Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-23 / 224. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLlll. évfolyam, 224. szám Ára: 1,80 Ft 1987. szeptember 23., szerda Szakmaváltás Gyönyörködtem a soha el nem fáradó, pontosan azokat a mozdulatokat végző robot forgásában, hajlado- zásában a Tungsram Rt Kaposvári Elektronikai Gyárában. A megrendelő, a Volgái Autógyár jelenlevő képviselője is elismeréssel beszélt a gyárban készülő irányító- szekrény minőségéről. Ebből a dicséretből kijutott azoknak a munkásnőknek is, akik megtanulták ezt a számukra teljesen újat jelentő munkát. Gyakorivá válik Somogybán is, hogy a munkások kisebb és nagyobb csoportjainak az eddiginél sokkal gyakrabban kell más termékek szerelését, sokkal korszerűbb berendezések és gépek kezelését megtanulni. Ez így leírva könnyűnek és egyszerűnek tetszik, pedig a valóságban apróbb-nagyobb konfliktusok kísérik a szerkezetváltással együtt -járó átcsoportosításokat, az új munka megtanulásának kényszerét. Párttitkárokkal, szakszervezeti tisztségviselőkkel beszélgettem arról, hogy a politikai előkészítésnek megnőtt a szerepe ezekben az esetekben. Okos érvekre, türelmes meggyőzésre van szükség, hiszen sok embernél nagy úr a megszokás. Abból indpl ki, hogy a régi munkamozdulatokat már kitűnően tudja, a teljesítménye kiváló, s így a pénze is megvan a borítékban. Az egyéni és a vállalati érdek megértetése sokat segít ilyenkor. A pártós szakszervezeti tisztségviselők végül is megnyerték a dolgozókat az újnak a Kaposvári Villamossági Gyárban, amikor huszonöt asz- szonyt átképeztek elektronikai műszerész szakmára, a Kaposplastban, amikor a nem gazdaságos tevékenységek megszüntetése miatt a dolgozók egy csoportjának többször neki kellett állni újabb és újabb munka megtanulásának. Ma azt is értékelni kel!, ki az, aki akar és képes tanulni, szakmát váltani a saját és a közösség javára. Példák sora bizonyítja: előnyben vannak azok, akik eddig sem hanyagolták el a szakmai, a poli- likai ismereteik növelését. A gyárak pénzzel is elismerik a szakmaváltást. Persze ez sem megy konfliktusok nélkül. Az FMV Kaposvári Gyárában híradástechnikai szerelő szakmunkás vizsgát tett húsz nő. Amikor a szakszervezeti bizalmi testület ülésén szóba került a kiemelt bérezésük, azonnal szenvedélyes vita bontakozott ki. A szak. szervezeti titkártól tudom, hogy jó érvekkel minden bizalmit sikerült meggyőzni róla: közös érdek a szakma elsajátításának méltó elismerése. A gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának megvalósulása attól is. függ, hogyan sikerül növelni a szakmai és az általános műveltséget. A somogyi gyárak is tapasztalják, hogy a szerkezetváltás, a műszaki fejlődés elképzelhetetlen a képzés, átképzés, a továbbképzés nélkül. Amikor beérkeznek az új gépek, berendezések, szükség van azokra, akik kitűnően értenek hozzájuk. A tanulást pedig időben el kell kezdeni. Lajos Géza Hazánkba látogat az osztrák kancellár itsziiek-« újabb kiskapuk? A BIB tilalmai- javasol Dr. Franz' Vranitzky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatást tesz hazánkban. (A magyar—osztrák-kapcsolatokat ismertető írásunk a 2. oldalon.) Ülést tartott a KNEB Széles körű program a minőség védelmére Tegnap ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület elfogadta a fogyasztási cikkek minőségének alakulását áttekintő országos vizsgálat programját. A most kezdődő vizsgálat jelentőségére utalva a programtervezet hangsúlyozza: a termékminőség több szempontból olyan általános, komplex mutató is, amely egyfelől utal a gazdaság fejlettségére, másrészt jelzi a társadalom fegyelmezettségének mértékét. Alakulását több tényező is befolyásolja; egyebek mellett a szakmai, a műszaki kultúra, a gazdasági környezet különféle hatásai, illetve az állami előírások határozzák meg. Ugyanakkor a minőség társadalmi, politikai kérdés is, hiszen a lakosság és a szakemberek körében egyaránt viták, reklamációk tárgya, s az üzleti siker, illetőleg sikertelenség forrásai is lehet. Ezzel magyarázható, hogy a szakmai közvéleményben nagy várakozás előzi meg a népi ellenőrök országos vizsgálatát, amelyet tíz megye, illetve a főváros több mint kétszáz ipari vállalatánál, valamint kiskereskedelmi üzleténél tartanak. Arra keresik a választ, hogy a hazai és az import fogyasztási cikkek körében hogyan érvényesülnek a minőségi követelmények. Az őszre tervezett vizsgálat kiterjed az építőanyag-, a gép-, a köny- nyű- és a vegyipari cikkekre, az élelmiszerek közül a sertéshúsra és -készítményekre, továbbá a tüzelőanyagok közül a szénbrikett minőségének ellenőrzésére. A népi ellenőrök a korá'obi kedvező tapasztálatok alapján együttműködnek a szakszervezettel, valamint a fogyasztók érdekvédelmét ellátó, illetve a termékek minőségét ellenőrző szervezetekkel és intézetekkel. Ez az együttműködés jól szolgálja egymás tapasztalatainak hasznosítását, az ismeretek gazdagítását, illetve a minőségért viselt gyártói és kereskedői felelősség erősítését. Erre annál inkább nagy szükség van, mivel az elmúlt években jelentősen nőtt az egyes áruk minőségbeli hiányosságait kifogásoló reklamációk száma, ami egyértelműen a fogyasztók elégedetlenségére utal. A vásárlók — emeli ki ezzel összefüggésben a népi ellenőrzés vizsgálati programja — elvárják, hogy egyenletesen" jó minőségű termékeket kapjanak, s választási lehetőségük is legyen. Ez olyan jogos igény, ami a gyártóktól egyrészt szemléletváltozást, másrészt fegyelmezett, a minőségi előírásokat következetesen szem előtt tartó, igényes munkát követel. Másfél évtized után ismét Magyarországon rendezik meg szeptember 28. és október 2. között Balatonőszodön a KGST-országok bányamű- szaki főfelügyelőségei vezetőinek tanácskozását a biz- tonságtecíhmkiai eszközöknek és módszereknek, valar mint a bányászok munka-és egészségvédelmének fejlesztéséről.- A tanácskozásnak különösen fontos napirendi pontja A Siotour aranyparti üdülőhelyi klubjában Siófokon tartotta tegnap kibővített ülését a Balatoni Intéző Bizottság Ábrahám Kálmán államtitkár elnökletével. Először a Balaton vízminőségének védelme és javítása végett elrendelt építési korlátozások' tapasztalatairól, illetve feloldásának lehetőségéről tanácskoztak dr. Dalányi László, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetőjének előterjesztése alapján. A Minisztertanács kötelezte az építésügyi és város- fejlesztési minisztert, hogy még az idén adjon tájékoztatót az említettekről, ezért az ÉVM szakemberei az ösz- szegezett tapasztalatok alapján tervezetet készítettek, melyet a BIB tagjaival a szóbeli kiegészítés után ismertetett dr. Dalányi László. Az írásbeli tájékoztató szerint az elrendelt korlátozások elérték céljukat; az üdülőnépesség növekedési üteme fokozatosan csökkent, megállt a belterületek és zártkertek indokolatlan bővítése, megszűntek a tömeges méretű telekparCfell ázások és beépítések. Ugyanakkor a korlátozások merevsége néhány esetben akadályozta a minőségi fejlesztést, az üdülőterületek rekonstrukcióját, és a műemlékek hatékony védelmét. A part menti területek zsúfoltsága a korlátozó intézkedések eredményessége mellett sem csökkent, mert az egyéb zsúfoltságenyhítő célkitűzések (például á nemzetközi és belföldi forgalom elterelése) még nem valósultak meg. A zsúfoltság állandósulása miatt főként a legújabb tudományos és műszaki-fejlesztési eredmények alkalmazása a bányászat fő .veszélyei — a metán- és szénporrobbanás, • a tűz, a vízbetörés, az omlás stb. — elleni védekezésben, s főleg ezek megelőzésében. A szovjet szakemberek külön tájékoztató anyagot állítattak' össze a szénipor- és métán- robbanás elkerülését szolgáló új módszereikről és intézkedésekről. a vízellátás okozott sokszor feszültséget: gyakorivá vált az időszakos vízhiány, mely az ellátási gondok mellett esetenként közegészségügyi veszélyhelyzetet is teremtett. Az elmúlt három évben a Balaton vízminőség- romlásának folyamata megállt. Ebben a kedvező hid- rometeorológiai viszonyok mellett a már megtett intézkedések is szerepet játszottak. A tó keszthelyi medencéjének vízminősége azonban továbbra is labilis, és a parti öv vizének bakteriális szennyezettségében sem következett be lényeges változás. Egyes medencékben a romlási folyamat megszűnése még nem jelenti azt, hogy a javulás is kezdetét vette. A szennyvíz- elvezetéssel, -tisztítással kapcsolatos fejlesztések elsősorban a már meglevő férőhelyek (építmények) igényeinek kielégítését, a Balaton terhelésének csökkentését szolgálják. Bizonyos területeken azonban (Balatonkenese, Balatonakarattya, Balatonaliga parti részei, Szigliget egész területe) a vízközművek terhelhetősége révén — káros hatások nélkül — lehetővé válik az újabb szálláshelyek létesítése. A korlátozások teljes feloldása esetén — az üres telkék, a később kialakítható telkek és a zártkertek beépítésével — mintegy 110 ezer új szálláshely létesítésére lenne lehetőség, nem számítva az idegenforgalmi ágazat által tervezett mintegy 20 ezer kereskedelmi hely létesítését, és a meglevő építmények bővítése révén növelhető befogadóképességet. A magyar szakemberek a tagországoktól kapott beszámolók alapján a bányaszel- iőztetés automatikus vezérlésének és ellenőrzésének alkalmazásáról, fejlesztéséről készítettek általános összefoglalást. Ebből kitűnik, hogy a tagországok valamennyi bányahatósága központi feladatnak tdkinti a bányaszellőztetés fejlesztését. Bányaműszaki tanácskozás Balatonőszödön A közös magyar—csehszlovák beruházásként megvalósuló bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer egyik elemeként készül a bősi vízlépcső: az erőmű, a hajózsilip. Jelenleg ez Europa egyik legnagyobb ilyen jellegű építkezése. A bősi vízlépcső a Dunakilitinél épülő víztárolóból kiinduló 25 kilométeres csatornában létesül. A munkálatok alkalmával 13 millió köbméter földet mozgatnak meg, a dolgozók modern gepek segítségével 1,3 millió köbméter betont illetve vasbetont építenek be, a technológiai berendezések tömege pedig 33 ezer tonna. Az összesen 720 megawatt teljesítményű vízieromu első egysége várhatóan 1990-ben kezdi meg az aramszolgal- tatást. Mindez a vízközműveket rendkívüli módon túlterhelné, ismét a vízminőség romlásával kellene számolni. Az említettek alapján — a vízvédelem és a vízellátás biztonságának szempontjait meghatározónak tartva — a szálláshelyek létesítésének és bővítésének korlátozását területileg differenciáltan, a vízközművek terhelhetősége alapján javasolják feloldani. Ahol a vízigények és a keletkezett szennyvizek elvezetése, tisztítása nem biztosítható megfelelően, a korlátozás fenntartása szükséges. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján meg kell akadályozni — így a tájékoztató —, hogy a „mennyiségi korlátozás” indokolatlanul hátráltassa a minőségi fejlődést. Ezért a területi és időbeni differenciálás mellett „minőségi differenciálásként” javasolják az építési korlátozások feloldását a műemlékek helyreállításával kapcsolatos szálláshelyek létesítésénél, továbbá a befogadóképesség növelésével nem járó üdülőterületi rekonstrukcióknál is. Az írásbeli tájékoztatót és a tervezetet heves vita követte. Különböző érdekeket kifejező vélemények, érvek csaptak össze. Sokas az „újabb kiskapuk” dö-ngeté- sét vélték máris hallani, másik az ÉVM javaslatát (mármint azt, hogy csakis ott lehessen építeni, ahol a víz-közműveket már beköy. tött-ék) elfogadh^ónak találták. Az élénk eszmecserében kifejtette véleményét Jamtner Antal, az ÉVM miniszterhelyettese és Varga Miklós, . az OVH elnökhelyettese is. Végül a BIB a tilalom fönntartása mellett foglalt állást, mondván: a tiltást kiváltó okok nem szűntek meg, sőt súlyosbodtak a gondok, hiszen az elmúlt öt évben . változatlanul so-k engedély nélküli épület „nőtt ki -a földből” a Balaton környékén. Bállá Tibor, a VÁTI főmérnöke a balatoni vitorláskikötők telepítésével kapcsolatos tanulmányt ismertette, majd Rosta Sándor főtitkár írásbeli tájékoztatóját (1987 balatoni idegen- forgalmáról) vitatták meg a kibővített ülés résztvevői. A minőségi turizmus óhaját kifejező vitában a többi között Brandtmüller István, a Somogy Megyei Tanács általános elnökhelyettese is felszólalt. Sz. A. Ellenőrzés a dorogi f - rr wr w I egetomunel Általános ellenőrzést tartottak kedden. a Dorogon 1,5 milliárd' forintos költséggel épülő ipari ihulladékégető- műnél az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, -valamint az Egészségügyi és az Ipari Minisztérium illetékes munkatársai. Megállapításaik szerint az évi 25 000 tonna vegyipari hulladék megsemmisítésére alkalmas égetőmű építői a tervezetthez képest 5 hónapos időelőnnyel dolgoznak. Ha -az eddigi munkaütemet tartani tudják, akkor az 1989. június 30. helyett -már 1989 elején -megkezdődhet az égetőmű kipróbálása.
