Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-12 / 189. szám

Somogyi Néplap . 1987. augusztus 12., szerda Újdonság az afádi babapiskóta Újdonságként került a bol­tokba a nagyatádi babapis­kóta, amelyet a helyi kenyér­gyárban készítenek július közepe óta. Eddig a próba­üzem és a betanulás tartott, de így is napi 6—7 mázsát csomagoltak belőle. Kunics József, a gyár igazgatója el­mondta, hogy az újdonságot gazdasági megfontolásokból sütik. Egy évvel ezelőtt ké­szült el a nagyatádi üzem rekonstrukciója, többek kö­zött felszereltek egy nagy kapacitású, korszerű alagút- kemencét. Ezen este nyolc­tól reggel hatig sütik a kü­lönböző típusú kenyereket. (Jobb minőségben, mint a rekonstrukció előtt.) A be­rendezést ki akarták hasz­nálni, ezért olyan gazdasá­gos, jó piacot ígérő terméket kerestek, amellyel az üres órákban is üzemeltethetik az alagútkemencét. így jött az ötlet, amely huszonhat nő­nek teremtett új munkale­hetőséget, főként kismamák­nak, akiknek eddig az volt a legnagyobb gondjuk, hogy a városban nem találtak meg­felelő munkahelyet. A Sütév nagyatádi gyára nemcsak a babapiskótával akar gazdaságosabb terme­lést, több jövedelmet. Koráb­ban csak a Kossuth Lajos utca melletti sétányon lévő boltjukban árultak házias jellegű kenyeret. Ma már mindenütt kapható, így üz­letükbe mind kevesebben térnek be. Ezért döntöttek arról, hogy a kenyér- és tej- boltjukból ételbárt alakíta­nak ki, úgy, hogy az eddi­gieken kívül lesz grillcsirke, hamburger, hurka és kolbász is. A héten bezár az üzlet, a leltárt követően mekezdődik az átalakítás, és remélhető­leg rövidesen megnyílik az újabb atádi ételbár. . Csökkent az új iparcikkek száma A KERMI-vizsgálatok tapasztalatai A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet szakembe­rei az év első felében 774 bu­dapesti és 330 vidéki bolt­ban, áruházban, raktárban, Tüzép-telepen, vendéglátóhe­lyen és kiskereskedőnél el­lenőrizték a forgalomban le­vő áruk minőségét. Megállapították, hogy az élelmiszerek döntő többsége megfelel a szabványokban előírt követelményeknek, de a minőség ingadozó. A ko­rábbiakhoz hasonlóan kifo­gástalan egyebek közt a té­liszalámi, a szárazkolbászok nagy része, közepesnek mi­nősíthetők a lángolt kolbá­szok, a debreceni és a lecsó- kolbász, valamint a virsli a szafaládé, a krinolin és a pári­zsi. A sertéshúsok egynegye­de viszont nem megfelelő, sok a zsíros rész, s szabály­talan a bolti bontás. A hús- készítményeket elsősorban azért kifogásolták az ellen­őr. k. mert ízük nem eléggé jellegzetes, s a felaprítás is durvább a kelleténél. A múlt év első feléhez viszonyítva nem változott a kenyér mi­nősége. A KERMI ellenőrei a meg­vizsgált 7300 kilogramm ke­nyér 2 százalékánál állapí­tottak meg súlyhiányt, s csak közepesnek minősítették az alföldi kehyeret, valamint a fővárosban árusított fehér kenyeret a kissé szabályta­lan alak. s esetenként az élesztős íz miatt. Nem ta­pasztalható javulás a ven­déglői adagokban: a meg­vizsgált meleg ételek ne­gyedrészénél, az égetett sze­szes italok 19 százalékánál, valamint a kávék 16 száza­lékánál állapítottak meg menpyiségi hiányt. A boltokban, raktárakban ellenőrzött háztartási gépek, tűzhelyek, kályhák között alig akadt gyártási hibás vagy szállítás közben megsé­rült. A híradástechnikai cik­kek túlnyomó többsége is megfelel a követelmények­nek. A korábbiaknál több a 'kifogás'az ajtó- és ablakke­retekre, amelyeknek több mint kétharmada nem felelt' meg a minőségi előírások­nak. A vásárlók panaszai miatt a vállalatok 24 528 termékről kértek szakvéleményt a KERMI-től. A reklamációk 72 százaléka jogosnak bizo­nyult, ez az arány valamivel kisebb, mint egy évvel ko­rábban volt. A fél év során a KERMI eddig még forgalomba nem hozott 2796 hazai és 2275 im­port árucikkről adott szak- véleményt. A hazai gyártók újdonságainak száma a múlt év első feléhez képest 15 százalékkal növekedett, az importcikkeké 13 százalékkal csökkent. A hazai új áruk között több volt az élelmi­szer és a ruházati cikk, mint tavaly, csökkent viszont az új iparcikkek száma. Az im­port újdonságok 54 országból származnak, a legtöbb Jugo­szláviából és Csehszlovákiá­ból. A partnerek a korábbi­nál kevesebb élelmiszert és ruházati cikket ajánlottak a magyar kereskedőknek, ipar­cikkből pedig körülbelül annyit, mint a múlt év első felében. A forgalmazás követelmé­nyeit a hazai új áruk 82, az importminták 81 százaléka elégítette ki. A vizsgált gyárt­mányok minősége összessé­gében jobb volt, mint egy évvel korábban, amikor a KERMI a bemutatott új ter­mékeknek mindössze 75 szá­zalékát engedte árusítani. A külföldre utazóknak fon­tos ismerniük, hogy milyen árukat és mennyi fizetőesz­közt lehet engedély nélkül magukkal vinni, és mi az, ami csak .engedéllyel vihető külföldre. Ugyancsak lénye­ges a beutazásra, az árube­hozatalra vonatkozó rendel­kezések ismerete is. Nézzük tehát a fontosabb jogszabá­lyi előírásokat, lehetősége­ket. Engedélymentesen vihe­tők külföldre a személyes használatra szolgáló tárgyak, az ún. útiholmik. Személyes útiholmi alatt azokat a ru­házati és egyéb cikkeket kell érteni, melyekre a külföldre utazóknak — figyelemmel az utazás céljára, időtarta­mára és az időjárásra is — saját részükre indokoltan szükségük lehet, és nem szolgálnak ajándékozási, kereskedelmi célokat. Amennyiben a személyes használatra szolgáló tárgyak között nagyobb értékű, kül­földi eredetű áru is van (rá­diós magnetofon stb.), aján­lott már a kiutazásnál vám- árunyilatkozatot kérni és azon feltüntetve a kivitelt — a vámmentes visszahczatal érdekében — a vámhivatal­lal igazoltatni. Üti élelemként a magyar állampolgárok 5 kg élelmi­szert vihetnek magukkal szel mélyenként engedély nélkül. Ezen belül 2 kg lehet a hús­áru, beleértve a húskonzer­vet is. Nyers hús azonban nem vihető külföldre. Ez az élelmiszer-mennyiség élet­korra tekintet nélkül megil­leti a magyar állampolgáro­kat. Engedélymentesen vi­hető ki útiholmiként szemé­lyenként 200 db cigaretta, 200 gr dohány vagy 50 db szivar, valamint 2 liter bor és 1 liter egyéb szeszes ital. A dohányáruk és a szeszes ital kivitelére azonban a 16 éven aluli személyek nem A rendőr tanácsolja A figyelmünk ne „vakációzzon" ff Évről évre több a külföl­di autós a magyar utakon. — A hazai autósoknak is tisztában kell lenniük az át­utazó vagy itt üdülő külföl­diek nyári lelkivilágával — mondta Borbola Mihály al­ezredes, a megyei rendőr­főkapitányság közbiztonsá­gi és közlekedési osztályá­nak vezetője. —. Az átuta­zó vendégek csak néhány órát vagy napot töltenek ná­lunk. Az életvitelük felgyor­sult, és ez kihat a közleke­désükre is. Üticéljukat igye­keznek minél hamarabb el­érni, sietnek, gyakran in­gerlékennyé, agresszívvá válnak. A türelmetlen em­berek cselekedetei kiszámít­hatatlanok, hirtelenek. A hu­zamosabb ideig itt tartózko­dók, például a szabadságu­kat itt töltök nem rohannak annyira. Ök viszont egy-egy jól sikerült „görbe este” után szeretik kikapcsolni gátlásaikat és szabályismere­tüket... Mindkét csoportra érvényes, hogy mivel nincs kellő helyismeretük, fél szemmel a táblákat figyelik, és ez bizonyos mértékig el­vonja figyelmüket a forga­lomról. — Mi a teendője ilyen helyzetben a hazai autós­nak? — Jó házigazda módjára a közúton is legyünk figyel­mesek, éppúgy, mint amikor az otthonunkban fogadunk vendéget. Igyekezzünk föl­mérni az utakon közlekedők szándékát, hagyjunk nekik mozgásteret. így egyrészt meg tudjuk előzni veszélyes helyzetek kialakulását, más­részt udvarias magatartá­sunk eredményeként hason­lóra számíthatunk kül­földi útjaink során. Ne fe­ledjük, hogy viselkedésünk alapján ítélik meg közleke­dési kultúránkat és emberi gondolkodásmódunkat is. — A gond általában ott van, hogy nem csak a kül-# földiek csapnak „görbe esté­ket” . . . — Üdüléskor az emberek valóban szeretik „elereszte­ni” magukat. Ez érthető, ám azt lássuk be, hogy az autó veszélyes üzem. A baj rend­szerint ott kezdődik, amikor autóval vagy autókkal indul szórakozni az üdülőtársaság. Ilyenkor szinte mindig akad, aki hetvenkedve bizonyítja hogy neki nem árt az alko­hol, és ő ilyen állapotban is alkalmas a járművezetésre. Itt az önismeret, az önkont­roll és az önfegyelem hi­ányáról van szó. — A nyaralás közben ke­letkező közúti balesetek csökkennének, ha a gépjár­művezetők gondolnának arra, hogy a személygépkocsi nem­csak az úticél elérésének esz­köze, hanem a biztonságos autózásé is. — Itt magát az „autózás”, szót is fontosnak érzem — mondta az osztályvezető —, mert akik valóban élvezik az autózást, azok nem kap­kodnak, nem hamarkodnak. Nem lehet eléggé hangsú­lyozni, hogy az autóval, a motorkerékpárral csak nagy- nagy kockázat árán lehet az elveszett időből visszanyerni valamennyit. A bölcs ember mindig hagy kellő időt az utazásra. Ne kelljen ideges­kedni egy-egy lezárt sorom­pó vagy más akadály esetén — hiszen ez is az utazás ve­lejárója, számítanunk kell rá. K.Gy. jogosultak. Kávé és kakaó még útiiholmiként sem vihe­tő külföldre! Aki saját giópkocsijával utazik külföldre, üzemanya­got csak a gépjármű üzem­anyagtartályában vihet ki engedély nélkül. Póttartály­ban, kannában üzemanyagot kivinni tilos! Magyar állampolgárok en­gedély nélkül személyenként 400 Ft összegű (100 Ft-nál nem nagyabb címletű) bel­földi fizetőeszközt és az en­gedély nélkül személyenként birtokban tartható, 2000 Ft- nak megfelelő külföldi fize­tőeszközt vihetnek ki. A ki nem vihető, de a vámvizs­gálatnál bejelentett bank­jegyeket a vámhivatal letét­be veszi. Az összegről a pénzügyőr nyugtát ad, amelynek alapján a hazaté­rés után 5000 forint össze­gig ez bármely OTP-fióknál felvehető. Az 5000 forintot meghaladó összegű letét csak az OTP XI. kerületi fiókjá­nál (Budapest XI., Karinthy Frigyes u. 16.) vehető fel. Nagyon fontos tudni, hogy a turisták részére kiadott valuta — a hatálybs deviza­jogszabályi rendelkezések szerint — csak a külföldi tartózkodás költségeinek (szállás, étkezés, szórakozás, helyi közlekedés stb.) és az utazással kapcsolatos szo­kásos kisebb vásárlások fe­dezésére szolgál. Más célra — elsősorban vásárlásra — nem használható fel! A külföldre utazók isme­rőseiknek, barátaiknak, ro­konaiknak ajándékokkal is kedveskedni szeretnének. A deviza jogszabályi előírások szerint a magyar állampol­gárok személyenként 1500 Ft belföldi fogyasztói árat meg nem haladó összértékű, szokásos mennyiségű aján­déktárgyat vihetnek magúk­kal engedély nélkül. Az ajándékok között nem lehet­nek azonban arany, platina, ezüst és ezekből készült tár­gyak, muzeális tárgyak, bé­lyegek, cigaretta és egyéb dohányáru, valamint a Ma­gyar Nemzeti Bank közle­ményében felsorolt különbö­ző áruféleségek. A legújabb rendelkezések értelmében azonban utasforgalomban az 1500 forintos keret terhére 200 forint értékben vihető k-i ajándékként élelmiszer (ideértve a bort és egyéb szeszes italt is). Ez a mehy- nyiség az említett 5 kg élel­miszerkereten felül vihető ki. Az ajándékozásra szánt élelmiszerek között azonban nem lehet — értéktől és mennyiségtől függetlenül — kávé, tea, kakaó, déligyü- mölcs, táblacsokoládé, im­portból származó ital és fű­szerek, nyers és füstölt hús, ■libamáj, szalámi és kolbász- áru, füstölt szalonna, hús­konzerv, zsír, zsírszalonna, mű- és természetes bél, ét­olaj, margarin, cukor (nem értve ide h cukorkát és a szaloncukrot), liszt, rizs, tej­termék. . (Folytatjuk.) Dr. Takács József ■pénzügyőr százados, megyei parancsnokhélyettes Az őrhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezet istállóiban ötezer angóranyulat tenyésztenek. A háziállatok szőrét folyamatosan vágják, és az NSZK-ba exportálják. Totózók — lottózók, FIGYELEM! Értesítjük kedves ügyfeleinket, hogy a siófoki 221-es, a Kaposvár, Honvéd utcai 222-es és a barcsi 223-as sz. „ TOTÓ—LOTTÓ KIRENDELTSÉGEK AUGUSZTUS 20-ÄN ZÁRVA TARTANAK. Augusztus 2I-én, pénteken a szokásos pénteki nyitva tartással üzemelnek. Augusztus 22-én, 23-án valamennyi totó—lottó kirendeltség zárva tart. Kaposváron ideiglenesen a Dózsa György u. 2. sz. alatt üzemelő 220-as totó—lottó kirendeltség augusztus 20-án, 21-én, 22-én és 23-án zárva tart. ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR 'Somogy Megyei Igazgatósága (100079) Tej boltból ételbár KÜLFÖLDRE UTAZÓKNAK Hit szabad kivinni?

Next

/
Oldalképek
Tartalom