Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-28 / 228. szám

1987. szeptember 28., hétfő Somogyi Néplap 3 KATONAI ESKÜ KAPOSVÁRON Egyetem lett a főiskolából (Folytatás az 1. oldalról) A katonai eskü nem a tényleges szolgálati időre szól, hanem egész életre. Az eskü szövege sokatmondó, tömör. Utalások, következ­tetések, továbbgondolások következnek belőle. Az egyenruhás fiatalok arcát nézve azon töprengtem, miként élik meg azt, amire fogadalmat tettek. Hi­szen az azonos életkor elle­nére is eltérő a múltjuk, a tapasztalatuk, a felfogásuk. A történelmi múlt iránt érdeklődők számára a bevo­nulástól természetes, hogy a honvédelmi szolgálat elköte­lezettséget is jelent. A töb­biek talán éppen az utóbbi hetek és a következő hóna­pok során értik meg, milyen nemes felelősség védeni a családot, a hazát, a békét. A felelősségérzet őre — ebben az ünnepélyes pilla­natban — az eskü is. A fia­talok ilyenkor érzik a hoz­zátartozók, a városlakók fi­gyelmét, s az ünnepi beszé­dek, köszöntők is azt emelik ki, hogy valami új, fontos kezdődött életükben. Dr. Gyenesei István megyei ta­nácselnök mondta: — Néphadseregünk ifjú katonái ezekben a percek­ben érkeztek el a férfiúi helytállás egyik állomásá­hoz. Esküt tettek a jövő nemzedékének is, s minden­kinek, akit vagy amit sze­retnek, szeretni fognak. A közelgő fegyveres erők nap­ja nagy nemzeti szimbólu­ma a magyar népnek. Mi az a plusz, ami győzelemre se­gítette annak idején a pá- kozdi csatában a létszám­ban és fölszereltségben egy­aránt gyengébb magyar se­reget? A szabadságba vetett hit, a hazaszeretet. E ha­gyományok folytatója nép­hadseregünk. — Civilek és katonák egy­aránt békét akarnak — mondta Gyuricza Béla ve­zérőrnagy, helyőrségpa­rancsnok. — Ezt azonban nem elég óhajtani, ezért tenni kell. Biztosítani a bé­kés építőmukát. Európában negyvenkét éve hallgatnak a fegyverek. Szerte a világban azonban nincs olyan nap, amikor ne esnének áldoza­tul védtelen lakosok: asszo­nyok, gyerekek a fegyveres erőszaknak. A Magyar Nép­hadseregnek nincsenek ag­resszív törekvései. Célja, hogy védje a szocialista ha­zát, a békét. Éppen a tartós béke érdekében a szocialis­ta országokban folytatott alkotómunka szervesen ösz- szeforr a világ más népei­nek felszabadulásáért vívott harcával. Pintér Sándor honvéd sza­vai szomán — jobb kezüket 'eskühöz emelve — mondták az újoncok a fogadalom szö­vegét: „Én ...., a dolgozó magyar nép fia, esküszöm ...” A fogadalomtétel után Budai István honvéd érzé­keltette azt, hogy mi min­denre tettek esküt. Többek között arra is, hogy a le­hető legteljesebben elsajá­títsák a szaktechnikai esz­közök kezelését. Ehhez az alapokat az utóbbi hetek­ben megkapták. Helytállás­ról beszélt a fiatal katona és arról, hogy a kapcsolat a szülői házzal a szolgálati idő alatt sem szakad meg. Gyuricza Béla vezérőr­nagy is meleg hangon szólt a hozzátartozókhoz, a bará­tokhoz: — Segítsék jó szóval, hit­vesi és szülői szeretettel a katonai szolgálat ellátását! A jó családi háttér szerves része és segítője a honvédel­mi feladatok magas szintű ellátásának. A szónokoktól a helyőrsé­örömökben, gondokban" — mondta ünnepi beszédében dr. Gyenesei István. — Tu­datában kell lenni annak is, hogy napjainkban a bé­ke még nem magától érte­tődő, természetes velejárója életünknek. Erősnek kell lenni érte. Ezért szükséges néphadseregünket erősíte­ni. fejleszteni." Délután a Centenáriumi parkban sok apró bizonyságát, látták en­nek, akik arra jártak. Kovács Gyula Fiatal határőrök eskütétele A nagykanizsai határőrke­rület újoncai szombaton dél­előtt a Kőolaj- és Földgáz- bányászati vállalat munkásai által adományozott csapat- zászló, valamint parancsno­kaik és hozzátartozóik előtt tettek esküt. A katonai kül­sőségek között megtartott ünnepségen Prekly József határőr őrnagy köszöntötte a megjelenteket, majd Hajdú Zoltán szavai után esküt tet­tek a katona fiatalok. Meg­fogadták: teljesítik kötelessé­güket. s követik háromszoros kiváló magasabb egység cí­met elnyert elődeik példáját. A helytállásra, a katonai feladatok betartására figyel­meztette őket ünnepi beszé­dében Kovács Ernő ezredes •is. Az eskütételen résztvevő párt-, állami és társadalmi szervek képviselői nevében Temesvári Andor, városi népfronttitkár emlékeztette a fiatalokat kötelességükre, máshoz nem hasonlítható fe­lelősségükre, s kiemelte, hogy keressék a kapcsolatot a la­kossággal, amely mindenkor kész segíteni a határőröket. A nagykanizsai ünnepség is díszmenettel fejeződött be. Ezt követően a fiatal határ­őrök találkoztak szüleikkel, h ozzá tartozói kka 1. — Ezt még nem tudom — kapcsolódott a beszélgetésbe Árpád, a fiú. — Egyelőre a bezártság a legszokatlanabb. Jó viszont az, hogy néhány szekszárdi ismerősömmel ta­lálkoztam. — Szerintem még egy idegennek is megható az eskütétel, hát még nekünk. Hiszen a mi fiunk menetelt ott — mondta Árpád édes­anyja. Hoffer Attila Somogytar- nócáról vonult be, s hamar föltalálta magát. — Segített az, hogy foly­tattam a mozgalmi életet. KISZ-tagként könnyű volt közösséget találnom. Már ilyen rövid idő alatt is sok mindent csináltunk: vállal­tuk a laktanyán belüli hír­lapterjesztést, részt vettünk Kaposmérőben egy mező- gazdasági társadalmi mun­kában. Alapszervezetünk taglétszáma a bevonulás óta 48-ról 68-ra nőtt. Tervezzük, gi zenekar vette át a „szót". A nézők közül sokan önkén­telenül is kihúzták magukat a katonás ritmusokra. Lát­ványos percek következtek: a fiatal katonák díszmenet­ben vonultak el a tribün és a nézők előtt. Dél körül a Centenáriumi parkban a Somogy Tánc- együttes és egy nagykani­zsai úttörőzenekar adott műsort a katona fiúkra vá­ró hozzátartozóknak és né- zelődőknek. Honvédségi sát­rakban rajzfilmek mentek a videón. Az időjárás kedve­zett mindehhez: verőfény volt egész nap. — Nagyon szép ez a park — mondta idősb Kovács Árpád, aki családjával együtt Szekszárdról jött a katonai esküre. — Én nem féltettem a fiút a katona­élettől. Magam 1963-ban szolgáltam, és háromszor kaptam meg a kiváló kato­na címet. Remélem, követi a példát. hogy más laktanyákkal ver­senyzőnk lövészetben, tájé­kozódási versenyeken. Aki szereti az értelmes elfoglalt­ságot vagy esetleg érdeklik a technikai dolgok, sok értelmes elfoglaltságot talál magának katonaként is. ,.A fegyveres erők nem al­kotnak külön szigetet társa­dalmunkban, Osztoznak az Vissza­tértek az első „fecskék“ Péntekre és szombatra szólt a meghívó a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskola 1972- ben végzett hallgatóinak. Pénteken a déli órákban már szállingózni kezdtek az egy­kori diákok, akik elsőként kaptak Kaposváron üzem­mérnöki oklevelet. Néhány deres tincs van már, pocak is, de a tekintetekben a 15 évvel ezelőtti huncut csillo­gás. Horn Péter akadémikus, az egyetemi kar dékánja rövid köszöntője után egy­perces néma felállás .. . Mert vannak, akik soha nem lesznek ott az évfolyam- találkozókon.. Az egyetemi karon íélmil- liárd forintos fejlesztés ré­vén az összes állatfajra ki­terjesztik és biztosítják a kutatást. Ez a fejlesztési stratégia Európában is pár­ját ritkítja. Az intézet ön­állóságát mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy száz­millió forintos alaptőkével új-zélandi érdekeltségű ve­gyesvállalatot létesítettek a gimszarvastenyésztésre és biotechnológiára. Több szer­ződés áll előkészítés alatt. A kaposvári egyetemi kar a magyar állattenyésztési szakemberképzés legfőbb központja lesz; az állatte­nyésztési agrármérnökkép- zés 1988-ban kezdődik. To­vábbra is igény van üzem­mérnökképzésre, s a dékán azt is elmondta, hogy az egyetemi képzés bevezetése után lehetőség lesz a poszt­graduális képzésbe való be­kapcsolódásra is. Tizenöt éve 51 hallgató végzett. A tegnapi találko­zón megjelent 30. Az is ki­derült, hogy a szakmában dolgozók valamennyien kö­zép- és felső vezetők a ter­melő- és a feldolgozóipar­ban, valamint különböző termelési rendszereknél. Autóparkoló Fonyód- Béla telepen Elkészült a fonyód- bélatelepi autóparkoló a ben­zinkút mellett. A csaknem 6 millió forintos beruházással épült szilárd és gyephézagos burkolaton több mint száz autó fér el. ESŐ UTÁN, VIHAR ELŐTT Vasárnapi szüret a Nyolcgarasos hegyen A múlt hét pénteken, amikor megbeszéltük a ta­lálkozót Pónusz Lajossal, a nagyberki Kaposvölgye Tsz fő-kertészével, abban ma­radtunk: ha szombaton nem esik, vasárnap reggel kint lesznek a szüretelők a Nyolcgarasos hegyen. Nos, a jelzett időben ugyan nem, de szombatra virradóan bő­séges eső áztatta a földet, ez azonban nem rettentette vissza a kaposvári és a dom­bóvári reszes művelőket: hét család mintegy nyolcvan szüretelővei — rokonokkal, barátokkal — lepte el teg­nap a szőlősorokat. S termé­szetesen ott volt Pónusz La­jos és Erbár Mártonná bri­gádvezető is. Domborzati viszonyoktól, fajtától és kortól függően többé-kevésbé megsanyar­gatták az utóbbi évek telei az ültetvényeket a Kapos völgyében is. A hozam nul­lától 10 tonnáig „szóródik” hektáronként. A Nyolcgara­sos hegy tetején 10 tonnával fizet a zöldvertelini, a lan­kán a rizlingszilvánitól már csak 4, még lejjebb a trami­nitól és az ottoneltől más­fél tonnát várnak, a kardi­nál pedig — minthogy tel­jesen elfagyott — adós ma­radt az idén a terméssel. Ilyen kilátásokkal láttak a szüretnek a szokásosnál majdnem három héttel ké­sőbb ... Tegnap az ottonelt és a fűszeres traminit szedték. A vállalkozók általában egy- hektáros területet használ­nak, s a munkabéren ' felül az átlagtermés alapján töbhletpénzhez is juthatnak, továbbá 500 kiló szőlő meg­vásárlására nyílik lehetősé­gük. Szórádi Ernöné takarító­nő a dombóvári áfésznél. férje a Dalmandi Mezőgaz­dasági Kombinát előadója. Mindketten állandó szőlő­munkások a nagyberki té- eszben. Tegnap tizenketten jöttek, még a másfél éves unoka is ott tipegett a sző­lősorok között. Érthető volt a sietség: úgy számoltak, hogy estig leszedik a két hektárról a zöldvertelinit és az ottonelt. — Több termett, mint ta­valy, de most sem lesz meg a 6 tonnás átlag, mert megvámolta a fagy .. . — És húszszázalékos jég­kár is volt ezen a területen — jegyezte meg Pónusz La­jos. — Ez a pénz is jól jön azonban, szükségünk van rá. Hogy hol tanultuk a szőlő­művelést? Nem kell ehhez nagy tudomány. Otthon nincs szőlőnk, itt mutatták meg, mikor mit kell csinál­ni a növénnyel. Az én mun­kám olyan, hogy megtehe­tem: napközben gyakran kijövök ide. elvégzem azt. amit éppen kell. Az időjárás nem fogadott kegyeibe ben­nünket, de azért nem ad­juk föl: jövőre is vállalko­zók leszünk . . . Távolabb, a bükki táblán pontosan érzékeltük, hogyan károsította a fagy a fiatal ültetvényt. A domb lábánál tetemes volt a kár, a tetőn viszont már gazdag termést mutatott a zöldvertelini. Er- bárné is vállalkozó egy hek­táron; az ő sorai ott húzód­nak, ahol súlyos veszteséget okozott a fagy — ezért is időzött többet egy fürtök­kel gazdagon ..teleaggatott" szőlősor mellett. Az a csa­lád, amelyik a tetőn folytat részművelést, jól jár: egy hektár akár 50—60 ezer fo­rinttal is fizethet. Amikor elköszöntünk, me­gint felhők közeledtek, s délután viharos erejű szél borzolta az ültetvényt. Aho­gyan érkezett, úgv búcsúzott az egv órával meghosszab­bított vasárnap: esővel. Hcrncsz Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom