Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-28 / 228. szám
2 Somogyi Néplap 1987. szeptember 28., hétfő A VSZ katonai tanácsának prágai ülése HAZÁNKBA ÉRKEZETT JOHANNES RAU 1987. szeptember 24—26. között a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban, Prágában — Viktor Kulikovnak, a Szovjetunió marsalljának. az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnokának elnökletével — megtartotta soros ülését a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek Katonai Tanácsa. A Katonai Tanács megvitatta az Egyesített Fegyveres Erők hadműveleti és harckiképzésének 1987. évi eredményeit, és meghatározta az 1988. kiképzési év feladatait, figyelembe véve a Varsói Szerződés tagállamainak a katonai doktrínáról és annak szigorúan védelmi jellegéről szóló közös dot kumentumát, amelyet a Politikai Tanácskozó Testület berlini ülésén fogadtak el. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és a Magyarországi Református Egyház meghívására vasárnap Budapestre érkezett Johannes Rau, az NSZK Észak-Rajna—Vesztfália tartományának miniszterelnöke, a Német Szociáldemokrata Párt elnökhelyettese. Ütjára elkíséri felesége is. Az NSZK-beli politikust a Ferihegyi repülőtéren Marjai József és Kovách Attila püspök, a református zsinat lelkészi alelnöke fogadta. Jelen volt Hans Alfred Sieger, az NSZK budapesti nagykövete. Az ENSZ közgyűlésén New Yorkban a héten megkezdődöt< érdemi vitában felszólalt Ali Hamenei iráni elnök. Felszólalásában ismertette országa álláspontját a Perzsa(Arab)-öbö) körül kialakult konfliktusban Berec* Frigyes Lenlngrádba utamott Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese vasárnap elutazott Lenin- grdába, ahol részt vesz a Magyar Gazdasági és Műszaki Napok rendezvénysorozatának megnyitásán. A kormány elnökhelyettesének elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Várkonyi Péter tárgyalásai New York-ban Várkonyi Péter külügyminiszter New York-ban, az ENSZ-közgyűlés 42. ülésszakán, ahol a magyar küldöttséget vezeti, találkozott Abdul Vakil afgán, Isidoro Malmierca kubai, Vu Hszüe- csien kínai és Kuranari Ta~ dasi japán külügyminiszterrel. A megbeszéléseken a kétoldalú kapcsolatok helyzetét tekintették át, az együttműködés további fejlesztésének lehetőségeit vizsgálták, és véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet főbb kérdéseiről. Szakszervezeti nagyaktíva-értekezlet (Folytatás az 1. oldalról) Hangsúlyozta, hogy ma már a program végrenajtasa a telaüat, s ez a szakszervezeti mozgalomtól is több munkát, a feladatok újszerű megKozeiitesét követeti meg. Mindenekelőtt a vállalati alapszervezetek tevékenységével foglalkozott, hangsúlyozva, hogy munkájuk Kor- szerűsitésere recept nem létezik, hiszen mást kell tenniük a szakszervezeteknek azoknál a vállalatnál, ahol nincs különösebb gond, ismét mast ott, ahol esetleg az is kétséges, hogy képes-e a vállalat talpra állni. Ugyanígy differenciálódnak a területi és az agazati feladatok is. A kritikus helyzetek megoldására gyakran többféle megoldást is keresni kell, mint például Ózdon, ahol munkahelyek megszüntetése elkerülhetetlenné vált. Akik közel vannak a nyugdíj-korhatárhoz, azokat korengedménnyel nyugdíjba helyezik, másokat új szakmára képeznek át. Segélyalapot is létrehoznak azok szamára, akik átmenetileg nem tudnak új munkához jutni. A lényeg az, hogy a szakszervezeti mozgalom egyetlen ember sorsa iránt sem lehet közömbös. Jóllehet a szakszervezetek kénytelenek tudomásul venni, hogy a szerkezet-átalakítás során megszűnnek munkahelyek, s embereket bocsátanak el, a munkanélküliség nem lehet program. A szocialista társadalomnak nemcsak humánus érdeke, hanem a gazdaság számára is alapvetően fontos, hogy valamennyi, arra alkalmas állampolgára hasznos munkát végezzen. A továbbiakban a bérreformról szólt, amelynek bevezetése hosszabb időt igényel, de már jövőre fel kel! oldani azokat a merev bér- szabályokat, amelyek nem ösztönöznek kellően magasabb teljesítményre, s gyakran értékrendeket torzítanak. A szakszervezetek véleménye szerint a béreket a teljesítményekkel arányosan szükséges növelni, s meg kell szüntetni a 30, 35, 40 forintos órabér-maximumokat. Kapjon nagyobb megbecsülést a tudás, a szakértelem. Szólt egyéb ösztönző erőkről is, például a verseny- mozgalmakról, a brigádmozgalomról. amelyeket szintén meg kell újítani, a mai helyzetnek megfelelően kell átalakítani. Ezután részletesen szólt arról, hogy meg kell javítani az irányító munkát a szakszervezeti mozgalomban, a Szakszervezetek Országos Tanácsától egészen az alapszervezetekig. A szakszervezetek álláspontjának, véleményének kikérése nélkül ma már nem lehet dönteni országos nagy kérdésekben. Nem elegendő azonban az, hogy a vezető testületek képviselői fejtsék ki véleményüket. Szükséges, hogy ezt megelőzően a bizalmiak útján konzultáljanak az egész tagsággal, ha a dolgozókat érintő kérdésekben kell állást foglalniuk. Mint mondta, az egész szakszervezeti munkát a tagság ellenőrzése alá kell helyezni. Végül hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti mozgalomnak most cselekvési egységre van szüksége. Szervezeti erejét, politikai befolyását fel kell használnia arra, hogy a magyar szervezett munkásság, a bérből és fizetésből élő dolgozók támogassák azt a programot, amely érdekükben történik, még akkor is, ha ez megterhelést jelent a következő egy-két esztendőben. Fel kell ismerniük, hogy enélküi nincs kibontakozás — mondotta a SZOT elnöke. Ezt követően Nagy Sándor, a SZOT titkára vázolta a szakszervezetek részvételét a kormány munkaprogramjának megvalósításában, s kifejtette az adórendszerrel kapcsolatos szakszervezeti álláspontot. Mint mondta, a gazdasági-társadalmi változások elodázhatatlan feladatot jelentenek. A fő törekvéseket a szakszervezetek is támogatják, mert nincs más ésszerű alternatíva. A szak- szervezetek azzal is tisztában vannak, hogy a kitűzött célokat csak a korábbiaknál több konfliktus árán lehet elérni. Az ország gazdasági helyzetéről szólva kiemelte, hogy az elmúlt két esztendőben tapasztalt negatív tendenciákban évtizedes gondjaink jelentek meg koncentráltan. Az idei első félévben bizonyos kedvező irányú elmozdulás már tapasztalható volt, de ami a gazdaság hatékonyságát, jövedelemtermelő képességét illeti, abban nem következett be lényeges, fordulatszerű változás. Ebben a helyzetben kellett szembe néznie a politikai vezetésnek és a szakszervezeteknek is a tennivalókkal. A kormány munkaprogramjának főbb célkitűzései élénk vitában fogalmazódtak meg, s e viták alapján körvonalazódtak azok a feladatok, amelyeket a szakszervezeti mozgalomnak is vállalnia kell, még akkor is, ha az intézkedések átmenetileg kedvezőtlenül érintik a lakosság életszínvonalát, hangulatát. Az elkövetkezendő évek terveinek egyszerre kell reálisnak, gazdaságilag ésszerűnek és politikailag elvisel- hetőnek lenniük. Már jövőre választ kell találni azokra a kérdésekre, hogy a jövedelemelvonó intézkedések mellett hogyan alapozhatjuk meg a kibontakozás feltételeit. Mihamarabb sor kell, hogy kerüljön a költségvetési kiadások reformjára is egy normatív költségvetési gazdálkodás alapjainak megteremtésére. Ezt a munkát a szakszervezetek is támogatják. Ezután arról szólt, hogy a személyi jövedelemadó előzetes társadalmi vitájában sokszor felmerült a kérdés, személyre szóló, vagy a család egészét együttesen kezelő adónemet vezessenek-e be. A szakszervezetek inkább egyetértettek volna a családi jövedelemadóval, amely az önálló keresettel nem rendelkező eltartottakat is figyelembe veszi, de ennek bevezetése pénzügyi korlátokba ütközött. A szakszervezetek kezdettől szorgalmazták, hogy a személyi jövedelemadó fizetése miatt a dolgozók főmunkaviszonyból származó nettó keresete azonos teljesítmények mellett ne csökkenhessen. Ez a javaslatuk az Országgyűlésen végül is érvényesült. Az alapbéreknél a „bruttósítás” teljesen egyértelmű, s a teljesítményektől, illetve a tevékenységektől függő pótlékok, mozgóbérek esetében is csak kerekítési okok miatt lehetséges némi eltérés. Mindezek miatt módosítani kell a vállalati kollektív szerződéseket, munkaügyi szabályzatokat, a szövetkezetek belső szabályzatát is az adott munkahelyre vonatkozó konkrét előírásokkal, az esetleges későbbi munkaügyi viták elkerülése érdekében. A szakszervezeteknek ez igen fontos feladata lesz az elkövetkezendő hónapokban. A szakszervezetek javasolták azt is, hogy a bérek bruttósításáért a költségvetés vállaljon garanciát. Ezt azonban nem sikerült elérniük. Az illetékes szervekkel folytatott viták során azonban megállapodtak hogy a bérek bruttósításához kedvezményes hitelt vehetnek igénybe azok a vállalatok, amelyek átmenetileg nem tudják vállalni a bruttósítás terheit, de megvan a lehetőségük arra, hogy_ gazdálkodásuk javításával a későbbiekben ezt biztosítani tudják, s visszafizethessék a hitelt. Előfordulhat azonban, hogy emiatt egyes szakma- csoportok, vagy alágazatok nehéz helyzetbe kerülnek, s akkor szükségessé válhat, hogy kormányzati, vagy SZOT-, illetve iparági, ágazati szinten kell állást foglalni a helyzet megoldásának kérdésében. Nem kizárt, hogy ilyen esetekben á költségvetési eszközökért kell majd folyamodni. A szak- szervezetek nem fogadják el, hogy a bérek bruttósítása netán a munkanélküliség forrásává váljék azért, mert esetleg csak az elbocsátással megtakarított bérekből tudnák fedezni a vállalatok ott maradó dolgozóik bérének bruttósítását. Szólt arról, hogy számolni kell a reálbérek csökkenésével és a foglalkoztatásban egyfajta bizonytalansággal. Nem szabad azonban, hogy a gazdasági hatások elviselhetetlen családi gondokat idézzenek elő. Szociálpolitikánkat — mondotta — több tekintetben is hozzá kell igazítani a jelenlegi helyzethez. Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára az agitációs- és propagandamunka tennivalóiról tartott előadást. Sólyom Ferenc, a SZOT titkára a szakszervezeti tag- díjrendszerben várható változásokról szólt. Elmondotta, hogy napirendre került a harminc éve fennálló tagdíj- rendszer megváltoztatása, mivel csak így lehet biztosítani a mozgalom anyagi függetlenségét. Ez azonban a tagság számára nem fog többlet terhet jelenteni. Az Országgyűlés döntése szerint, ugyanis a jövőre bevezetendő személyi jövedelemadórendszerben a szakszervezeti tagdíjak mentességet élveznek. A tagdíjrendszer korszerűsítésével megszűnik a szakszervezeti bélyeg. A tagdíjat az elképzelés szerint — a dolgozó jóváhagyása esetén levonják a fizetéséből. A bélyegrendszer megszüntetésével az adminisztrációs kiadásokat mintegy évi 10 millió forinttal lehet csökkenteni. Az új tagdíjrendszert úgy kívánják kialakítani, hogy a tagdíj a dolgozók nettokeresetének egy százaléka körül alakuljon. A szakszervezeti nagyaktíva-értekezlet Baranyai Tibor zárszavával ért véget. V ranitzky-i nterj ú erősödjek a sokrétű együttműködés Franz Vranitzky budapesti látogatásának, tárgyalásainak fő célja az, hpgy gyakorlati kérdésekben tovább erősödjék Ausztria és Magyarország sokrétű együttműködése, mind a nemzetközi politikában, mind gazdasági-kulturális területen. Ezt hangsúlyozta az osztrák kancellár, aki Grósz Károly miniszterelnök meghívására kedden érkezik hazánkba hivatalos látogatásra, az MTI bécsi tudósítójának, Heltai Andrásnak adott nyilatkozatában. A szociáldemokrata politikus, aki korábban pénzügy- miniszter volt és tavaly óta áll a koalíciós kormány élén, látogatásának céljairól szólva elsőnek a két szomszédos ország helyzetének hasonlóságait emelte ki: „Mindkét állam kormánya nagy feladatokat vállalt, hogy társadalmunkat, gazdaságunkat felkészítsük a következő évtizedre. Magyar kollégáink, ha nem is azonos, de összehasonlítható célokat tűztek ki, és nézetem szerint hasznos, ha a jószomszédi kapcsolatok alapján véleményünket, tapasztalatainkat kicserélve közelebb kerülünk egymáshoz, s ha különleges közép-európai helyzetünkben a politikai, a társadalmi határainktól függetlenül megértjük egymást. Bizonyos új politikai hangsúlyokat tapasztalhatunk az európai helyzetben. Gondolok itt a béke, a biztonság megszilárdítását, a leszerelést célzó törekvésekre. Egymáshoz oly közelálló országainknak nehézség nélkül egyet kell érteniük abban is, hogy közös célokat tűzzenek ki, egyebek között a leszerelés kérdéseiben” — hangsúlyozta az osztrák kormányfő. A kancellár a politikai eszmecsere mellett különösen fontosnak tartja a gazdasági és a kulturális, valamint az idegenforgalmi együttműködés további fejlesztését. Rámutatott: a gazdasági kérdésekről folytatott tárgyalások annál is fontosabbak, mivel ezen a területen az utóbbi időben „veszített lendületéből az együttműködés”. Válaszul arra a kérdésre: mi az oka annak, hogy az utóbbi két évben az osztrák —magyar kereskedelem igen jelentősen csökkent, a kancellár „több ok”-ot említett. Ezek közül egyet jelölt meg: azt, hogy az elmúlt években létrejött üzletek osztrák részről való finanszírozásában elérték a pénzügyi határokat. „Budapesti tárgyalásaimon, magyar kollégáimmal szeretném mélyrehatóan megvizsgálni a gazdasági kapcsolatok kérdését, hiszen nem lehetünk elégedettek, hogy amikor egyébként oly jól megértjük egymást, amikor annyi közös érdekünk van, akkor éppen gazdasági területen legyen elmaradás, méghozzá ilyen nagy.” Vranitzky egyúttal kiemelte a kulturális együttműködés szerepét, jelentőségét a két nép közötti baráti szálak további erősítésében, hangoztatva: „meggyőződésem, hogy mindkét félnek van mit adnia”. Arra a kérdésre, hogy melyek ma az osztrák belpolitika központi kérdései, mivel azok az Ausztriába egyre növekvő számban látogató magyarok százezreit is érdeklik, a kancellár rámutatott: a gazdaságpolitika területén a jelenlegi fő feladat az államháztartás helyzetének rendezése. Ennek érdekében, a jelenlegi helyébe, új személyi jövedelemadó-rendszert dolgoznak ki, amely a jövő év végére készül el. Folyik az állami kézben lévő nagyipar átszervezése. Egyúttal — heves viták közepette — dolgoznak a nyugdíjrendszer reformján. Ausztriában is gyorsan növekszik a nyugdíjasok száma, s az államnak „nem csak a nyugdíjhoz való jogot kell biztosítania, hanem a kifizetés pénzügyi feltételeit is” — hangoztatta a kormányfő. Ennek érdekében bizonyos megszorítások, takarékossági intézkedések lépnek majd életbe, hogy biztosíthassák a nyugdíjak anyagi alapját. Sevardnadze Brazíliában Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter New York-ból az észak-brazíliai Manaus érintésével szombaton este Rio de Janeiróba érkezett. A szovjet külügyminiszter a brazíliai kormány meghívására ötnapos látogatást tesz a legnagyobb és legnépesebb dél-amerikai országban. Eduard Sevardnadze az első szovjet külügyminiszter, aki Brazíliába látogat. A hivatalos tárgyalások hétfőn kezdődnek Brasiliában, az ország belsejében levő szövetségi fővárosban. A szovjet vendég vasárnap Rio de Janeiro nevezetességeivel ismerkedett. Jaruzelski— Bush-találkozó A varsói Belweder-palotá- ban találkozott szombaton Wojciech Jaruzelski, a lengyel Államtanács elnöke és George Bush, az Egyesült Államok alelnöke, aki délelőtt érkezett négynapos hivatalos látogatásra Lengyel- országba. A konstruktív és tárgyszerű véleménycserén — jelenti a PAP lengyel hírügynökség — a két politikus áttekintette a lengyel—amerikai kapcsolatok legfontosabb kérdéseit, tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről. Tárgyaltak néhány fontos nemzetközi kérdésről is, különös hangsúlyt helyezve a leszerelés és a kelet—nyugati párbeszéd témakörére. A Varsóhoz közeli Niebo- row történelmi kastélyában vasárnap második alkalommal is tárgyalóasztalhoz ült Wojciech Jaruzelski és George Bush. A tervezettnél mintegy fél órával tovább, két és fél órán át tartó megbeszélésen elsősorban a lengyel—amerikai gazdasági kapcsolatok problémáiról volt szó, de véleményt cseréltek a lengyel gazdasági kibontakozásban számottevő szerepet játszó Nemzetközi Valuta Alap, a Világbank és a Párizsi Klub, illetve Varsó viszonyáról is. A két politikus nagy teret szentelt a lengyel—amerikai kulturális kapcsolatok, a tudományos együttműködés és a kölcsönös információ- csere témakörének is. A találkozón Wojciech Jaruzelski, mint a lengyel fegyveres erők legfőbb parancsnoka, magas katonai kitüntetést nyújtott át George Bushnak, aki a II. világháború idején katonai pilóta volt. Bush találkozott Józef Glemp bíborossal, Lengyel- ország prímásával is.
