Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-15 / 192. szám
6 Somogyi Néplap 1987. augusztus 15., szombat KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉLET VILÁGGAZDASÁG A Toshiba-botrány és a keleti üzletek Érdekes Lenne tudni, emlékeznek-e Washingtonban arra az elnöki kijelentésre, miszerint az Egyesült Államoknak meg kellene osztania a Szovjetunióval a stratégiai védelmi kezdeményezés kutatása, fejlesztési programjának eredményeit. Ezzel a kérdéssel kezdi értékelését a szovjet hírügynökség a Toshiba-botrányról, arról, hogy az Egyesült Államok össztüzet indított több tőkés társaságra a szocialista országoknak történő eladásaik miatt. A kérdésre adott válasz az, hogy Washingtonban a legszívesebben elfelejtenék az elnöki kijelentést, hiszen Reagan megjegyzésének ellentmond, hogy a kormány olyan nagy vihart kavart a Toshiba Kikai társaság néhány Szovjetuniónak szállított szerszámgépe körül. A szovjet elemzések élnek a gyanúperrel, hogy a japán eladások csak ürügyül szolgálnak az amerikai kereskedelmi ellenlépésekhez, ha ugyanis az Egyesült Államok késznek mutatkozik a legfejlettebb technológia terén az ismeretek megosztására, akkor ezt engedje meg partnereinek is. De nézzük mindenekelőtt a tényeket. HANGTALAN PROPELLEREK Az amerikai szenátus azt állítja, hogy a Toshiba a norvég Konsberg cég közvetítésével 1982 és 1984 között 17 millió dollár értékben adott el olyan számítógép vezérelte szerszámgépeket a Szovjetuniónak, amelyekkel tengeralattjáró-propellereket lehet gyártani. Maguk a japánok a kérdés katonai vonatkozásával kapcsolatban amerikai jpizonyítékokat kértek arról, hogy az üzlet mennyiben sértette valóban ,,az amerikai érdekeket”. Válasz erre eddig nem érkezett, minthogy arra a japán felvetésre sem, hogy a tengeralattjárók nemcsak a hangtalanul járó propellerek, de számos egyéb ok, például a csendesebb motor vagy a hajó formája miatt is jobban elrejthetők a radarfelderítés előli A kongresszus mindenesetre „törvényellenesnek” minősítette a szovjet szállításokat, és ezért öt évre eltiltotta a japán vállalatot az amerikai piacra történő értékesítéstől. A kongresszus nemcsak a japán óriáskonszer- net sújtotta büntetéssel, de az Egyesült Államokban működő leányvállalatát, a To. shiba Mashine-t is — ez utóbbi vállalat a jövőben minden esetben kénytelen újabb exportengedélyért folyamodni az amerikai hatóságokhoz. Megszüntették az állandó szabad exportálási lehetőséget is. Mint minden gazdasági szankció, ez is ellentmondásos és ahogyan szakértők megjegyzik, aligha hozhatja meg a kellő hatást. Hagy miért? A Pentagon történetesen éppen a napokban adott föl megrendelést a légierőnél használatos hordozható számítógépre, mégpedig a gyanúba kevert Toshiba cégnek. Az. amerikai megrendelőknek szükségük van japán termékre — a példád nál maradva, az IBM kiesésével csak a Toshiba, illetve a Sanvo, tehát két japán szállító maradt versenyben. ELSÖPÖRTE A VEZÉRKART Az említett 100 millió dolláros értékű Pentagon-megrendelésre a választ már a Toshiba új elnöke fogja megadni, a botrány okozta vinar ugyanis szinte a terjes Tosruba-vezeriKart elsöpörte. A japan cég — fejtette ki az igazgató — nem tehet eleget a szállításoknak azért, mert szintén az amerikai kongresszus kezdeményezte nemrégiben a japán számítógépeket és alkatrészeket sújtó vámok 100 százalékos emelését. E büntetővámok indoka az volt, hogy Japán elárasztja olcsóbb gyártmányaival az amerikai piacot, nem tartja be az „önmérsékletről” kötött múlt évi japán—amerikai szerződést A Toshiba-ügy mélyén a japán—amerikai kereskedelmi rivalizálás húzódik meg, de sajnos Japán az Egyesült Államokkal szembeni védekezésben ütőkártyának a keleti üzleteket használja. A Washingtonban tárgyaló japán kereskedelmi miniszter elmondta, hogy növelni szándékoznak az exportengedélyeket felügyelő ellenőrök számát, szigorítani magát az ellenőrzést és a keleti szállításoknál a vám- vizsgálatot. Maga a japán minisztérium is keményen megbüntette a Toshiba Mashine-t: egy évre eltiltotta a szocialista országoknak történő értékesítéstől. Hasonló „megelőző lépéseket” tesz egyébként Norvégia is, változtat például a büntető törvénykönyv megfelelő paragrafusán, és szigorúbban ítéli el a rendeleteket megsértő vállalatok vezetőit. (Állítólag az említett norvég cég szállította a japán szerszámgépekhez a számítógépprogramot.) Mindkét ország azt reméli, hogy lecsendesítheti az amerikai kongresszusban igen erős protekcionista hangokat és változtathatnak az ellenük irányuló hangulaton. Egyik-másik kongresszusi képviselő már azt is követeltel, hogy Japán „az amerikai biztonsági érdekek megsértéséért” fizessen kártérítést, mégpedig 30 milliárd dollárt. TILALOM VAGY KERESKEDÉS? Ilyen felkorbácsolt hangulatban ül össze Párizsban a COCOM rendkívüli ülése, hogy megvizsgálja az „ügyet”, és azt, miként lehet összhangba hozni az export ellenőrzését a technika viharosan gyors fejlődésével. Minden bizonnyal a japán szerszámgépek is felkerülnek a COCOM három listája közül a harmadikra, a tiltott áruk jegyzékére. Az NSZK és Nagy-Britan- nia a lista bővítését szeretné megakadályozni, sőt azt kezdeményezi, hogy rövidítsék le a COCOM-listát, mivel mind az Egyesült Államok úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezése, mind pedig a COCOM-korlátozások megkárosítják az NSZK-nak a kelet-európai szocialista államokkal folytatott kereskedelmét. A nyugatnémet szociáldemokraták szerint az amerikai hadügyminisztérium vétója miatt már több nyugatnémet üzleti megállapodás kútba esett. A józan gazdasági körök szeretnék megakadályozni, hogy a kiéleződő kereskedelmi viták miatt a keleti üzletek áldozatul es- isenék. Marton János Műholdas meteorológia Új fejezet kezdődött a meteorológia tudományában, amikor az első meteorológiai mesterséges holdat Föld körüli pályára állították 1960- ban az USA-ban. Ez az új megfigyelési eszköz az időjárás-előrejelzés egyik legfontosabb problémájának megoldását segíti: az időjárás egész Földre kiterjedő területi és időbeli folyamatának észlelését. Ezt az óceánok, sivatagok, sarki és trópusi területek roppant hiányos észlelő hálózatával sokáig nem tudták megoldani. Pályája szerint kétféle meteorológiai mesterséges höld van: kvázipoláris és geosta- cionárius. Az előbbi elnevezés azt jelenti, hogy a műhold keringése során csaknem a pólusok — Északi- és Déli-sarak — f elett halad el. A geostacionárius műholdak pályasikja az Egyenlítő síkja. Nevük azt a jellemző tulajdonságukat fejezi ki, hogy keringési idejük megegyezik .a Föld forgási idejével, vagyis látszólag ■egy pont felett állnak. A geostacionárius műholdak pályamagassága mintegy 36 000 kilométer, így a feléjük eső földkorang csaknem egészét „látják”. A meteorológiai mesterséges holdak elsődleges feladta, hogy képi információt adjanak a Földről. Kezdetiben erre a célra televíziókamerát használtak, ez egy adott területről pillanatfelvételeket készített, és az elektronikusan tárolt információt folyamatosan sugározta. A jelenleg működő meteorológiai műholdak képfelvevő rendszere ettől alapvetően különbözik. A tévékamera helyét sugárzásmétő berendezéssel foglalták el,. amelyek meghatározott hűl-] lámhosszú sugárzásra érzékenyek. A kép soros letapogatással készül. Egy forgó tükör a műhold alatti területet tapogatja le soronÚJDONSÁGOK A RÖNTGENTECHNIKÁBAN A röntgenkép az orvosi diagnosztika mindennapos eszköze. Általában óriási mennyiségű információt ad, amelyből csak egy kis rész dönti el a diagnózist. Az orvos feladata ennek a kis résznek a megtalálása és leírása. A hannoveri orvosi főiskolán új rendszerű röntgen- berendezést helyeztek üzembe. A japán Fuji fotócég fejlesztette ki, a Philips ■gyár építette meg. Ebben a röntgensugarakat a hagyományos készülékkel hozzák létre, ám a képernyőt, illetve a szokásos filmkazettát egy olyan vékony poliészter fólia helyettesíti, amelyet európiummal szennyezett bárium-hatogenid kristályokból álló réteggel vontak be. Ha ezt a réteget röntgensugarak érik, a kristályok elektronjai — a sugárzás erősségétől függően — magasabb energia&zintre kerülnek. A röntgenibesugárzás után a fóliát lézersugárral soronként letapogatják, miáltal az elektronok visszaesnek eredeti energiaszintjükre, s eközben fényt bocsátanak ki. A fényjelek egy fényvezető szálon át egy fotoélektromos sokszorozóba jutnak, ahol villamos jelekké alakulnak át; ezek azután akár egy számítógépnek a ■mágnesszalagján tárolhatók, akár filmen megjeleníthetők. Ez utóbbi esetben a vizsgáló orvos a szokásos ■röntgenképhez jut, s róla például a hagyományos módon filmfielvételt készíthet. Ennek a lumineszoenisz radiográfiának elnevezett eljárásnak a hagyományoshoz képest az a legfőbb előnye, hogy a jelei nagyon élesek, kontrasztosák, s ezáltal roppant sok és sokféleképpen feldolgozható információt hordoznak. Ezért az így készített felvételeken nemcsak a csontok, hanem a lágy szerkezetek, például a mellkas átvilágításakor a mell- üreg középső, lágy részei is jól felismerhetővé válnak. A készüléknek az is nagy előnye, hogy alkalmazásával a röntgensugár adagját erősen csökkenthetik. Másik újdonság a röntgenképek elektronikus úton történő feldolgozása, amely jobban láthatóvá teszi a finom részleteket. Első képünk egy lóbízület képét mutatja hagyományos módon készült röntgenképen. A második kép ugyanaz a felvétel elektronikus „harmónia zálás” után,. A sötét, fekete vonalak kiemelik a finom részleteket. ként, és a detektált jelet sugároz a földi állomásnak. Az infravörös tartományiban a tárgyak kibocsátott elektromágneses sugárzása a hőmérsékletükkel arányos. A vízgőz tartomány a légkör páratartalmának kimutatására alkalmas. Ebben a tartományban nyeli el a vízgőz a legjobban az elektromágneses sugárzást. A különböző spektrumok letapogatásából a földi vevőállomáson egy — a telefotó-be- rendezéshez hasonló — képrögzítő állítja elő a papírképet. Képünkön egy olyan Föld- felvételt láthatunk, amelyet az amerikai típusú geosta- ciomárius Meteosat műhold ■készített. A felvételeken jól kivehetők az egyes felhő- rendszerek. EGK vita az autópályadíjról A belga kormány —, hogy az állami költségvetés óriási deficitjének további csökkentése érdekében növelje az állami bevételeket — azt tervezi: 1988-tól úthasználati díjat vezet be az eddig ingyenes belga autópályákon. A belga rendszámú kocsik az eddig is kötelező gépko- • csiadó évi díjának befizetése fejében kapják meg szélvédőjükre az autópálya használatára jogosító kártyát, a külföldiek pedig 500, a kamionok 1000 belga frankért kötelesek az egy évre érvényes engedélyt megváltani. Belgiumnak nem is annyira turistaforgalma, mint inkább a Nagy-Britanniából, Hol'landáiból és az NSZK- ból .való tranzitforgalma igen nagy, a kormány az autópá- lyadíjakból évi kétmilliárd ibelga frank jövedelmet remél, valamint a nagy kamionforgalom okozta károk kijavításának fedezetét. Belgium szomszédai meglepő gyorsasággal és szokatlan élességgel reagáltak. Hollandia szerint a belga lépés súlyos csapás a Benelux országok között évek, sőt évtizedek óta jól működő gazdasági együttműködésre, amely többek között az egymás közti út- és vasútforga- lom szabadságában is testet öltött. Az NSZK pedig szemére veti a belga kormánynak: amikor a Közös Piac a tagországok közti személy- és áruforgalom egységesen teljes szabadságára törekszik, Belgium — ellenkezőleg — sorompót állít fel. Ha az NSZK is követné ezt a példát és nyomában a Közös Piac többi tagországa, akkor a gépkocsiknak tizenkét ország autópálya-használati kártyáját kellene megváltani és kitapétázni azokkal a szélvédőüveget. ' Bonn bejelentette: ha a belga kormány kitart elhatározása mellett, panaszt tesz az EGK-bizottságnál, s az ügyet a tagországok közlekedésügyi miniszterei októberben esedékes ülésének napirendjére tűzeti. Ez a szemrehányás azonban — hangzik a belga védekezés — nem jogos. A Közös Piac tizenkét tagországa közül ugyanis ötben — Görögországban, Spanyol- orszégban, Portugáliában, Olaszországban és Franciaországban (az utóbbi kettőben nem is keveset) — kezdettől fogva fizetni kell az autópálya^ használatáért. Ezért Brüsszelben különösen zokon vették és furcsállot- ták a Párizsból érkezett ellenvetést a belga terv ellen. A francia hatóságok azonban nyomban magyarázattal is szolgáltak: az ő autópályáikat magán társaságok pénzelték és építették, azok tartják is fenn, mindennek feltétele, hogy kiadásaik a beszedett díjakból megtérüljenek. Az a néhány francia autópályaszakasz, melyet az állam építtetett ingyenes — mondják, s hozzáfűzik, hogy ingyenesek az állam által épített összes autópályák az NSZK-ban, Nagy-Britanniá- ban, Dániában, Hollandiában és — mindeddig — Belgiumban. Sőt — teszik hozzá — ingyenes az állam által épített autópálya olyan nem közös piaci országban is, mint Svédország vagy — az Olaszországba vezető speciális hegyi átkelőszakasz kivételével — Ausztria. Ausztria szintén hallatja hangját a vitában. A Kronen Zeitung a belga példát követésire érdemesnek találja. Utal Robert Graf gazdasági miniszter javaslatára: az Osztrák kormány fontolja meg, hogy bevezesse az autópályadíjat, és a befolyó pénzt fordítsa az autópályahálózat bővítésére. Megszólalt a belga szállítóvállalatok szövetségének vezetősége is. Egyértelműen ellenzi az úthasználati díj bevezetését, mert attól tart, hogy a kis területű Belgium sűrű autópálya hálózatán a belföldiek ellenőrzése és a külföldiek kártya vásárlási kötelezettsége alaposan lelassítja majd a forgalmat, s a szállítók többet veszítenek időben és üzemanyagban, mint amennyit az állam ■pénzben nyer. Az EGK bizottsága egyelőre nem nyilvánított véleményt. A gazdasági közösség brüsszeli központjában úgy vélik, hogy amíg a belga kormány nem mondja ki rendeletileg az autópályadíj fizetésének kötelezettségét, nem is várható a bizottság állásfoglalása. Végtére is az egész egyelőre csak tervezet. Fábián Ferenc
