Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-16 / 218. szám
4 Somogyi Néplap 1987. szeptember 16., szerda Ismerkedés a mezőgazdasággal, az idegenforgalommal Olasz vendégeink a Balaton-parton AKCIÓ A GYALOGOSOKÉRT Szervező bizottság alakult Az Olasz Kommunista Párt Friuli-Venezia-Giulia tartományi bizottságának megyénkben tartózkodó delegációja tegnap reggel a Balatonnagybereki Állami Gazdaságba látogatott. A Renzo Toschi vezette pártküldöttséget dr. Fenyő István, a megyei pártbizottság osztályvezetője kísérte el a mezőgazdasági nagyüzembe; a vendégeket Váczi András, a gazdaság közgazdasági vezérigazgató-helyettese, Tóth József, a fonyódi városi jogú nagyközségi pártbizottság titkára és Garat János, a gazdaság pártvezetőségének titkára fogadta. Nem sok szóbeli tájékoztatóra volt szükség, hiszen a sajátos profilú, az utóbbi másfél évtizedben lendületes dinamizmussal fejlődő nagyüzemről csaknem mindent elmondott az a dokumentumfilm, amit a vendégek a házigazdákkal közösen tekintettek meg. A baráti eszmecserén a kapcsolatok kerültek szóba. Ahogy Váczi András elmondta, ez az exportorientált nagyüzem több tekintetben is jelen van az olasz piacokon. Szállít oda húsmarhát, a vadászati ágazatból jelentős mennyiségű vadhúst, és most van alakulóban egy ígéretes üzlet vágóló és vágócsikó értékesítésére. Renzo Toschi arról érdeklődött, hogy van-e a gazdaságnak kapcsolata olasz szövetkezetekkel, és felajánlotta a közreműködést egy esetleges ilyen, közös érdekeket szolgáló kapcsolat kialakításához. Mind a delegáció tagjai, mind a vezérigazgató-helyettes egyetértett abban, hogy mindenképpen hasznos lehet kisebb gazdálkodó szervezetek együttműködése. Amiről szóban tájékozódtak s amit filmen láttak a nagyüzem szarvasmarhaágazatáról, vadgazdálkodásáról, színvonalas idegenforgalmi tevékenységéről, arról a délelőtti üzemlátogatás során saját szemükkel is meggyőződhettek. Nagy élvezettel szemlélték a vadászkutya-kiképző telepen a rögtönzött bemutatót; Szénási János telepvezető alig győzött. válaszolni kérdéseikre. Megtekintettek egy legelőn tartott gulyát, ellátogattak a lovasiskolába, a kocsimúzeumba, és megnézték a fedett lovardát. A küldöttség nagy elismeréssel méltatta a gazdaság törekvéseit. Olasz vendégeinket délután a boglárlellei Híradás13. Még véletlenül sem szólítják Jóskának, főtisztelendő urat mondanak, hangsúlyt teremtően és sokszor, mintha jólesne nekik mondani a szót: „főtisztelendő úr”, „kedves főtisztelendő úr”; furcsa, hogy magázzák, mintha sose tegezték volna; zavartan áll a rokonok körében, kellemetlenül érzi magát, sejti, hogy ez a „nagy tisztesség” nemcsak neki, illetve a reverendájának szól, hogy rokonai ezzel a mesterkélt, ellenszenves magatartással a szomszédaikat, a lakodalomra meghívott nem rokon falubelieket szeretnék elkápráztatni; lehangol- tan nézi az alázatos arcokat, érzi, hogy a szavai idegenül technika szövetkezetben Fodor Zoltán, a boglárlellei városi pártbizottság titkára, Szabó József, a városi tanács elnöke és Tóth Ilisz Ottó, a szövetkezet telepvezetője fogadta. A fővárosi székhelyű szövetkezet boglárlellei és a hozzá tartozó fonyódi telepéről Tóth Ilisz Ottó tartott rövid tájékoztatót, s a beszélgetésbe bekapcsolódott Szentes Miklós, a pártszervezet titkára is. Vendégeink tőle elsősorban a pártszervezet munkájáról érdeklődtek, míg a telepvezetőtől a műszaki, technikai fejlesztés módjáról, az üzem technikai felkészültségéről vártak választ. Nagy érdeklődéssel szemlélték meg a korszerű automata, komputer vezérelte berendezéseket, a készülő tévékamerákat, ministúdiót. A politikai, gazdasági, szakmai eszmecserében egy kis pihentető szünetet jelentett a félórás séta a Balaton- parton, ahol a nyári kánikulára emlékeztető verőfényben még most is sokan pihennek, élvezik a kissé megcsendesedett tópart nyújtotta örömöket. Azután a szak- szervezetek postásüdülőjében — Nyaka Lajos igazgacsengenek, és a mondatai, akarata ellenére, „leeresz- kedőek”. Alig várja, hogy végre elinduljon az esküvői menet. Áz oltár előtt — karingben, stólával a nyakában — már nincs benne rossz érzés, nyugodt derűvel néz az ifjú párra; miután az orgona elnémul, halk köhintések hallatszanak; a vőlegény egy-egy mozdulatára megcsörrennek az „érdempénzek”, másodunokatestvére, a menyasz- szony áhítattal emeli fel a tekintetét; „Krisztusban kedves híveim”, kezdi magabiztosan, ércesen, és ebben a pillanatban a vőlegény elgyötört arcán Gyuri bátyja vonásait véli fölfedezni, a fátyolos fehérségbe burkolózott lány szeméből pedig mintha a tapsonyi szépséges Vilma tekintete kapcsolódna az övébe; elfutja szemét a könny, a hangja megremeg, úgy érzi, csontja velejéig hatol a szánalom. Sajnálja Gyurit, Vilmát, a sebesülésének örülő vőlegényt, csörömpölő kitüntetéseivel, és a párja végleges szabadságában reménykedő menyasszonyt: „jaj, uram isten, múljék el tőlem e pohár..olyan marcangoló, elviselhetetlen ez az érzés, ez az egész lényét átható sajnálat, hogy attól tart meghaladja erejét, tűrőképességét, s kenetes tó fogadta a küldöttséget — folytatódott a baráti eszmecsere Boglárlelle politikai és állami vezetőivel. A nyílt, őszinte hangú beszélgetés során nemcsak az idegenforgalom, a város helyzete, gondjai és jövője kerültek szóba, vendégeinket az is érdekelte többek között, hogy az állami irányítás miként tud együttműködni a maszavak helyett fölordít a fájdalomtól. Behunyt szemmel, összeszorított szájjal áll, míg át nem járja az enyhítő kegyelem: „Uram, kérlek, sóhajt verítekezve, keményítsd meg a szívemet, ha már ilyennek rendelted ezt a világot .. A vacsoraasztalnál hiába kínálják, alig bír lényeim pár falatot. Kedvenc étele, az aranykarikás tyúkhúsleves cérnametélttel sem ízlik. Magába erőltet egy-két pohár bort, de nem lesz jobb hangulata tőle. Bágyadtan, arcára száradt mosollyal nézi a vigadozókat, és szeretne mielőbb hazamenni. Egyelőre erről szó sem lehet, mert a főnöke remekül érzi magát. Kivörösödött arccal, hullámzó tokával hajol a tányérjába, és irdatlan meny- nyiségű ételt vermel be. Mohón harapja, rágja a hatalmas libacombokat, egyszerre három-négy szelet rántotthúst vesz a tányérjára, és minden ötödik falat után felhajt egy pohár bort. A húsételek után még bőségesen fogyaszt süteményt, tortát is. Végül, mint aki valami nagyon fárasztó, de hasznos munkát végzett, elégedetten dől hátra, és szivarra gyújt. Tizenegy óra tájt magához inti a házigazdát. gánszektorral, s szót váltottak a napjainkban egész társadalmunkat foglalkoztató gazdasági kérdésekről is. A kötetlen eszmecsere után a tegnapi program zárásaként megtekintették a megyénk legfiatalabb városáról készített filmet. Így még teljesebb lett az a kép, amelyet — Renzo Toschi szavaival — a tegnapi, élményekben gazdag napról alkothattak magukban. A polgári védelmi feladatok köizé tartozik a nagyvilágban föllelhető tapasztalatok összegyűjtése és elemzése. Élénk kutatás, vizsgálódás tárgya: békés időszakban mi okozza az ipari katasztrófákat, illetve ezek hogyan kerülhetők el, a kár nagysága miként csökkenthető. Az elemzések alapján elmondhatjuk, hogy megelőzéssel és fölkészüléssel gyakran elkerülhető a nagyobb baj és kár. Ipari katasztrófák a külső természeti tényezők, többek között az elemi csapások, természeti katasztrófák, az épületek tervezési-kivitelezési hibái, valamint áz üzemeltetési előírások és a technológiai folyamatok megsértésének következményeként keletkezhetnek. A gazdasági objektumokon leggyakoribb ipari katasztrófák, amelyeket az épületek, létesítmények, termelőberendezések, anyagi értékek „Mennénk, gazduram. Előállhat a kocsi!” „Ilyen hamar, nagyságos esperes úr? Hiszen még éjfél sincsen! „Holnap korán kell kelnünk. Vár a kötelesség." Az örömapa áttör a táncolókon, s néhány perc múlva jelenti, hogy a cséza előállt. Majd az ifjú párral együtt kikíséri őket a kapuig; nyomukban a vőfélyek, koszorúslányok, szinte az egész násznép. Ekkor Rumi az örömapához fordul: ..Gazdauram, a stóla ... a stólapénzről megfeledkezett.” Dermedt csönd támad. Az örömapa arcán eltorzul a mosoly. „Bocsánatot kérek”, dadogja a szégyentől lesújtva. Bemegy a házba, a pénzért, majd mint aki berúgott, bizonytalan léptekkel jön visz- sza. „Tessék parancsolni.” Rumi bólint. „Így már rendben vagyunk”, mondja derűsen, és felkapaszkodik a cséza hátsó ülésére. A kocsis mellett jókora vesszőkosár, abba csomagolták a háziak a szokásos „lakodalmi maradékot”. (Folytatjuk.) A közlekedésben hátrányos helyzetűek biztonsága érdekében évek óta társadalmi összefogás nyilvánul meg. Tájékoztatások és intézkedések sora segíti elő a balesetek számának csökkenését. Ez a munka folyamatos, szünetet és megtorpanást nem ismerő. Október 1-jétől december 15-ig pedig a szokásosnál is nagyobb figyelmet kap a lakott területen belüli és kívüli gyalogos közlekedés. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács kezdeményezésére bontakozik ki a két és fél hónapos akció. Megyénkben tegnap megalakult az akció szervező bizottsága. Rendőrségi és társadalmi, mozgalmi szervezetek egyaránt képviseltetik magukat a munkacsoportban. A meghirdetett céloknak megfelelően Somogybán is elsősorban az idősek, a gyerekek, a mozgás- és hallás- sérültek, a vakok és gyen- génlátók közlekedési biztonságának az elősegítése a legfontosabb törekvés. Ez olyan cél — hangsúlyozták az alakuló ülés résztvevői —, amely csakis az egészséges emberek cselekvő támogatásával érhető el. A fizikailag egészséges emberek nem mehetnek el közömbösen a gyalogátkelőhely előtt tétovázó és az emberek pusztulása kísér, a következők: robbanások, tüzek, áradások, a létesítmények deformációja, leomlás, az energiarendszerek és a közművek tönkremenetele, káros anyagok elfolyá- sa, a környezet szennyezése. Ezek leginkább egymást köd- csönösen kiegészítő és erősítő kombinált tényezők. Épp ezért hasznos mindenhol jó- előre kidolgozni a lehetséges balesetek felszámolásának tervét. A megelőzés érdekében, a nagyobb ipari katasztrófák megakadályozására egyébként is állandó, átfogó szervezési és műszaki intézkedéseket kell tenni. A biztonsághoz útmutatást adnak a munkavédelmi és biztonságtechnikai rendelkezések, valamint az energetikai ■berendezések, emelő-szállító berendezések, nyomástartó edények, erős hatású mérgező anyagokkal teli tartályok vagy technológiai vonalak üzemeltetési előírásai. Néhány példával is érzékeltetem, milyen fontos a biztonsági előírások betartása. Född alatt végzett munkáknál — mélyművelésű bányák, ércbányák, alagutak, metrók, gyűjtőcsatornák — az üzemeltetési előírások és a technológiai folyamatok megsértése miatt számos országban volt már gáz- és idős vagy mozgáskorlátozott gyalogos mellett, nem lehetnek közömbösek, ha veszélyes helyzeteket látnak. Törődést, felelősségérzetet igényel testi épségüknek a megóvása. 1987 első felében megyénkben 219 személyi sérüléses baleset volt. Ebből 67-et gyalogos szenvedett el. Közülük 16-an halálosan, 20-an súlyosan, 31-en könnyebben sérültek meg. 37 esetben a gyalogos volt a hibás. A közlekedési akció során megyeszerte szóbeli és írásos tájékoztatókat tartanak a balesetek okairól, a megelőzés lehetőségeiről. Filmvetítések, videoelőadások segítik a jobb érzékeltetést, megértést. Az előadások szervezésébe bekapcsolódnak többek között a népfrontklubok és a nyugdíjasklubok, valamint a mozgáskorlátozottak megyei egyesülete is. Az akció során nemcsak az autósok, hanem a gyalogosok figyelmét is fölhívják a szabályos közlekedésre. Gyakori, hogy a gyalogosok nem a kijelölt átkelőhelyen, hanem széltében-hosszában mennek át az úttesten. Minden közlekedőnek figyelmébe ajánlja a bizottság, hogy a biztonságos közlekedésben példát is kell mutatni. szénporrobbanás, bányatűz, váratlan szén- és gázkitörés, áradás, vízbetörés, az iszap és iszapos talaj betörése, a boltozat beszakadása, az épületek beomlása, továbbá villamos áramütés. A lakóépületek tönkremenetelét békeidőszakban a következők okozzák: tervezési hibák (7,5 százalék), az építési munkák rossz minősége (15 százalék), az üzemeltetési előírások megsértése (64 százalék) és egyéb okok. Az elmúlt évtizedben a környezetvédelem túlmenően a világ számos országában tudományos megalapozottsággal kezdtek foglalkozni azzal: ne csak a különböző méretű balesetek következményeinek mielőbbi felszámolására tegyenek sokrétű intézkedéseket, hanem a gazdasági objektumok álló- képességének növelésére is. A polgári védelem szervezeteinek olyan tervrendszerük van, amely az állampolgárok védelme érdekében biztosítékot nyújt az ipari katasztrófák megelőzésére és a várható következmények csökkentésére. A polgári védelemiben és a gazdasági egységekben dolgozók közös munkájával tudják elejét venni a baleseteknek. Körmendi Árpád A Siófok és Vidéke Áfész PÁLYÁZATOT HIRDET az alábbi munkakörök betöltésére: üzemfenntartási osztályvezető Pályázati feltétel: felsőfokú (építészi) iskolai végzettség, öt év szakmai gyakorlat, erkölcsi feddhetetlenség. bér- és munkaügyi osztályvezető Pályázati feltétel: felsőfokú iskolai végzettség, felsőfokú munkaügyi szakképesítés, öt év szakmai gyakorlat, erkölcsi feddhetetlenség. A pályázatokat kérjük, önéletrajzzal együtt 1987. október 15-ig nyújtsák be az áfész központjában: Siófok, Mártírok útja 9. (100273) Előzzük meg az ipari katasztrófákat!
