Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-27 / 201. szám
2 Somogyi Néplap 1987. augusztus 27., csütörtök Katolikus főpapok eskütétele 1 Az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulásával a közelmúltban a pápa által kinevezett katolikus főpapok — dr. Dankó László kalocsai érsek, dr. Seregély István egri érsek, dr. Konkoly István szombathelyi megyéspüspök és Gyulay Endre szeged—Csanádi megyéspüspök — szerdán Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke előtt esküt tettek a Magyar Népköz- társaság alkotmányára. Az eskütételen jelen volt Katona Imre, az .Elnöki Tanács titkára és, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, valamint dr. Paskai László esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar el- nöjkie. Ronald Reagan beszéde Los Angelesben ismét feltételeket szabott Reagan amerikai elnök állást foglalt a szovjet— amerikai kapcsolatok további javítása, a leszerelési egyezmények megkötése mellett. Los Angelesben szerdán mondott beszédében azonban ismét feltételeket szabott a viszony elmélyítése elé, és bár beszédének hangvétele a korábbiaknál mértéktartóbb volt, bizonyos vonatkozásokban megismételte azokat a követeléseket, amelyeket az úgynevezett Reagan-doktrína tartalmaz: azt sürgette,'hogy a Szovjetunió fogadjon el más országokra vonatkozóan olyan politikai megoldásokat, amelyeket Washington követel. Az elnök egyúttal megerősítette a nicaraguai kontrák és más kommiunis- taellenes csoportok iránti „amerikai elkötelezettségre” vonatkozó tételeit is. Reagan beszédét ugyan va'lamenyi nagyobb amerikai televíziós hálózat egyenes adásban sugározta, de azt külön zártláncú televízión közvetítették a New York állambeli Chautauqua üdülőhelyen folyó szovjet— amerikai társadalmi konferencia résztvevőinek. A beszédet szinte az utolsó pillanatban alakították át, hogy Reagan, utalhasson a Kohl kancellár által a Pershing—1 A típusú rakétákról most bejelentett tervezetre. Az amerikai elnök erről azit mondotta, hogy bár az Egyesült Államok álláspontja szerint „harmadik ország” tulajdonában levő fegyverekről van szó, a bonni lépés „most elmozdította ezt a Szovjetunió által támasztott, mesterséges akadályt” a közepes és hadműveleti-harcászati rakéták felszámolására vonatkozó megállapodás útjá- ból, és így az „akár azonnal megköthető”. Az elnök azonban igyekezett a Szovjetunióra hárítani minden felelősséget az előrehaladás üteméért. Ezt mondotta: „A szovjet vezetőknek . most meg kell mutatniuk, hogy nem csak szónoki fogás a stabilizáló megállapodásra irányuló készségről gyakran hangoztatott kijelentésük”. Az amerikai elnök a kétoldalú kapcsolatokról szólva elismerte, hogy a Szovjetunió „reális lépéseket” tett az utóbbi időkben nem csak a leszerelés, hanem más vitatott kérdések megoldásának előmozdítása céljából is, de egyúttal kijelentette, hogy a kapcsolatok szélesebb körű fejlesztése az általa megjelölt keretek között, vagy más szóval az amerikai követelések teljesítése esetén képzelENSZ — A srocialista országok memoranduma „LESZERELÉSSEL A FEJLESZTÉSÉRT” Részletes gyakorlati javaslatokat tartalmazó munkaok- ményt terjesztett szerdán a leszerelés a fejlesztés összefüggéseivel foglalkozó ENSZ-tanácskozás elé 11 szocialista ország, köztük hazánk. A „Leszereléssel a fejlesztésért” című memorandum leszögezi: a szocialista országok szilárd meggyőződése, hogy a leszerelés és a fejlesztés között szoros kapcsolat áll fenn. Ez a nézet olyan új politikai gondolkodásmódot tükröz, amely elutasítja a katonai megoldásokat és a jelenlegi oszthatatlan, egymástól kölcsönösen függő világban a világméretű együttműködésre, egymás kölcsönös megsegítésére összpontosít. A szocialista országok békés alternatívákat állítanak szembe a katonai programokkal. Konkrét intézkedéseket sürgetnek annak érdekében, hogy a tudományt és a technikát kizárólag békés célokra használják fel, a katonai területen folyó tudományos kutatást és fejlesztést a legLapzarta nagyobb gazdasági és társadalmi problémák mgoldásá- ra irányítsák át. Amikor konkrét leszerelési intézkedéseket vitatnak meg az érdekelt országok, vegyék egyúttal figyelembe azt is. miilyen megtakarításokat hozhat az ilyen megállapodás. A felszabaduló eszközök agy részét az érintett államokban kell fejlesztésre fordítani, és nem szabad azokat más katonai tervek megvalósítására felhasználni. A felszabaduló alapok többi részéből keli növelni a fejlődő országoknak nyújtott segítséget — állapítja meg a memorandum. Az így létrejövő források felhasználásának elvei közé sorolja a dokumentum azt, hogy azok egy részét közvetlenül a fejlesztés szolgálatába állítsák. hető csupán el. Kijelentette, hogy a Szovjetuniónak „meg kell állítania az általa ki- kényszerített forradalmakat”, és — egyebek között — Washington számára megfelelően kell elősegítenie az afganisztáni, a nicaraguai és az angolai helyzet rendezését. Mindjárt hozzáfűzte, hogy Washington viszont továbbra is támogatni kívánja ezekben az országokban a kormányellenes erőket. Az elnök által a kapcsolatok fejlesztése elé támasztott új feltételek között szerepel az is, hogy a Szovjetuniónak nyilvánosságra kellene hoznia a fegyveres erőire és katonai költségvetésére vonatkozó részletes adatokat. Reagan a két ország kapcsolataiban eddig bekövetkezett kedvező változásokat elsősorban saját politikája sikerének minősítette. Azt hangoztatta, hogy kormányzata ugyan „nem fogadta el a korábbi álláspontot, amely a nukleáris elrettentésre és a gazdasági fékentartásra alapozta a kapcsolatokat”, de „nem fogadta el azt sem, hogy ellenséges lépésnek minősüljön, ha napfényre hozzák a demokrácia és a totalitárius rendszer közötti alapvető különbséget. Reagan — mint mondotta — reméli azt, hogy a kelet—nyugati kapcsolatokban valóban új szakasz következik be, de szerinte „a remények mellett bizonytalanságok is vannak”, és „a Szovjetunióval úgy kell tárgyalni, ahogy a dolgok állnak, s nem úgy, ahogy azokat szeretnénk látni”. Az elnök ismét védelmébe vette űrfegyverkezési programját, sőt azt mondotta, hogy „a hadászati védelem előnyeit kész mindenkivel, így a Szovjetunióval is megosztani”. NDK—NSZK Régen várt látogatás Erich Honecker küszöbön álló NSZK-beli látogatása a sajtó kiemelt témája Keleten és Nyugaton, ami az előzmények ismeretében nem meglepő. A meghívást. Helmut Schmidt adta át 1981-es NDK-beli találkozójukon. A realizálásig 69 hónapot kell várni. Ez a tény önmagában is jelzi, milyen kényes az ügy, mennyi akadályt kellett legyőzni. A kancellári hivatal államtitkára, Wolfgang Scheuble jó előre figyelmeztette a nyugatnémet sajtót, vigyázzon, „nehogy érdemtelenül bánjon a látogatóval és a látogatással”. A figyelmeztetés jogos. Idő előtti cikkekkel, diplomatikusnak éppen nem mondható nyilatkozatokkal már többször is kudarcra kárhoztatták a látogatás terveit. Tapsoló újságírók Az első kormányfői találkozóra 1970. március 19-én került sor Erfurtban, a virágok városában. Virágok ugyan akkor még nem nagyon nyíltak, noha a tavasz első jegyei már láthatóvá váltak, de még fagyveszély kísértett. A politikában is. Negyedszázada szűnt meg létezni a Harmadik Birodalom, negyedszázadon át nem volt szinte semmilyen hivatalos érintkezés a romokon alakult két német állam között. Csak az egyik tekintette magát jogutódnak, s jo^ot formált mindenre, ami volt, a másik német államra is. A személyes kontaktus felvétele, az álláspontok tisztázása az első lépés volt csupán. Az akarat azonban mindkét fél részéről megvolt. A kapcsolatok jobbítására utaló elszánást jelezte a következő találkozóra kitűzött időpont is: 1970. május 22., Kassel. Ez a találkozó csaknem kudarcba fulladt, az NDK miniszterelnökének különvonata a provokációk miatt majdnem idő előtt indult vissza. A tárgyalások s két év kemény diplomáciája azonban meghozták az eredményt. 1972. december 21-én Berlinben Mihael Kohl NDK és Egon Bahr nyugatnémet államtitkár parafálták az államszerződés okmányát, amelyben az NSZK először ismerte el-az NDK önálló állami létét. Az újságírók tőlük szokatlan módon megtapsolták a jelenetet. Üdvözölte a készülő szerződést az NSZK lakossága is, amely a novemberi választáson jelentős többséghez juttatta az SPD—FDP koalíciót, vagyis egyértelműen a keleti politika folytatása mellett szavazott. T, ps, ■ Zavaró tényezők Ez azonban nem zavarta a CDU—CSU-t. Az 1973 májusi bonni parlamenti ratifikálás előjátékaként megbuktatta Rainer Barzelt, a frakció elnökét, aki hajlott a két német állam közötti kiegyezés tudomásul vételére. A frakció azonban nemhogy az NDK, de még az NSZK felvételét is ellenezte az ENSZ- be. A CSU-nak otthont adó bajor tartomány a karlsruhei alkotmányjogi bírósághoz fordult és az államszerződés ‘megsemmisítését kérte. A bírósági döntés salamoni volt. A kormány tevékenységét a kapcsolatok normalizálására jóváhagyta, de az államszerződést „értelmezte”. Méghozzá úgy, hogy továbbra is a birodalom fennállásának fikciójából indult ki, nem ismerte el a két országot elválasztó államhatárt, s megújította az újraegyesítés tézisét. Az európai biztonság folyamatát azonban többé nem lehetett feltartóztatni. A kedvező szélben vitorlázva a nyugatnémet koalíciós korNSZK együttműködése, hanem az enyhülés útjába is. Nem kedveztek a nemzetközi viszonyok sem. Mostanra, ha nem is szűnt meg, alábbhagyott a CDU—CSU ellenzése. Helmut Kohl kancellár is felismerte, hogy kormányának külpolitikája féloldalas a keleti politika folytatása nélkül. Keleti politika viszont nem létezik az NDK —NSZK-viszony teljes normalizálása, a történelmi tények elfogadása nélkül. Egy doktrína halála Bonnban már befejeződtek az előkészületek a közelgő látogatása. A bonn—kölni repülőtéren Wolfgang Scheuble, a kancellári hivatal államtitkára várja Erich Honeckert, Helmut Kohl pedig majd a kancellári hivatal előtt, katonai tisztelet- adással fogadja. Az NDK állami zászlaja először kúszik fel itt az árbocra, s először hangzik fel az NDK himnusza is. (A vendég ellátogat szülőhelyére, a saarvidéki Erich Honecker, az NDK államtanácsának elnöke, és Helmut Kohl nyugatnémet kancellár 1985. március 12-én Csernyenko temetésén Moszkvában találkoztak Dél-afrikai bányászok Johannesburgban tüntetnek a Bányászok Kamarájának épülete előtt, hogy támogatásukról biztosítsák a szakszervezet vezetőit a tulajdonosok képviselőivel folytatott bértárgyalásokon. (Telsfotó: AP—MTI—KS) many rendezte az NSZK viszonyát valamennyi kelet-európai országgal. Ahhoz azonban, hogy német földön is találkozhassanak a két német állam vezetői, újabb éveket kellett várni. Mert igaz ugyan, hogy bizonyos nemzetközi események kapcsán — például Tito temetésén, 1980 végén, Belgrádban — ismét szót válthattak, tartalmasabb véleménycserére azonban csak Helmut Schmidt 1981. december 11—13-i NDK-beli látogatása adott alkalmat. A viszontlátogatásra már a következő év tavaszán sor kerülhetett volna. Ez volt a szándéka mindkét félnek. Csakhogy az események közbeszóltak. 1982 októberében felbomlott az SPD—FDP koalíciója, s az új kormány, amelyben a CDU—CSU az erősebb partner, nem siettette a német—német kapcsolatok útjában álló utolsó torlaszok lebontását. Mi több, lépéseivel újabb akadályokat gördített nemcsak az NDK és az Weibelskirchenbe is. A szülői ház ma is áll a Kuchen- bergsbrassen. Ott él nővére, Gertrud Hoppstädter, aki a családi hagyományokhoz hűen tagja a Német Kommunista Párt helyi szervezetéinek.) Erich Honecker ötnapos nyugat-németországi látogatása pontot tesz annak a folyamatnak a végére, amelyet a két német állam egyenjogúságáért folyó több évtizedes küzdelem jellemzett. Amikor a kancellári hivatal udvarán felcsendül az NDK állami himnusza, s a kancellár és vendége elvonul a tiszteletére kirendelt díszegység előtt, a zene akkordjai új szakasz kezdetét, egyszersmind a Hallstein-döktrína halálát jelzik. Ez volt az a doktrína, amely a diplomáciai viszony megszakítását helyezte kilátásba bármely ország esetében, ha kapcsolatot létesített az NDK-val. Kanyó András GYORSLISTA az 1987. augusztus 25-én megtartott augusztusi telelottó jutalomsorsolásáról, melyen az augusztusi teleiottószelvények és az augusztus havi előfizetéses szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalv. (3000 Ft) B Lada 1200 S tip. személygépkocsira szóló utalv. C Wartburg Stand. tip. személygépkocsira szóló utalv. D Szerencse-utalv. (30 000 -Ft) E Vásárlási utalv. (10 000 Ft) F Vásárlási utalv. (9000 Ft) G Vásárlási utalv. (7000 Ft) H Vásárlási utalv. (5000 Ft) I Vásárlási utalv. (4000 Ft) A nyertes szelvényeket 1987. szeptember 10-lg kell a totó- lottó kirendeltségek, az OTP- fiókok vagy a posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. 2 881 »04 i 77 367 398 i 77 460 914 i 79 050 686 h 79 206 546 e 2 897 490 i 77 390 777 d 77 468 707 h 79 066 272 i 79 214 339 e 2 913 076 f 77 398 570 f 77 492 086 e 79 081 858 B 79 229 925 i 2 936 455 e 77 414 156 f 77 499 879 B 79 1*8 616 h 79 245 511 f 2 983 213 S 77 421 949 B 77 531 051 i 79 144 202 i 79 253 304 f 77 344 019 d 77 437 535 K 77 546 637 e 79 151 995 h 79 284 476 r 77 351 812 i 77 445 328 i 77 570 016 S 79 183 167 f 79 292 269 r 77 359 605 i 77 453 121 h
