Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-28 / 228. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XLIII. évfolyam, 228. szám Ara: 1,80 Ft 1987. szeptember 28., hétfő Iskolai változások Nehéz volna felsorolni azokat a változásokat, amelyek a hazai oktatásügyet érintették. A korrekció, a tankönyvmódosítások, az újabb útmutatók, módszertani javaslatok érintettek minden iskolatípust. Ezektől a változásoktól többek között azt várjuk, hogy az oktatás színvonalát emeljék, javítsák az olvasástanítás hatékonyságát, az általános és középiskola közötti átmenet nehézségeit, és végül azt, hogy javuljon a tanulók edzettsége. A szülök okkal panaszkodtak arra, hogy az egyik évben nem volt kötelező megtanulni néhány anyagrészt a gyerekeknek, a következő év tananyaga viszont ezekre a nem kötelező anyagokra épült. A pedagógusok helyzete sem könnyű, hiszen javarészt azok a témák kerültek vissza az oktatásba újdonságként, amelyeket néhány évvel korábban mint korszerűtlent, elavultat már egyszer félretettek. Azok a tanárok, tanítók pedig, akik egy évtizednél régebben állnak a katedrán, már mindent és mindennek az ellenkezőjét is megismerték az oktatásban. Abban mindenki egyetért, hogy változásokra szükség van. Annak megítélésében azonban már eltérőek a vélemények, hogy a sorozatosan bekövetkező változások ellenére miért nincs lényegi javulás. Van, aki ezt feleli: azért mert túl gyorsan és egymásutánban következtek az újítások. Mások szerint a pedagógusnak — az adminisztrációs terhek csökkentéséről szóló határozat ellenére — lassan nem jut idejük a tanításra. A rossz szervezés, az intézményeken belüli fölösleges munkavégzések, a szaporodó értekezletek — amelyeken a llegkcvesebb szó a közös munkáról esik — elaprózzák a pedagógusok idejét. Egyre több a délutáni elfoglaltság. (S vele együtt, sajnos, növekszik a gyerekek elfoglaltsága is.) A pedagógiai asszisztensek munkába állítása sem csökkentette a tanárok, tanítók munkáját jelentősen, pedig az új munkakörtől ezt várták. Annak az érvelésnek is igazat kell adni, miszerint az állandóan változó anyagrészek sajnos nincsenek összhangban azokkal a követelményekkel, amelyeknek a tanév végére a tanulóknak' eleget kell tenniük. Egy-egy tantárgy esetében a tanító vagy a tanár néha kénytelen többet foglalkozni azokkal a fejezetekkel, olvasmányokkal vagy éppen szerelési műveletekkel, amelyeket az újítás szellemében nem kellene megtanítania, hiszen a tanterv által előírt követelményrendszer változatlanul éppen ezekre az ismeretekre támaszkodik. Gyanítom, hogy az igazság nagyobb része ezekben a megállapításokban benne van. Születhetnek jobbnál jobb elképzelések, korrekciók, újítások, de évszázados tapasztalat az, hogy a tanítás sikere, eredményessége javarészt a pedagógusoktól függ. A változások előtt a szekem- berek mérlegelnek. Amikor megint változást terveznek, az emberi tényezőt, a pedagógust — munkáját, leterheltségét, lehetőségeit — ugyancsak figyelembe kellene venni. Balogh P. Ferenc A zambiai államfő vasárnapi programja Kaunda elnök felkereste a Ráday kollégiumot Dr. Kenneth David Kaunda, a Zambiai Köztársaság elnöke, aki Németh Károly- nak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban, vasárnap délelőtt részt vett a Kálvin téri Református Egyházközség istentiszteletén a Kálvin téri templomban. A zambiai államfő délután — Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes kíséretében — a Magyarországi Református Egyház Ráday Kollégiumát kereste fel, ahol részt vett az intézmény újjáépítésének alkalmából rendezett ünnepségen. A kollégium ünnepi ülése után díszközgyűlést tartott a Budapesti Református Teológiai Akadémia. Ezen — más jeles külföldi egyházi és közéleti személyiségekkel együtt — az egyházi tudományos életben és a békemunkában elért kiemelkedő eredményei’ elismeréseként tiszteletbeli doktorrá avatták dr. Kenneth David Kaundát. Az államelnök este megjelent azon a fogadáson, amelyet a Zsinat Elnöksége adott a díszdoktorok tiszteletére a Fórum Szállóban. Szakszervezeti nagyaktíva-értekezlet További erőfeszítéseket kell vállalni a kibontakozásért Több mint ezer tisztségviselő részvételével szombaton szakszervezeti nagyaktíva- értekezletet tartottak az Építők Székházában. A tanácskozáson részt vettek az MSZMP Központi Bizottságának, a megyei pártbizottságoknak és az állami szerveknek a képviselői is. Az értekezleten a SZOT vezetői elemezték a gazdasági-társadalmi kibontakozással ösz- szefüggő szakszervezeti feladatokat. Baranyai Tibor, a SZOT- főtitkár megnyitója után Gáspár Sándor, a SZOT elnöke A kibontakozás és a szakszervezetek címmel tartott előadást. Részletesen szólt a gazdasági-társadalmi kibontakozási program és a kormány munkaprogramja kidolgozása során képviselt szak- szervezeti álláspontról, hangsúlyozva, hogy a szakszervezetek valamennyi kérdésben együttesen vették figyelembe a társadalom és a dolgozók érdekeit. Amikor szükséges volt, a szakszervezetek képviselői vitatkoztak, módosításokat kezdeményeztek és értek el. Tudatában vannak azonban annak, hogy a társadalomnak további erőfeszítéseket keli vállalnia a stabilitásért, a kibontakozásért. Meggyőződését fejezte ki, hogy a romlási folyamatot sikerül megállítani, s az ország újra a felemelkedés útjára léphet. Ez az álláspont kifejezi a szakszervezeti mozgalom elkötelezettségét, a társadalom iránt érzett felelősségét. (Folytatás a 2. oldalon) Katonai eskü Kaposváron Ünnepi hangulatú reggelre ébredt szombaton Kaposvár. Rezesbanda pezsdítette pattogó ritmusokkal a reggelt a Kossuth téren. A város nyilvánossága előtt tettek esküt az alapkiképzést sikeresen teljesítő katonák. Az újoncok eskütételénél ott volt Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára, dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke, Tolnai Sándor, a kaposvári városi pártbizottság első titkára, Pa-pp János, a városi tanács elnöke, Návai Zoltán, a megyei KlSZ-bizottság' titkára, Deák Ferenc, a munkásőrség megyei parancsnoka, dr. Mátyás JóA legnehezebb lehetőség Kocsis István drámája jutott eszembe a minap Nagy- szakácsiban, amikor a helyi nevelőotthon igazgatónőjével az évenként elkerülhetetlen nevelői személy- cserékről beszélgettünk. Endrödi Jánosné kimérten panaszkodott, hogy az öt évvel ezelőtt igazi nevelőközösséggé alakult pedagógusokból már csak néhány maradt hírmondónak. — Szembe kell néznünk a tényekkel: Nagyszakácsi nem az a falu, ahol válogatni lehet a nevelők között. Nagyon sokan nem vállalják azt a többletmunkát, amit egy nevelőotthonban dolgozó pedagógustól megkövetelünk. Kocsis Bolyaival fogalmaztatta meg ars poeticáját: „Az ember akkor ember, ha az előtte álló lehetőségek közül a legnehezebbet választja”. Molnár Sándorék ambíciója bizakodásra ad okot. A férj és a feleség az idén végzett a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán. A férj tagja volt a főiskola KISZ- bizottságának és egy alapszervezet titkári teendőit is ellátta. — Mélyen megható volt, hogy már az első napokban a gyerekek anyunak és apunak szólítottak minket. Ezt a tálcán kínált érzelmi kötődést kamatoztatni tudom a nevelésükben. Óvatosan kezelem azonban őket, mert valamennyiük többé vagy kevésbé megtört személyiség — mondta az egyik napról a másikra „anyukává” előlépett Molnár Sán- dorné. — Középiskolás koromban egykori gyermekéveim színhelyén, a böhö- nyei iskolában voltam ifivezető. Ott nagyon jól éreztem magam. Mindenekelőtt az iskolát szerettem, megérez- tem, hogy ez olyan közeg ahol érdekesen és változatosan lehet élni. Örömmel vállaltam itt. Nagyszakácsiban a kisdoboscsapat vezetését. Célom a gyermeki személyiség mind teljesebb kibontakoztatása ezen a területen is. Elképzeléseimet, úgy érzem, meg tudom valósítani ebben a tantestületben. — A nevelői karnak több mint a felét már a főiskoláról ismertük — vette át a szót Molnár Sándor. — A beilleszkedést megkönnyítette ez. Mi, fiatalok hamarabb megértjük egymást. A pályakezdő házaspár kétszobás szolgálati lakást kapott a falu központjában. A szépen berendezett otthonban központi helyet foglalnak el a könyvek, köztük szép számban a pedagógiai szakirodalom. — Mi ezekből merítjük az ötletet munkánkhoz. Különösen a testnevelés-, az ének- és a matematikapedagógiai jegyzeteket forgatjuk gyakran. A férjem ének. én testnevelés szakkollégiumot végeztem a főiskolán. Nagy öröm számunkra, hogy ezeket a tantárgyakat taníthatjuk — magyarázta Molnáráé. Molnárék huszonhatezer forint letelepedési segélyt kaptak, ezért vállalták, hogy öt évig a nagyszakácsi nevelőotthonban dolgoznak. Balázs Andor zsef ezredes, a megyei rendőrfőkapitány helyettese. Részt vettek az ünnepségen a szovjet vendégek és a város társadalmi szervezeteinek. iskoláinak képviselői. Részletes beszámolónk a 3. oldalon olvasható. ÜLÉST TARTOTT A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága szombaton ülést tartott. Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára az ifjúsági mozgalom nyáron végzett politikai munkájáról adott tájékoztatást. Az ülésen részt vett és felszólalt Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Hámori Csaba egyebek között arról szólt, hogy a KISZ-táborokban az elmúlt hónapokban a mozgalom aktivistái megismerkedtek az MSZMP KB gazdasági-társadalmi kibontakozási programjával és felkészültek a következő időszak feladataira. A Központi Bizottság jóváhagyólag tudomásul vette az Intéző Bizottságnak az adóreform és a kormány- program tervezetéről kialakított és képviselt állásfoglalását. Ezt követően Nagy Imre. a KISZ KB titkára terjesztette elő a javaslatot, amely megfogalmazza a gazdasági-társadalmi kibontakozási program megvalósítását elősegítő ifjúsági mozgalmi feladatokat. Az elfogadott testületi állásfoglalás többek közöt: leszögezi, hogy az elkövetkező években a KISZ-nek is új körülmények között kell dolgoznia, és hogy növelje befolyását a fiatalok között meg kell újítania saját munkáját is. A napirendi pont vitájában többen hangsúlyozták, hogy az ifjúsági szövetség a párt programjának, a gazdasági-társadalmi reformnak és az Országgyűlésen nemzeti programként elfogadott kormányprogramnak a platformján áll. A határozat leszögezi, hogy a KISZ a fiatalok hosszú távú érdekeit képviseli és segít küzdelmeikben is. Szervezetei helyi politikai és cselekvési programot fognak kidolgozni, és folytatják a fiatalok mozgósítását a teljesítményelv érvényesítése és ;■ modernizálás érdekében. A KISZ KB találkozót kezdeményez a kormány és a KISZ vezetői között. Néhány fontos kérdésben — mint például a lakásgazdálkodás reformja — módot teremtenek, hogy a KISZ- tagok jelentős része elmondhassa a véleményét, amelyre a KISZ KB álláspontjának kialakításához feltétlenül szükség lesz. A KISZ KB javaslatot dolgoz ki a 90-es évek elején munkát vállaló, nagy létszámú korosztályok elhelyezkedésének megoldására. A # szombaton elfogadott határozat hangsúlyozza: a KISZ kiáll azért, hogy a kormány még a legnehezebb időszakban is jelentősen növelje az oktatásra fordított anyagi eszközöket. A szövetség aktívan bekapcsolódik egy új ifjúsági törvény előkészítésébe. A KISZ-nek nyilvánosan kell politizálnia és új feladataihoz partnereket, szövetségeseket kell találnia más generációkban és az ifjúságon belül is.
