Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-19 / 221. szám

1987. szeptember 19., szombat 5 Egészséghónapok Somogybán A társadalmi program szellemében A Somogy Megyei Köjál egészségnevelési osztálya 12. alkalommal hirdette meg idén az őszi-téli egészség- hónapokat. A névváltozást — eddig egészségnevelési hóna­pok voltak — indokolja, hogy a program nemcsak a nevelés eszközeire támaszko­dik, a lehetőségek, módsze­rek szélesedtek. Hiszen az egészséges életmódra szokta­tásban, az egészségnek, mint értéknek felismerése a kis­pályás labdarúgó-bajnok­ságtól a fogyókúrás tanfo­lyamokig számos módszer kínálkozik. A cél az, hogy az egészség védelméért, a be­tegségek megelőzéséért szer­vezett program a lehetőségek egész sorát tárja föl, meg­adva ezzel a választás jogát. A társadalmi szervezetek és intézmények pedig biztosít­sák a feltételeket! Az egész­ségtelen életmód — a káros szenvedélyek terjedése — egyre nagyobb veszteségeket okoz a társadalomnak is, a családoknak is. Például az egészségügy évi költségveté­sének mintegy 15 százalékát fordítja alkoholisták gyógyí­tására, illetve kezelésére. Az idei egészséghónapok rendezvénysorozatot a Mi­nisztertanács által meghirde­tett egészségmegőrzés társa­dalmi programja szellemében állították össze. A megyénk városaiból és kisebb telepü­léseiről érkező programot a köjál egészségnevelési osztá­lya koordinálja. Néhány érdekes, új szín­foltja az egészséghónapok­nak: „A siker titka a csa­lád” című egészségnevelési vetélkedő megyei döntője novemberben lesz. Orvosi el­lenőrzés mellett szerveznek futóversenyt Kaposváron, s kocogónapok várják az ér­deklődőket több helyszínen is. A városi KISZ-bizottság egésznapos rendezvényeként „Természetesen egészsége­sen” címmel színes progra­mot kínál: kiállítás, sport- vetélkedő és tanácsadás is szerepel az ajánlatok között. A köjál tudományos tanács­kozást szervez az egészség- megőrzésről, a megyei tanács művelődési osztályával és az úttörőelnökséggel közösen pedig az általános iskolások egészségi kulturáltságának növelése érdekében. „A gyógyszerészek egyben egész­ségnevelők” címmel gyógy­szertárvezetőknek hirdetnek továbbképzés jellegű találko­zót. Szakmai vitával egybe­kötött filmbemutatók is lesz­nek — ezeken a legújabb egészségnevelési filmeket ve­títik. A Somogy Megyei Kór- ház-r-Rendelőintézet külön­böző osztályain dolgozó or­vosok és egészségügyi mun­katársak a program sikeré­ért felajánlották, hogy egész­ségnevelési előadásokat tar­tanak, illetve fórumokat vezetnek a megyében. Az egészséghónapok ünne­pélyes megnyitóját október 30-án a II. dél-dunántúli „Dohányfüst nélkül kelleme­sebb” című tudományos ta­nácskozás keretében tartják. Ideiglenes bemutató a Vaszary-gyűjteményből A festő kaposvári szülőhá­zának múzeumi berendezése azért késik, mert az épület­ben olyan károk keletkez­tek, amelyeknek kijavítása időt igényel. Ám a Somogy Megyei Múzeum gyűjtemé­nyét addig sem rejtik a rak­tárak. Az intézmény máso­dik emeleti kiállítótermében megnyílt az ideiglenes be­mutató Vaszary János fest­ményeiből. A szülői ház berendezésé­hez letétben több művet ka­pott ajándékba a múzeum a Magyar Nemzeti Galériától. A Somogy Megyei Múzeum gyűjtőkörének középpontjá­ban azoknak a festőknek az alkotásai állnak, akik e táj­hoz szorosan kötődnek; ilyen Vaszary János is. A kaposi gyűjteményben eddig is szép számban találtunk tőle mű­veket, ám a letéti anyag je­lentősen hozzájárult, hogy teljesebbé váljon előttünk művészete. Legismertebb önarcképét is láttuk az ideiglenes bemutatón. Az a festő néz ránk, fejét enyhén félrefordítva, aki az újítók sorába állt a század elején. Akik nem látták a Magyar Nemzeti Galériában még a Kokainista című festményét, most ezzel a művével is megismerkedhetnek. E mű­vének színvarázsa előrevetí­ti a Rapallói partrészlet, a Két nő a kertben vagy az Interieur című kép megal­kotójának merészen ívelő pályáját. A Régi színház Taorminá- ban — szintén a Magyar Nemzeti Galéria kölcsönözte Vaszary János: A kokainista Kaposvárnak az új állandó Vaszary-kiállításra — szinte Csontváryt idézi, de csak a téma közös, a festői megol­Vaszary János: Két nő a kertben dás eltérőségét érdemes ta­nulmányozni. A somogyi táj és az itt élő emberek élete is megje­lenik Vaszary vásznán. A Somogyi legény bemutatásá­ra is újból lehetőség nyílt a festő szülővárosában. Va­szary humanizmusa tükrö­ződik az I. világháborús harctéri jelenetekben — ezekből a műveiből is látunk néhányat a múzeumban. Az Orosz foglyok barakkban bo- rongós, barna hangulatával rokon a Foglyok kísérése cí­mű festménye. Az 1919-ben festett Lovasok a parkban a hagyományokhoz kötődő fes­tő próbálkozásáról vall, a Birskörték már a megújulás hírnöke. Bérletenként nyolc előadó» VISSZATÉR AZ OPERA KÖRÖSI CSOHÁ ÖRÖKSÉGE A Dél-balatoni Kulturális Központ szezonális rendez­vénysorozata a héten véget ért egy színvonalas folklór- programmal, amelyet már nem a siófoki szabadtéri színpadon; hanem a műve­lődési ház színháztermében rendeztek. Ugyanakkor az őszi-téli, a siófoki, illetve a külső-somogyi lakosság köz- művelődését szolgáló rendez­vények tervét is elkészítet­ték a népművelők, sőt már a jövő nyáron megvalósítan­dó elképzelésekkel kapcso­latos előzetes tárgyalásokat is megkezdték. Az elmúlt nyár tapasztalatairól s a kö­vetkező hónapok „kulturális kínálatáról” beszélgettünk Takács Sándorral, a Dél-ba­latoni Kulturális Központ igazgatójával. — A nyári programok mind a színvonal, mind a gazdaságosság szempontjából megfelelőnek bizonyultak — mondta. — Az augusztusi kedvezőtlen időjárás miatt csökkent ugyan a siófoki szabadtéri színpadon bemu­tatott előadások közönsége, ennek ellenére a közepesnél jobb szezont zártunk. A szervezést illetően egyik fontos szempontunk volt, hogy különböző nemzetisé­gű emberek számára együtt nézhető, hallható, élvezhető rendezvényeket tartsunk: fő­ként zenei és táncos előadá­sokat. Színházi produkciót nyáron nem mutattunk be, egyrészt mert az állandó színházak nem vállalnak előadásokat, másrészt mert a saját rendezésű produkciók túlságosan kockázatosak len­nének anyagi szempontból. (Esetleg ráfizetnénk azt az összeget, ami a téli szolgál­tatásokat megalapozná.) Sok színvonalas folklórműsort rendeztünk az Állami Népi Együttes, a Budapest Tánc- együttes és a KISZ Központi Művészegyüttesének közre­működésével, az Ibusszal kö­zösen. Látogatottak voltak a könnyűzenei programok a szabadtéri színpadon és a ha­gyományos Kálmán Imre-es- tek is. A gyermekeknek szó­ló műsorok egy részét az Ál­lami Bábszínház adta, de az augusztusi rossz idő miatt sok és sokféle programot szerveztünk számukra a mű­velődési házban is. Ebben fő­ként a videotechnika volt segítségünkre. Két képzőmű­vészeti kiállítást rendeztünk a nyáron. A Gobelin 14 cí­mű tárlatnak nagy sikere volt, az ötvösökének kevés­bé, ugyanis a bemutatott anyag alig különbözött az ajándékboltokban látható tárgyaktól. A megnyitás után kicseréltek ugyan né­hány művet, ám így sem reprezentálta a kiálítás a mai magyar ötvösművésze­tet. — Az idén is a nyári te­vékenység alapozta meg az őszi-téli úgynevezett alap­ellátás gazdasági fedezetét. — Ezt feltétlenül hangsú­lyoznunk kell, mert ez az igazság. Enélkül képtelenek lennénk közművelődési el­képzeléseinket megvalósíta­ni. Mint ismeretes, egyik fontos feladatunk a színházi igények kielégítése Siófokon, illetve Külső-Somogyban. Az idén szerveztük meg a 12. bérletes évadot. Három bér­letet hirdettünk meg 8—8 előadással. A kaposvári, a pécsi, a veszprémi, a győri, a szegedi, a szolnoki, a Madách, a Mikroszkóp és a József Attila Színház ven­dégszerepei majd közpon­tunkban. Visszatér az opera a siófoki színpadra. A sze­gedi Nemzeti Színház Erkel Bánk bánját és Verdi Aidá­ját mutatja be. Minden bi­zonnyal nagy érdeklődés előzi majd meg a szolnoki Szigligeti Színház által ter­vezett bemutatót: Paszter­nák Doktor Zsivágóját. (Vál­tozatlanul működik a szín­ház- és zenebaráti kör az intézményben.) Két nagy koncertet rendezünk a kö­vetkező hónapokban. Karai József zeneszerző szerzői estjén siófoki és budapesti kórusok szerepelnek. A ha­gyományos karácsonyi hang­verseny sem marad el. Ter­mészetesen ismét indítunk ifjúsági koncertsorozatot is. A képzőművészeti világhét alkalmából az idén Cs. Uh- rin Tibor tűzzománc-kiállí­tását mutatjuk be, amely nemrég Svédországban jelen­tős sikert aratott. — Mikor kezdődik a nép­egyetem második évfolyama? — Szeptember 28-án. Még­pedig dr. Kiszely István ant­ropológus professzor előadá­sával; ezúttal kínai útjának tapasztalatairól számol be Körösi Csorna Sándor örök­sége címmel. Tavalyi nagy sikerű előadását videóra vet­tük, s ezt azok számára, akik most hallgatják először a je­les tudóst, a találkozó előtt bemutatjuk. Továbbá gazda­ságpolitikai, irodalmi, mű­vészettörténeti stb. előadá­sok hallhatók majd a nép­egyetemen. Valamennyi klub eredményesen tevékenyke­dik az intézményben. Ismét megrendezzük az Idegenfor­galmi kalauz című előadás- sorozatot. Az ifjúságnak, a már említett koncertsoroza­ton kívül számos érdekes, hasznos programot szeret­nénk szervezni. A „Szombat este fiataloknak” címűt pél­dául novembertől március végéig tervezzük; összesen 15 színházi előadást muta­tunk be fiataloknak, gyer­mekeknek. Ismét szervezünk részükre számítástechnikai tanfolyamot. Az idén is ki­írjuk a már hagyományos irodalmi pályázatot amatő­rök részére (gyermek- és felnőttkategóriában egy­aránt), ezúttal Siófok város­sá válásának 20. évfordulója jegyében. Sz. A. RÁDIÓJEGYZET Elbúcsúzott a Balaton Rádió A szeptember hiába adott még lehetőséget a fürdőzők- nek, visszavonhatatlanul el­múlt a nyár. S a nyárral együtt búcsúzott a népszerű Balaton Rádió. Csütörtök délelőtti adása is bizonyítot­ta: teljesítette hivatását. A balatonfüredi stúdió tíz ri­portere búcsúzott a tótól, a három megye lakosságától. A lakosság érdeklődése az utolsó adásnapon sem lan­kadt — és a válaszok sem késtek. Még mindig volt jócskán olyan kérdés, amely', re eddig is válaszolhattak volna az illetékesek, de hát a nyár rövid, a lakosság ér­deklődése, kíváncsisága pe­dig kiapadhatatlan. Mi jellemezte a lakosság kérdéseit? Egy szóval tu­dunk erre felelni. A közér­dek. Mert ugye egyéni érdek az, hogy a parti telkek kerí­tései egész a partig húzódja.- nak, de az közérdek," hogy a Balaton parti sávja minden­kié. Ennek a sávnak a fel­szabadítása nem egyszerű, de ahogy Tóth Károly, a So­mogy Megyei Tanács elnök- helyettese — aki a füredi stúdió vendége volt ezen a napon — nyilatkozta: a ta­nácsok törekednek a lakossá­gi érdekek figyelembevételé­vel a sétányok kialakítására. Megtudtuk Rosta Sándortól, a BIB főtitkárától, hogy a balatoni viharjelzőszolgálat 1988-ra kiépül. S nem lesz gond az sem, hogy melyik milyen sűrűén villog, mert egységesen fogják vezérelni a jelzőkészülékeket. A balatoni nyár kulturális progranjairól is szó esett a csütörtöki műsorban. A rá­dió mikrofonjával Takács Sándort keresték föl Siófo­kon, a Dél-balatoni Kulturá­lis Központban. Az igazgató nem takargatta: a három megye jobban koordinálhat­ná a kulturális rendezvénye­ket, s ehhez a gazdálkodás korszerűsítésének is föl kell zárkóznia. Igaza volt a ri­porternek: a kulturális pro­paganda szegényes a Bala- ton-parti településeken. Ma­gam is tapasztaltam siófoki nyaralásom idején, hogy mi­lyen nagy szükség lenne leg­alább egy városi műsorfüzet­re. A három megye közös propagandájának hiányát persze ezzel nem lehet meg­oldani. A siófoki Dél-balato­ni Kulturális Központ 1976- ban kapta azt a feladatot, hogy a déli parton össze­hangolja a művelődési in­tézmények munkáját. A pénzgazdálkodás egyelőre semmiképp sem teszi lehető­vé, hogy ez a koordinációs tevékenység úgy működjön, ahogyan elvárnánk. A három megye tanácsel­nökhelyettese szólt a műsor­ban a fejlesztési tervekről is, a legsürgetőbb feladatokról. Tóth Károly elmondta: a Balaton déli partján a köz­lekedés helyzetén sürgősen javítani kell. Nemcsak a nyaraló vendégeknek okoz bosszúságot az utak zsúfolt­sága, hanem az üzletek ellá­tását is akadályozza. Azt ja­vasolta, hogy Szántódtól Bog- lárlelléig a 7-es autóutat négysávúra szélesítsék, illet­ve segítene a zsúfoltság csökkentésében, ha legalább egy nyomvonalon tovább­épülne az autópálya. Ez nemcsak Somogy megye gondja és feladata. Ám az igen, hogy végre befejeződ­jön a szántódi, boglárlellei autós-bevásárlóközpont épí­tése; az elő- és utószezonban jobban kihasználjuk az üdü­lési lehetőséget, s nem utol­sósorban hogy gondoskodjék a tanács a vásárlók érdek- védelméről is. Elbúcsúzott a Balaton Rá­dió. Hiába várjuk jelentke­zését már a jövő héten. Aki megkedvelte ezt a szolgálta­tó és szórakoztató műsort, 1988 nyarán várja az első adást. Horányi Barna N épművelőképzés — középfokon A somogyi településeken mintegy százhúsz főhivatású népművelőt foglalkoztatnak a tanácsok. Gyakori szemé­lyi változásnak van kitéve a pálya. A képesítés nélkü­liek között vannak szép számmal olyanok, akik évek óta bizonyítanak: nemcsak a fenntartó tanácsok, hanem a lakosság is elismeri munká­jukat. Két éve szerveztek először kísérletképpen kö­zépfokú tanfolyamot — a könyvtárosképzés példájára — a képesítés nélküli nép­művelők számára. Ezzel si­került megállítani azt a fo­lyamatot, hogy a szerződést újabb szerződés kövesse egy év után — ami személycse­rével járt. Somogybán is be­látták: ahhoz, hogy gyökeret eresszen a képesítés nélkü­li népművelő a településen, hosszabb időre van szükség. Akik bizonyítottak, a gya­korlatban szerzett tapaszta­latukat a középfokú tanfo­lyamon kamatoztathatják. A Somogy Megyei Művelő­dési Központ, az oktatási igazgatóság szervezésében kétéves középfokú tanfolyam indult Kaposváron az okta­tási igazgatóságon. Szabados Péter, a megyei művelődési központ igazga­tója elmondta: — A helyi tanácsok tettek javaslatot a népművelők be­iskolázására. Anyagilag is hozzájárulnak a tanfolyam személyi költségeihez, támo­gatást kaptunk a megyei ta­nácstól is, hogy Somogybán megszervezhessük a népmű­velők középfokú képzését. Huszonhét hallgató kezdte meg tanulmányait a tanfo­lyamon. A Művelődési Mi­nisztérium jóváhagyta a képzési programot. A hall­gatók két év után vizsgát tesznek. Született olyan ja­vaslat is, hogy a tanfolya­mot legeredményesebben el­végzett népművelők a főis­kolára felvételi vizsga nél­kül bejuthassanak. Ennek kimunkálása folyamatban van. Hallgatóinkkal hetente egy alkalommal találkozunk, tavasszal egyhetes kurzus zárja az idei programot. — Milyen tananyagot állí­tottak össze a hallgatók szá­mára? Maksai Klára, a tanítókép­ző főiskola tanársegéde vá­laszolt kérdésünkre. — A kétszázhetven órára tervezett előadások és kon­zultációk sorában pszicho­lógiával, szociológiával, mű­velődés- és neveléstörténet­tel foglalkoznak a hallgatók. Harminc órában ideológiai kérdések szerepelnek a programban. ,A tanítóképző főiskola és az oktatási igaz­gatóság tanárai tartják a foglalkozásokat. Nagy gya­korlattal rendelkező és ala­posan fölkészült népműve­lők is vállaltak szerepet a középfokú képzés tartalmi céljainak elérésében. A jövő évben az irányítás, a gazdál­kodás témakörét dolgozzák fel. H. B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom