Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-08 / 186. szám

1987. augusztus 8., szombat 5 Heverő témák Baráti találkozó Kalinyinban Vetélkedőt rendeznek az MSZBT-tagcsoportok Előadások a Szovjetunióról Az MSZBT-tagcsoportok tevékenysége föllendült az idén Kaposváron. Megnőtt az emberek érdeklődése a Szovjetunió iránt az átalakí­tás és a nagyobb nyilvános­ság meghirdetésének hatásá­ra. Hifner Ferenc, az MSZBT- tagcsoportok koordinációs bizottságának vezetője sze­rint mindenhol 'nagyobb fi­gyelmet fordítanak a gyors és reális tájékoztatásra, be­mutatják a magyar—szovjet kapcsolatok alakulását és távlati lehetőségeit. Az eddi­gi tervek és elképzelések is bizonyítják, hogy méltó he­lyet foglal el az októberi for­radalom 70. évfordulójára való megemlékezés a hu­szonhét tagcsoport tevékeny­ségében. Új módszereket al­kalmazva az eddiginél sok­kal több fiatalt' kapcsolnak be a munkába. Az oRToberi forradalom évfordulójának szellemében emlékeznek meg az idén a szovjet testvérvá­ros, Kalinyin felszabadulá­sának 45. évfordulójáról. A Kapostáj Termelőszövetke­zet MSZBT-tagcsoportja vál­lalta az ünnepség megrende­zését. Már megkezdődött egy szovjetunióbeli turistaút szervezése a Volán Utazási Iroda közreműködésével. Hatvanan utazhatnak el ju­talomból Moszkvába, Kali- nyinba és Leningrádba. A csoport a november 7-i ün­nepségeket is láthatja a Szovjetunióban és baráti ta­lálkozón vesz részt Kalinyin­ban. A vállalatok, az intéz­mények elsősorban azokat küldik el, akik sokat tesznek a magyar—szovjet barátság­ért. Az MSZBT országos elnök­ségének programjában is sze­repel a szovjet kultúra nap­jainak megrendezése októ­berben. Ez lehetőséget teremt a magyar—szovjet társada­lomtudományi és kulturális együttműködés eredményei­nek népszerűsítésére. Jól il­leszkednek ehhez a program­hoz a kalinyini barátsági napok Somogybán. Szovjet öntevékeny művészeti együt­tes lép majd fel, különböző kiállítások lesznek. Az MSZBT-tagcsoportok vállal­ták, hogy minél több nézőt, látogatót szerveznek a ren­dezvényekre. Németh József, a Kapos­vári Pártbizottság munkatár­sa fontosnak tartja, hogy a tagcsoportok ott vannak a városi rendezvényeken, el­mennek kölcsönösen egymás estjeire és vetélkedőire. Ezen kívül természetesen azt is el­várják, hogy öntevékenyen szervezzenek tartalmas prog­ramokat. Többen felajánlot­ták például, hogy szívesen vendégül látnak szovjet cso­portokat, bemutatják az üze­met, beszélnek a magyar- szovjet kapcsolatokról. A Kapos Volán tagcsoport­ja neves szakembereket kér fel arra, hogy előadásokat és fórumokat tartsanak a Szovjetunióról. Folytatják a szép hagyományokat, népsze­rűsítik a szovjet irodalmat a szovjet könyv hetén. Autós­motoros szakosztályuk azok­ra a versenyekre készül, amelyek a Szovjetunióban lesznek. A SÁÉV MSZBT-tagcso­portja a munkahelyek szét­szórtsága miatt elsősorban a szemléltető agitációt erősíti. Rendszeresen tájékoztatják programjaikról a szocialista brigádokat, hogy minél több dolgozó vehessen részt raj­tuk. Vetélkedőt terveznek az októberi forradalom évfordu­lójára. Sok vállalat, intézmény lá­togatja meg az idén is Bu­dapesten a Szovjet Tudo­mány és Kultúra Házát. Az idei gazdag kínálat módot ad a legjobb időpont kivá­lasztására, amikor érdekes kiállítások lesznek az októ­beri forradalom évfordulójá­nak tiszteletére. Érdekes javaslatot tett több MSZBT-tagcsoport: jó len­ne kiállítást rendezni novem­ber 7-e alkalmából a Szov­jetunióról és az MSZBT-tag­csoportok tevékenységéről. Ehhez van már kész anyaga a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának, a hús­kombinátnak és másoknak is. Ha a múzeum segítene, bi­zonyára kivitelezhetnék ezt az ötletet. L. G. Nikolai As,eno’ VÁLSÁGOS IDŐSZAK Rögtön az esküvő után így szólt a feleségem: — Előre figyelmeztetlek, hogy viselkedj rendesen a mamával! Válságos időszak­ban van, és most szerfölött érzékeny. Nagyon ügyelj ar­ra, mit mondasz neki! Megígértem, hogy óvatos leszek, hiszen a család érde­kei megkívánják, hogy az ember jó viszonyban legyen az anyósával. Az 'elkövetkezendő tízegy­néhány esztendő az anyósom válságos helyzetének a je­gyében telt el. Ekkor szüle­tett a kislányunk, majd utá­na a fiunk. Egyik nap hajba kaptam a lányommal. Alaposan le­hordott, én pedig már ké­szültem ellenvetést tenni, amikor félrevonszolt a fele­ségem: — Figyelj oda! Most lé­pett a pubertáskorba! Ez válságos időszak a számára. Jól gondold meg, mit mon­dasz neki! Megfogadtam, hogy így teszek. XJjabb öt esztendő telt el. Egyik este későn jött ha­za a fiam. Fölkeltem az ágy­ból, azzal a szándékkal, hogy lekeverek neki egyet, de éreztem, hogy a feleségem a váltamra teszi a kezét. Visz- szahanyatlottam az ágyba, és rájöttem, hogy pubertáskor - ban van a fiam, ami pedig, mint tudjuk, válságos idő­szak. Ügyelnek kell arra, mit mondok neki, mit csinálok, és milyen kapcsolatot ala­kítok ki vele. Arra az állás­pontra jutottam, legjobb, ha ki sem nyitom a számat, és úgy teszek, mint aki se lát, se hall. Így múlt el a következő négy-öt esztendő. Egyik alkalommal össze­kaptunk a feleségemmel. Ép­pen azon törtem <r fejem, mi­lyen jó szaftos kifejezéseket vághatnék hozzá, igazodva a kialakult helyzethez, amikor elém átttak a gyerekek. Mély megvetés bujkált a szemük­ben, a lányom pedig így szólt hozzám: — Papa! Jól gondold meg, mit mondasz a mamának! Válságos időszakot él át, és most nyugalomra, gyöngéd­ségre van szüksége! Néhány pillanatra való­sággal kővé meredtem, és újabb tíz esztendő jelent meg a lelki szemeim előtt, ami e válságos időszak jegyében fog eltelni. Az élet azonban megy to­vább. Két-három év múlva én is válságos helyzetbe ke­rülök. Már alig várom, hogy végre kipakolhassam mind­azt, amit ez alatt a harminc esztendő alatt magamba foj­tottam. Csak egy valami nyugta­lanít: vajon ki fogja őket figyelmeztetni arra, hogy fogják vissza magukat, ha velem beszélnek? Bolgárból fordította: Adamecz Kálmán • • Otvenen oktatnak néptáncot Kétéves tanfolyamot szer­vezett az idén a Somogy Me­gyei Művelődési Központ azoknak az érdeklődőknek, akik a „C” kategóriás mű­ködési engedélyt kívánják megszerezni. Ez idő alatt hu­szonnégy alkalommal talál­koznak a résztvevők, nyáron pedig tíznapos táborban mé­lyítik el gyakorlati és elmé­leti ismereteiket. Ezekben a napokban a szennai községi művelődési ház zene- és énekszótól hangos. Fiatalok ropják a táncot. Közben min­den mozdulatukat videosza­lagra rögzítik. — A táncokat átmásoljuk a résztvevőknek, hogy mun­kájuk során tudják majd hasznosítani — magyarázza Csíkvár József a művelődési központ főelőadója. — Elő­ször mi vontuk össze a néptáncoktatói és táncházve­zetői tanfolyamot, így két képesítést is szerezhetnek a sikeresen vizsgázók. A rés/.f- vevők között különböző fog­lalkozásúak vannak, a taní­tótól a kesztyűgyári munká­I sig nagyon széles a skála. Az ősszel szeretnénk meg­keresni azokat az iskolákat, amelyek a tanfolyamra je- lenkezettek lakóhelyén van­nak, s felajánljuk hallga­tóink munkáját néptánccso­port vezetésére. Arra törek­szünk, hogy egy osztályt kap­janak, s ne kiválogatott gye­rekeket. A tánc öröméből ugyanis nagy hiba lenne ki- rekeszteni a gyengébb képes­ségűeket. Nagyon jó tapasz­talataink vannak Barcsról, ahol már eszerint kezdtük meg a munkát. — A tanfolyam részvételi díját sok helyen átvállalja a munkáltató — mandja Sza­bados Péter, az SMK igazga­tója. Igyekeztünk minél ol­csóbban megoldani a szál­lást és az étkezést. Szeren­csénkre a szennaiak segítet­tek. A Jakab József községi tanácselnökkel való beszélge­tés után együttműködési szerződést kötöttünk. Úgy látjuk, hogy a falu is szíve­sen fogadott bennünket. Erre mond jó példát Csík­vár József. — A Denna étteremben, ahol étkezünk, figyelnek ar­ra, hogy itt fizikai munkát végeznek a résztvevők, ezért „kiemelten” jól és bőségesen főznek. Nemegyszer normán felül is kapunk ételt. Beszélgetésünk közben ter­mészetesen egy pillanatra sem lankad a próba intenzi­tása. A különböző koreográ­fiák váltják egymást, a tán­cosokról folyik az izzadság, de a csöppnyi szünetben is gyakorolnak, igazítanak moz­gásukon. A jövő évi utol­só vizsgáig van még idejük az ismeretek elsajátítására. Szép munkájukra nagy szük­ség van. V. I. Megszámlálhatatlanul so­kat idézzük a mestert, Ka­rinthy Frigyest. Megannyi zseniális mondása közül most abból a megállapításából in­duljunk ki, hogy a téma az utcán hever. Esetében azon­ban ez a mondat egy kis fi­nomításra szorul, mivel a téma régi újságokban, kiad­ványokban is hever, csak szorgalom kell hozzá, és ki kell keresni. Erre vállalko­zott Ungvári Tamás néhány évvel ezelőtt, s régi lapok­ból kiböngészte Karinthy eddig kiadatlan humoreszk­jeit, paródiáit. Az írásokból akkor műsor készült, melyet a Magyar Rádió Karinthy Színpada mutatott be. Az író születésének száza­dik évfordulója remek alka­lom, hogy újra műsorra tűz­zék. Ez csütörtökön meg is történt a Petőfi rádióban. Az imént könnyelműen írónak tituláltuk Karinthy Frigyest, s ez rendjén is len­ne, ha például ez az egyet­len műsor is nem lenne elégséges ahhoz, hogy belás- sük: Karinthy esetében több­ről van szó, mint a szokásos értelemben vett jelentéstar­talmak esetében. A műsor bevezetésében a kutatási eredményeit közre­adó Ungvári Tamás jól mu­tatott rá Karinthy ama tu­lajdonságára, hogy zseniali­tásának jellemzője volt a té­kozlás. Regényeket összefogó témákat képes volt egyetlen pamfletért föláldozni, sok írása álnéven jelent meg, így komoly filológusi mun­ka előzheti csak meg a tel­jes Karinthy-kiadást. A másik művészi jellem­zője munkájának a kíván­csiság. Kíváncsiság, hogyan érezheti magát az ember, ha nem adatott meg néki a sze­rencse, hogy Karinthy Fri­gyesnek szülessék, hanem egyéh nagy íróként, költő­ként kénytelen tölteni nap­jait. Így volt szenvedélye­sen kíváncsi arra, hogyan érezheti magát Kosztolányi Dezsőként, Babits Mihály- ként, Ady Endreként, Tóth Árpádként valaki. Éppen eme beleélő képesség miatt születhettek olyannyira re­mek paródiái. Hiszen ezt többször hangsúlyozta is Ka­rinthy: jó paródiát csak ar­ról tudott írni, akit nagyon szeretett. Egy író témát keres — ezt a címet választotta ösz- szeállításához a szerkesztő. Karinthy azonban egyik je­lenetében megfordítja a dol­got, s rá olyannyira jellem­zően csavar egyet a szoká­sos történeteken. Nála nem az író keresi a témát, ha­nem a téma kopogtat be az alkotó ajtaján. Azután Karinthy gondol egyet, s fölkeresi a nvugál- lományos éveit tengető Pe­tőfi Sándort, aki státusára nézve nyugalmazott forra­dalmár. A jelenet annyira abszurd, hogy szinte elron­tani sem lehetne, Karinthy viszont még képes a saját maga által -föladott magas labdát is leütni. Kiderül, hogy a szerkesztőknek nem kellenek a Petőfi-versek, írásait nem közük a lapok, új fiúk vannak már az iro­dalomban, igaz csupa tehet­ségtelen figura, ám ilyen- olyan módokon bejutnak a lapokba. Talán e néhány példából is kiviláglik: nagyon jól szó­rakozhattunk a Karinthy Színpad műsorán. A bemu­tatott humoreszkek az új­donság erejével hatottak, s nagy reményünk van arra is, hogy a sok helyütt heverő Karinthy-írásokból újabb darabok kerülnek elő. Varga István Tovább­képzés rajz­tanároknak Rajztanároknak és a MÄV rajzstúdió tagjai­nak rendeztek tovább­képző tábort Ásotthal­mán az idén is. A részt­vevők között fafaragók is vannak: alkotásaikat az ásotthalmi gyermek- játszótéren állítják majd ki. TÍZ NAP SZENNÁBAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom