Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-26 / 200. szám

XLIII. évfolyam, 200. szám Ára: 1,80 Ft 1987. augusztus 26., szerda Az Országgyűlés ipari bizottságának üléso AZ IPARFEJLESZTÉS LEGFONTOSABB TENNIVALÓI A kormány gazdasági—társadalmi stabilizációs munkaprogramjával összefüggő iparpolitikai feladatokról tárgyal az Országgyűlés Ipari Bizottsága a Parlamentben. A képen: Kapolyi László ipari miniszter beszél Horn Gyula New York-ba utazott Dokumentumok tiszta forrása­A napokban újra levettem a könyvespolcról a Somo­gyiak a szabadságért, a ha­ladásért című önéletrajzi gyűjteményt. Közben pillan­tásom a Harminc nemzedék vallomása Somogyról kötetre esett és a mellette sorakozó hasonló gyűjteményre. El­gondolkoztam azon, milyen sokat számít a tiszta forrás a megye történelmének, a munkásmozgalom különféle korszakainak megismerésé­ben. J. Afanaszjev szovjet tör­ténész nyilatkozatában fi­gyeltem föl az alábbiakra: „Szükség van az igazságra árról a társadalomról, amelyben élünk. Ez talán szocialista jövőnk egyik leg­döntőbb kérdése.” Ez az igény mindenhol, így Iia|unk is él az emberekben, különö­sen pedig a fiatalokban. Sze­rencsére a könyvkiadás egy­re jobban figyelembe veszi ezt, megszaporodtak az olyan művek, amelyek politikusok őszinte visszaemlékezéseit tartalmazzák 1945-től napja­inkig. Egy-egy időszak megisme­résében egyre fontosabbak a dokumentumok, ezek ugyan is mással nem pótolható in­formációkat adnak. Itt van például a Nehéz esztendők krónikája 1949—1953. A“ zelmúltban készült néhány magyar film különösen föl­keltette a fiatalok érdeklődé­sét e korszak iránt, s ebben rendeletek, párthatározatok, újságcikkek idézik ezeket az éveket hitelesen. A kitűnő válogatás nagy előnye, hogy a fölfedezés örömen kívül módot ad önálló következte- tés levonására is. A megyei párt-végrehajtó- bizottság az idei partoktatas feladatait meghatározva azt kérte a propagandatol: job­ban mutassa be a szocializ­mus hazai helyzetet, kiala­kulásának történelmi ut at mai sajátosságait, partunk vezető szerepét a társadalmi építésben. Ehhez feltétlenül szükség van arra, hogy a visszaemlékezés- es doku mentumköteteket, a . sebb kutatásokon alapuló műveket minél többen megis­merjék a hallgatók közül. Sokat segíthet a somogyi munkásmozgalom-tortenet megismerésében, hogy a m evei pártarchívum me.lett működő munkásmozgalom­történeti csoport felvállalta a visszaemlékezések gyűjtését, a megye munkásmozgalmat és a szocialista építés törté­netét bemutató dokumen- tumkétetek kiadását. Koztuk lesz a pártértekezletek válo­gatott dokumentumait egy- begyűjtő kétkötetes mu. Eb­ből a forráskiadványból át­fogó képet kapnak majd az olvasók a megye fejlődésé­ről, a párt politikájának ala­kulásáról a felszabadulástól napjainkig. Még sok mindennel lehet persze bővíteni a dokumen- tumjellegű kiadványok sorát. Kezembe került egy igen ér­dekes kísérleti könyv, a bu­dapesti VII. kerületi pártbi­zottság kiadásában, Erzsébet­város negyven éve címmel. Pártszervezetek, munkahe­lyi közösségek, egyéni gyűj­tök, tanárok, újságírók, tu­dományos kutatók és mások ajánlották fel a benne levő dokumentumokat. Nagy szükség volna hasonlóra Ka­posvárról s talán a többi so­mogyi városról is. A már említett tiszta forrás miatt. Lajos Géza Az ipar szerkezetének át­alakításáról, az iparfejlesz­tés legfontosabb tennivalói­ról, a kormány gazdasági-tár­sadalmi stabilizációs munkaprogramjával össze­függő iparpolitikai feladatok­ról tárgyalt Juhász Mihály vezetésével keddi ülésén az Országgyűlés ipari bizottsá­ga. Kapolyi László ipari mi­niszter elöljáróban annak a véleményének adott hangot, hogy az iparral szemben ma a társadalom jogosan támaszt fokozott követelrrrfhyeket, várja el a teljesítmények sokoldalú, tartós növelését. A tárca első héthavi teljesít­ményéről és a további fel­adatokról szólva kiemelte, hogy az ipar termelése fel­élénkült, a gép- és műszer­ipar, valamint a könnyű­ipar export—import egyenle­ge azonban nem a tervek szerint alakult, s a vártnál erőteljesebben növekedett az energiafelhasználás. A mi­nisztérium e gondok kikü­szöbölésére több változást ígérő intézkedést hozott. Az Ipari Minisztériumnak a képviselők elé terjesztett írásos beszámolója a fejlesz­Bútcripari faforgácslap gyártásával foglalkozó közös vállalat alapító okiratát írta alá kedden a budapesti Hil­ton Szállodában a Skála- Coop képviseletében Imre István vezérigazgató, az Er­dőgazdasági és Faipari Ter­mékeket Értékesítő és Fel­dolgozó Vállalat (Érdért) ré­szérő# Imre László megbí­zott vezérigazgató, vala­mint a Svájci Kronospan- cég elnöke, Ernst Kainál. Az aláírásnál ott volt Anárikó Miklós belkereskedelmi és Villányi Miklós mezőgazda- sági és élelmezésügyi állam­titkár. A világhírű luzerni cég Nyugat-Európa legnagyobb faforgácslap-gyártója, amely­nek Svájcban, az. NSZK-ban, Angliáiban és Ausztriában lé­vő üzemei évente több mint egymilliió köbméter préselt lemezt állítanak elő a bú­torgyáraknak. A Skálával és az Erdért-tel alapított közös vállalat elsősorban a magyar- bútoripar számára készíti termékét, a faforgácslapot, s tés súlypontját az ipar nem­zeti jövedelem-termelésének lényeges emelésében, és a külgazdasági egyensúly ja­vításához való nagyobb hoz­zájárulásban jelöli meg. A szerkezetátalakítási prog­ram alapvetően az úgyneve­zett húzóágazatokra épít, azokra ahol megfelelő a tech­nika, a műszaki kultúra, s így e területek alkalmasak arra, hogy felzárkózzanak a világ élvonalához, termékeik minden piacon versenyképe­sek, értékesíthetők legyenek. Az elképzelések szerint a progresszív iparágak — a közúti járműgyártás, a mező- gazdasági gép- és élelmiszer- iparigép-gyártás, a szerszám­gépipar egyes területei, a híradás- és vákuumtechnikai ipar-, a műszer-, a gyógy­szer-, a gumi-, a műanyag­feldolgozó-, a háztartási és a kozmetikai vegyipar, vala­mint a konfekcióipar — a jövőben elsőbbséget élveznek. Joggal mondhatjuk — hangoztatta az ülésen Kapo­lyi László —, hogy'csak azo­kat a területeket szabad fej­leszteni, amelyek bizonyít­ható módon piacképesek. Eh­hez megfelelő eszközök szük­ségesek, és az, hogy utat en­ezael jelentős devizát takarít meg. Az új vállalat székhelye Vásárosnamény, ahol az Er- dért-nek fafeldolgozó üze­me, s ezen belül kisebb for­gácslapgyártó részlege is mű­ködik. Azért esett a válasz­tás a Szabolcs-Szatmár me­gyei helységre, mivel az ott lévő üzemben jól felkészült faiparii szakembergárda van, és a helyszínen rendelkezés­re állnak . a faforgácslap gyártásaihoz szükséges hul­ladékanyagok: a faforgács, fűrészpor, nyesedék. A terv szerint az Inters- pan nevű . közös vállalat üze­me évente mintegy 135—140 ezer köbméter faforgácsla­pot állít elő, kétszer többet, mint a meglévő gyártósoron. Az üzem a jövő év második felétől termel teljes kapa­citással. A Kronospan-cég technológiájával, az általa szállított új gépsorral készü­lő termékből exportra is jut. A magyar—svájci közös vállalat alapító tőkéje meg­haladja a 800 millió forin­tot. gedjünk a vállalat- és ága­zatközi tőkeáramlásnak, nö­veljük az iparban az eloszt­ható nemzeti jövedelem-tö­meg termelését és érvényre juttassuk az ésszerű vagyon­gazdálkodást, a vagyonará- nyos nyereséget. Az iparban a szerkezetát­alakítás nem a munkanélkü­liség oldaláról jelent kihí­vást a dolgozóknak — hang­súlyozta. A mukahelyi szer­kezetátalakítás — mint a szelektív fejlesztés fontos velejárója — magával hoz­za, felerősíti a folyamatos képzés, továbbképzés, illetve átképzés igényét. A termelé­kenység növelésére szüksé­gesnek látszik megteremteni a nagyüzemek, a közép- és kisvállalatok esélyegyenlősé­gét a munkavégzésben. Ezért főként a nagyipari szervezetekben, az állami vállalatoknál kell a főmun­kaidőben végzett tevékeny­ség szervezettségét, s az itt szerezhető jövedelmeket kö­zelíteni a kisvállalkozások­ban, gazdasági munkaközös­ségekben elérhetőhöz. Az általános forgalmi adó rendszerének bevezetése kapcsán a miniszter elmond­ta: elsősorban az átállással öszefüggésben vannak még olyan nyitott kérdések, ame­lyek a vállalati gazdálkodás­ra lényeges hatást gyakorol­nak. Ezekkel, valamint a szabályozás különböző terü­leteire kialakítandó új mód­szerekkel, eszközökkel kap­(Folytatás a 2. oldalon.) Az idén a tavalyinál tíz százalékkal több, összesen mintegy 250 millió forint értékű géphez juthatnak a tsz-ek lízingügylet alapján. A Termelőszövetkezetek Ér­tékesítő, Beszerző és Szolgál­tató Közös Vállalata (tsz-ker) az Általános Vállalkozási Bank Rt finanszírozásával a korábbinál bővebb választé­kot kínál talajművelő, nö­vényvédő és betakarító gé­pekből. A gazdaságok igé­nyei alapján megkezdték a helyi élelmiszer-feldolgo­záshoz szükséges berende­zések forgalmazását és a szokottnál több gépet kínál­nak á nagyüzemeknek a gép­javítást és az ipari tevé­kenységet segítő forgácsoló New Yortk-ba utazott ked­den Horn Gyula külügymi- nisztériumi államtitkár, aki a leszerelés és fejlesztés kér­A leszerelés, a fejlesztés és a biztonság szorosan ösz- szefügg — jelentette ki Ja­vier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára hétfőn New York-ban, a leszerelés és a fejlesztés összefüggésének kérdéseivel foglalkozó nem­zetközi tanácskozás megnyi­tó ülésén. A szeptember 11-ig tartó tanácskozáson a világszerve­zet miirt tégy 130 tagállama, sok nem-kormányszintű szervezet képviselője, az ENSZ-nék és szakosított szervezeteinek több vezetője vesz részt. Nem képviselteti magát viszont az Egyesült Államok. Az egyetlen távol­maradó nagyhatalom ‘ azzal érvelt, hogy nem lát össze­függést a leszerelés és a fej­lesztés kérdései között. Pérez, de Cuellar bestédé­ben közvetve bírálta ezt az álláspontot. A főtitkár alá­húzta, hogy a közgyűlés ko­rábbi határozatai alapján összehívott tanácskozásnak meg keli. jelölnie azokat a módokat, amelyek további erőforrásokat juttatnák fej­lesztésre a leszerelés . felsza­badította alapokból. „Sok .százmillió ember van még megfosztva a legalapvetőbb A CNC vezérlésű meg­munkáló központokhoz olyan gépipari tervezői rendszert készítenek élő a Számítás- technika Alkalmazási Vál­lalat (Számaik) szakembe­rei, amellyel megtervezhető a gyártandó munkadarab, s vezérelhető a teljes gyártási folyamat. A gépiparban vi­lágszerte a legkorszerűbbek közé tartozó számítógépes el- * járás gyakorlati bevezetése hazánkban is elősegíti a gyorsabb termékszerkezet­váltást. Jelenleg egy-egy új termék gyártásának előkészí­tése több hónapot vesz ivény- be, s ez az idő a gépipari tervezői rendszer alkalmazá­sával napokra rövidülhet. és más fémmegmunkáló esz­közökből is. A kölcsönüzlet lebonyolítá­sába újabban bekapcsolódtak a vállalat vidéki irodái és te­rületi központjai, így a gazda­ságok szakemberei helyben megrendelhetik a gépeket. Ugyancsak részt vesznek ezek az irodák a gazdaságok folyékony műtrágyát előállí­tó és kiszolgáló telepeinek lé­tesítésében. Ehhez a gépek jelentős részét szintén lízing formájában juttatják hozzá­juk. A tsz-ker közreműködé­sével az év első felében a tatai, a pátyi és a nagysze­keresei termelőszövetkezet­ben adtak át egy-egy ilyen üzemet, s az év végéig továb­bi négy helyen — a nagy- ecsedi, az abádszalóki, a * eléseivel foglalkozó nemzet­közi konferencián résztvevő magyar küldöttséget vezeti. lehetőségétől” — hangoztat­ta. A leszerelést, a fejlesz­tést és a biztonságot úgy kapcsolta össze, hogy a je­lenlegi helyzet az adott or­szágok biztonságát sodorja veszélybe, ami viszont a vi­lág biztonságára hat ki. A konferencia munkáját az előkészítő bizottság meg­bízásából Joe Clark kanadai külügyminiszter nyitotta meg. Clark korábban egy sajtókonferencián maga is „elsietettnek” mondotta azt, hogy az Egyesült Államok a távolmaradás mellett dön­tött. Most beszédében rámu­tatott arra, hogy a fegyver­kezés költségei évente egy billió dollárt emésztenek fel a világon; ez az országok összesített nemzeti jövedel­mének több mint hat száza­léka. A tanácskozás résztvevői a tervek szerint nem csak záródokumentumot fogad­nak el, hanem ajánlásokat is tesznek arra, hogyan le­het a jövőben az esetleges leszerelési intézkedések ré­vén felsziabadu'ó összegeket a fejlesztés szolgálatába állí­tani, mind az érintett or­szágokban, mind a fejlődő államokban. A Számítástechnika Alkal­mazási Vállalatnál a három esztendeje üzembe helyezett Siemens típusú, közepes méretű számítógéphez csat­lakoztatják azokat a grafikus munkahelyeket, amelyeken a konstruktőrök megtervezik a gyártandó munkadarabokat. Ezzel egyidejűleg a tervező- mérnökök olyan vezérlőprog­ramokat is készítenek, amely a tervezéstől automatikusan végigkíséri az egész gyártá­si folyamatot. A vezérlőprog­ramokat a Számaik számító- központjában tárolják, s te­lefonvonalon kapcsolják össze a gyárakban lévő CNC vezérlésű eszterga-, maró- és fúrógépekkel. jászapáti és a túrkevei gaz­daságban — hoznak létre hasonlókat. Ezek a telepek általában 3-5 közepes nagy­ságú, összesen 14—15 ezer hektár szántóterületű, egy­máshoz közeli gazdaságot szolgálnak ki. A viszonylag kis telepekről az ellátás gaz­daságosabb, mert a tápanya­gok szállítási távolsága a szo­kásos 40—60 kilométerrel szemben mindössze 20—25 kilométer. A telepek anyagellátásá­ból is mind nagyobb részt vállal a tsz-ker: tavaly 300 millió forint értékű folyé­kony műtrágyához adott ele­gendő alapanyagot. E szol­gáltatásának értéke az idén várhatóan meghaladja a 400 millió forintot. Magyar—svájci közös vállalat alakult TÖBB GÉP A TSZ-EKNEK SZEPTEMBER 11-IG ENSZ-tanácskozás a leszerelésről s zü)k s é-g let ék k i el e g 1 tesen etk Számítógépes tervezés és gyártás a gépiparban

Next

/
Oldalképek
Tartalom