Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-28 / 228. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XLIII. évfolyam, 228. szám Ara: 1,80 Ft 1987. szeptember 28., hétfő Iskolai változások Nehéz volna felsorolni azo­kat a változásokat, amelyek a hazai oktatásügyet érin­tették. A korrekció, a tan­könyvmódosítások, az újabb útmutatók, módszertani ja­vaslatok érintettek minden iskolatípust. Ezektől a változásoktól többek között azt várjuk, hogy az oktatás színvonalát emeljék, javítsák az olvasás­tanítás hatékonyságát, az ál­talános és középiskola közöt­ti átmenet nehézségeit, és végül azt, hogy javuljon a tanulók edzettsége. A szülök okkal panaszkod­tak arra, hogy az egyik év­ben nem volt kötelező meg­tanulni néhány anyagrészt a gyerekeknek, a következő év tananyaga viszont ezekre a nem kötelező anyagokra épült. A pedagógusok hely­zete sem könnyű, hiszen ja­varészt azok a témák kerül­tek vissza az oktatásba új­donságként, amelyeket né­hány évvel korábban mint korszerűtlent, elavultat már egyszer félretettek. Azok a tanárok, tanítók pedig, akik egy évtizednél régebben áll­nak a katedrán, már min­dent és mindennek az ellen­kezőjét is megismerték az oktatásban. Abban mindenki egyetért, hogy változásokra szükség van. Annak megítélésében azonban már eltérőek a vé­lemények, hogy a sorozato­san bekövetkező változások ellenére miért nincs lényegi javulás. Van, aki ezt feleli: azért mert túl gyorsan és egymásutánban következtek az újítások. Mások szerint a pedagógusnak — az admi­nisztrációs terhek csökkenté­séről szóló határozat ellené­re — lassan nem jut idejük a tanításra. A rossz szerve­zés, az intézményeken belüli fölösleges munkavégzések, a szaporodó értekezletek — amelyeken a llegkcvesebb szó a közös munkáról esik — el­aprózzák a pedagógusok ide­jét. Egyre több a délutáni el­foglaltság. (S vele együtt, sajnos, növekszik a gyerekek elfoglaltsága is.) A pedagó­giai asszisztensek munkába állítása sem csökkentette a tanárok, tanítók munkáját jelentősen, pedig az új mun­kakörtől ezt várták. Annak az érvelésnek is igazat kell adni, miszerint az állandóan változó anyagré­szek sajnos nincsenek össz­hangban azokkal a követel­ményekkel, amelyeknek a tanév végére a tanulóknak' eleget kell tenniük. Egy-egy tantárgy esetében a tanító vagy a tanár néha kénytelen többet foglalkozni azokkal a fejezetekkel, olvasmányok­kal vagy éppen szerelési mű­veletekkel, amelyeket az újí­tás szellemében nem kellene megtanítania, hiszen a tan­terv által előírt követel­ményrendszer változatlanul éppen ezekre az ismeretekre támaszkodik. Gyanítom, hogy az igazság nagyobb része ezekben a megállapításokban benne van. Születhetnek jobbnál jobb elképzelések, korrekci­ók, újítások, de évszázados tapasztalat az, hogy a tanítás sikere, eredményessége java­részt a pedagógusoktól függ. A változások előtt a szekem- berek mérlegelnek. Amikor megint változást terveznek, az emberi tényezőt, a peda­gógust — munkáját, leter­heltségét, lehetőségeit — ugyancsak figyelembe kelle­ne venni. Balogh P. Ferenc A zambiai államfő vasárnapi programja Kaunda elnök felkereste a Ráday kollégiumot Dr. Kenneth David Kaun­da, a Zambiai Köztársaság elnöke, aki Németh Károly- nak, az Elnöki Tanács elnö­kének meghívására hivata­los látogatáson tartózkodik hazánkban, vasárnap dél­előtt részt vett a Kálvin té­ri Református Egyházközség istentiszteletén a Kálvin té­ri templomban. A zambiai államfő dél­után — Nagy Gábor kül­ügyminiszter-helyettes kí­séretében — a Magyarorszá­gi Református Egyház Rá­day Kollégiumát kereste fel, ahol részt vett az intézmény újjáépítésének alkalmából rendezett ünnepségen. A kollégium ünnepi ülése után díszközgyűlést tartott a Budapesti Református Teo­lógiai Akadémia. Ezen — más jeles külföldi egyházi és közéleti személyiségekkel együtt — az egyházi tudo­mányos életben és a béke­munkában elért kiemelkedő eredményei’ elismeréseként tiszteletbeli doktorrá avatták dr. Kenneth David Kaundát. Az államelnök este meg­jelent azon a fogadáson, amelyet a Zsinat Elnöksége adott a díszdoktorok tiszte­letére a Fórum Szállóban. Szakszervezeti nagyaktíva-értekezlet További erőfeszítéseket kell vállalni a kibontakozásért Több mint ezer tisztségvi­selő részvételével szombaton szakszervezeti nagyaktíva- értekezletet tartottak az Építők Székházában. A ta­nácskozáson részt vettek az MSZMP Központi Bizottsá­gának, a megyei pártbizott­ságoknak és az állami szer­veknek a képviselői is. Az értekezleten a SZOT vezetői elemezték a gazdasági-társa­dalmi kibontakozással ösz- szefüggő szakszervezeti fel­adatokat. Baranyai Tibor, a SZOT- főtitkár megnyitója után Gáspár Sándor, a SZOT el­nöke A kibontakozás és a szakszervezetek címmel tar­tott előadást. Részletesen szólt a gazda­sági-társadalmi kibontako­zási program és a kormány munkaprogramja kidolgo­zása során képviselt szak- szervezeti álláspontról, hang­súlyozva, hogy a szakszerve­zetek valamennyi kérdésben együttesen vették figyelembe a társadalom és a dolgozók érdekeit. Amikor szükséges volt, a szakszervezetek kép­viselői vitatkoztak, módosí­tásokat kezdeményeztek és értek el. Tudatában vannak azonban annak, hogy a tár­sadalomnak további erőfe­szítéseket keli vállalnia a stabilitásért, a kibontako­zásért. Meggyőződését fejez­te ki, hogy a romlási folya­matot sikerül megállítani, s az ország újra a felemelke­dés útjára léphet. Ez az ál­láspont kifejezi a szakszer­vezeti mozgalom elkötele­zettségét, a társadalom iránt érzett felelősségét. (Folytatás a 2. oldalon) Katonai eskü Kaposváron Ünnepi hangulatú reggel­re ébredt szombaton Kapos­vár. Rezesbanda pezsdítette pattogó ritmusokkal a reg­gelt a Kossuth téren. A város nyilvánossága előtt tettek esküt az alapki­képzést sikeresen teljesítő katonák. Az újoncok esküté­telénél ott volt Tanai Imre, a megyei pártbizottság tit­kára, dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke, Tol­nai Sándor, a kaposvári vá­rosi pártbizottság első titká­ra, Pa-pp János, a városi ta­nács elnöke, Návai Zoltán, a megyei KlSZ-bizottság' titkára, Deák Ferenc, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka, dr. Mátyás Jó­A legnehezebb lehetőség Kocsis István drámája ju­tott eszembe a minap Nagy- szakácsiban, amikor a he­lyi nevelőotthon igazgató­nőjével az évenként elke­rülhetetlen nevelői személy- cserékről beszélgettünk. Endrödi Jánosné kimérten panaszkodott, hogy az öt év­vel ezelőtt igazi nevelőkö­zösséggé alakult pedagógu­sokból már csak néhány maradt hírmondónak. — Szembe kell néznünk a tényekkel: Nagyszakácsi nem az a falu, ahol válo­gatni lehet a nevelők között. Nagyon sokan nem vállal­ják azt a többletmunkát, amit egy nevelőotthonban dolgozó pedagógustól meg­követelünk. Kocsis Bolyai­val fogalmaztatta meg ars poeticáját: „Az ember akkor ember, ha az előtte álló le­hetőségek közül a legnehe­zebbet választja”. Molnár Sándorék ambíció­ja bizakodásra ad okot. A férj és a feleség az idén végzett a Kaposvári Taní­tóképző Főiskolán. A férj tagja volt a főiskola KISZ- bizottságának és egy alap­szervezet titkári teendőit is ellátta. — Mélyen megható volt, hogy már az első napok­ban a gyerekek anyunak és apunak szólítottak minket. Ezt a tálcán kínált érzelmi kötődést kamatoztatni tudom a nevelésükben. Óvatosan kezelem azonban őket, mert valamennyiük többé vagy kevésbé megtört személyi­ség — mondta az egyik napról a másikra „anyuká­vá” előlépett Molnár Sán- dorné. — Középiskolás ko­romban egykori gyermek­éveim színhelyén, a böhö- nyei iskolában voltam ifive­zető. Ott nagyon jól éreztem magam. Mindenekelőtt az iskolát szerettem, megérez- tem, hogy ez olyan közeg ahol érdekesen és változato­san lehet élni. Örömmel vállaltam itt. Nagyszakácsi­ban a kisdoboscsapat vezeté­sét. Célom a gyermeki sze­mélyiség mind teljesebb ki­bontakoztatása ezen a terü­leten is. Elképzeléseimet, úgy érzem, meg tudom va­lósítani ebben a tantestület­ben. — A nevelői karnak több mint a felét már a főiskolá­ról ismertük — vette át a szót Molnár Sándor. — A beilleszkedést megkönnyítet­te ez. Mi, fiatalok hama­rabb megértjük egymást. A pályakezdő házaspár kétszobás szolgálati lakást kapott a falu központjában. A szépen berendezett ott­honban központi helyet fog­lalnak el a könyvek, köztük szép számban a pedagógiai szakirodalom. — Mi ezekből merítjük az ötletet munkánkhoz. Külö­nösen a testnevelés-, az ének- és a matematikapeda­gógiai jegyzeteket forgatjuk gyakran. A férjem ének. én testnevelés szakkollégiumot végeztem a főiskolán. Nagy öröm számunkra, hogy eze­ket a tantárgyakat taníthat­juk — magyarázta Molnár­áé. Molnárék huszonhatezer forint letelepedési segélyt kaptak, ezért vállalták, hogy öt évig a nagyszakácsi ne­velőotthonban dolgoznak. Balázs Andor zsef ezredes, a megyei rend­őrfőkapitány helyettese. Részt vettek az ünnepségen a szovjet vendégek és a vá­ros társadalmi szervezetei­nek. iskoláinak képviselői. Részletes beszámolónk a 3. oldalon olvasható. ÜLÉST TARTOTT A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága szombaton ülést tartott. Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára az if­júsági mozgalom nyáron végzett politikai munkájáról adott tájékoztatást. Az ülésen részt vett és felszólalt Lukács János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Hámori Csaba egyebek kö­zött arról szólt, hogy a KISZ-táborokban az elmúlt hónapokban a mozgalom ak­tivistái megismerkedtek az MSZMP KB gazdasági-tár­sadalmi kibontakozási prog­ramjával és felkészültek a következő időszak feladatai­ra. A Központi Bizottság jó­váhagyólag tudomásul vette az Intéző Bizottságnak az adóreform és a kormány- program tervezetéről kiala­kított és képviselt állásfog­lalását. Ezt követően Nagy Imre. a KISZ KB titkára terjesztette elő a javaslatot, amely meg­fogalmazza a gazdasági-tár­sadalmi kibontakozási prog­ram megvalósítását elősegítő ifjúsági mozgalmi feladato­kat. Az elfogadott testületi állásfoglalás többek közöt: leszögezi, hogy az elkövetke­ző években a KISZ-nek is új körülmények között kell dol­goznia, és hogy növelje be­folyását a fiatalok között meg kell újítania saját mun­káját is. A napirendi pont vitájában többen hangsú­lyozták, hogy az ifjúsági szö­vetség a párt programjának, a gazdasági-társadalmi re­formnak és az Országgyűlé­sen nemzeti programként el­fogadott kormányprogram­nak a platformján áll. A ha­tározat leszögezi, hogy a KISZ a fiatalok hosszú távú érdekeit képviseli és segít küzdelmeikben is. Szerveze­tei helyi politikai és cselek­vési programot fognak kidol­gozni, és folytatják a fiata­lok mozgósítását a teljesít­ményelv érvényesítése és ;■ modernizálás érdekében. A KISZ KB találkozót kezdeményez a kormány és a KISZ vezetői között. Né­hány fontos kérdésben — mint például a lakásgazdál­kodás reformja — módot te­remtenek, hogy a KISZ- tagok jelentős része elmond­hassa a véleményét, amelyre a KISZ KB álláspontjának kialakításához feltétlenül szükség lesz. A KISZ KB javaslatot dolgoz ki a 90-es évek elején munkát vállaló, nagy létszá­mú korosztályok elhelyezke­désének megoldására. A # szombaton elfogadott határo­zat hangsúlyozza: a KISZ ki­áll azért, hogy a kormány még a legnehezebb időszak­ban is jelentősen növelje az oktatásra fordított anyagi eszközöket. A szövetség ak­tívan bekapcsolódik egy új ifjúsági törvény előkészítésé­be. A KISZ-nek nyilvánosan kell politizálnia és új fel­adataihoz partnereket, szö­vetségeseket kell találnia más generációkban és az if­júságon belül is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom