Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-11 / 162. szám

1987. július 11., szombat 5 Kiváló orvos Az egészségügy szolgálatában Hivatása: orvos. A Sem- melweis-évfordulón kiváló orvos címmel tüntették ki. Dr. XJjsághy Erzsébet a me­gyei egészségügyi osztály ve­zetője. — Mikor tette le a fehér köpenyt, mikor rendelt utol­jára? — A fehér köpenytől ak­kor váltam meg, amikor a megyei Köjál laboratóriumá­ból a kötelesség elszólított. Ugyanott osztályvezetőnek neveztek ki. Gyermekgyó­gyász szerettem volna len­ni, édesapám hivatását kí­vántam folytatni. Pécsen végeztem az orvostudományi egyetemen, 1962-ben a fér­jem oldalán kerültem Ka­posvárra. A pályakezdők azokban az években nem dönthettek arról, hol, hova kívánnak elhelyezkedni. A munkakezdés irányítással járt. 1962 előtt sosem jártam Kaposváron, de most már somogyinak vallom magam. Életem nagyobb részét itt töltöttem. Dr. Ujsághy Erzsébet a megye egészségügyének egyenletes fejlődéséért felel, orvosi tanácsokat nem ad, nem praktizál. — A gyógyító-megelőző munka a profi orvosokra tartozik. Még receptet sem írok föl szívesen senkinek. A gyógyításban közvetlenül sosem vettem részt. A köjál­nál a laboratóriumi munká­ban megtaláltam a hivatá­somnak megfelelő feladato­kat. Hét éve töltöm be a me­gyei főorvosi munkakört. — E pozíciójában egyetér­tene azzal, ha ma is irányí­tanák a pályakezdőket? — Akkor nem értettem ve­le egyet. Két év után lehe­tett csak munkahelyet vál­toztatni. Igyekeztem megta­lálni a szépet a labormun- kában is. A férjem trauma- tólógus, abban az időben sokszor kellett ügyeletben lennie, az otthoni feladatok­ból nekem jutott ki több. Most megfordult a kocka. A férjem — dr. Mecseki Lász­ló, a megyei kórház osztály- vezető főorvosa — vállal többet a házimunkából. A pályakezdők hasznára válna szakmailag, ha két évet meghatározott munkahelyen töltenének el. Néhány intéz­mény is jól járna. De ez a felfogás nem illik a mai gyakorlathoz. .. — Megyei főorvos. Hivata­li munkával segítheti elő Somogy egészségügyének fejlődését, az intézményhá­lózat gyarapodását, azok fel­szereltségének állandó kor­szerűsítését, a szakmai prog­ramok megvalósítását. Ez is a hivatása része? — Messzire vagyok a be­tegektől, de gondolataimban, cselekedeteimben azon va­gyok, hogy minél előbb fel­gyógyuljanak, visszatérhes­senek a családhoz, a mun- kahe'yre. Nagyon nagy átté­tellel jut el az én munkám eredménye az egészségügyi intézményeken, azok sze­mélyzetén keresztül a bete­gekhez. .Nem gondolhat ar­ra egy beteg, hogy a gyógyu­lását elősegítő műszerhez a kórház a megyei tanácson keresztül juthatott. — A férje a megyei kór­ház főorvosa, osztályvezető. Jelent-e kontrollt az ő köz­vetlen tapasztalata önnek? — Döntéseimben közvetle­nül sosem használom fel az ő véleményét. Elraktározom azokat. — A megyei tanácson töl­tött tizenegy évből hét esz­tendeje osztályvezető. Mit tart sikerének? — Egy teamet akkor lehet eredményesen irányítani, ha a csoport minden tagja nagy felelősséggel végzi munká­ját. Sikerült egy ilyen kö­zösséget létrehozni a megyei egészségügyi osztályon. És ha nem segített volna a me­gyei vezetés, akkor nem beszélhetnénk arról, hogy az elmúlt években miként gaz­dagodott Somogy egészség­ügye, fejlődött az intézmény- hálózat. — Személyes sikerére is kíváncsi vagyak. — Nem vagyok jó médium a sikerhez. önmagámmal szemben nagyon kritikus va­gyok. Ez a kitüntetés, úgy érzem, s ezt végig is gondol­tam az öröm pillanataiban, munkám és a megyei egész­ségügy elismerése. Nem volt hiábavaló, amit tettem. Szól ez az elismerés a családtag­jaimnak is, hiszen az ő se­gítségük nélkül nem láthat­nám el munkahelyi felada­taimat. — A teljesebb portréhoz hozzátartozik az is, mit tesz szabadidejében, amikor pi­hen? — Nagyon kedvelem a klasszikus zenét. Beethoven hegedűversenyét teszem föl Olyankor, amikor már na­gyon fáradt vagyok, de még dolgoznom kell. Szeretek ké­zimunkázni, a főzésben ked­velem az újszerű ízeket, s ■két-három évenként kisebb utazásokat teszünk. Horányi Barna Helyre rakott betűk, kijavított hangok Emlékbqbak a tiszta beszéd műhelyében A Zrínyi Ilona Általános Iskola aprócska szobájában egy kislány küszködik a sza­vakkal. Az intelligencia­szintje átlagos, ám az úgy­nevezett részkiesés miatt a harmadik osztályt ismétli. Meffiette ül segítője, nehéz időszakának egyik legfonto­sabb támasza, dr. Bánáti Henrikné logopédus. A ked­ves arcú gyerek már a nyári vakációját tölti, de vissza­jött, hogy a kirándulás miatt elmaradt foglalkozást pótolja. — A tanárai egy kicsit későn vették észre, hogy a kislány diszlexiás, vagyis ol­vasási zavarral küzd. A szobában ahol, beszél­getünk, a bútorok fehérek, a képek színesek, és rengeteg a játék, valamint a játékos feladatlap. A környezet és a logopédus teremtette légkör gyorsan oldja a szorongást, a kisdiák félelmét. — Gyakori az olvasásza­var? — Ezeknek a gyerekeknek az iintelligenciaszintje és a tanulásba fektetett energiája nem áll arányban az olva­sás- és íráskészségük fejlő- désévöí. Az olvasászavar többnyire együtt jár az írás- zavarral. Nagyon makacs hi­ba ez; hosszú időbe telik a kijavítása, főleg ha későn veszi észre a pedagógus. Az első osztályban már tudnia kellene minden tanítónak, hogy az egyéb iskolai köve­telményeknek megfelelő kisdiáknak miért megy nehe­zebben az olvasás. A jelek felismerhetőek: téveszti vagy felcseréli a betűket, illetve az olvasás irányát, szótago­kat hagy ki vagy told be, a nehéz, hosszú szavakat pe­dig néha az értelmetlenség­ig eltorzítja. Ezt a zavart ki kell javítani, mert az olva­sás az ismeretszerzés eszkö­ze. A diszlexia pszichikai zavart is okozhat, a gyer­mek magatartása nyugtalan, dekoncentrált, fáradékony lesz. Értelmi szintje megfe- ilető, helyzete mégis mél­tánytalan, mert butáinak te­kintik, és ez védekezési reakciót vált ki belőle; túl- érzékeny lesz, néha agresz- szív. Szomatikus tünetek — étvágytalanság, epilepsziás rohamok, alvászavar — is jelentkezhetnek. — Milyen okai vannak a diszlexiának? — A legfontosabb az anyanyelvi fejlettség gyenge szintje, amely egyrészt az artikulációt érinti beszédhi­bákat okozva, másrészt a rassz kifejezőkészségben, szegényes szókincsben nyil­vánulhat meg. — Kiküszöbölhető, gyó­gyítható? * — A gyermek csak akkor ismer biztosan egy betűt, ha kialakul már a betű vi­zuális, akusztikai és artiku­lációs kapcsolata. Itt kell kezdeni a munkát. Ezt a be- tők összeolvasása követheti. Az Olvasás-, illetve az írás­tévesztést csak intenzív kis­csoportos terápiával lehet kezelni, hiszen ezek a gye­rekek a zavar különböző szintjén vannak. Mások a kiváltó okok is: egyik az op­tikailag, másik az akuszti­kailag hasonló betűket cse­réli föl, illetve téveszti. A diszlexia gyógyításához nagy segítséget adnak az o’vasó- és feladatlapok. A hiba ki­javításának egyik lényeges feltétele, hogy a foglalkozás játékos legyen. Ehhez a munkához, a gyerekek fi­gyelmének lekötéséhez azon" ban igen kevés a megvásá­rolható eszköz. A logopédus nem tehet mást, mint azt, hogy gyűjt mindent, aminek hasznát veheti, és elkészíti a maga kitalálta segédeszközö" két. — Sok a pösze, a dadogós és a hadaró gyerek is. — Az artiku’ációs hibák kijavítása kiskorban elkez­dődik már. Az első osztály­ban — tehát az olvasás ta­nulásakor — elengedhetet­len követelmény, hogy a kis" diák pontosan differenciálja és tisztán ejtse a hangokat. A nem szervi eredetű be­szédhibákat többnyire a rossz példa — a gügyögő szülő, a kántáló kórusbeszéd — okozza. Magyarországon csaknem négyszáz logopédus dolgozik a beszédhibák kijavításán. Kaposváron hatan végzik ezt a nagyon aprólékos, sok törődést kívánó munkát. A Zrínyi Ilona Általános Isko­la az egyetlen a megyeszék­helyen, amelyik a logopé­dust főállásban foglalkoztat­ja. Igaz, az itteni diákokon kívül a Berzsenyi általános iskola tanulóit és három óvoda gyerekeit is eű.átja dr. Bánátiné. — Mikor érzi a jól vég­zett munka örömét a logo­pédus? — A mi munkánkban ak­kor lehet sikerre számítani, ha meg tudjuk nyerni a gyermeket. Amikor kint süt a nap, az udvaron vidám a zsivaj, nekem itt bent „gyö­törni” kell szegényt. Tudom, hogy nyertem, amikor látom, szívesen járnak az óráimra. A minap a lakásom ajtajá­ban egy virágcsokrot talál­tam rövid üzenet kíséreté­ben: „it vótam Tomi”. Egy másik kisfiú vadásznak ké­szül, s meghívott a lakomá­ra így: „lesz ott vaddisznó ód alas és tőtött fácány, meg minden amit akar”. Az apró munkaszoba egyik falán bábok sorakoznak. Egykori páciensek hagyták itt emlékül féltett kincsei­ket, s kaptak helyette má­sikat: megismerték a tisz­tán, szépen épített szó ízét, örömét, s megkapták vele együtt a teljesebb élet le­hetőségét. Igaz, megizzadtak érte: logopédus is, diák is. Tamási Rita RÁDIÓJEGYZET A másik valóság Véget nem érő vitát nyit­hatnánk arról, hol a helye az irodalomnak a társadal­makban, szerepe csökkent­hető, vagy helyettesíthető-e mással? Arról is folyhatna a polémia, vajon csak keve­sek kiváltságáról van szó, egyes életkorokban megta­nulandó kötelező anyagról, melyeik az évek számának gyarapodásával el lehet fe­lejteni. Központi része le­hetne a vitának az is, ki ér rá ma ezzel foglalkozni, sőt arra is kitérhetnénk, van-e létjogosultsága az irodalom­nak ma, a nyolcvanas évek második felében. Akik pén­teken délelőttönként a Kossuth rádió előtt ülnek, hogy ötvenegynéhány per­cig figyelemmel kísérjék a Rádió irodalmi lapját, a Gondolatot, minden bizony - nyal e vita résztvevői lehet­nének. Hogy szerencsés-e péntek délelőtt — e napot hajlamo­sak vagyunk szélső napként értelmezni — műsorra tűz­ni egy tartalmasabb prog­ramot is, ezt a műsorszer­kesztők dolga eldönteni. Ha elfogadjuk Juhász Ferenc véleményét, mely szerint az irodalom lassan-lassam. el­halványuló sávot képez az e szóval illetett valóságkö- zelítő, valóságpótló írások tengerében, ebből azt a kö­vetkeztetést kell levonnunk, hogy egyre kevesebb azok­nak a száma, akik figyel­nék az irodalomra. Hajla­mosak vagyunk — hallottuk — irodalomnak nevezni az ezt helyettesítő, legtöbbször vallóságközvetítő írásokat, melyekben az identitáskere­sés szerepel mozgató rugó­ként. Ebben az értelemben egy másik valóságról beszél az, aki irodalmat emleget. A szó tiszta jelentésében, elsődleges értelmezésben a másik valóságot közvetíti, a semmivel sem pótolihatót, a második világot. S fogadjuk el Juhász Fe­renc érvelését, miszerint a többi „irodalom” is lehet érdekes, izgalmas, azonban a fentieket elfogadva csak he­lyettesítő szereppel bír. S hogy mit tart egy irodalmi folyóirat főszerkesztője a másik valóság legpontosabb dokumentumainak? Hajnó­czy, Esterházy, Ördög Szil­veszter, Temesi Ferenc munkái állnak az első helye­ken, de a folyóirat szerkesz­tésében fontos helye van. a magyar irodalom múltját ünneppé emelő írókról most már sorozatosan megjelenő emlékszámóknak is.. Közü­lük Arany János, Tóth Ár­pád, Radnóti, Kassák Lajos feltétlenül említendő. A kö­zeljövőben Karinthy Frigyes és Somlyó Zoltán folytatja majd a sort. A- szellemiség őrzése épp­úgy hozzátartozik egy iro­dalmi folyóirathoz, mint a jelenkoriak munkájának be­mutatása. A magyar szelle­miség évszázadai voltak azok a vérképző anyagok, amelyek lehetővé tették, hogy a jelenkoriak múlttá Válhassanak — hallottuk a főszerkesztő szavait. Az irodalom útjára nem emlékezni, e nélkül élni nem szabad. Szükség van rá, hogy ünneppé emeljük a letűnt évszázadok magyar szellemiségét. Ha ezt nem .tennénk, múltunkat veszíte­nénk el teljesen. Balogh P. Ferenc A Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitün­tetett Központi Zenekara a hagyományokhoz híven térzené­vel szórakoztatja a Budai Várba látogatókat Sütő András-ősbemutató Gyulán Sütő András új drámáját, az Álomkommaindót ősbe­mutatón láthatja július 19- én a Gyulai Várszínház kö­zönsége. A kiváló erdélyi író műve a Gyulai Várszínház és a budapesti Vígszínház közös előadásában, Sík Fe­renc rendezésében . kerül színpadra. A darab főbb sze­repeit Kern András, Lukács Sándor, Seres Zolán, Fiilöp Zsigmond, Zsíros Ági, Vál­lai Péter, Földi Teri és Fo- nyó József alakítja. Az ősbemutató után,, jú­lius 21-től még hat estén játsszák Gyulán az Álom- kommandót. A július 20-i előadás technikai okokból elmarad, a jegyek becserél­hetők a többi előadássá. A darab ősztől Budapesten, a Vígszínházban kerül színre. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom