárnap Brüsszelben a Forest-i börtönben is lázadást tört ki, ezt azonban sikerült hamar megfékezni. A belga igazságügy-minisztérium hétfő est.i közleménye szerint Belgium börtöneiben a 70-es évek elején mintegy 4000 rabot tartottak fogva, jelenleg már 6500—7000-et! Példás falubeliek 4 millió marad a zsebben Kadarkúton vagy valamelyik társközségén áthaladva mindenütt társadalmi munkát végző falubelieket láthatunk. Mi ennek az oka? Erről kérdeztük Juhászné Kol- ber Terézt, a Kadarkúti Közös Községi Tanács vb-titká- rát. — Megértették a lakók, hogy együtt könnyebb. Amit társadalmi munkában elvégeznek, annak a költségét nem kell iparosnak adni. vagy valamelyik cég zsebébe tenni. Szinte minden utcának van olyan szakembere, aki irányítja a munkákat. — Mi készül társadalmi munkában? Mennyit takarítanak meg? — A társközségek közül Hencsén a Petőfi utcában, Visnyén a Fő utcában, Mikében a Petőfi utcában, Kő- kúton a Rákóczi utcában készül járda. A hedrehelyiek a Petőfi utca megépítéséhez még pénzt is felajánlottak. Segítségünkre' sietett a mikéit hedrehelyi és kadarkúti tsz is. Ők sódert, kőzúzalékot adtak. A többi pénzt a tehó- bói szavazták meg a lakók a járdaépítésre. Kadarkúton három utcában szűnik meg a gyalogút. Az Árpád és a Kossuth utca mellett végre szilárd járdán mehetnek majd a Fő utca másik oldalán is. A falubeliek Kadarkúton a tornaterem, Hencsén pedig a bolt építésében is közreműködnek. Négymillió forintot takarítunk meg így. Ez a társadalmi munkaakciónk idei értéke. Ottjártunkkor a Fő utcában kaptunk lencsevégre jó hangulatban dolgozó kadar- kútiakat. Itt, 32 család támogatásával, Kiss József tanácstag szervezésével folyik a majd kétszáz méter járda építése. Mindenáron ? Mi űzi, hajtja ima Magyarországon az embereket erejükön felül végzett munkára? Miért van az, hogy már-már emberi, erkölcsi tartásukat veszélyeztető dolgokat sem átal- lanak normálisnak tekinteni, anyagi célok elérése érdekében? Ülök a televízió képernyője előtt, nézem s hallgatom llkei Csaba műsorát az Új Reflektor Magazint, miközben fenti kérdéseken tűnődöm. Egy felmérés pontokba szedett konklúzióit sorolja emlékeztetőül a rokonszenves műsorvezető-szerkesztő. A múlt év augusztusában megkérdezett ezer ember (iparban dolgozók) véleménye az előrejutást illetően fontossági sorrendben ilyesmi: a törvények megkerülése; magánszektorban való munka és csak az utolsó előtti pontként em- lítödik meg a főmunkaidőben végzett munka. A dolgoknak ez azonban csak az egyik, az erkölcsietikai oldala. A másik, legalább ilyen fontos, a dolog egészségügyi vonatkozása. Hogyan lehet ezt bírni? ldeig-óráig lehet, ipari hasonlattal élve nagyobb ..biztosítékok” berakogatásával (kávé, ital, cigaretta) még növelhető is ez a teljesítmény. De milyen áron?! Megkérdezték ugyanitt a kenyérgyári művezetőt, miért ő tologatja a kenyértároló kocsikat? S mit tudott válaszolni? Nincs elég ember. Náluk is csak „tűzoltás” folyik, pl.: a rendszeres karbantartás helyett „megdrótozgatás”, mert nincs karbantartó. Az sincs. De kenyérnek lenni kell! Eszembe jut néha tanítómesterem, aki Angliában üzemelt be egy cukorgyárat, s mesélte: egyik éjjel kilyukadt egy öntöttvas csővezeték. Ö jó magyar (lehet, hogy osztrák—magyar) szokás szerint egy fadugó és kalapács segítségével az üzemzavart „megszüntette”. Másnap Black úr, az angol főmérnök leállíttatta a gyárat, kicserélték a hibás vezetéket, s csak utána indultak újra. Pista bátyám útra- valóul pedig ezt kapta: — Ez nem a Balkán, fiatalember, ezt jól jegyezze meg! Ehhez csak annyit kívánok hozzátenni: tanuljunk mindenkitől, Black úrék- tól is, de közben ne adjuk fel kivívott, megszenvedett igazságainkat. Kerner Tibor Hány ár van? Kibontakozunk... ha meg tudjuk szüntetni például azt a dilemmánkat, hogy ha valaminek 15 forint az ára, akkor lehetőleg ne 25-ért gyártsuk. Meg főként azt, hogy a vevőnek ne adjunk, mondjuk 10 forint állami támogatást, a gyártónak pedig 10 forint dotációt. Ne, mert akkor sosem derül ki az értéke. Legyen az, ami, tehát diktáljon a piac, mi pedig a képességeinkhez mérten rugalmas piacpolitikával gazdálkodjunk. Kibontakozunk __ csak k icsit lassan. Az egyik kedvenc lapomban, a Magyar Mezőgazdaságban ugyanis az alábbiak szerint hirdetik a Rába kis- traktort: magánfogyasztóknak 18 ezer forinttal több, mint a forgalmiadómentességet élvezőknek, s még nekik is négyezerrel több, mint a mezőgazdasági üzemeknek. Három ár, közte 22 ezer (!) forint. Nem irigylem én ezt a pénzt a termelőszövetkezetektől és nem is perlem oda a magángazdálkodóknak. Az azonban kétséges, hogy van értelme valakit ugyanazon termékért jobban nyúzni, mint másokat. Ha jól belegondolok, Kovács bácsi fölül a tsz-ben egy ilyen traktorra — olcsó járművel olcsón termelek, fuvarozok a tsz-nek, mondja. Aztán hazamegy, újra a traktora nyergébe pattan és közli ügyfeleivel: drágán vettem, hát megkérem a munka árát. Szava hamis, gondolatai összezavarodnak, miként az enyémek is. Miért a három ár? Talán azért kockáztatja meg a Rába, mert akkora a magánkereslet? Hozzám mindenesetre az ellenkező hírek jutottak el. B. J. Tisztelt Szerkesztőség! A Somogyi Néplap 1987. június 12-i számában közölte: a KERMl megtiltotta az AKA—ALEX típusú porszívók árusítását, egyben felhívta a vevők. figyelmét, hogy az 1986. január 15-e után vásárolt készülékeket a vásárlás helyére mielőbb vigyék vissza. A kereskedelmi szervek a reklamációt kötelesek elfogadni és a vételárat visszafizetni. Mi 1986. július 24-én vásároltunk egy ilyen típusú porszívót a fonyódi Építők áruházában, amely rövid használat után elromlott. 1986. december 4-től 1987. április 10-ig javításon volt a kaposvári Ramovill szervizben. A javítást ki kellett fizetni, mert a bolt által kiállított jótállási jegyet nem fogadták el,- mivel — szerintük — az nem a porszívóé. A gép az első használat után újra elromlott. Nagyon megörültünk a június 12-i újságcikknek. Azonnal visszavittük a porszívót a boltba, ahol azonban hallani sem akartak a visszavételről, mivel őket a KERMl nem tájékoztatta. A gépet nem, de az általunk kivágott újságcikket ott fogták intézkedés végett, ami máig is várat magára. < Ha velünk nem állták szóba a boltban a visszavásárlás végett, akkor az a sok vásárló, aki a cikk alapján visszavitte a porszívót, az mit kapott kérésére? Kérem, intézkedjenek! Tisztelettel: Emri Gyula tanácselnök Községi Közös Tanács, Látrány Somogyi Néplap XLIII. évfolyam, 212. szám 1987. szeptember 9., szerda Tarka sorok Fésületlen gondolatok Süketeknek énekeljek? Megfenném, ha biztos lehetnék mindegyikükben. * * * Játsszunk nyílt lapokkal! Ugyan, micsoda hazárdjáték ez?! * * * A kategorikus imperatívuszok is változnak. Régebben a felkiáltójelek buzogányokra emlékeztettek, ma rakétákra. * * * Hogy miből lettél, a genetika dolga; hogy mivé válsz — a politikáé. * * * Vért szomjazol? Változz bolhává! * * * Kibújt a bőréből, s azt kiabálta, megnyúzták. * * * Szegény emberkém, ki azt mondod: „Utánam a vízözön!”, s a vízöblítő láncát húzod meg csupán! * * * Az aranyborjúból már régen fejőstehén lett. * * * Ott, ahol tilos a nevetés, általában sírni sem szabad. * * * Nehéz felismerni, hogy az árral együtt ki úszik önszántából. * »•* Melló találtam? Oda céloztam. * * * Na és? Áttörted fejjel a falat. De mihez kéz-' desz a szomszédos cellában? * * * Követelem a napi nyolcórás gondolkodási idő bevezetését! * * * Vannak szótárak, amelyekből hiányzanak a — becsületszavak. * * * Mindent megírtak már. De szerencsére nem mindent gondoltak végig. * * * A valóság fölött szemet hunyhatsz, ám az emlékek fölött soha. * * * A barátaim közül sokan a gyilkosaimmá váltak, az ellenségeim közül sokan megbarátkoztak velem, ám a közömbösek mindenkor hűek maradtak hozzám. * * * Minél kisebbek az emberek, annál nagyobbnak látják saját impé- riumukat. * * * A gondolkodás útjain is leshetnek ránk úton- állók. Akik feltehetően ugyancsak entellektü- eleknek képzelik magukat. * * * Minden seprő önszántából seper. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 3t. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hirlapkézbe- sítő postahivatalnál, a hírlap- kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hirlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató
