Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-11 / 162. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLIII. évfolyam, 162. szám Ara: 2,20 Ft __________________1987. július 11., szombat A kistél épül esek kisipara Sokan tagadják azt, hogy a kistelepüléseken jellemzőbb a kontárkodás, mint a városokban, abban azonban mindenki egyetért, hogy a kis falvak nélkülözik a szolgáltatásokat. A kontárkodás feltételezi az üzletszerűséget és a folyamatosságot, ezzel szemben a kistelepüléseken inkább a családi, baráti ösz- szefogás a • jellemzőbb. A munka minőségét illetően persze csaknem mindegy a végeredmény, hiszen akár kontár, akár barát végzi el a silány munkát, annak gyenge minősége mindenképpen a tulajdonos kára. Ma még sokfelé él az egyébként helytelen szemlélet, amelyet a „faluhelyen elüti” mondással fejeznek ki. Ez eleve elfogadja a gyengébb minőséget, fölmenti a silány mun kát végző szakembereket vagy a szakmájukhoz csak konyító „iparosokat”. Az említett elv elfogadása nemcsak a múlt megcsontosodott öröksége, hanem a jelenlegi gyakorlatból fakadó kényszer is, amelyet a szolgáltatások hiánya táplál a kistelepüléseken. A közeli nagyobb falvakban vagy a távolabbi városokban ugyan elérhetők a szolgáltatások, de igénybevételükhöz utazni kell, és ez mindéképpen megdrágítja, sokak számára pedig elérhetetlenné teszi azt. A kistelepüléseken ugyanis nő a lakosság átlagos életkora, az idős emberek pedig nehezebben utaznak. A virágzó helyi kisipar enyhíthetné vagy fölszámolhatná a szolgáltatási ínséget a kistelepüléseken. A tapasztalatok szerint ezzel szemben egyre több olyan kis falu van, ahol egyáltalán nem működik iparos. A kistelepülések többségében még dolgozik kőműves, mindehhez értő, úgynevezett vegyes javító, több helyen előfordul a fodrász és a cipész, de ezen kívül szinte minden hiányszakmának számit. Rádió minden házban, televízió a legtöbb lakásban van, de a javításukhoz már helyben nincs szakember. Kisiparosok azért nincsenek a kistelepüléseken, mert a szakemberek nem tudnak munkájukból megélni. Manapság az átlagos havi jövedelem valamivel meghaladja a hatezer-ötszáz forintot, s ennyit a falusi iparosoknak is meg kellene keresniük ahhoz, hogy vállalkozzanak a szolgáltatásokra. Az említett havi jövedelem egy évben 78 ezer forintnak felel meg, s ez után az iparos hu- szonkilencezer-kétszáz forint társadalombiztosítási járulékot és hétezer-kétszáz forint adót fizet. Ez összesen 115 ezer forint, vagyis legalább ennyi- bevételt kell elérnie a falusi iparosnak, hogy átlagos jövedelme legyen. A kiutat a társadalombiztosítási járulék mértékének csökkentésében látják. Jó példaként emlegetik a kezdő iparosok kedvezményeit, amelyeket a kistelepüléseken a hosszabb ideje dolgozó szakemberekre is célszerű volna kiterjeszteni. Az igaz, hogy ezzel mérséklődnének az iparosok befizetései, de e kedvezmények nem a falusi szakemberek meggazdagodását szolgálnák, hanem megélhetésüket, s közvetve a szolgáltatásokat javítanák. V. Farkas József Kádár János és Lázár György találkozója Jegor Ligacsovval Kitüntetések a vasutasnapon Ünnepeltek a kaposvári üzemfőnökségen Holnap vasutasnap lesz. Hanmimich etedszer ünnepelnek a MÁV dolgozói így. Országszerte ünnepségeket tartanak, s ilyenkor vehetik át kitüntetésüket, jutalmukat a legkiválóbb vasutasok, akik kiemelkedtek társaik közül. A kaposvári üzemfőnöfcsé. gén tegnap tartották az ünnepi megemlékezést. Ám nemcsak itt vehettek át somogyi, vasutasok jutalmat, többen a budapesti központi rendezvényire voltak hivatalosak. Kiváló munkáért kitüntetésiben részesült Göböíös Ferenc főellenőr, Wéber Tibor felügyelő és Bosznai József főfelügyelő; mindhárman kaposváriak. Miniszteri dicséretet kapott a gyékényesi Ritecz Sándor főellenőr és a kaposvári Szabó János segédtiszt. Vezérigazgatói di-1 cséréiben részesült Koszed- nár Lipót felvigyázó és György Antal felvigyázó Kaposvárról. Kitüntető szolgálati címet adományoztak Darvas Ottó balatonszentgyörgyi főtanácsosnak és Héjjas Károly kaposvári főtanácsosnak, valamint Mészáros Ernő gyékényesi felügyelőnek. Igazgatói dicséretben 14 somogyi vasutas részesült. Kiváló dolgozó kitüntetést százöten kaptak. Egyéb jutalmat 818- an vehettek át. A vasutasnap alkalmából interjút készítettünk Fényes Józseffel, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetőjével. Az írást lapunk negyedik oldalán közöljük. Kádár János pénteken találkozott Jegor Ligacsovval, az SZKP KB PB tagjával, a KB titkárával (MTI-fotó, Soós Lajos felvétele — telefotó-KS) A szakszervezetek támogatják a kibontakozás programját A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken a Központi Bizottság székházában találkozott Jegor Ligacsovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottsága tagjával,. a Központi Bizottság titkárával, aki üdülésen tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón tájékoztatták egymást az MSZMP KB júliusi és az SZKP KB júniusi üléséről. Megerősítették, hogy pártjaik kölcsönösen támogatják egymást a szocialista társadalom fejlesztésére, a gazdasági fejlődés meggyorsítására irányuló tevékenységben. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, a magyar—szovjet kapcsolatok néhány kérdéséről. A találkozón részt vett Lázár György, az MSZMP főtitkár-helyettese. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. * * * Lázár György pénteken megbeszélést folytatott Jegor Ligacsovval. Áttekintették az MSZMP és az SZKP együttműködésének főbb területeit. A megbeszélésen jelen volt Borisz Sztukalin. * * * Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghívására rövid pihenésen tartózkodott hazáinkban, pénteken délután hazautazott a Szovjetunióba. A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP KB 1987. július 2-i üléséről, továbbá megvitatta a Központi Bizottság gazdasági - társadalmi kibontakozást segítő programját és az annak megvalósítását szolgáló szak- szervezeti feladatokat. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke a Központi Bizottság üléséről szóló tájékoztatójában rámutatott, hogy a dokumentum a gazdasági-társadalmi életünkben felmerült problémák megoldására, szocialista viszonyaink sajátosságait figyelembe véve vázolja fel a kibontakozás útját. A problémák halmozódásakor többször érte kritika az ország vezetését, hogy határozatlan a gondok felszámolásában, késlekedik a szükséges intézkedések meghozatalában. Valójában nem határozatlanságról, hanem éppen a felelősségteljes döntés körültekintő előkészítéséről volt szó. A kibontakozási program közvetlen feladata most a gazdasági romlás megállítása. Ez felveti annak a kérdését, hogyan kezeljük szocialista módon a gazdaságtalan termelés visszaszorítását. A gazdaságot irányítha- tóbbá kell tenni, mert ezen a területen is voltak olyan elképzeléseink, például a piaci viszonyok korlátlan gazdaságalakító szerepéről, amit az élet nem igazolt. (Folytatás a 2. oldalon) Panaszkodik a szállító és a szállíttató is SOMOGYI KIÁLLÍTÓK NÉLKÜL Hét végén kevesen rakodnak A hét végi rakodás fokozásában évek óta nem sikerült előbbre lépni. Többek között erről hallottunk a Somogy megyei szállítási bizottság tegnapi ülésén. Brandtmüller Istvánnak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének vezetésével a bizottság tagjai ezúttal nem egyoldalú véleményekre voltak kíváncsiak. A vasút számításai szerint az utóbbi öt évben tovább romlott a hét végi rakodási készség. Börczi Jenő, a MÁV Pécsi Igazgatóságának kereskedelmi és szállítási osztályvezetője elmondta, hogy amíg hétköznap általában 1400—1500 kocsira van szükség, addig például ezen a szombaton csak 652, vasárnap pedig 429 kocsit fognak megrakni a somogyi szállíttetók. A legjobb partnerként a Sefagot és a ga- bonaforgalmi vállalatot említette. Ök rendszeresen dolgoznak hét végeken is. Jó kapcsolatukért . a szállítási bizottság külön elismerését fejezte ki. Gondok azonban náluk is vannak. A Seíag képviselői elmondták, hogy kevés az exportszállítmányok berakására megfelelő nyitott kocsi. A vasút sem tagadta ezt. Éppen ezért kérték vezérigazgatóságukat, hogy engedélyezzék a Jugoszláviából és Olaszországból üresen visszatérő vagonok magrakását. A szállítási bizottság elnöke is ígéreteit tett arra, hogy szorgalmazni fogják az engedély kiadatását. Ezzel a Seíag problémáit megoldhatnák, hiszen csupán júliusban ezer vagont szeretnének megrakni exportra szánt fával. A gabonaforgal. mi vállalat is kedvező választ kapott Ök a fedett vagonokhoz szükséges betétlapok miatt emeltek szót. Az idén tizenhatezerre van szükségük, s úgy fest, saját maguknak kell elkészíteniük. A hét végek másik sarkalatos pontja a vagonok kirakása. Somogybán rossz példaként a Mastenfil Pa- mutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárát hozták föl. Mindössze 127 kocsit kezeltek, de hét végeken nem rakták meg őket, s így az első negyedévben 291 400 fo. riot 'kocsiálláspénzt fizettek. A Balaton Fűszértnek 91 kocsi késedelmes rakodása huszonhétezer forintjába került. Dr. de Sorgo Tibor, a Kapós Volán igazgatója ezekre a példákra is hivatkozva mondotta, hogy nehéz megnyerni az embereket a hét végi rakodásra. Megnyílt a pécsi vásár Tegnap megnyitották Pécsen a 11. ipari vásárt, amely a szegedi mellett a legjelentősebb vidéki nemzetközi árubemutató. Egyetlen somogyi kiállító képviseli megyénket ezen a rendezvényen. A vásár szervezői ennek az érdektelenségnek — a sajtótájékoztatón föltett kérdésünkre válaszolva — nemigen tudták okát adni, bár elismerték, hogy talán erőteljesebb csábításra lenne szükség. Mindent összevetve valószínű, hogy nem elsősorban a pécsi vásárigazgatóságon múlik: ki viszi az áruját a vásárra. Drága ma az ilyen bemutatkozás. ez igaz. de erről a fent említett egyetlen: a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát vásári képviselője, Csomós Árpád azt mondta: — Sokba kerül a kiállítási terület, de nem mondhatunk le erről a reklámlehetőségről. Mindig itt vagyunk, mert el akarjuk adni termékeinket, s tapasztalataink szerint nem haszontalan a pécsi bemutatkozás. Most például elsősorban a tőzeget kínáljuk, s máris jelentkezett egy leendő vevő. Az a kertész, aki az egész vásár virágosítását elvégezte. venni fog tőlünk virág- földet, nem is kis tételben. — Némi gyógyír somogyi szemszögből, hogy vásáirdíA somogyi krumpli & a díj jat nyertek, tehát egyedül is sikert arattak. — Igen, a burgonyatermelési rendszerrel megpályáztuk a kitüntetést, s meg is nyertük a díszes Zsolnay- vázát. Ez a legelismertebb produktumunk. immár a nyolcadik díjat nyerte. Tehát amikor a rendszert propagáljuk, akkor egy újabb trófea kerülhet a felsorolásba. Az idén bemutatkozunk még Ceske Budejovicéban a nemzetközi mezőgazdasági kiállításon is, reméljük, hogy olt szintén sikert aratunk mind a burgonyatermelési rendszerrel, mind a tőzegtermékeinkkel. Az ottani vásáron is szinte kötelező megjelennünk, hiszen a rendszer szlovákiai hálózata már 1500 hektáros. A mezőgazdasági kombinát bemutatóján kívül egyebütt is láthat somogyi terméket a vásárnéző, de csupán agy-két budapesti vállalat megyénkben levő gyárának, telepének „eldugot” produktumát. A hazai „színek” hiánya persze hamar feledhető, hiszen amúgy színes, látványos á pécsi vásár, sok érdekes újdonságra lelhet a szabadtéri és a fedett bemutatókon a látogató. Néhány érdekességről hétfői számunkban tudósítunk.
