Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-16 / 218. szám

1987. szeptember 16., szerda Somogyi Néplap 5 Az örök Csáth Olvasom, hogy Csáth Gé­za életéről filmet forgatnak. Csáth Eperjes Károly lesz. Drukkolok neki, mert nagy a feladat. Csáth Gézában testesült meg minden, ami újért kiáltott s kényszerű halálában benne volt mara- diság, a lehúzó régi. Találó arra a korra Ady nyolcsoros verse. A magyar Messiások: „Sósabbak itt a könnyek S a fájdalmak is mások, / Ezerszer Messiások / A ma­gyar messiások. / Ezerszer is meghalnak / S üdve nincs a keresztnek, / Mert semmit sem tehettek, / Óh, semmit se tehettek." Csáth sem tehetett semmit. Beleszületett az álmos múlt század végbe, de íróként már a remegő-forrongó, nyugat­ról keletre hömpölygő indi­viduális lázadást sodró e század első éveiben jelent­kezett. Művész akart lenni, ám lelki megbántottsága ré­vén idegorvosnak tanult. Nem véletlenül kérdi levél­ben tőle a híres unokabáty, Kosztolányi Dezső, — aki szintén szabadkai volt —: „Nem bolondság volt-e ilyen lépést tenni neked, mely va­lószínűleg elronthatja az életedet, megzápitja a ked­vedet, elveszi minden idődet, ambíciódat attól, amihez legtöbb tehetséged van ...” Elrontotta-e az író életét a pálya? Nehéz eldönteni. Emiatt nyilván jóval keve­sebbet írt — az egész csáthi életmű szinte egy kötet —, lefoglalta munkája, zavarta kettős függősége. Az orvosi rendelő magányában adta be magának az első adag mor­fiumot. Élete utolsó kilenc évében, főként 1915-től már súlyos morfinista volt. Csáth írásainak anyaga a gyerekkor és a szellem za­vara. Jói mutatja, hogy me­rész intellektuális érdeklő­désén — a zenén — kívül nem is érdekelte más, csak saját maga. El akarta he­lyezni törékeny alakját a társadalom hierarchiájában úgy, hogy ezzel a legtöbbet használjon. Milyen fájó, hogy egyszerre volt betege és or­vosa a társadalomnak. Any- nyit használt, amennyit el­vett, Csáth és a társadalom kvittek voltak. Hogy van adósságunk ve­le szemben, nyilvánvaló. Nincs se szobra, se emlék­ülése, írásainak kiadása is csak a jóindulatú szerkesz­tők harcának köszönhető. Így jelenhetett meg több mint egy évtizede a Hamva­zószerda, s most a Kozmosz könyvek sorozatban az Elfe­ledett álom — válogatások Csáth Géza műveiből. Nemeskürthy István azt írja a Deák, írj magyar éne- ketl-ben Csáthról, hogy kaf- kai sorstárs, de éppen embe­ri széthullása akadályozza meg abban, hogy egyeteme­set alkosson. Vitázok vele, mert annak hiszem. A csáthi depresszió félelmetesen vé­gigvonul a magyar írósorso­kon ... Várom hát Eperjest, hogy megjelenjen a filmvásznon Csáth leikével. Elmondja ne­künk, megfejtse előttünk — s még inkább köznapivá te­gye —, hogy Csáth Géza mi­től örök. Egy depresszióval kevesebb ]esz e világban at­tól a perctől. Békés József Egy nyelven beszélünk HANS ARP A modern képzőművészet absztrak ágazata a század elején alakult ki. A világ szakadatlan változásával nemcsak a valóságnak a mű­vészetben tükröződő képe módosul, hanem maga a tü­kör, a művészet is. A kor­szerű tudomány és technika eredményeit a századelő nagy absztrakt művészei, az euró­pai avantgarde első hullámá­nak tagjai' olvasztották be először kifejezésmódjukba, melyet mindenütt nagy bot­rány fogadott. Szokatlan áb­rázolásmódjuk változatai az­óta állandó kísérői a képző- művészeti világképnek, ered­ményeiket a látáskultúra minden területén hasznosí­totta már. A művészeti absztrakció lényegében két nagy csoport­ra osztható, a pusztán a szí­nekre és a valamelyest or­ganikus formákra emlékez­tető, lírai non figuratív (nem ábrázoló) és a különféle, mér­tani formákból építkező, szerkesztő, konstruktivista irányzatokra. Az előbbi leg­nagyobb alakja volt Hans Arp, aki Kandinszkijjal együtt az áttörés munkáját is elvégezte. A konstruktív, mértani, szerkesztő irányzat legnagyobb képviselői az oroszok és a hollandok közül kerültek ki az első világhá­ború körüli időkben. A kü­lönféle absztrakt irányzatok képviselői erősen hatottak egymásra, csoportosulásaik­ban mindkét törekvés ered­ményeit felhasználták. For­radalmasították az építészet, az iparművészet formanyel­vét, az előregyártott, kubisz- tikus elemeket felhasználó Bauhausban. Eredményeik máig élnek a lakótelepek óriástömbjeiben. Az absz­trakció nyitott utat a szub­jektív önkénynek is a mű­vészi kifejezés terén a szür­realizmus ma is élő külön­féle áramlataiban. Alakzat (1928) Hans Arp 1887. szeptem­ber 16-án született Strassbo- urgban. Szobrász, grafikus és költő volt. A modern művé­szeti törekvésekkel a század­elő nagy kohójában, Párizs­ban került kapcsolatba 1904- ben. Svájcban találkozott Paul Kleevel, s az erősen hatott látásmódjára. 1912- ben Kandinszkijjal került kapcsolatba; vendégként részt vett a korszakalkotó Szövetkezeti alapon műkö­dő, pénzügyileg önfenntartó iskola létrehozására tett ja­vaslatot egy szovjet pedagó­gus. Az egyéni képességekre épülő új típusú iskola a kü­lönösen tehetséges diákok mind hatékonyabb fejlődé­sét, tanulmányi előmenetelét lenne hivatott segíteni sajá­tos, akár az egyes tanulók­nak külön személyre készí­tett tantervekkel, szabadon választott tárgyakkal. Az is­kola létrehozására a moszk­vai tanár szerint az új, ma­gánmunkáról hozott törvény lehetőséget ad. A Lityeraturnaja Gazeta hasábjain napvilágot látott elképzelés szerint tíz tanár és az esetleges meghívott előadók irányításával 180 ta­nuló — évfolyamonként 60 — végezné itt tanulmányait a szovjet általános iskola 8., 9. és 10. osztályában. A ma­gyar iskolarendszer szerint tehát a középiskolának meg­felelő osztályokban. Az ötlet szülőatyja szerint az itt vég­ző diákok tudásszintje meg­egyeznék az egyetemek első és másodéves hallgatóinak átlagos ismereteivel. Az iskolába szigorú, telje­sen objektív, esetleg tesztek­re épülő módszerrel válogat­nák ki a diákokat: a tanárok titkos szavazással, a felvéte­li vizsga eredményei alapján döntenének a felvételről. El akarják ugyanis kerülni, hogy protekcióval vagy más eszközökkel — netán anyagi megvesztegetéssel — arra érdemtelenek kerüljenek az iskola padjaiba. A felvételin fogalmazást és egy matema­tikai dolgozatot kellene ír­ni, majd a tanárok elbeszél­getnének a felvételre pályá­zó diákkal. Ezután szavazna a tanári kar. Az iskola tanulói az álla­milag előírt kötelező tan­anyag mellett választhatná­nak maguknak két további tárgyat. Ez célozná azt, hogy a kiválasztott szakterülettel mélyebben megismerkedje­nek. Ha a diák olyan válasz­tott tárgyat venne föl, ami netán meghaladá az egyéb­ként több tárgyra szakoso­dott, nyelveket is tanító pe­dagógusok felkészültségét, élnének vendégtanár meghí­vásának a lehetőségével. Az új iskola sajátossága, hogy minden reggel, lehető­leg a szabadban, testnevelés­sel kezdenék az oktatást. Délelőtt a kötelező iskolai Festmény gyűrött papíron (1942) Blaue Reiter kiállításon. Ber­linbe utazott. Rajzait a híres Sturm folyóirat publikálta. Ezek az orosz művészek szerkesztett kubisztikus tér­képzésétől eltérően már hul­lámvonalas kialakítást mu­tatnak. 1914-ben újra Párizsban találjuk Max Jacob, Modig­liani, Apollinaire és Delaun- ney társaságában. Az első világháború idején Svájcban élt, s már akkor megkezdte tört formájú torzóinak festé­sét. 1916-tól illusztrált is. 1917-től alkotta amorf for­mákat mutató színes relief­jeit. Feleségével, Sophie Tau- berrel együtt készítette ra­gasztott képeinek sorát. Ezek nagy visszhangot keltettek kortársai körében. A húszas években a Merz-mozgalom híve Sehwitterssel együtt 1926-ban lett a meudoni szürrealista csoport tagja; 1931-ben az Abstraction- Création csoportosulás szer­vezője. Nagy sikereit a második világháború után aratta, amikor Amerika nagy váro­saiban mutatták be műveit. 1953-ban Caracasban nagy bronzplasztikát készített, Fel­hőpásztor címmel. Művei szellemes, erőteljes formaorganizmusok, a növé­nyi világ szerkezeti felépíté­sének varációival. Művészete sajátos világ, sajátos törvé­nyekkel, amelyek alapjaiban rokonok századunk tudomá­nyos felismerésével, minde­nekelőtt a mikroszkóp feltár­ta világgal. B. I. a nyelvoktatásról A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat nyelvtan- folyamain Somogybán mint­egy ezerötszázan tanulnak évente. Kaposváron kívül több település is bekapcso­lódott az oktatásba: Marca­li, Nagyatád, Siófok, s most már Csurgón és Barcson is lehetőségük nyílt azoknak, akik látják az idegen nyelv ismeretének hasznát. Az oktatásban az idegen- nyelv-tanítás megújhodásá­nak a tanúi vagyunk. Szeren­csések azok a kisdiákok, akik már harmadik osztályban is­merkedhetnek az első idegen nyelvvel. A gimnáziumok­ban további lehetőséget te­remtettek idegen nyelv ta­nulására. Tehát már érzé­kelhető, hogy nemcsak be­szélünk a nyelvtanulás fon­tosságáról, hanem bővültek is a lehetőségek. A TIT Somogy Megyei Szervezetének tanfolyami tit­kárával, Zsolnai Lajosnéval beszélgettünk az idei beirat­kozások tapasztalatairól. — Kaposváron évente mintegy kétszázötvenen je­lentkeznek nálunk, hogy ide­gen nyelvet szeretnének ta­nulni. Ezenkívül a megye- székhely üzemeiben és a vá­roskörnyéken is szervezünk tanfolyamokat. A nyelvokta­tás korszerűbb eszközökkel történik; változott a szemlé­let is, éppen ezért csak ha­gyományos tanfolyamain­kon tapasztalható lemorzso­lódás. Tanfolyamaink elég drágák: kétezer-kétszáz fo­rintot fizetnek a hallgatók, ám ebből hétszáz forint a tankönyv, a kazetta ára. — Kik iratkoznak be a TIT nyelvtanfolyamaira ? — Elsősorban a fiatalok, a középiskolások, de szép számban vannak még fiata­labbak is. A legtöbben ön­szántukból jönnek, s ez meg­látszik folyamatos, kitartó tanulásukon is, mások a szü­lői rábeszélésnek engedtek. Sokat köszönhetünk az ide­gen nyelv iránti érdeklődés fokozódásában a számítás- technikának. Az angol nyel­vet már annyian tanulják, mint a hosszú ideig a leg­népszerűbbet, a németet. — Megfelelően fölkészült tanárok állnak rendelkezé­sükre a nyelvtanításban? — A központi tanfolya­mainkon igen. Főiskolát, egyetemet végzett nyelvtaná­rok. — A nyelvtanfolyamok eredményességét azon is le­het mérni, hányán jelentkez­tek az elmúlt években álla­mi nyelvvizsgára. — A hallgatók harminc százaléka, de talán ennél is több, mivel sokan magán­úton folytatva tanulmányai­kat mentek nyelvvizsgára. Mi nehezen tudtunk össze­hozni előkészítő csoportokat, ezt belátva kisebb létszám esetében is foglalkozni kívá­nunk velük. Szeretnénk se­gíteni nekik abban, hogy szorgalmazzuk a pécsi vizs­galehetőség megteremtését. — Az idegen nyelvek skálája alig változott az utóbbi időben. A németen és az angolon kívül alig akad jelentkező más nyelv megis­merésére. — Van egy kedves érdek­lődőnk, aki három éve rend­szeresen fölkeres bennünket a beiratkozás idején, hogy szeretne spanyolt tanulni. Rajta kívül még ketten-hár- man vannak; nincs egy tan­folyamra való érdeklődő. A TIT Somogy Megyei Szervezete Kaposváron nya­ranta idegennyelvi tábort szervez gyerekeknek. Sokan megkedvelték a tábori nyelv- tanulást, szeptemberben kö­zülük többen is kopogtatnak a TIT-nél, hogy szeretnék folytatni tanulmányaikat. Ugyanakkor az idősebbek sem hiányoznak a tanfolya­mokról, ők a szabadidő hasz­nos eltöltésének tekintik nyelvtudásuk csiszolását, a társalgást. Számukra kedvez­ményt nyújtunk. Horányi Barna A kecskeméti Katona József Színház 1986-ban kezdődött felújítása határidő előtt, a ter­vezett költségekből, 20 hónap alatt készült el. December 18-án Katona József Bánk bánjá­nak előadásával nyitja meg kapuit SZOVJETUNIÓ ■ ■ Önfenntartó iskola anyagot tanulnák negyvenöt perces tanórákon, majd dél­után heti 2—3 alkalommal foglalkoznának a választott szaktárgyakkal. Újítást jelen­tene az is, hogy ha a válasz­tott tárgy magába foglalja valamelyik tantárgy iskolai tananyagát vagy annak egy részét, a tanuló mentesül a délelőtti tanórák látogatása alól. Érdekesség, hogy a ter­vekben nem szerepelnek há­zi feladatok, vagyis a diákok szabadidejükben saját szak­területükkel foglalkozhat­nak, érdeklődési körüknek megfelelően képezhetik ma­gukat. A Lityeraturnaja Gazeta munkatársának kérdésére válaszolva az újító szellemű pedagógus kifejtette: a meg­győzésre, nem pedig a kény­szerre épülő iskolát akarják, s a közösségi szellemnek fon­tos szerepet szánnak. Nagy gondot fordítanának az ön- kormányzatra. (Mindez egy kicsit úgy hangzik, mint a szovjet iskolarendszer hiá­nyosságainak a kritikája.) Tervezik, hogy a szülőket is bevonják az oktatás és nevelés folyamatába: ha ked­vük tartja és kellőképpen felkészültek, akár előadáso­kat is tarthatnak az újfajta iskolában. Részt vehetnek a tanórákon, és bármikor szí­vesen látják őket. Ez mellesleg nagyon is in­dokolt és fontos részlet, hi­szen itteni fogalmak szerint nem is keveset, úgy havi 50 rubelt kell majd fizetnie a szülőnek, hogy nagyra hiva­tott gyermeke a szövetkezeti iskolába — vagy inkább elit­képző magániskolába? — járhasson. A befolyó összeg­ből fedezik az épület bérleti díját, a tanárok fizetését. A pedagógusok fizetése ebben az iskolában az elképzelé­sek szerint havi 350—400 ru­bel, az átlagos tanári fize­téseknél jóval magasabb lesz. Ugyancsak ezt az ala­pot terhelik majd a külön­féle rendezvények, kirándu­lások költségei. Az ígéret szerint a szülőknek semmi­féle pótlólagos kiadásra, be­fizetésre nem kell majd köl­teniük. A körültekintő tanár fel­készült arra az esetre is, ha a családi költségvetésnek túl nagy áldozatot jelent ez az iskola: a tehetséges diák elő­adások tartásával, tolmácso­lással, fordítással és más — ugyancsak az iskola által szervezett — munkával meg­keresheti a tandíjat vagy an­nak egy részét. Dorogi Sándor Századunk művészetének formálója

Next

/
Oldalképek
Tartalom