Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-10 / 213. szám

■■■■■■■ AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 213. szám Ára: 1,60 Ft 1987. szeptember 10., csütörtök Kádár János találkozója James Stewarttal Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára tegnap délelőtt dol­gozószobájában fogadta Ír­ország Kommunista Pártjá­nak küldöttségét, amely Ja­mes Stewart főtitkár vezeté­sével az MSZMP Központi Bizottságának meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen tájékozta­tó hangzott el a két ország helyzetéről, a pártők tevé­kenységéről -és legfontosabb feladatairól. Véleményt cse­réltek a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom helyzetével összefüggő idő­szerű kérdésekről. Rámutat­tak, hogy a nemzetközi kom­munista mozgalomban ta­pasztalható változások ked­vezően befolyásolják a moz­galom egészének erősödését. A magyar—ír pártkapcsola­tok alakulását áttekintve megelégedéssel állapították meg, hogy azok rendszeresek és eredményesen fejlődnek. A találkozón részt vett Joseph Bowers, az IKP fő­titkárhelyettese, Eoin O’Mur- chu országos elnökhelyettes és Antoin O’Muircheartaigh, a KB tagja, valamint Gecse Attila, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője. Elutazott hazánkból az ANC küldöttsége Elutazott Budapestről az Afrikai Nemzeti Kongresz- szus (ANC) küldöttsége, amely Oliver Tambó elnök vezetésével, a Magyar Szo­lidaritási Bizottság meghívá­sára tartózkodott hazánk­ban. A küldöttséget fogadta Kádár János, az MSZMP fő­titkára. Oliver Tambo meg­beszélést folytatott Pozsgay Imrével, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárá­val és Várkonyi Péter kül­ügyminiszterrel, továbbá ta­lálkozott Gyürke Józseffel, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetőjével. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság küldöttségével foly­tatott tárgyalásokon áttekin­tették a két szervezet közötti együttműködés alakulását, további feladatait. » Japán gazdasági vezetők látogattak hazánkba A Magyar Kereskedelmi Kamara magyar—japán gaz­dasági klubjának meghívá­sára tegnap hazánkba érke­zett Szaito Eisiro, a Japán Gazdasági Szervezetek Szö­vetségének elnöke és magas rangú japán gazdasági veze­tőkből és pénzemberekből álló kísérete. A japán gyár­ipar és a bankélet vezetőit tömörítő befolyásos szervezet elnökét és kíséretét fogadta Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke. A szívélyes légkörű megbeszélésen át­tekintették a magyar—japán gazdasági és pénzügyi együttműködés időszerű kér­déseit, a kapcsolatok további,­Magyar létesítmények Egyiptomban Hoszni Mubarak, Egyiptom államfője a Nílus deltavidé­kén lévő Szán el-Hagarban ünnepi külsőségek között le­rakta a Magyarországtól vá­sárolt húsnyúltermelő komp­lexum alapkövét, s felavatta a magyar technológia alap­ján elkészült, évi 30 millió darab kapacitású étkezésito- jás-termelő telepet. ■*­bővítésének lehetőségeit. A találkozón részt vett Ivata Kazuo, a japán—magyar gaz­dasági klub elnöke és Szé­kács Imre, a magyar—japán gazdasági klub elnöke. Jelen volt Mogi Rjozo, Japán bu­dapesti és Szarka Károly, ha­zánk tokiói nagykövete. Átépítik a kohót A »Lenin Kohászati Mű­vekben augusztus elején kezdték el a 3. számú nagy- olvasztó kemence teljes át­építését. A nagy kohó meg­fiatalításán szinte percnyi pontosságra megszabott ütemterv alapján dolgozik az LKM mintegy másfélezer sa­ját karbantartója, valamint több hazai és külföldi vállal­kozók. A mintegy 600 millió forintos munkát a szakembe­rek 70 nap alatt szeretnék befejezni. A munka jól ha­lad, eddig elvégezték a bon­tást, a kohó belsejének tel­jes kitakarítását, s megkez­dődött az új egységek építé­se, kicserélése. Készül az új kemencefalazat, megkezdő­dött a korszerű műszaki be­rendezések szerelése. Az ENSZ közgyűléséhez Budapesti felhívás Tegnap befejeződött fővá­rosunkban az a nemzetközi konferencia, amelyet „Az emberi téréyezö szerepe a fej­lődésben”. címmel szerveztek az ENSZ Fejlesztési Prog­ram, valamint az Észak— Dél Kerekasztal elnevezésű magánalapítvány kezdemé­nyezésére. A tanácskozás há­zigazdája a magyar kormány és a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Intézete volt. A zá­róülésen a világ számos or­szágából egybegyűlt résztve­vőik megvitatták a konfe­rencia álláspontját tükröző, Budapesti felhívás című do­kumentumot, amelyet — az MTI tudósítójának értesülé­se szerint — az ENSZ-fcöz- gyűlésen, ez év novemberé­ben tesznek majd közzé hi­vatalosan. A dokumentum abból in­dul ki: elérkezett az idő, hogy a rövid távú gazdasá­gi rögtönzések helyett az ál­lamok politikájában hosszú távú, átgondolt programokra alapozott döntések érvénye­süljenek. Ennék kapcsán az 1990-es évekre kidolgozandó cselekvési programokban kü­lönös hangsúlyt kél! kapni­uk a gazdasági fejlődés em­beri tényezőinek, illetőleg társadalmi összefüggéseinek. A dokumentum kiemeli az oktatási reformok fontossá­gát az írástudatlanság teljes felszámolásában, á képzési formák eddiginél rugalma­sabb kezelése és tartalmá­nak minőségi javítása érde­kében. Súlyponti kérdésként kezeli a történelmileg pél­dátlan veszélyt jelentő töme­ges munkanélküliség elleni nemzetközi és nemzeti prog­ramokat. Jelentős teret szen­tel a nők ■ növekvő mértékű munkába állásával kapcsola­tos olyan feladatoknak, mint például a munkaidő rugal­massá tétele, a munkafelté­telék átalakítása. A dokumentum hangsú­lyozza azt is, hogy a szóban forgó feladatok megoldása érdekében új, ésszerűbb munkamegosztásra van szükség a társadalom külön­böző intézményei között. Alapvető fontosságú marad az állam szerepe, de igen je­lentőssé válik az egyének, a családok, a vállalatok, a kö­zösségek és a különféle tár­sadalmi szervezetek aktív részvétele az egyes országok előtt álló feladatok megoldá­sában. Országgyűlési bizottsági Településfejlesztési, környezetvédelmi Az Országgyűlés település- fejlesztési és környezetvédel­mi bizottsága szerdán Straub F. Bruno elnökletével ülést tartott a Parlamentben. A testület az általános forgalmi adóról, illetve a magánsze­mélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatokat, valamint az ipar VII. ötéves tervi környezetvédelmi fel­adatait és a Bős—Nagymaro­si Vízlépcső-rendszer terület- rendezési tervének korszerű­sítésével kapcsolatos elkép­zeléseket vitatta meg. A képviselőkhöz korábban eljuttatott törvénytervezetek­hez fűzött szóbeli kiegészítő­jében Békési László pénzügy- • miniszter-helyettes hangsú­lyozta: az elmúlt évtizedben a gazdaságszervező tevékeny­séget labilitás jellemezte, mert a szabályozók gyorsan és kiszámíthatatlanul változ­tak, épp ezért a jövőben sta­bil, megbízható, a gazdálko­dók érdekeit kifejezésre jut­tató szabályozásra van szük­ség. A pénzügyminiszter-helyet­tes kitért arra is: milyen eszközök állnak a kormány rendelkezésére akkor, ha az Országgyűlés nem emelné törvényerőre a két adófor­mával kapcsolatos tervezete­ket? Ebben az esetben — emelte ki — drasztikus bér- és keresetkorlátozást, illetve jelentős áremelést kellene al­kalmazni a gazdaság stabili­zálása érdekében. Végezetül Békési László utalt arra, hogy az adóre­formhoz szociálpolitikai program is kapcsolódik, és ismertette a lakosságot érin­tő veszteségek ellensúlyozá­sára tervezett intézkedéseket. A vitában felszólalók kö­zül Győrffy László (Vas me­gye) figyelmeztetett arra, hogy a gyengén gazdálkodó vállalatok visszafejlesztésé­vel kooperációs láncok sza­kadhatnak meg, s így teljes termelési folyamatok kerül­hetnek veszélybe. Lotz Ernő (Borsod megye) rosszallta, hogy az adóreform tervezett bevezetése előtt négy hónap­pal is még mindig sok a bi­zonytalansági tényező. Mint mondta: a nyereségadó pon­tos mértékét ma sem tudják a vállalatok, holott már a jö­vő évi terveik összeállításán dolgoznak. Zarnóczi József (Budapest) indítványozta, hogy a kör­nyezetvédelmi beruházások kapjanak már jövőre adó- mentességet. A felfokozott la­kossági érdeklődésre utalva javasolta, hogy az Ország- gyűlésnek az adóreformmal kapcsolatos vitájába a TV és az írott sajtó segítségével a szokásosnál jobban avassák be a közvéleményt. Pásztohy András Somogy megyei képviselő kérte a pénzügyi kormányzat segít­ségét abban, hogy az elma­radott térségekben gazdál­kodó gyenge szövetkezetek a melléküzemági tevékenység fejlesztéséhez, kapjanak be­rendezéseket azoktól a gyá­raktól, amelyek nem tudják kellően kiasználni ezeket a gépeket. Vass Józsefné (Bé­kés megye) kérte, hogy a Pénzügyminisztérium tegye közzé: milyen fogyasztási normával számítják ki az adó- és árreform hatását el­lensúlyozó összegeket a nyugdíjasoknál. A képviselők észrevételei­re Békési László válaszolt. Az ipari VII. ötéves tervi környezetvédelmi felada­taival kapcsolatos előterjesz­téshez fűzött szóbeli kiegé­szítőjében Vörös Árpád ipa­ri miniszterhelyettes hang­súlyozta: a cél az, hogy az iparban a környezetvédelem és a vízgazdálkodás terüle­tén az eddigi passzív kárel­hárító tevékenységet fokoza­tosan az aktív környezetgaz­dálkodó munka váltsa , fel. Ennek megteremtése érde­kében egységes és teljes in­formációs rendszer létreho­zására van szükség; ez lehe­tővé teszi, hogy a minden­kori környezeti állapot is­meretében avatkozzanak be. A vitában felszólalók kö­zül Straub F. Bruno (orszá­gos lista) a Közlekedési Mi­nisztérium szerepét hangsú­lyozta abban, hogy a jövő­ben a környezetet kevéssé szennyező, korszerű jármű­parkot alakítsanak ki az or­szágban. A prédilkálószéki energiatározó megépítése környezetvédelmi szem­pontból elfogadhatatlan — mondta, s kérte, hogy az al­ternatív javaslatokat terjesz- szék az Országgyűlés telepü­lésfejlesztési és környezet- védelmi bizottsága elé. Sas- vári József (Komárom me­gye) a dorogi szemétégető művel kapcsolatos problé­mákra utalt. A Bős—Nagymaros Víz- , lépcső-rendszer területren­dezési tervének korszerűsíté­sével foglalkozó tájékoztató­hoz Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszter- helyettes fűzött szóbeli ki­egészítést. Kifejtette: várha- tóan csak 1990-re terjesztheti az Építésügyi és Városfej­lesztési -Minisztérium a Bős—Nagymarosi Vízlépcső térségének egyeztetett, to­vábbfejlesztett területrende­zési tervét a Minisztertanács elé. Kereskedelmi Kiegészítő, módosító javas­latokkal elfogadásra ajánlot­ta és 1988. január 1-jétől be- vezethetőnek tartotta az ál­talános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelem- adójáról készített törvényja­vaslat tervezetét szerdai ülé­sén az Országgyűlés kereske­delmi bizottsága. A Parlamentben megtar­tott tanácskozáson — Nyers Rezső elnökletével — a kép­viselők elsőként Patkó And­rás pénzügyminiszter-helyet­tes tájékoztatóját hallgatták meg az adóreformról. Patkó ülések András egyebek között han­goztatta, hogy a tervezett adóreform nem egyedüli, fő eszköze, de fontos eleme a stabilizációs programnak. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban kifejtette: a társadalmi viták tapasztala­tait már a törvényelőkészítés során is figyelembe vették, ezért készült több változat is. Szólt arról is, hogy dolgoz­nak egy új szociálpolitikai tervezeten is. A tájékoztató után meg­kezdődött a törvényjavaslat feletti vita. A kereskedelmi bizottság sajátos módon ké­szítette élő a dokumentumok érdemi feldolgozását, megvi­tatását. Két albizottságot je­löltek ki: az egyik az álta­lános forgalmi adóról, a má­sik a személyi jövedelemadó­ról készített írásos jelentést a bizottság tagjainak, szak­embereknek, a választók vé­leményének megkérdezése alapján. Szabó Imre (Hajdú- Bihar megye) az általános forgalmi adóval foglalkozó albizottság véleményét össze­gezte. Hangoztatta, hogy ma már mindenki számára egy­értelmű: a radikális intézke­dések megtétele elkerülhetet­lenné vált. A személyi jövedelemadó­val foglalkozó albizottság ta­pasztalatait, javaslatait Bar- ta Alajos (Heves megye) is­mertette. Az elvi kérdések­ből kiemelte: fontos köve­telménynek ítélték a norma- tivitás erősítését, annak ér­vényesítését, hogy az egyes állampolgárok valóságos jö­vedelmeikkel arányosan já­ruljanak hozzá a közkiadá­sokhoz. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a személyi jö­vedelemadó bevezetése az úgynevezett mellékjövedel­mek nettóértékét csökkenti. A célkitűzésekkel ellentétes lenne azonban, ha a főállású munkaviszonyból származó nettó jövedelem is mérsék­lődne. Ezért szükséges, hogy a munkahelyek a bérbruttó­sításról minden munkaválla­lónál gondoskodjanak. A kedvezőtlen társadalompoli­tikai hatások ellentételezése érdekében meg kel) teremte­ni a családi pótlék, az ala­csony nyugdíjak vásárlóér­téke megőrzésének garantált rendszerét is. Vida Kocsárd Somogy me­gyei képviselő fontosnak ítélte, hogy a törvény elfo­gadása után se legyenek újabb kivételek, a kormány felelőssége, hogy legyen elég ereje nemet mondani, s meg­akadályozni, hogy ne álljon vissza a jövedelemelvonás rendje. Polgárdi József (Pest megye) arról beszélt, hogy a kormánynak garanciát kell vállalnia arra, hogy a két adó bevezetése az amúgy is hátrányos helyzetűeknél ne okozzon megélhetési gondo­kat. Eck Tibor (Komárom me­gye) kiemelte, várhatóan a vállalatok — ahol a termelői árak csökkennek — arra tö­rekednek majd, hogy az évet alacsony készlettel zárják, így feltehetően csökkentik beszerzéseiket. Ez viszont áruellátási zavarokat ered­ményezhet. Patkó András a vitában elhangzottakra reagálva ki­fejtette, természetesen figye­lembe veszik, hogy a bér- és keresetszabályozási lehető­ségek ösztönözzék a termelé­si kedvet. A Pénzügyminisz­térium célja is a láthatatlan jövedelmek „megfogása", megadóztatása. A vitát valamint a módo­sító, kiegészítő javaslatokat Nyers Rezső, a bizottság el­nöke foglalta össze.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom