Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-12 / 189. szám
1987. augusztus 12., szerda Somogyi Néplap 5 A fül-orr-gégeorvosok 32. kongresszusa Megnyílt a segesdi Balogh-föld A Magyar Fül-, Orr-, Gégeorvosok Egyesületének 32. kongresszusát augusztus 26. és 28. között rendezik meg Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri elméleti tömbjében. A tanácskozásra a több mint ötszáz magyar orvos mellett száznál több külföldi vendéget várnak. Több jeles professzor jelezte részvételét a környező szocialista országokból, Ausztriából, az NSZK-ból, Olaszországból és Svájcból is világhírű egyetemi tanárok jönnek el a tudományos eszmecserére. A kongresszus két fő témával — a műtéti hallásjavítás lehetőségeivel, ille,ve az orr- és melléküregek betegségeinek műtéti kezelésével — foglalkozik. Az első témakörben magyar profesz- szorok tartanak referátumoJean Paul Belmondo filmjeiből mutat be válogatást a közeljövőben a televízió. A világhírű francia színészt — akinek nevét a hatvanas években kibontakozó új hullám rendezői tették ismertté — elsősorban fiatalkori szerepeiben láthatják a nézők. Az alkotásokat korábban nagy sikerrel vetítették a hazai filmszínházakban. A tíz héten át jelentkező sorozatot — szeptember 9- én — a Peter Brook rendezte, 1960-ban forgatott Moderato Caintabile nyitja meg. A következő hetek műsorában helyet kap a művész főszereplésével, francia—olasz kát, ismertetik saját kutatási eredményeiket. Több neves külföldi szakember is beszámol saját eljárásairól. A hallásjavító műtétek területén jó eredményeket érnek el a hazai szakemberek, ám a külföldi tapasztalatok felhasználása hozzájárulhat a műtéti technikák további javításához. A második témát feldolgozó előadásokat és referátumokat videoprogra- mok egészítik ki: hazai és külföldi orvosok mutatják be a legújabb műtéti eljárásokat. A háromnapos tanácskozáson összesen 170 előadás hangzik majd el. A kongresszushoz orvosi műszerkiállítás kapcsolódik: a legújabb orvostechnikai berendezéseket tárják a szakemberek elé. A hazai kiállítókon kívül számos külföldi orvosi műszergyár mutatja be termékeit. koprodukcióban, 1963-ban készült A riói kaland, az egy évvel később, francia—spanyol—olasz produkcióként forgatott Az aranycsempész, az 1965-ben olasz—francia közreműködéssel született Egy kínai viszontagságai Kínában című film. Az utóbbi két évtizedet A nagy zsákmány, az Egy férfi, aki tetszik nekem, a Borsalino, A betörés, Az örökös, és Az egy válás meglepetései című alkotás reprezentálja. A sorozatot szeptember '4- én egy rövidfilm vezeti be, amelyben levetítik Belmon- dónak a Magyar Televízió stábja számára adott nyilatkozatait is. Könnyen eltéved az idegen. A szemerkélő esőben fejkendős asszony igazít el: — Ott, a Baloghék fődjén, ott dógoznak ... Baloghék portája meredek domboldalon kapaszkodik. Az udvaron kerekes kút, mellette vályú. A ház asz- szonya háromlábú széken ülve kopasztja az ebédre szánt szárnyast. Megszokta már a jövés-menést. A kapaszkodó tetején egymás mellett sorakoznak a frissen ásott óriás gödrök. Félmeztelenre vetkőzött fiatal férfiak, tréningruhás lányok ásóval és tíz körömmel segítik napvilágra a helyenként 5-8 méteres aéyagos árkokból az értékes leleteket. Dr. Magyar Kálmán régész, a kaposvári Rippl-Ró- nai Múzeum tudományos főmunkatársa irányítja a leletmentő munkát. Kezében fényképezőgép — minden fonfbs mozzanatot rögzít. A táskájából gépelt dokumentumot kotor elő. — Már sehol se lennénk, ha ezt a segítséget nem kaptuk volna meg — mondja. és mutatja a he’ví tanács határozatát, miszerint ötvenezer forinttal, gépekkel támogatja a falu és a múlt kutatóinak munkáját. — Ez óriási segítség. Kaptunk egy parasztházat is: a több ezer leletanyagot ott dolgozzuk fel, rendszerezzük. Később helytörténeti múzeumot szeretnénk benne kialakítani. Ez lesz Segesd nevezetessége. A múlt évben levéltári gondozásban megjelent egy kis monográfiám. A tanács 300 példányt rendelt belőle. A gödrökben öt-hat éve visszatérő lelkes mérnökök — Marton Tibor, Harmath Sándor, Nagy Gergely — szorgoskodnak, a budapesti tanárképző főiskola hallgatóival. kaposvári gimnazistái Svédországból rendszeresen ide látogató fiatalemberrel, Frigyesi Attilával. Gyakori vendége az ásatásoknak dr. Kiszely István, az MTA régészeti intézetének tudományos főmunkatársa is, aki a humán eredetű anyagot dolgozza fel, valamint dr. Párdányi Miklós, az ELTE Tanárképző Faiskolájának adjunktusa. Percről percre szaporodik a leletek száma: kályhaszem, korsótöredék és emberi csontok kerülnek elő. — Találtunk egy több ezer éves kerámiaedényt. Szőlőszemekkel, gabonával vo’í megtöltve. Fontos adatokkal szolgál a régmúlt kultúrnövényeiről — újságolja az ásatás vezetője. Gótikus téglafalmaradványok, elüszkö- södött, agyagos rétegek jelzik az egymást követő tűzvészek és az újjáépítés nyomait. A leletraktárban Bacskay Beáta rendszerezi a cson*okat. Hátul, a szérűben főiskolás lányok mossák a feldolgozásra váró leleteket. Ügy tűnik, itt senki sem irányítja direkt szóval a munkát: mindenki tudja, és teszi is rendben a dolgát. Több ezernyi tárgyi emlék között, a rögtönzött dolgozóasztal mellett beszélgettünk dr. Magyar Kálmánnal. — 1970-ben léptem először Segesd földjére és 1981 óta kutatjuk folyamatosan a Várhegy környékét. Ma már köztudomású, hogy a települést és körhyékét az őskortól kezdve mindig lakták. Kutatásaink kiderítették, hogy Segesd a honfoglalás korától a középkoron át igen fontos utak csomópontja volt, és a X. század első felében itt telepedett meg Bogát honfoglaló vezér, magyar törzsfő. Ismeretessé vált az is, hogy az itt kialakult királyi, hercegi, királynéi uradalomhoz az Árpád-korban több mint félszáz fahi, birtok tartozott. Leleteink alapján rekonstruálható a középkori városmag és kornyéke. — Miről mesélnek a legújabb leletek? — Sikerült településszer- kezetileg és kronológiailag is újabb, biztosabb adatokat nyernünk azzal kapcsolatban, hagy az Árpád-kori várost a gótika idején, a XIV— XV. században újjáépítették, és a régiek helyére már nem egyszintes, hanem alápincézett, emeletes házak kerüla leletanyaggal együtt megsemmisült. Ez a veszély fenyegette a királynéi város gótikus periódusát is, mert a mohácsi vész utáni pusztítás során, a betelepülő török újabb építkezési kultúrát honosított meg, amely javarészt lerombolta a gótikus város házait, palotáit. A díszes kő- és téglaépületek helyett sövényfonatos,. agyag- tapasztásos, nagyméretű téglaházakat építettek. Az öthetes kutatás során ezeknek, a török kori építkezéseknek szinte minden egyes pusztulási rétegét meg tudtuk határozni. Egy-egy égés után a régi, üszkös házakat lebontották, anyagukat feltöltésnek használták, majd a következő építkezésnél használták fel úgy, hogy az egész törmelékrétegre agyag- és téglaszintet emelték. Mennyiségében és minőségében is hihetetlenül gazdag és a megyében egyedülálló középkori anyag kerüR elő Segesden. Nehéz a múlt fogságából szabadulni: több ezer éves szerszámok, háztartási kellékek, ezüstpénzek sorakoznak körülöttem. Tábori körülmények között szorgoskodik a kis csapat: a jövő héten mór csökken a létszám, csak a leglelkesebbek dolgoznak tovább. A pénz ugyanis elfogyott, bért nem tudnak fizetni. A föld mélyéből feltáruló múlt megismerése jelenti majd számukra a honoráriumot. Várnai Ágnes PROGRAMRA VÁRVA Asztalomon egy levél: kivágva és ráragasztva a nagyatádi művelődési ház júliusi és augusztusi programja. Nem foglal nagy helyet, s ami olvasható rajta, az sem nevezhető a szó szoros értelmében kulturális rendezvénynek. E tekintetben újít a műsorfüzet, s nem a nagyterem műsorát közli, hanem a presszó kínálatát. Megtudjuk, hogy állandóan kapható többfajta jégkrém és lágyfagylalt. Tehát minden valószínűség szerint az épületet nem tatarozzák, hiszen a presszó működik. Ügy látszik, az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve Nagyatádon nincs szükség kulturális rendezvényekre, az igények jól szervezett fagylaltellátással kielégíthetők. Viszont akkor a műsorfüzetben üzleti szempontból érdemes lett volna felsorolni, milyen gyümölcs- és krémfagylaltok kaphatók, nehogy például a vaníliát kedvelőket meglepetés érje. A művelődési házra pedig ki kellene írni: a nyári időszakban a fagylaltozás ideje alatt mindennemű kulturális rendezvény zavartalanul szünetel. V. I. takka: es esv tízéves körűtek. Az Árpád-kori városrész Hordozható minipumpa Belmondó-sorozat a tv-ben Nagyi, figyeli! Uj eljárás a meddőség kezelésére Szolgai Józsefné bágyadtan üldögél a kaposvári strand padján. Fején fehér vászonkalap, mellette félbehagyott kötés. — Sohasem bírtam a napot, égető tűz ez számomra: a vérnyomásom leesik, szédülök, bizonytalanná válók. Gyerekkoromban fehér bőrű, széltől is óvott kislány voltam, csak csodálkozom, mennyire mások ezek a mai gyerekek! Az unoka — Bambi — homokvárat épít a tűző napon. Kis teste bronzszínű, energiája óriási. Egy pillanatig sem marad nyugton, cikázik a napozó emberek között, s éles hangján hol innen, hol onnan hívja a nagyit. — Nagyi, figyelj! Gyere, kis gyíkot találtam! Szolgainé pedig nehézkesen felkászálódik, s megnézi a gyíkot, a homokvárat, a katicabogarat. Szeme előtt olykor szivárványszínű karikák viliódznak, s elmosódottan látja Bambit, akinek haja szőke, sőt, majdnem fehér, és apró kezével a nagyiba fogódzik. — Nem hozzám hasonlít ez a gyerek, de nem ám, de még csak a lányomra sem! — büszkeség feszül a hangban, s öröm a tekintetben, ahogy a nagymama az unokára néz. — Tudja — halkít a hangján, mintha titkot mondana — nagyon szeretem. — ötvenéves vagyok — mondja Sárköziné —, s hat unokám van. A legnagyobb tízéves. Magam tizenhat voltam, amikor férjhez mentem, pedig mennyire tiltottak, fenyegettek! A lányom is any- nyi volt, amikor szerelembe esett, hamar megszületett az első unoka, s gyors egymásutánban a többi. A fiamnál három fiú, a lányomnál három lány. Ezek a serteperté- lő apróságok jelentik számomra az örömet, velük másfajta felelősség hárul rám. Felszabadultabban, könnyebben szerethetem őket, mint a sajátjaimat. Természetben is jobban hasonlítanak hozzám. Annak idején hiába kutattam a gyerekeimben a vonásaimat: sötét szemük az anyósomat formázták, makacsságuk az apósomat idézte. Az unokáim mind kék szeműek, mint én, vidámak, játékosak. Nagy Lajos a hatvanadik évét tapossa, hallatlan türelemmel horgászkészséget szerel össze a fonygdi mólón. Aznap már talán tizedszer kezd hozzá, hogy az összegubancolódott zsineget kibontsa. — Siess már, nagyapa, elmennek a halak! — sürgeti a hatéves unoka. — Mit szösz- mötölsz annyit! — Várj csak, várj, mindjárt készen vagyok, keress addig kukacot — inti türelemre a gyereket Nagy Lajos. Munka közben magáról, a családról beszél. — Korán megismertem, milyen az, családot eltartani, szűkös fizetésből élni. Nem sok idő jutott gyermeknevelésre, ha boldogulni akartunk, dolgozni kellett. Talán ez okozta, hogy a mi családunkban szabadabban nőttek fel a gyerekek, mint másutt, nem ér-. tünk rá örökösen félteni őket, utánuk futkosni, ha önálló programot csináltak. Az unokáim is hamar ilyenekké váltak. Nem nyafognak, ha meztelen lábukat töri a kavics, el lehet menni velük horgászni, tudnak evezni, úszni. Mondom is sokszor, de jó, hogy nem kell őket félteni, csak a feleségem nevet rajtam, amikor sehol sem találom a helyemet, ha késnek a gyerekek. Mindig felrója, a sajátjaiddal sosem törődtél ennyit, ezeket rneg állandóan ajnároznád! Az öregúr tartása egyenes, válla széles, alakján látszik, hogy valamikor sportoló volt. Hatvanöt éves. Fürge mozgással labdát cselez a réten, mögötte, mint miniatűr másolat, kicsi fiú fut, igyekezve „ellopni” Tímár Gézától a gömbölyű bőrt. — Nagyapa, vigyázz, most én rúgok gólt — kiabál a csöppnyi ember, s természetesen mel- létrafál. — Nagy a világ, ez is belefér — rándít a vállán, s már fut is tovább, Tímár Géza pedig nem győz csodálkozni, hogy ez az aprócska test, a kéz, a láb, a szív ugyanúgy üzemel, mint ahogyan az övé. A presszó teraszán, akárcsak egy hajasbaba, gyönyörű kislány kanalazza a fagylaltot. — Kriszti, ülj egyenesen, ne lógázd a lábad — csattan az elegáns, idősebb hölgy szájából a parancs. — Kriszti, ne húzkodd a trikód! — Kriszti, lecsöpögteted a ruhád! Kriszti, ide figyelj! A kislány lesütött szemmel, öröm nélkül kanalazza a hideg édességet, s csak a foga között morog a széke körül szaladgáló fiúnak: Hülye vagy, tegnap is az voltál! — Krisztiii! — sikolt fel a hölgy — hogyan beszélsz?! Klie Ágnes Üj módszert alkalmaznak hazánkban is a meddőség kezelésére. A nemrég elkezdett új eljárás lényege: közti agyi hormont adagolnak tartósan egy hordozható minipumpa segítségével a nők szervezetébe. A kezelést Budapesten, a Korvin Ottó kórházban az elsők között vezették be. A közti agyi hormont 1971- ben fedezték fel, s rendkívül hamar megkezdődő't külföldön klinikai alkalmazása. Nyolc évvel ezelőtt az NSZK-ban született meg az első leánygyertnek, akinek édesanyját ezzel a speciális módszerrel kezelték korábban. Többek között erős idegi stresszhatás miatt, vagy a túl fiatalon és orvosi ellenőrzés nélkül szedett fogamzásgátló tabletták elhagyása után előfordulhat, hogy a közti agyi hormonok termelődése megszűnik vagy erősen csökken.Amiatt elmarad a menstruáció nincs pnte- sej térés, meddőség következik be. Az ilyen esetekben alkalmazható az új e’járás. Egy úgynevezett hordozható minipumpát — amely alig nagyobb egy gyufásdoboznál — erősítenek a nők derekára. Ez a berendezés 90 percenként, éjjel-nappal ritmu- sosan adagolja a vénába a hormont. Egy kezelés 2-3 hétig tart, s az orvosok közben hormon- és ultrahang- vizsgálatokkal rendszeresen ellenőrzik, hogyan alakul a peteérés. Ha ez megtörtént, elérkezett a fogamzás optimális időpontja. Hazánkban először 1985- ben próbálták ki ezt az eljárást, kezdetben olyan nőknél, akiknél a menstruációt az addig rendelkezésre ál.ó gyógyszerekkel nem lehetett kiváltani. A kezelést természetesen több olyan vizsgálat előzte meg, amely bizonyította, hogy a közti agyi hormon hiánya okozta a rendellenességet. Később elkezdték alkalmazni az új eljárást meddő nőknél is. Korábban az ilyen problémával küzkö- dőkön egyáltalán nem tudtak segíteni. Mint dr. Asztalos Miklós osztályvezető főorvos, az orvostudomány kandidátusa elmondta, már kéthónapos az a kisfiú, akinek édesanyja e módszer alkalmazásával — több évig tartó más sikertelen kezelések után — már a második hónapban teherbe esett. A gyermek teljesen egészséges.