Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-08 / 211. szám

2 Somogyi Néplap 1987. szeptember 8., kedd Honecker Bonnban Országgyűlési bizottsági ülések Tegnap délelőtt hivatalos látogatásra küldöttség élén az JMSZK-ba érkezett Erich Honecker, az NSZEP KB fő­titkára, az NDK Államtaná­csának elnöke. A magas ran­gú vendéget és kíséretét a két német állam zászlóival feldíszített Köln—Bonn re- püpülőtéren Wolfgang Schä­uble szövetségi miniszter, a kancellári hivatal vezetője köszöntötte. Az NDK küldöttsége ,a re­pülőtérről gépkocsikon foly­tatta útját a fővárosba. A szövetségi kancellári hivatal előtt Helmut Kohl kancellár üdvözölte az államfőnek ki­járó tiszteletadással, katonai díszpompával .fogadott Erich Honeckert. Az NSZK kor­mánya a teljes protokolláris külsőségek politikai szem­pontból nagy jelentőségű biztosításával, a vendég más államfőkkel azonos megtisz- telésével kifejezte és meg­erősítette .a másik szuverén és független német állam egyenjogúságának diplomá­ciai elismerését. A húszperces hivatalos üd­vözlés után megkezdődtek a tárgyalások. Helmut Kohl és Erich Ho­necker hétfőn megtartott el­ső tárgyalásán ,a felek egy­aránt állást foglaltak a kap­csolatok további elmélyítése mellett, amelyet nem szabad akadályozniuk a változatla­nul meglévő politikai kü­lönbségeknek és ellentétek­nek. Reménykeltőnek érté­A francia hadügyminisz­térium hétfőn délelőtt kö­zölte, hogy a Csádban állo­másozó francia erők a fő­város, N'Djamena felett reggel egy Hawk -ráké t áv ai lelőttek egy líbiai TU—22 mintájú bombázót. A csádi nagykövetség korábbi köz­leménye két bombázó lelö- vését említette. A francia hadügyminisztériumi közle­mény szerint a bombázó le- lövése „megerősíti a francia katonai jelenlét védelmi jel­legét és a Karvaly-hadmű­velet hatékonyságát, amely­nek egyébként rendeltetése a csádi főváros védelme". Az amerikai gyártmányú Hawk-rakéta szuperszonikus sebességű, közepes hatótá­volságú légvédelmi rakéta, amely 16 kilométeres ma­gasságig tudja megsemmi­síteni a repülőgépeket. A francia Karvaly-hadműve­let keretében tavaly szállí­tottak ilyen rakétákat N'Dja­mena védelmére. Líbia vasárnap ás hétfőn több nyilatkozatban Fran­ciaországot is felelőssé tette az országát ért csádi ag­resszióért. Líbia vasárnap felszólította Franciaországot és az Egyesült Államokat arra, hogy vonják ki csa­pataikat Csádból. Francia- ország tripoli nagykövetét keltek a kelet—nyugati vi­szonyban es a leszerelés te­rületén feltáruló új lehető­ségeket. Mint Wolfgang Meyer, az NDK küldöttségénak szóvi­vője idézte, Honecker véle­ménye szerint a béke kér­dése minden politikának és a két német állam viszonyá­nak központi kérdése. Az NDK támogatja a békéért való közös felelősségvállalás és a biztonsági partnerség gondolatát. A szocialista or­szágok a rakétakérdésben ké­szek nullamegoldásról nulla­megoldásra előrelépni. Ezzel összefüggésben üdvözölte Kohlnak azt a bejelentését, hogy kész lenne lemondani a Pershing—1A típusú eszkö­zökről a közép-hatótávolságú rakétákkal kapcsolatos gen­fi megállapodás esetén. Kohlnak arra a felhívásá­ra vonatkozóan, hogy az NDK és más szocialista or­szágok álljanak el némely rövid hatótávolságú rendszer korszerűsítésétől, az NDK ve­zetője utalt a szocialista ál­lamok javaslataira: készek mértéktartást tanúsítani a katonai potenciál tekinteté­ben és 1-2 évig moratóriu­mot hirdetni a katonai ki­adásokra. Indítványozta, hogy az NDK és az NSZK alapszer­ződésében előírt leszerelési konzultációkat a jövőben rendszeresen tartsák meg külügvminiszter-helyettesi szinten. Ugyancsak szakértői figyelmeztették, hogy Líbia felelősnek tekinti Francia- országot „a területe elleni agresszióért és a feszültség fokozódásáért a térségben'. Tájékozott francia politi­kai körökből kiszivárogtat­ták. hogy a Líbia elleni csá­di agresszió „kellemetlenül" érinti Párizst es Hisszén Habré egyedül, francia se­gédlet. nélkül látott az ak­cióhoz. Franciaország a Karvaly fedőnevű hadművelet kere­tében mintegy 1560 főnyi katonai kontingenssel — zömmel légierővel — támo­gatta Hisszén Habré hadse­regét. A Karvaly hadműve­let hivatalosan deklarált célja sokáig csak a Habré féle hadsereg pozícióinak védelme volt a 16. széles­ségi körnél az állítólagos líbiai nyomással szemben. Csád északi felének elfog­lalásában hivatalos állítás szerint a francia kontingens csupán hadtápsegítséget nyújtott a csádi csapatok­nak. Pár napja André Gi- raud hadügyminiszter kö­zölte a nemzetgyűlés had­ügyi bizottságával, hogy át­csoportosítják a francia erő­ket Csádban: Északabbra nyomulnak, elvégre a csadi csapatok birtokolják az or­szág egész területét. Az NDK vezetője Helmut Kohl nyugatnémet kancellár kíséretében elvonul a bonni kancellári hivatalnál felsora­kozott díszalakulat előtt. megbeszéléseket javasolt ar­ról, hogy fontolják meg: egész Közép-Európára ter­jesszenek ki atomfegyver­mentességet. Az NDK ko­rábban már szorgalmazta egy ilyen folyosó megterem­tését. Ugyanakkor kifejtette: több politikai kérdés még megoldásra vár, s ezek kö­zött szólt az elbai határ szükséges szabályozásáról, mivel ez az egyetlen nyitott határkérdés. Nem szabad megengedni, hogy ez gátja legyen c-lyan más megállapo­dásoknak, amelyekben az NSZK is érdekelt. Megérke­zése alkalmából kiadott írá­sos nyilatkozatában is hang­súlyozta: a két német állam kapcsolatát csak úgy lehet alakítani, ahogy ez szuverén államok között szokás. Kohl kancellár — mint Friedhelm Ost, a kabinet szóvivője ismertette — Ho- neckerrel összhangban szin­tén kiemelte azt az 1985-ös közös moszkvai nyilatkoza­tukat, amely szerint „német földről a jövőben csak béke indulhat ki”. Bonn politiká­jának alapja az erőszakról való lemondás, a fennálló határok elismerése, a kölcsö­nös megértés egyengetése. Szerinte legutóbbi kezdemé­nyezése a Pershing-rakéták- kal kapcsolatban is azt a cé't szolgálta: a békét minél kevesebb fgyverrel szavatol­ják. Vendégével egyetértőleg szólt arról: nem szabad elő­térbe állítani a jelenleg meg­oldhatatlan kérdéseket, ha­nem arra kell összpontosíta­ni, ami megvalósítható. Azt mondta, hogy a két német állam közötti bizalom és együttműködés fejlesztése előmozdíthatja az általános kelet—nyugati kapcsolato­kat is, és az NSZK a Varsói Szerződés más államaival is ilyen együttműködésre tö­rekszik. Erich Honecker hétfő dél­ben felkereste Richard von Weizsäcker szövetségi elnö­köt. A nyugatnémet államfő hivatalos rezidenciáján, a Hammerschmidt-villában fo­gadta vendégét, s a megbe­szélések után díszebédet adott tiszteletére. Vereséget szenvedett Ar­gentínában a kormányzó Polgári Radikális Unió a vasárnap megrendezett par­lamenti és helyhatósági vá­lasztásokon. A szavazás az ellenzéki peronista Juszti- cialista Párt (az .,igazságo­soké pártja) és a konzerva­tívok előretörését hozta. Az első részeredmények azt mutatják, hogy a pero­nisták a szavazatok 40.7 szá­zalékát szerezték meg. míg a Polgári Radikális Unió Szociális és egészségügy Az országgyűlés szociális es egészségügyi bizottsága hétfőn ülést tartott dr. Pesta László elnökletével a Parla­mentben. A testület az álta­lános forgalmi adóról, a ma­gánszemélyek jövedelem- adójáról szóló törvényjavas­latokat, illetve az élelmisze­rekről szóló 1976. évi IV. •örvény módosítására vonat­kozó javaslatokat vitatta meg. A képviselőkhöz előzetesen « eljuttatott előterjesztésekhez tűzött szóbeli kiegészítőjében Iiékesi László pénzügymi­niszter-helyettes hangsúlyoz­ni: Az alapvető cél, hogy a gazdálkodó szervezetek jö­vedelmi pozíciója kedvező irányban változzék. E cél elérését segíti elő a tervezett adóreform. Az adóreformhoz szociál­politikai program is kapcso­lódik — emelte ki a pénz­ügyminiszter-helyettes. A lakosságot érintő veszteségek teljes körű ellensúlyozása nem képzelhető el, kialakít­ható viszont egy célzott és differenciált támogatási rendszer. Eszerint a 70 éven felüli nyugdíjasoknál és a gyermekes családoknál az adó- és árreform hatását teljesen kompenzálják. A családok január 1-jétől a tervek szerint 400—500 fo­rinttal több családi pótlékot kapnak, emelkedik a gyes összege, nőnek a diákok jö­vedelempótlékai is. Fél évvel hosszabb ideig folyósítják a gyermekgondozási díjat, s egy-egy család 2500 forint beiskolázási segélyt kap minden évben. Egyedi és rendszeres szociális segélye­zésre is a korábbinál jelen­tősen több pénzt fordítanak majd a tanácsok. Ennek a szociálpolitikai programnak a végrehajtására 25 milliárd forintot használnak fel majd a költségvetésből. A szemé­lyi jövedelemadóval kapcso­latban az előadó kifejtette: az egészségügyben minden egyes keresetelemre — pél­dául ügyeleti díjra, túlórá­ra — vonatkozik a bruttósí­tás. Ugyanakkor az egész­ségügyből származó nyugdíj melletti keresetek adóterhét is átvállalja a költségvetés. A vitában felszólalók kö­zül Szirtesné dr. Tomsits Erika indítványozta például, hogy társadalombiztosítási reform is kapcsolódjék az adóreformhoz, s ennek üte­mezéséről adjon tájékozta­tást a kormány. Javasolta továbbá, hogy nemzetközi tapasztalatok alapján kez­dődjék meg a bérreform alapvető irányainak kijelölé­se. Árvái Lászlóné a gyer­meknevelés költségeinek tár­sadalmi elismertetését szor­galmazta. Dobos Józsefné szóvá tette, hogy a forgalmi adó következtében az amúgy. is magas lakásárak tovább növekednek, s ezzel még ne­hezebb helyzetbe kerülnek a pályakezdő. családalapító fiatalok. Dr. Karácsonyi Sándor ja­vasolta: a láthatatlan jöve­delmek egy részét legalizál­ják oly módon, hogy — pél­dául a hálapénzt, a borra­valót — levonják az adó­alapból. Dr. Juhár Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a közintézményi fo­gyasztás csökkentésével is jelentős összegek takarítha­csak 37,8 százalékot tudhat magáénak. A harmadik he­lyen a konzervatív Demok­ratikus Centrum Szövetség (UCD) áll. a szavazatok 6.9 százalékával. A konzervatí­vok az 1985-ös választások­hoz képest megduplázták szavazataik zsámát. Az 1983 óta hatalmon lévő kormánypárt líz képviselői mandátumot veszített, ,s ez a parlament alsóházában élvezett abszolút többségé­nek végét jelenti. Csádban lelőttek egy líbiai gépet Leszavazták Alfonsin pártját tők meg, s indítványozta: több ország gyakorlatához hasonlóan hazánkban is az adófizetők szövetsége ellen­őrizze az adókból befolyó pénz felhasználását,. A képviselők észrevételei­re Békési László válaszolt. Az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módo­sításának szükségességével kapcsolatban Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes hangsúlyozta: a korszerűsí­tés alapvető célja, hogy a nagyüzemekkel azonos élel­mezésegészségügyi feltétele­kéi tegye lehetővé a kis­üzemek bekapcsolódását az élelmiszerek előállításába. Az új szabályozás az eddigiek­nél jobban szolgálja majd a fogyasztói érdekeket, megszi­gorítja a minőségi követel­ményeket. Ipar Az Országgyűlés ipari bi­zottsága hétfőn a Parlament­ben — Juhász Mihály elnök­letével — megvitatta az ál­talános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövede­lemadójáról készített tör­vényjavaslat tervezetét. A bizottság tagjai előre megkapták a törvényjavasla­tokat, azok indoklását, sőt, a Pénzügyminisztérium rész­letes írásos tájékoztatóval könnyítette meg a képviselők munkáját. E dokumentumok­hoz fűzött szóbeli kiegészítést Madarasi Attila pénzügymi­nisztériumi államtitkár, ösz- szegezve az eddigi viták ta­pasztalatait, s felvázolva az adóreform előkészületeinek helyzetét. Kiemelte: egyetér­tés alakult ki abban a lénye­ges kérdésben, hogy az adó­reform bevezetése szükséges lépés, mert a jelenlegi pénz­ügyi szabályozás már nem megfelelő, sőt, ha továbbra is fennmaradna, hatását ép­pen a választott célokkal el­lentétben fejtené ki. A személyi jövedelemadó­ról kidolgozott elképzelések — ahogy az várható volt — különösen nagy vitát váltot­tak ki. Módosult a tervezett adótábla, ma is vita van a kedvezményekről, sőt arról is, hogy a szociálpolitikai in­tézkedések milyen módon se­gítsék a legrászorultabba- kat. Ha az adóreformot beve­zetik, valószínűnek látszik, hogy a gazdálkodó szerveze­tek kétharmadának helyzete nem változik, vagy javul, A kormányzat eltökélt szándé­ka, hogy nem nyújt mentő­övet azoknak, akiket veszte­séges gazdálkodásuk az új rendszerben még nehezebb helyzetbe hoz, egyebek kö­zött azért, mert dolgozóik fi­zetésének bruttósítását gond­jaik ellenére saját erőből kell megoldaniuk. Nem hagyható viszont meg a tel­jes többletjövedelem azoknál a vállalatoknál, ahol meg­szűnnek az adók, miközben a termelői árak csökkennek, vagy szinten maradnak. A jövő évi szabályozók legfon­tosabb elemeiről még nem született döntés. A vitában felszólalók szá­mos részletkérdést érintettek, módosító javaslatot is beter­jesztettek, és állást foglaltak az adóreform általános elvi törekvéseivel, bevezetésé­nek előkészületeivel, s várha­tó hatásaival kapcsolatban. Mindenekelőtt azt kifogá­solták, hogy sem az állam­polgárok, sem a képviselők felkészítése nem volt megfe­lelő. A sajtóban gyakran fél- reérthetők, egymásnak el­lentmondóak az információk, s nem az újságírók, hanem a nyilatkozó pénzügyi szak­emberek hibájaként rótták fel, hogy a válaszok időn­ként irritálták az érdeklődő olvasót, tévénézőt. A képvi­selők a bizottsági ülés nap­jáig sem az átdolgozott mi­nisztertanácsi munkaprog­ramot, sem az adóreform végrehajtásával kapcsolatos jogszabályokat, sem pedig a kormány szociálpolitikai cso­magtervét nem kapták meg, így — mint rámutattak — nehezen foglalhatnak állást pusztán a törvénytervezetek ismeretében. Az ülésen konkrét indít­vány hangzott el arra, hogy a személyi jövedelemadó ter­vezett adómentes sávját 48 ezer forintról emeljék fel 70 ezer forintra. A javaslat sze­rint ez a módosítás az adó­zók 23 százalékát érintené kedvezően. Javasolták a vi­tában, hogy a' büntetések szempontjából az első két év legyen türelmi idő, hiszen az adózóknak gyakorlatot kell szerezniük; elhangzott, hogy a nagycsaládosok támogatá­sának egyik módja lehet, ha a három- és többgyermeke­sek tízezer forintos jövedele-' mig nem fizetnek majd adót. Többen hitet tettek a kreatív alkotók fokozottabb támoga­tása mellett, volt, aki a nyugdíjasok teljes adómen­tességét szorgalmazta, s • a kisiparosok védelmében is szót emeltek, mondván, hogy az adófizetés esedékességét nem az általuk végzett mun­ka számlázásakor, hanem a bevétel kézhezvételekor kel­lene megszabni. Többen szóltak a láthatat­lan jövedelmekről, a gazda­sági növekedés élénkítését hátráltató béklyókról. Madarasi Attila részlete­sen válaszolt a felvetett kér­désekre. A képviselők a válasz egyéb részeit elfogadták, az adótábla ügyében azonban — szavazás után — ragasz­kodtak a módosító indít­ványhoz. Török népszavazás Az első részeredmények szerint vereséget szenvedett a török kormány a vasár­nap rendezett népszavazá­son. Az ország 26 millió felnőtt állampolgárát azért szólították az urnák elé. hogy döntsenek arról: en­gedélyezzék-e újra az 1980- as katonai hatalomátvétel 1 megelőző korszak több ve­zető politikusának a köz­életi tevékenységet. A kor­mány nemlegies választ várt. a török rádió jelentése sze­rint azonban a hétfő reg­gelig összeszámolt szavaza­tokból 50.4 százalék mond igent a feloldásra. Turgut özal török minisz­terelnök (a képen szavaz) közvetlenül a .szavazóurnák lezárása után egy sajtóérte­kezleten kijelentette: ha a lakosság a feloldás támoga­tása mellett voksol, novem­berben idő előtti választá­sokat tartanak Törökország­ban. Bár a miniszterelnök nem nevezett meg pontos dátu­mot a választások kiírásá­val kapcsolatban, egyes je­lentések szerint arra no­vember 8-án. mintegy 12 hónappal kormányfői man­dátumának lejárta előtt ke­rülne sor. A miniszterelnök pártja, a Haza Pártja az 1983-ban tartott választásokon a sza­vazatok 45 százalékával nyerte meg a parlamenti választásokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom