Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-26 / 200. szám

2 Somogyi Néplap 1987. augusztus 26., szerda AZ IPARFEJLESZTÉS LEGFONTOSABB TENNIVALÓI (Folytatás az 1. oldalról) csőlátókban mielőbb döntési kell hozni, hogy a vállalatok kellően fel tudjanak készül­ni. A miniszter végezetül szólt arról, hogy a Szovjetunió a hazánkkal folyó vállalati együttműködések bővítésére közös mikroelektronikai vál­lalat magyarországi létesíté­sére tett ajánlatot. A vitában felszólaló Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar me­gye) arra hívta fel a figyel­met, hogy ha nem sikerül jól megfogalmazni az ipari tennivalókat, az a kormány- program megvalósulását is veszélyezteti. Rév Lajos, a Fogyasztók Országos Taná­csának elnöke szorgalmazta: a programban a szerkezetát­alakítás szerepeljen az első helyen, hiszen csak ezáltal javítható a népgazdasági egyensúly. Véleménye sze­rint az ipari jellegű szolgál­tatások kevés helyet kaptak a tervezetben, ezért e fejezet bővítését kérte. Csipkó Sán­dor Bács-Kiskun megyei kép­viselő azt szorgalmazta, hogy a magyar ipar is váltakoz­zon több mezőgazdasági gép gyártására, mert ezeknek a berendezéseknek igen nagy piaca lenne. Az ipari tevé­kenységet végző mezőgazda- sági üzemek krónikus alkat­részhiánnyal küzdenek, s szükség lenne a szervezett alkatrészgyártás megterem­tésére — hangsúlyozta. Mor- vay László (Budapest) vá­lasztói nevében azt krédezte: érdemes-e vashulladék-gyűj­tést szervezni, ugyanis a MÉH-telepeken hegyekben áll a hasznosíthatatlan ócska­vas. Kapolyi László válaszában ez utóbbi kérdésre reagálva elmondta: a kohászat a ter­mékeihez szükséges alap­anyagok egy részét importál­ja; számára is érthetetlen a jelenlegi állapot, amelynek kivizsgálását ígérte. Az Országgyűlés ipari bi­zottsága egyetértett abban, hogy az ipar előtt álló fel­adatokat összefüggő cselek­vési program a kormány gazdasági-társadalmi stabi­lizációs munkaprogramjá­nak mellékleteként kerüljön az Országgyűlés elé. Kedd esti kommentár ............ :: -......................: - i L épéskényszerben Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár New Yorkban tárgyal Mo­hamed Laridzsani iráni külügyminiszter-helyettessel Felfokozott várakozás előz­te meg Mohamed Laridzsani iráni külügyminiszter-helyet­tes New York-i látogatását, így találkozóját Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárral. Az immár hét éve tartó iraki— iráni háború történetében ez év júliusában első ízben csil­lant meg a lehetőség az esz­telen öldöklés befejezésére. Igaz, a tüzszüneti kezdemé­nyezés nem a hadban álló felektől, hanem a világszer­vezet biztonsági tanácsában részt vevő nagyhatalmaktól indult ki. Majd féléves elő­készítő munkával, érzékeny diplomáciai egyeztetéssel született meg a BT július 20-i felhívása. A nagyhatalmi egyetértés a rendezés alap­vető pontjaiban önmagában is hatalmas jelentőségű volt, hiszen nem pusztán két ál­lam fegyveres konfliktusáról van szó. A Perzsa (Arabj­ából térsége stratégiai fon­tosságú. A BT határozata kedvező feltételeket kínált ebben az értelemben arra is, hogy nagyhatalmi egyetértéssel mégelőzzék a konfliktus ki- szélesedését. Azóta több mint egy hónap telt el, s az események alakulása azt jel­zi, minél tovább tolódik a tűzszünet megvalósítása, an­nál veszélyesebbé válik a helyzet az öböl térségében. Időközben az öböl haditen­gerészeti, felvonulási színtér­ré vált: csupán az Egyesült Államok 41 hadihajót állo- másoztat itt, de Nagy-Bri- tannia és Franciaország is növelte jelenlétét. A Szovjet­unió maga is hasonló lépés­re kényszerült, miután a nyugati hatalmak elutasító­an reagáltak Mihail Gorba- csovnak arra a javaslatára, hogy a nem öböl-menti or­szágok — aknaszedő hajóik kivételével — vonják ki ha­ditengerészeti erőiket. Mindez esetleg megelőzhe­tő lett volna, ha a BT tüz­szüneti felhívása azonnal kedvező válaszra talál a két hadban álló félnél. Irak ugyan elfogadta a határoza­tot, Irán viszont eleddig nem mondott sem igent, sem egy­értelmű nemet, noha ez az álláspont valójában eddig a felhívás elutasításával volt a gyakorlatban egyenértékű. A következmény pedig, hogy azóta Irak maga is felújítot­ta Irán gazdasági hátorszá­gának bombázását, sőt most hétfőn Bagdad már az iráni olajszállító hajók újbóli tá­madásával fenyegetőzött. Ebben a vészterhes légkör­ben a hírmagyarázók — ha csak minimális mértékben is —, de kedvező fejleményt látnak az iráni külügymi­niszter-helyettes New York-i tárgyalásaiban. A megbeszé­lések meg folytatódnak, vég­ső képet azért még korai vá­zolni. Mindenesetre fontos fejleménynek látszik, hogy a teheráni diplomata ezúttal nem sorolta a háború befe­jezésének feltételei közé az iraki vezetés eltávolítását 'a hatalomból. Ugyanakkor kor­mánya nevében továbbra is fenntartásait hangoztatta: Irán csak olyan határozatot fogad el, amelyben meghatá­rozzák a probléma lényegét, azaz a világszervezet rögzíti, hogy ki a felelős a hét éve húzódó konfliktus kirobba­násáért. Irán ezzel az igé­nyével Irakot kívánná ag- resszorként megpecsételni. Ugyanakkor az arab világ­ban, miként az Arab Liga külügyminisztereinek mosta­ni tuniszi tanácskozása is jelzi, erősödik az Iránt nyíl­tan elmarasztaló tábor hang­ja. O. L. Gy. Mihail Gorbacsov üzenete: NAMÍBIA A BT tagállamainak vezetői tartsanak csúcstalálkozót Az ENSZ Biztonsági Taná­csa tagállamainak vezetői tartsanak csúcsitalállkiozót a leszerelés és a fejlődés prob­lémáinak megvitatása céljá­ból — javasolta Mihail Gor­bacsov. Az SZKP KB főtit­kárának indítványát az ENSZ e kérdésékkel foglal­kozó konferenciájának részt­vevőihez intézett keddi üze­net tartalmazza. Mihail Gor­bacsov azt is javasolta, hagy a világszervezet keretében hozzák létre a „leszerelés a fejlesztésért” elnevezésű nemzetközi pénzalapot, ame­lyen keresztül a leszerelés eredményeként felszabaduló eszközöket átadhatnák a fejlődő országoknak. A szovjet vezető rámuta­tott, hogy a leszerelés révén megvalósuló fejlesztés eliwe szervesen beépül a nemzet­közi béke és biztonság átfo­gó rendszerének létrehozá­sára vonatkozó tervbe, ame­lyet a szocialista országok csoportja javasolt a világ- közösségnek. A főtitkár kifejezte azt a reményét, hogy a hétfőn kezdődött fórum új lehetősé­geket tár fel a kor e fon­tos problémájának megoldá­sára. Hangsúlyozta: a ta­nácskozás olyan időszakban ült össze, akkor, amikor már Előrelépés történt a szov­jet—kínai határtárgyalások legutóbbi, Pék ingben tartott fordulóján, számos kérdés­ben egyetértésre jutottunk kínai kollégáinkkal — jelen­tette ki keddi sajtóértekezle­tén Igor Rogacsov szovjet külügyminiszter-helyettes. A tárgyalásokon résztvett szov­jet küldöttség vezetője kö­zölte, hagy mindkét részről elégedettek a megbeszélések­kel!. Rogacsov szerint a megbe­széléseket a nyugodt, tárgy­szerű, nyílit légkör és a mindkét részről megnyilvá­nuló jószándék jellemezte. A kormányküldöttségek négy teljes üllést tartottak a több mint 7000 kilométer hosszú szovjet—kínai határvonal keleti szakaszáról, ezen be­lül is a jelenleg érvényben levő szerződésekről és a ha-PC megmutatkoznak e téren a kibontakozás első lehetősé­gei. A közelmúltban, Reyk- javíkot megelőzően még szó sem esett a „kettős nulla- megoldás” lehetőségéről. Ma azonban már kirajzolódóban van a leszereléshez és a fejlődéshez vezető út. * Gorbacsov üzenetében hangsúlyozza, hogy a nukle­áris rakéták két osztályának teljes felszámolásáról szóló szerződést akár már holnap aláírhatnák, ha az Egyesült Államok és az NSZK felszá­molná a mindenki előtt is­mert akadályokat. Ugyancsak szó van a két legnagyobb nukleáris hatalom hadászati támadó eszközeinek lényeges csökkentéséről, s a rakétael­hárító rendszerekről kötött szerződés egyidejű megerősí­téséről. Derűlátásra ad okot a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon és a leszerelé­si konferencián mutatkozó előrehaladás. Mihail Gorbacsov a konfe­rencia figyelmébe ajánlotta a Varsói Szerződés Tagálla­mai Politikai Tanácskozó Testületének berlini ülésén elfogadott, a gyengén fej­lettség felszámolásáról és az új gazdasági világrend meg­teremtéséről szóló doku­mentumot. A szovjet politikus elége­detten állapította meg, hogy a Szovjetunió és Kína kap­csolatai bővülnek és egyre magasabb szintre emelked­nek. Nagy jelentőségűnek nevezte a Georgij Razu- movszkij vezette szovjet par­lamenti küldöttség nemrégi­ben Pakingben tett látogatá­sát és kínai képviselők ezt viszonzó mostani szovjet­unióbelli utazását. Közölte, hogy októberben Pekingbe utazik a moszkvai városi ta­nács küldöttsége és Kínába készül Obrazcov világhírű bábszínházának társulata is. Bővülnek a szovjet—kínai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, s ezeken belül számottevően élénkül a két ország közötti kishatármenti kereskedelem i;s. Hálátlan dolog visszatérő témáról írni, legalábbis a külpolitikában hálátlan, hi­szen mai feszült világunkban az esetek zömében megoldat­lan probléma, válsággóc rej­tőzik mögötte. Hosszú ideje ilyennek számít Namíbia ügye. Ugye, ismerős a név: Namíbia? Afrika utolsó gyar­matát jelzi, amelyet a fajül­döző Dél-afrikai Köztársaság tart megszállva. Független­ségéért már számtalanszor, számtalan fórumon síkra- szálltak, politikusok, diplo­maták, mindazok, akik tűr­hetetlennek tartják e dél­nyugat-afrikai ország hely­zetét. Hogy elértek-e vala­mit? dő SWAPO Az igazság az, hogy eddig nem fordult jobbra a namí- biai fekete többség sorsa, pedig megérdemelnék, hiszen már rengeteg áldozatot hoz­tak szabadságukért. Őseik a múlt század végén a német gyarmatosítókkal próbáltak szembeszállni. Az első világ­háború után a Népszövetség a területet mondátumként a Dél-afriikai Unióra, vagyis a mai Dél-afrikai Köztársaság­ra bízta, amely a második világháború befejezése óta, az ENSZ többszöri felszólí­tása ellenére, a növekvő nemzetközi tiltakozás dacára sem hajlandó megválni Na­míbiától. Ellenkezőleg. Nö­velve megszálló katonáinak számát, mind kegyetlenebbül lép fel az egymilliós ősla­kossággal szemben. A dél- afrikai fehérek makacsul ragaszlkodnak Namíbiához, mégpedig több okból. Egy­részt mert gazdaságilag ér­tékes, hiszen világviszonylat­ban jelentős nyersanyag- furán i um-, gyémánt-) lelő­helyek találhatók a földjén. Másrészt tudják; ma már Namíbia az egyetlen külső védőbástyája rendszerük­nek, ha elvesztik, az apart­heid -re zsim D él -Afrí kában is menthetetlenül összeom­lik. Azt is tudják, hogy a vezető tőkés országok — az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, az NSZK, Fran­ciaország — gazdasági érde­keltségeik miatt ugyancsak irtóznak a radikális változás gondolatától Namíbiában, s a jelenlegi rendszer némi­képp ki kozmetikázott fenn­maradásának a hívei. Az 1960-ban alakult Dél­nyugat-afrikai Népi Szerve­zet, a SWAPO, amely Namí­bia függetlenségének ‘kivívá­sát tűzte célul maga elé, nem könnyen elérhető fel­adatra vállalkozott. Ma sem könnyű a helyzete, szívós harcával azonban egyre na­gyobb figyelmet, támogatást szerzett Namíbia ügyének. A SWAPO-t a namíbiai nép egyetlen törvényes képvise­lőjének ismerik el az ENSZ- ben és az Afrikai Egység­szervezetben, számításba vé­tele nélkül ma már elképzel­hetetlen bármiféle tárgyalás Namíbiáról.. A felszabadító mozgalom tekintélyét mutat­ja az is, hogy világszerte él­vezi nemcsak a haladó erők, de minden realista politikai tényező támogatását. Ennek legújabb bizonyíté­ka az a javaslat, amely sze­rint Angola kész meggyorsí­tani a területén tartózkodó kubai csapatok távozását, ha az Egyesült Államok és Dél-Afrika beszünteti az an­golai el.lenforrada.lmá.rok tá­mogatását. és elfogadja az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak Namíbia függetlenségé­re vonatkozó határozatát. Mint ismeretes, Washington és Pretoria a kubai erők ki­vonásától tette függővé Na­míbia függetlenségének meg­adását. Ma Namíbia napja van, a SFAPO huszonegy éve vég­rehajtott első fegyveres ak­ciója emlékére. Ma 100 ezer korszerűen felfegyverzett dél- afrikai katona néz fark.assze- met a SWAPO 8—10 ezer harcosával .. . Kocsi Margit IGOR ROGACSOV SAJTÓÉRTEKEZLETE Előrelépés a szovjet—kínai határtárgyalásokban Egyre több tekintélyt szerez magának a függetlenségért küz­józható. illetve hajózhatatlan h a t á rí o ly ók ha szn os í tá.s á ró 1. A delegációk ímegállapod- tak abban, hogy a közeljö­vőben' munkacsoportot hoz­nak létre, amely a keleti ha­társzakasz pontosításának kérdéseit vitatja meg. A két ország között 1964 óta nem működtek hasonló munka- csoportdk,. A tárgyalásokat követően Vti Hszüe-csien kínai kül­ügyminiszter fogadta a szov­jet küldöttséget; I.go.r Roga­csov a vele folytatott eszme­cserét igen érdekesnek ne­vezte. A külügyminiszter-helyet­tes kérdésekre válaszolva kö­zölte, hogy az említett tár­gyalásokon csak a vitás ha­tárkérdésekről volt szó, egyéb problémák, így regio­nális kérdések nem szerepel­tek a napirenden. Utóbbiak­ról a politikai konzultációk októberben Pekiingben sorra kerülő 11. fordulóján tár­gyalnak — tette hozzá. Igor Rogacsov, mint ázsiai ügyekért felelős külügymi­niszter-helyettes, mindazon­által kifejtette, hogy az af­ganisztáni és mongóliai szov­jet katonai jelenlét kérdése a részleges csapatkivonások miatt már kevésbé élesen ve­tődik fel a két ország kö­zött. A máltai Vallettában fegyveresek őrzik a miniszterelnöki hivatal bejáratát, miközben az ellenzéki Munkáspárt tagjai amiatt tüntetnek, hogy bírósági eljárást indítottak a párt vá­lasztási csalással vádolt tagjai ellen (Telefoto — AP—MTI—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom