Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-26 / 227. szám
4 Nagyatádon ülésezett a megyei közlekedésbiztonsági tanács Somogyi Néplap ____________ 1987. szeptember 26., szombat F okozódik az ellenőrzés A napraforgó betakarításán dolgoznak a zamárdi Magyar Tenger tsz gépei. Jó a termés — mondták a tsz szakemberei — ezen a 248 hektáros területen Aki fát ültet, bízik a jövőben Erdészeti közgyűlés Siófokon Még mindig magas az ittas vezetés aránya Somogy vezeti a statisztikát: az országos átlagnál is több ittas vezetőt kellett megbüntetni a megyénkben. Ebben szerepe van az idegen- forgalomnak is, de az sem titok, hogy különösen Nagyatád, Barcs és Csurgó térségében sok az olyan járműtulajdonos. aki néhány pohár elfogyasztása után ül a volán mögé. Az utóbbi három és fél évben 1943 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt megyénk útjain, 18.6 százalékukban az ittasság játszott közre. Ahogy azt Borbola Mihály rendőr alezredes is elmondta, a megyei közlekedésbiztonsági tanács tegnapi, nagyatádi kihelyezett ülésén, az elmúlt három és fél év baleseteinek okát elemezve első helyen a gyorshajtás áll, melyeknek 27.7 százalékánál ugyancsak az alkoholfogyasztás játszott közre. A testület akcióprogramot dolgozott ki az ittas vezetés visszafordítására. „ön dönt, iszik vagy vezet" címmel videofilmét mutattak be a magán-gépjárművezetőknek tartott előadásokon, s azonos címmel ötezer szórólapot is készítettek, amelyben a veszélyekre és az esetleges balesetek következményeire hívták föl a figyelmet. Az Állami Biztosító megyei igazgatóságával közösen idegennyelvű kiadványt jelentettek meg. a Köjállal együtt pedig az alkohol és a dohányzás hatásáról készítettek figyelemfelkeltő szórólapokat. Mindez azonban csepp a tengerben. Amíg a közvélemény bocsánatos bűnnek tartja az ittas vezetést, addig számottevő változásokra nem lehet várni. Erről hallhattunk Kalmár Lajos rendőr őrnagytól, a nagyatádi területi közlekedésbiztonsági tanács titkárától és dr. Kálmán Mária közlekedési ügyésztől is. Sok vállalatnál még annyi fáradságot sem vettek, hogy beszerezzék a szondákat. A tegnapi tanácskozáson elhangzott, hogy kísérletképpen Somogy útjain több helyen helyeznek el alkohol kontroll feliratú táblákat, s az eddigieknél többet ellenőrzik a vezetőket. Jövőre már a rendőrség is használni fogja az elektromos szondát, amely megkönnyíti a reni- tenskedők felderítését. A nagyobb tragédiákat akarják megelőzni a rendőrök. Szabó Béla nyugállományú honvéd ezredes arra hívta fel a figyelmet, hogy az úton közlekedőknek ezt kellene megérteniük, amikor a rendőr igazoltatásra szólítja föl őket. A fegyveres erűk napjának előestéjén a nagyatádi helyőrséggel is megismerkedtek a tanács tagjai. A honvédségnél is megalakultak a közlekedésbiztonsági tanácsok, amelyek a megyei testületekkel közösen szeretnének javítani közlekedési morálunkon. Hogy a hadseregben hogyan készítik föl a járművezető fiatalokat, arról Rába Imre mérnök-ezredes, a magasabb egység parancsnokának technikai helyettese adott tájékoztatót. A vendégek megtekintették a helyőrség járműparkját és azokat a technikai felszereléseket, illetve műhelyeket, ahol a szállítójárműveket készítik föl a szakemberek a hosszabb utakra, gyakorlatokra. N. J. Mintegy 700 erdészeti szakember gyűlt össze tegnap délelőtt a siófoki SZOT Ezüstpart-üdülőben. hogy részt vegyen az országos erdészeti egyesület idei köz-, gyűlésén. Az ország erdőgazdálkodásáért felelős résztvevők közgyűlésüket nemcsak amolyan „díszelőadásnak" szánták. Természetesen ezúttal sem maradt el a megnyitó, az eltelt időszak szakmai értékelése, valamint az egyesületi díjak és kitüntetések is gazdára találtak, délután pedig szakmai előadások, viták is voltak három témakörben: az erdő és a gazdaság: az erdő a környezet- és természetvédelemben, valamint az erdő és vízgazdálkodás köré csoportosítva. „Aki fát ültet, bízik a jövőben" — tartja a mondás, s ennek szellemében dolgoznak erdészeti szakembereink immár hosszú ideje. — Hazánk erdőgazdálkodásának tervezése, tudatos irányítása igen korán, már két-háromszáz évvel ezelőtt megkezdődött — mondta Gáspár-Hantos Géza, az egyesület főtitkára. — Jelenleg például mintegy 180 mérnök és technikus foglalkozik azzal, hogy fölmérje az erdőkészleteket, meghatározza a kitermelést, egyszóval : tervezi a munkát. Az 1970-es években indítottunk el egy igen intenzív folyamatot, a jóléti erdőprogramot. Ennek során autós pihenők, üdülőerdők, természetvédelmi körzetek, erdei tornapályák, kilátók létesültek, hogy az emberek minél jobb körülmények között térjenek vissza a természetbe, élvezzék a szabad, tiszta levegőt. Az egyesület elnökét, dr. Herpay Imrét még a megnyitó előtt sikerült elérnünk egy rövid beszélgetésre. — Hazánk erdőterülete a felszabadulás óta 50 százalékkal nőtt, s jelenleg 1,8 millió hektár — mondta a szakember. — Az erdészet hosszú termelési ciklűssal dolgozik. Az erdőterület 50 százalékán 80—130, 17 százalékán 60—80, 33 százalékán 15—40 éves fák találhatók. Például ha a mezőgazdaságban hibáznak a szakemberek, ott néhány év alatt kijavítható a tévedés. Nálunk azonban gyakran csak 80—100 év alatt hozható helyre egy-egy elrontott megoldás. Fa nélkül lehet élni, de erdő nélkül nem. Hiszen az erdő sokkal több. mint egyszerű fakitermelő egység. Üdülési, pihenési célokat. is szolgál, oxigént termel, s ez utóbbi főként nem elhanyagolható tényező. Az úgynevezett jóléti erdőterület az összesnek mintegy 17 százaléka, ez is jelzi, hogy a nagyiközönség, az átlag állampolgár számára is egyre fontosabb és közkedveltebb az erdő. Ráadásul tavaly például egyetlen népgazdasági ágazat sem hozott olyan jó eredményeket, mint az erdészet. Évi exportunk 6,5 milliárd forint, s a hazai szükségletéket ki tudjuk termelni, hiszen az exportért kapott pénzösszegekből a nálunk nem gyakori fafajtákat — mint például a fenyő — külföldről be tudjuk szerezni. A közgyűlés résztvevői ma Tihanyba látogatnak, ahol a tihanyi tájvédelmi körzettel ismerkednek meg. A program a késő délutáni órákban ér véget. Gy. L. Piaci körkép | Őszbe borult a kaposvári hetipiac, nem apadt azonban a vásárlók özöne. Aki a kilométeres forgalmi dugón átverekedte magát, gazdag kínálatnak örvendhetett. Főként paprikából, melyből fajtától és minőségtől függően 10—25 forintért mértek egy kilót. A legdrágább mégis a Zöldért 7 forintos, már alig fölismerhető paprikája volt. Csípős cseresznyepaprikát most 20-ért is kínáltak. 10-ért fogyott a fejes, 150- ért a kel, 20-ért a lilakáposzta kilója. A már labdá- nyivá hízott karfiol darabja 6 forint. Egy csomó vegyes zöldség hovatovább egy kilót nyom, mégsem került többe 8 forintnál. Fejes salátát 6-ért, uborkát 15-ért kaptunk. Aszálykáros zöldbabot 12-ért, egy bögre fejtettet 16-ért adtak. Meglepően jó állagú a 10 forintos paradicsom, ugyanez borsos árnak látszott a burgonyáért. Nem keltett vásárlási lázat a fejes saláta 6-ért, kapós volt viszont a 12—15 forintos uborka. 14-ért öntötMegjött a * ték szatyorba a főzőhagymát, s egyelőre 100-ért is vehetünk fokhagymát. A 3 forintos tengeri lassan már csak takarmánynak jó. Sokunknak volt savanyú a szőlő, kivált az 50 forintos ára miatt. Kevéssé volt harapásra ingerlő a 25—30 forintos aprószemű. Rég túl van már a visszaérésen a 15 forintos szilva, almából viszont még mindig a kacsintó a jellemző. Aki a külcsínre nem adott, 15-ért tehetett szert körtére. Nem ígért nagyobb íz-orgiát a 15—20-ra tartott barack sem. Idén hamar megjött a süt- nivalója a gesztenyeárusoknak. 40 forintot kértek az újdonságért. A kemény cikkek ára is fejbe kólintó, 250- 300 forint között van a dióbél kilója, míg héjas mansütnivaló dulából 100-ért kaptunk ugyanennyit. Árlavina indult meg a baromfi piacon. A vörös csirke kilója egycsapásra 70 forintra szökött, s 95-öt fizetett, akinek jércére támadt kedve. A megszokott 55 forintos áron már csak néhány alultáplált fehér fajta kapható. 200-ért fordult elő kacsa. Az élő ár másfélszereséért nagyobb volt a választék a konyhakész baromfiból. Némi leleménnyel 2-ért is beszerezhettünk tojást. Eufrozina nevű ismerőseink köszöntését olcsón megúsztok. A kasza alól kikerült 8—10 forintos kerti csokrok mellett a szegfű és a rózsa szála sem került többe 6—7 forintnál. B. F. 1516 óta változatlan szabályok TISZTA SÖR A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA A szüretelöknek kedvezett a nyárra emlékeztető kánikulai meleg, a szántó-vető gazdaságok viszont már-már attól tartottak: ezen az őszön is porba kell vetni az őszieket. Igencsak szomjazott a föld az eső után. amit végül is csütörtökön délután, illetve péntekre virradóra megkapott. Igaz, tarthatunk attól, hogy ezzel most már végérvényesen ősziesre fordult az idő, de ha a naptárra nézünk, beláthatjuk: az idei nyár bőséges „kifutást" engedett eddig is az időszerű mezőgazdasági tennivalóknak éppúgy, mint az idegenforgalomnak, a kirándulásoknak megyeszerte. A somogyi közvélemény figyelme nem lankadt az Országgyűlés múlt heti. őszi ülésszakán elhangzottak iránt, az elmúlt napokban is élénk érdeklődéssel beszélgettek az emberek az ott született döntésekről, a kormány elfogadott munkaprogramjáról. az áltaiános forgalmi adóról és a magánszemélyek jovedelamadójarol szóló törvényről. A képviselők az egész társadalmat érintő — így ránk. somogyiakra is érvényes — határozatokat hoztak, a holnapunkat befolyásoló kérdésekben' foglaltak állást mindannyiunkért érzett felelősséggel, s most már a kisebb-nagyobb közösségek tagjain a cselekvés sora. Hogy a lépések helyes arányba történjenek és értelmezési „mellékösvények" se zavarják a haladást — ezt a célt is szolgálta a szerdai, Kaposváron tartott aktívaértekezlet. A pártoktatási időszak megkezdése előtt propagandistáknak. politikai és gazdasági vezetőknek Kleno- vics Imre, a megyei pártbizottság első titkára tartott előadást Somogy gazdasági, társadalmi kibontakozásának programjáról. Kedden Siófokon, csütörtökön este a tévé Hírháttér című műsorában szerepelt az á téma, mely bennünket, somogyiakat különösen érint: a Balatoni Intéző Bizottság kibővített ülésén az Építési és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetőjének előterjesztésében a Balaton vízminőségének védelmére és javítására elrendelt építési korlátozások tapasztalatait. a korlátozások feloldásának lehetőségeit vitatták meg. Az igencsak élénk véleménycserét követően végül is a BIB a tilalom fönntartása mellett foglalt állást, azzal az indokkal, hogy a korlátozás elrendelését kiváltó okok máig sem szűntek meg, sőt súlyosbodtak a gondok, az utóbbi fél évtizedben is számos épületet emeltek a térségben engedély nélkül. A megyehatár menti elmaradott térségek felzárkóztatási programjának eddigi tapasztalatairól és a további tennivalókról tájékoztatták egymást és a közös lehetősé. geket keresték a baranyai és a somogyi népfrontelnökség tagjai szerdán Gálosfán, a két testület együttes ülésén. Az összehangolt fejlesztés — anyagilag kisebb terheket róva az érintettekre — gyorsabban célhoz visz, ezért indokolt az érintett megyék közös erőfeszítése ,a hátrányos helyzetű térségek fejlesztésének felgyorsításában. Mint azt a gálosfai tanácskozás is bizonyítja: e végből a két megye népfrontelnökségében megvan a készség az együttműködésre, arra. hogy összefogjanak a közös gondok megoldásában. A kibontakozási program sikeréért a somogyi fiatalok is sokat tehetnek — a feladattervről csütörtöki ülésén határozott a KISZ megyei bizottsága. Ebben a csokorban új tennivalók — az alapvetőnek számító gazdasági munkához ötletek — szerepelnek. A cselekvésre való képesség, a gazdasági és politikai megújulás gyakorlati bizonyítása növelheti az ifjúsági szervezet tekintélyét, társadalmi megbecsülését Somogybán is. Hernesz Ferenc A nyugatnémet serfőzdék éveken át küzdöttek a Közös Piac ellen, mert attól tartottak, hogy a határok megnyitása veszélyezteti hazai monopóliumukat. Az NSZK-ban csak olyan sört volt szabad árusítani, amely megfelelt az 1516-ban hozott tisztasági törvénynek. A Közös Piacban a versenytársak ezt a szahadkereske- delem megsértésének tartották, és a közösség luxemburgi bírósága márciusban úgy ítélt, hogy a nyugatnémet piacra is be kel) engedni bármiféle sört a társországokból. A nyugatnémet serfőzdék — amelyek azóta is ragaszkodnak saját szokásaikhoz — mára azonban úgy látják: a bírósági procedúra többet használt. m;ni ártott. Tulajdonképpen hatalmas ingyenreklámot kaptak a Közös Piactól, s a szabad sörkereskedelem ellenére piaci helyzetük még javult is, hiszen ma már min denki tudja, mitől is olyan „tiszták" a német sörök. Miközben Magyarországot a török fenyegette és a Dó- zsa-parasztlázadás rázta meg, kissé nyugatabbra, Bajorországban a sör volt az illetékesek legfőbb gondja. Georg der Reiche (Gazdag György), a bajorországi Landshut város hercege 1493-ban adta ki rendeletét, amely szerint „elkerülendő a testi fenyítést és a vagyon elkobzását, senki se használjon mást a sörfőzéshez. mint malátát, komlót és vizet". Vilmos bajor herceg 1516-ban az egész fejedelemségre kiterjesztette a szabályt, egyetlen kiegészítéssel: az ő rendelete szerint még élesztőt is lehet használni negyedikként a sörfő zéshez. Az. évi 9.4 milliárd litert gyártó nyugatnémet sörfőzdék már tavaly is 5,4 milliárd dollára növelték kivitelüket az elűző évi 5,1 milliárd liter után, s az exportsiker az idén is folytatódik. Közben a sörben változatlanul soviniszta nyugatnémetek világrekordnak számító, fejenként évi 146,5 literes fogyasztásában rendületlenül csak 1,2 százalék a küllőid' sör aránya: nem kellenek nekik az importnedűk, amelyek — állítólag — vagy hatvanféle vegyi anyagot tartalmaznak még a sör fő alkotóelemein kívül. A Közös Piacot a sörfronton is jobban egységesíteni akaró bírósági döntés tehát csak jogilag tisztázta a helyzetet, a gyakorlatban azonban a külföldi — főleg az. NSZK-ban egyáltalán elfogadott francia, csehszlovák és dán — sörök készítői jobban teszik, ha ezentúl is csak „tiszta sört" próbálnak eladni ott, hiszen a nyugatnémet sörisszák úgysem vesznek meg mást.
