Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-08 / 211. szám

1987. szeptember 8., kedd Somogyi Néplap 3 Tanévnyitó a megyei Oktatási Igaigatóiágon MEGÚJULÓ PÁRTOKTATÁS Különböző szintű képzési formákban, 86 csoportban, mintegy 1500-an kezdik, il­letve folytatják a megyében politikai ismereteik bővítését. Jelképesen valamennyiünk tanévnyitóját jelentette a megyei Oktatási Igazgatósá­gon tegnap délelőtt, az egyik egyéves pártiskolai osztály részvételével tartott kis ün­nepség. Ezzel egyidőben volt a pártiskolai tanévnyitó Sió­fokon és Nagyatádon is, je­lezve, hogy az idén új for­mában kezdődik a kádebkép- zés. A kísérletképpen négy megyében, így Somogybán is induló képzés ötvözi az esti, nappali és levelező formát, lehetőséget adva elméleti tu­dásuk bővítésére azoknak is, akik munkájuk, valamint családi okok miatt nem tud­nák vállalni az egyéves bent­lakásos tanulást. A formai változásoknál is jelentősebb a politikai képzés egészét át­fogó törekvés a tartalmi megújulásra. Tanévnyitó beszédében en­nek kapcsán mondta dr. Ere- dics Károly, az Oktatási Igazgatóság igazgatója. — Csupán a marxizmus— leninizmus alaptételeinek is­merete már nem adna — s nem is adhatna — választ változó világunk minden új kérdésére. Maga a marxiz­mus tudománya is fejlődik, új eredményekkel gazdago­dik. Hazánk társadalmi gaz­dasági fejlődése például olyan, ezideig járatlan úton indult, ahol eleve nem is le­hetnek kész válaszok. Az új korszakába lépő reformfolya­mat tapasztalatait folyama­tosan kell földolgozni, ter­jesztve egyben az ezzel kap­csolatos korszerű elméleti is­mereteket. Szavaiból kitűnt, hogy a most kezdő pártiskolások ta­nulásának korántsem az osz­tályzat a tétje. Valódi vizs­gájuk akkor kezdődik, ha visszatérnek munkahelyük­re, alapszervezetükbe. Ott dől majd el, hogyan tudják serkenteni a közös gondolko­dást, segíteni a szemléletvál­tozást. Az emberék ma is a párt­tól várják a megoldást az újabb ellentmondásdkra, a választ a kor kérdéseire. Lát­ni kell azonban, hogy ma már nem lehet minden rész­kérdésben felülről várni az eligazítást. Vagy, ha úgy tet­szik, az utasítást, amelyet csak végre kell hajtani. Min­den szinten alkotó gondolko­dásra, kezdeményezőkész­ségre van szükség. Erinek megfelelően a poli­tikai képzési formák sem ér­hetnek el eredményt pusztán a hagyományos „átadó-befo­gadó” tanár—diák-kapcsolat alapján. Mint az igazgató mondta: az „előadásoknál" a pártiskolán is jellemzőbbek lesznek a viták és konzultá­ciók, ahol alkalmasint a ta­nár is ismereteket, tapaszta­latokat szerez, ahol közösen ismerkednek majd a reform­hoz kapcsolódó fogalmak so­rával. Mint elhangzott: a politi­kai tárgyakon túl sokféle le­hetőséget kínálnak a hallga­tóiknak. A kulturális és mű­vészeti programok mellett megismertetnek a számítás­technika alapjaival és mód nyílik a nyelvtanulásra is. Minél több területen igyekez­nek igényéket ébreszteni, ala­pot adva a későbbi önműve­léshez. Dolog­tudó vidiak Egészség** ivóvizet kapott a falu Egy év alatt vizük lett a nemesvidiaknak. 1986 máju­sának végén alakult a tár­sulat, s a nyáron már víz került a csőhálózatba. — Október hatodikán lesz csak a hivatalos átadás, de már most van vizünk — mondja Karancz László ta­nácselnök. Huszonhétmillió forintot költöttünk a vízhá­lózat építésére, s négyszáz család kap vezetékes vizet. Mindössze tízen nem igény­lik... A tanácselnöktől megtud­tuk, hogy tízéves törlesztés­re kapták a vidiak a köl­csönt, így a lakosságnak 25 ezer forintjába kerül a víz bevezetése. — Egy gonddal kevesebb van hátra Nemesvidon. Va­jon mi maradt még, ami megoldásra vár? — Nemesvidon ellentmon­dásos a helyzet. Van isko­lánk, óvodánk, orvosunk, ipari részlegünk, gyógyszer- tárunk, több boltunk, ven­déglőnk, takarékpénztárunk, ám bennünket is érint a kör­zetesítés. A termelőszövetke­zetünk beolvadt a véseibe, a körzeti rendőrünk Somogy- sámsonhoz tartozik, a bolto­kat a Balatonmária és Vidé­ke Áfész üzemelteti, a ta­nács több gondját pedig Marcaliban kell orvosolni, öregedik a falu, jóllehet megvan itt minden. Hiába, Vid távol esik a forgalmas úttól, nagyobb településtől. NEHÉZ KEZDET UTÁN SOMOGYI SIKEREK ________________ H árom megye hegesztői versenyeztek A meghirdetés után soíkáig úgy látszott: kudarcba fullad a hegesztő szakmunkások or­szágos versenye, legalábbis, ami Somogy megyét illeti. A vállalatok nem kívántak házi vetélkedőket rendezni, je­lentkező is kevés volt. Pedig a megyei tanács ipari osztá­lya időben elküldte a felhí­vásokat mindenhová. De nemcsak Somogybán, hanem a szomszédos megyékben is hasonló gondokkal küszköd­tek a szervezők. Később azonban mégis megkezdődött a mozgolódás, s így végül három megye — Baranya, Tolna és Somogy — rendezhette meg területi ve­télkedőjét. Az eredeti terv­ben szereplő megyei verse­nyek ugyan elmaradtak, ám a múlt héten Pakson meg­rendezett dél-dunántúli dön­tőről elmondható: feledtette a kudarcot ígérő kezdeteket. Somogybán a tabi BVG- gyárban, a siófoki KVV-nél. a Kaposgépnél, a csővezeték­építő kisszövetkezetnél vol­tak házi versenyek, s — elő­selejtező nélkül — benevez­te a területi döntőre egy szakmunkását a KÉV is. Pak­son a három megyéből végül harminc versepyző mérte össze tudását. ív- és lánghegesztő kate­góriában, kezdő illetve gya­korlott korcsoportban ver­sengtek a fiatal szakmunká­sok. Az ívhegesztők között megyénket csak a gyakorlott korcsoportban képviselték versenyzők, ők azonban ta­roltak: Kisturi János, a tabi BVG-gyár hegesztője első lett, Pintér Zoltán, a Kapos­vári Közúti Építő Vállalat versenyzője pedig a második helyet szerezte meg. A láng- hegesztők gyakorlott korcso­portjában Horváth Tibor, a Siófoki KW versenyzője győzött. A kezdő ívhegesztők között az ugyancsak siófoki l'intér Zoltán varratot tisztit Tóth Zsolt, a csővezetéképítő kisszövetkezet dolgozója, a harmadik helyet szerezte meg. A somogyiak tehát igen jól szerepeltek a területi ver­senyen, hiszen mindkét gya­korlott kategóriában nyer­tek. Az elsők pedig novem­berben Budapesten az orszá­gos versenyen indulhatnak. Megjegyzendő: a Pakson elért sikerek után mégin- kább bánhatják tétlenségüket ,i/.ni\ a ccgvk. amelyek nem rendeztek házi versenyt, s egyetlen dolgozójukat sem nevezték be a területi vetél­kedőre, noha erre volt lehe­tőség. A szákmai vetélkedő tétje ugyanis nem csupán a győzelem. A legjobbak mes- terszakmunkás-bizonyítványt is kapnak. Ez a vállalatok számára is dicsőség és a jó szakemberek egyéni boldo­gulását is szolgálja. Nem va­gyunk olyan helyzetben, hogy az ilyen lehetőségeket ne biztosítsuk a jó szakmunká­soknak. A 450 kereső közül 230-an eljárnak dolgozni, Zala me­gye közelsége miatt főként Nagykanizsára. Eső Jánosné boltvezető­helyettestől érdeklődőm: — Mi az, ami hiányzik a vidiaknak? — Nehéz megmondani. Az ellátás falusi viszonylatban megfelelő. A tűz, a fiatalság hiányzik Nemesvidról . .. Kevesebb a gyerek, sokan elköltöztek, megszűntek a sportcsapatok, régóta nincs színjátszó csoport... — Csaknem 1200 lakója van Nemesvidnak, Somogy- simonyival és Kisviddal együtt — sorolja az adatokat az elnök. — Sokat törődünk az idő­sekkel, s még náluk is töb­bet a fiatalokkal. Most pél­dául a fodrászműhely mel­letti foghíjtelkünket olcsón felajánljuk egy fiatal vidi házaspárnak építkezés céljá­ra. Á központban elkelne egy szép ház, és nem volna rossz, ha egy családdal több itt maradna. — Munkalehetőség van Vidon? — Sajnos, egyre kevesebb. Amikor a ruhagyári varroda is bezárt, tovább nehezedett <t helyzet. Most, szeptember elsejétől egy nyugatnémet vállalkozó a Balatonmária és Vidéke Áfészon keresztül újra munkát adott harminc nemesvidinak. Kábelgyártás kezdődik nyugati exportra. A gazdálkodás kissé már alábbhagyott a községben, de a növénytermesztés, a málna még mindig jól megy. Amikor a község legújabb- kori jelképéről, a vízgló­buszról próbáltunk fényké­pet készíteni, akkor talál­koztunk Szerencsés Géza bácsival, aki csak kérésünk­re állt föl tördeléséből. Nem az asszony térdeltette le. ha­nem a málnás: éppen a sö­vényt igazgatta: — Az idén nagyon közepes volt a termés. Nekünk is mindössze tízezer forintunk lett. Ipari nyugdíjas vagyok, háromezer forint a nyugdí­jam. Ez a pénz elmegy ele- ségre az állatoknak. Géza bácsi annak idején azért ment az. útépítőkhöz ácsnak, mert nem akart tsz- ben dolgozni. — Nem bánta meg? — kérdem tőle. — De meg! — feleli. — Márcsak amiatt is, hogy most lenne legalább 25 mázsa ku­koricám. Vidon sem élnek könnyeb­ben az emberek, mint másutt. A nyolcmillió forintból gaz­dálkodó tanácsnak szűkösen mérve kell gazdálkodnia. Terveiket időarányosan tel­jesítették, sőt az idén két út is bitumenfelületet kapott. A nemesvidi értelmiségiek helyzetéi 11 szolgálati lakás könnyíti. Karancz László tanácsel­nök háromnegyed háromkor megy ezúttal ebédelni: — Ki kellett mennem a Dédásszal egy árambekötés­hez. Ha az ember látja, hogy el tud érni, meg tud tenni valamit a faluért, akkor rá­ér később is felmelegíteni a kihűlt ételt. Békés József HDK-BEU SZÁKEMBERIK A KAPOSGEPHEL TAPASZTALATOKAT GYŰJTENEK Az NDK-beli Warenből jártak szakemberek a Ka- posgép Vállalatnál. A VEB Kombinat Forstechnik há- I rom mérnöke és egy szere­lője e négynapos tanul­mányúton igyekeztek minél ! alaposabban megismerni az j itt folyó munkát. Végigjár­lak a műhelyeket, betekinte­nek a .gyártási folyamatok- 1 ba és oktatáson is részt vesznek. A Kaposgép tavaly kötött I szerződést az NDK-beli cég­gel 25 darab KCR 8014-es autóra szerelhető daru szál­lításáról. Azóta bővült a kapcsolat, bizonyítja ezt az I is. hogy a német partner az j idén is hasonlóan nagy mennyiségű berendezést sze­retne vásárolni. A Forstech - nik az NDK-ban az erdésze­teket látja el szállítási esz­közökkel és rakodógépekkel. Most a berendezések szer­vizét ellátó szakemberek jöt­tek el a kaposvári gyárba. Mivel a Kaposgépnek alap­vető érdeke, hogy a darui külföldön is megbízhatóan működjenek, jól képzett dol­gozók végezzék karbantartá­sukat és javításukat, szíve­sen vállalkoztak a gépek mi­nél jobb üzemeltetéséhez szükséges ismeretek átadásá­ra. A jó szervizhez mindez elengedhetetlen, ezért a gyártáson és á szerelésen kí­vül a német vállalat képvise­lői jelen lesznek a berende­zések bemérésénél, beállítá­sakor is. Az NDK-beli vendégek ne­vében Günter Farenkurg ve­vőszolgálati mérnök össze­gezte a KCR 8014-es daruk­ról szerzett tapasztalatait. Elmondta, hogy tavaly a lipcsei vásáron kötöttek elő­ször szerződést, ezt követte az említett 25 daru szállítá­sa. Ezeket már az NDK-part- ner szerelte föl a gépkocsik­ra. Már mindegyik berende­zés üzemel. Az NDK 76 ál­lami erdészete közül azokon a helyeken használható jól, ahol elsősorban rövid. 1—3 méteres fák rakodását kell végezni. Günter Farenkurg elmond­ta, hogy korábban az ilyen darukat az NSZK-beli Atlas cégtől szerezték be. a Kapos­gép 1979-ben vette meg az Atlas AK—4002—A— 14-es berendezés licencét, s a ka­posvári termék épp olyan jó. mint a nyugati. A gép telje­sítményével és élettartamá­val egyaránt elégedettek. A négy nap alatt az NDK- beli szakemberek elsajátítot­ták az alapismereteket, és le­hetőség nyílt arra is. hogy az üzemeltetés során felme­rülő gondokat megbeszéljék az itteni szakemberekkel. Hangsúlyozták: a Kaposgép által gyártott szerkezet kifo­gástalan. inkább csak a hát­téripartól beszerzett alkatré­szek, elsősorban tömítések meghibásodása okozott gon­dot. L. R. Automata berendezés méri a vegyszerek A vegyszerek emberi szer­vezetre gyakorolt esetleges káros hatásának mérésére rendkívül gyors és pontos berendezést fejlesztettek ki a Magyar Tudományos Aka­démia Biofizikai Kutatólabo- • ratóriumának szakemberei. A műszerrel kimutatható, hogy az élelmiszerek, gyógy­szerek és növénvvédő szerek tartalmaznak-e olyan anya­got, ami a sejtek genetikus anyagát károsítja, s így rák­keltő hatású lehet. A vilá­gon ez az első olyan beren­dezés, amely nem csak rész­káros hatását ben, hanem teljesen auto­matikusan. számítógép-ve­zérléssel elemzi a vegyszere­ket, s az eredményt szám­szerűsített formában közli. A MUTACALC elnevezésű be­rendezést a Radelkis Elekt­ronikus Műszergyártó Ipari Szövetkezet készítette el. A Biofizikai Kutatólabora­tórium szakemberei eddig több mint 200 féle élelmi­szert; tartósítószert, gyógy­szert, kozmetikumot, festé­ket. valamint növényvédő és rovarirtó szert vizsgáltak meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom