Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-26 / 200. szám
1987. augusztus 26., szerda Somogyi Néplap 5 Szervezettebb betegellátás Az üzemorvos új jogköréről Az üzemorvos jogköré ez évtől arra is kiterjed, hogy a rendelési körzetéhez tartozó betegeket táppénzes állományba vegye. A jogszabály végrehajtásának tapasztalatairól érdeklődtünk dr. Vin- cze Erzsébettől, a Somogy Megyei Kórház főigazgató- helyettesétől, az üzemegészségügyi ellátás irányítójától. — Somogybán nem okozott különösebb gondot a rendelet végrehajtása, ugyanis egy, a hatvanas évek végén kiadott jogszabály már biztosította az üzemorvosok számára a táppénzre vétel jogát. Mi akkor, kellő előkészítés után ennek szellemében kezdtük meg a munkát, így a marcali kátéesz és Május 1. Ruhagyár kivételével a megye valamennyi üzemorvosa már évek óta ezt a gyakorlatot követte. — Miben jelent mégis változást az új jogszabály életbelépése? — A korábbinál szigorúbb, és az üzemorvos kötelességévé tette a beteg keresőképességének elbírálását, úgy. hogy figyelembe vette a járóbeteg lakhelyének távolságát és a közlekedési viszonyokat. Ez a kötelezettség természetesen nem vonatkozik azokra a fekvő- és járóbetegekre, akiket a kereső- képesség elbírálásának jogával rendelkező szakrendeléseken kezelnek vagy gyakran ellenőriznek. Gondolok itt például az olyan operált betegre, akinek hetente kell a kezelések vagy a komplikációk elkerülése végeit szakorvoshoz járnia. Őket azon a szakrendelésen veszik táppénzes állományba. — Ügy tudom, eddig a beteg választhatott a körzeti orvos és az üzemorvos, illetve egy másik körzet orvosa között, ha betegsége indokolta a táppénzre vételt. Most mi a helyzet? — Az üzemben dolgozó beteget csak az üzemorvos veheti táppénzes állományba. Választási lehetőség nincs, de gondolom, hogy ez nem jelent majd különösebb gondot, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy körzeten belül is jelentéktelen azoknak a száma, akik élnek a választás jogával. Hirtelen rosz- szullét esetén természetesen ~az arra illetékes ügyeletes körzeti orvosnak kell ellátnia a beteget. Ilyenkor köteles a megfelelő papírokkal ellátva véleményét közölni az üzemorvossal, hogy az enNEVELÉSRŐL Á sikeres tanulás feltételei Legfőbb Itörekvése minden szülőnek és pedagógusnak, hogy a tanulók minél jobb eredményeket érjenek el a tanulásban. iAz otthoni eredményes munkának azonban több feltétele van. Az alap- vetőek közé tartozik a nyugodt, derűs .családi légkör. Idegesítő, zaklatott környezetben nehéz elvárni a gyermektől á rendes tanulást. Az eredményesség szempontjából legalább ennyire jelentős az a szemlélet is, amely a tanulás fontosságával .kapcsolatban uralkodik a szülők körében. Fontos továbbá, hogy a gyermek rendszeresen , tanuljon otthon, de az sem mellékes, hogy mikor tanul és .mennyit. A hosszú és fárasztó iskolai nap után nem helyes azonnal megkezdeni a munkát. Kell egy kis kikap- -csclódás: játék, mozgás, szívesen vállalt önkéntes tevékenység (hobbi, barkácsolás, •-enehal.lgatás), amely más jellegű, mint az iskolai tanulás. Egy-, másfél órás ki- kapcsc'ódás után azonban hozzá kell kezdeni a tanuláshoz, nem szabad azt a késő esti órákra hagyni. Vannak ugyan hívei az esti tanulásnak (nagyobb a csend, a lefekvés után jobban megmarad a tanulóban a tanult lecke), de mégsem volna helyes szokássá tenni. A kisgyermek ugyanis fia- gyon elfárad estére, olyankor nehezebben tanul és gyakran nem/ tud elaludni, mert hat az .úgynevezett per- szerveráció. a félálomban való további tanulás törvénye, és a késő .estébe nyúló tanulás így megrövidíti az alvási időt. Sokszor 2-3 órával alszanak kevesebbet a gyerekek, mint amennyi szükséges volna a fejlődésükhöz, ezért másnap az iskolában .fáradtak lesznek, nem tudnak figyelni, nem értik meg a tanultakat, nem tudnak mire támaszkodni ,az otthoni tanulásban. Ebből az ördögi körből aztán nehéz kilépni. t Arra a kérdésre, hogy mennyit tanuljon otthon a gyerek, nehéz, választ adni. Kisebb iskclásgyermek, nap köz is tanuló esetében az ajánlott idő naponta fél vagy egy óra, a nagyobbaknál legföljebb 2-3 óra. Ez az iskolai órákkal együtt így is annyi, mint, a felnőtt munkaideje. Az eredményes tanulás elveit tekintve vitatott kérdés, hogy hangosan vagy némán tanuljon-e a gyermek. Pszichológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a szöveg hangos olvasása esetén jobb a tanulás eredménye. Mégsem javasolható a hangos tanulás több okból: ha napközis vagy kollégista lesz. majd a kisdiák, ott nem tudják neki a hangos tanuláshoz szükséges külön helyiséget biztosítani, s ha már felnőttként dolgozik, ott is inkább csendben, mások zavarása nélkül végzendő munkára vari szükség. Bizonyos tan- • tárgyak — idegen nyelv, ének vagy magyarból a vers tanulása — esetén azonban szükséges a hangos tanulás, és jó, ha a lecke ellenőrző1 se és felmondása .is hangosan történik, mért nagy szükség van a gyermek beszédkészségének a fejlesztésére. ^ Az otthoni tanulás legfőbb elve az értelmes tanulás legyen! Bármilyen életkorú tanulóról van is szó. ne mechanikusan tanuljon, ne magoljon! Iskolában, otthon egyaránt szoktassuk rá. hogy amit tanul, olvas, azt értse meg, így a szavak, fogalmak . jelentését, a szabályok, törvények lényegét fogja fel. Ha a tankönyv elolvasása után nem érti meg a feladatot, akkor nézze meg az előbbi leckéket, keresse ki a lexikonból, más könyvből vagy forduljon segítségért a szülőhöz, pedagógushoz. de ne tanuljon értelmetlenül! Ezzel nem az olykor szükséges szó szerinti ta- nullás ellen szólunk, hiszen eg.y törvényt vágy szabályt nem mindig lehet saját szavainkkal elmondani pontosan, és a verset is betű sze rint kell megtanulni. Ajánlatos azonban korán elkezdeni a saját szavakkal, kifejezésekkel való fogalmazást, felelést. Még egy veszélyről szólunk. A jobb tanulóknál, a gyorsabb felfogóképességű- eknél gyakran előfordul, hogy az egyszeri elolvasás után úgy érzik, hogy ők már tudják a leckét. Ám ez többnyire nem elég, mert nem lesz tartós az ismeret. A tapasztalatok szerint a két-há- rom elolvasást követő felmondás esetén válhat szilárddá a tanítási anyag, és erre később is támaszkodhat a tanuló. Dr. Szeléndi Gábor nek birtokában dönthessen a beteg további sorsáról. Ha a körzeti orvos fekvőbetegnek nyilvánítja a dolgozót, ő köteles táppénzre venni. — Ki látja el az üzemi dolgozók felülvizsgálatát? — A munkaképtelenek felülvizsgálatát évek óta az úgynevezett sávbelgyógyászok végzik. Minden belgyógyászhoz tartozik egy-két üzemorvos, részükre hetente- kéthetente belgyógyászati konzíliumot is biztosítanak a felülvizsgálatot végző orvosok. — Mi a jelentősége az üzemorvosi jogkör kiszélesítésének ? — Minden esetben az a vezérelv, hogy a beteget felesleges utaztatásnak, fáradságnak ne tegyük ki. Az üzemben dolgozók munkakörülményeit, egészségi állapotát, szociális problémáit az üzemorvos ismeri leginkább. Ezért gyorsabban és biztosabban képes határozni a munkába állás napjáról? hosszabb betegség után jobban tud dönteni á beteg átmeneti vagy végleges rehabilitációjáról. A népgazdaság érdeke is megkívánja, hogy ésszerűen csökkenjen a táppénzes napok száma. — Nőtt-e az üzemorvos presztízse a jogszabály gyakorlati megvalósítása során? — Országosan elképzelhető. Ha a beteg embernek, gyógyulása érdekében meg tudjuk adni a pihenés jogát, akkor a gyógyító eljárás komplettebbé válik. Ügy gondolom azonban,' hogy az üzemorvos széles körű, megelőző-gyógyító munkájának ^ színvonala adja az igazi presztízst. Ez a sokrétű munka megköveteli az állandó továbbképzést, a különböző szakvizsgák megszerzését. Míg 1977-ben csak egy szakvizsgával rendelkező üzemorvosunk volt, ma több mint 50 százalékuk rendelkezik ezzel a minősítéssel. Orvosaink jelentős részének pedig két szakvizsgája is van, ugyanis üzemorvostanból is megszerezték a képesítést. V. A. Minden igényt kielégítő környezetben élhetnek Bővült a segesdi szociális otthon adagos, jól felszerelt konyhát, 300 személyes ebédlőt alakítottak ki. A kazánház központi fűtéssel hideg-meleg vizet szolgáltat. Az emeleti szobák pihenősarkokkal, tágas társalgókkal körülvéve biztosítják a pihenést és a szabadidő kulturált eltöltését. Dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese elmondta, hogy az egészségügy egyik fontos területe a felnőttvédelmi szociális gondoskodás. Megyénkben, ahol az időskorúak aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot és a nyugdíjak átlaga mintegy 500 forinttal elmarad az országostól, különösen nagy jelentősége van ennek. Somogybán jelenleg nyolc szociális otthon működik 1255 hellyel. A segesdi épületszárny átadása után lehetőség nyílik a megye szakosítási tervének megvalósítására. Az elnökhelyettes utalt arra is, hogy a korszerű körülmények lehetővé teszik és meg is kívánják majd á magas színvonalú gondozói munkát. Az épület átadásának jelentőségét hangsúlyozva köszönetét mondott mindazoknak a vállalatoknak, szakembereknek, tanácsi dolgozóknak, akik lehetővé tették, hogy az 1983 augusztusában megkezdett építkezést — sok huzavona után á- befejezzék. Perák Márta középiskolai tanuló tolmácsolta ezután Dobó Jenő Nővérkékhez, az egészségügy katonáihoz című versét, majd a helyi általános iskola kórusa Bárdos Lászlóné vezényletével adott műsort. A nemzetiszínű szalagot Bárdos László, a szociális otthon igazgatója vágta át, majd a vendégek megtekintették az épületet és a gondozottak kézimunkáiból rendezett kiállítást. ÉLETE A BALETT „Nevében tapsorkán hallatszik” — mondta Andrej Voznyeszenszkij. Maja Pli- i szeckaja a modern táncművészet kimagasló egyénisége, a tánc élő legendája. A múlt év sikerekben gazdag volt a balerina életében. Először táncolta el Moszkvában a franciaországi Nancy városának társulatával a Phaed- rát. Ezután Párizsban lépett föl Pierre Cardin színpadán. Az alvilág királynője hindú improvizációjában és Scsed- rin balettjében A kutyás hölgy-ben. A siker hatalmas volt. Képeinken: Maja Pliszee- kaja megköszöni a tapsot (balra). Férjével, Rogyion Scsedrin zeneszerzővel egy hangversenyen (alul) Segesden, Széchenyi Bertalan 1912-ben épült egykori kastélyában 335 magára maradt, tehetetlen idős embert gondoznak. A harmincholdas park által körülvett épület műemlék, gondozása, felújítása nagy feladatot rótt az egészségügyi és a falu vezetőire. A kastély tornyát nemrég restaurálták, tegnap pedig ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének azt az épületszárnyat, amelyet a Somogyterv két mérnöke, dr. Schiller' Mária és Kiss Géza tervei alapján a nagyatádi ÉSZKV újított fel. A 42 millió forintért elkészült, 50 személyes szárnyban 25 kétágyas, erkélyes szobát alakítottak ki. Ez csak' 15 helynövekedést jelent, ds lehetővé teszi, hogy az idős és különböző szifitű gondozást igénylő emberek tágasabb, korszerűbb, körülmények között éljenek. Az épület földszintjén 600