Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-11 / 162. szám
2 Somogyi Néplap 1987. július 11., szombat ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN VASARNAP: Újabb tüntetések Dél-Koreában, részleges amnesztia, s több ezer politikai fogoly szabadonbocsátá- sa. - Mind Bagdadban, mind Teheránban kedvezően értékelik a szovjet kezdeményezést, amely a külföldi hadihajóknak az öbölből való visszavonását indítványozza. - Nagyszabású ünnepségek Algéria függetlenségének 25. évfordulóján. HÉTFŐ: I. János Károly spanyol király magyarországi látogatása. - Genfben a szovjet-amerikai tárgyalásokon folytatódik a szövegezés munkája, a nyilatkozatok óvatos optimizmust tükröznek. - Az NSZK államfője, von Weizsäcker Moszkvába érkezik. KEDD: A Biztonsági Tanács állandó tagjai egy közel-keleti békekonferencia lehetőségéről konzultálnak az ENSZ főtitkárával, Genfben ugyanerről a témáról folytatnak szovjet-amerikai eszmecserét. - Csernobilban megkezdődik a katasztrófáért felelős személyek nyilvános bírósági tárgyalása. - Szikh szélsőségesek sorozatos terrorakciói Indiában. SZERDA: A szovjet kormányfő Ausztriában. - Az amerikai törvényhozásban háromhónapos halasztást javasolnak a kuvaiti tartályhajók „átlobogózása" ügyében. - Az európai leszerelési tárgyalások további menetéről tanácskoznak a NATO-hatalmak Brüsszelben. CSÜTÖRTÖK: Közzé teszik a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti elnökeinek felhívását a helsinki folyamatban részes országok törvényhozásaihoz. - Mubarak— Peresz találkozó Svájcban. - Feszültség Panamában, washingtoni vádak a nemzeti gárda főparancsnoka ellen. PÉNTEK: Összeült Genfben az Unctad-nak az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletének újabb ülésszaka. - Az Irangate-ügy kulcsfigurájának, North alezredesnek ellentmondó vallomásai. - Lelepleződtek Marcos, volt Fülöp-szigeteki elnök puccs-tervei. Hazánk vendége volt a spanyol királyi pár. A képen: I. János Károly és Zsófia királyné a Szépművészeti Múzeumban A hét 2 kérdése Milyen új fejlemények jelezték a héten a kelet-nyugati diplomáciai mozgásokat? Genfben folyik a szövegezés munkája, s egyelőre nincsenek híján a kérdőjeleiknek, de főként a zárójeleknek, a különböző konferenciákon, így a most folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon, ahol az európai kősók közé tartozik például az NSZK-beli 72 Pershing—1A rakéta üigye, amelyeknek ott kell lenni ok a kettős nullamegoldás nagy csomagjában. A NATO részéről arra hivatkoznak, hogy ezek a fegyverek formailag a bundesweit-, a nyugatnémet hadsereg tulajdonát képezik, tehát nem tartoznak a szovjet—amerikai megállapodás latkozatában rámutatott: az épületek biztonsági helyzetével kapcsolatiban emlegetett alaptalan vádak (amelyek szerint lehallgató készülékeket helyeztek el az épülő amerikai nagykövetségi palotában Moszkvában, s követelik a washingtoni szovjet diplomáciai misszió már csaknem kész helyiségeinek lebontását is) mellékvágányra terelik és zavarják a két ország viszonyát e fontos szakaszban. Hasonlóan se szeri sem száma a cocomalistát érintő kijelentéseknek. Amerikai illetékesek a Toshiba-ügyre hivatkozva (a japán nagy- vállalat állítólag katonai célokra is hasznosítható berendezéseket adott el a Szovjetuniónak) szigorításokat követelnek a kelet— nyugati kereskedelemben. „Külső” tényezők is befolyásolják tehát — az idézett esetekben — negatív módon a genfi tárgyalásokat, de ugyanígy elképzelhetők kedvező értelmű ráhatások is. Aligha véletlen, hogy a szovjet külügyi szóvivőnek Moszkvában tett hivatalos látogatást Richard von Weizsäcker nyugatnémet elnök. A képen: a Mihail Gorbacsovval folytatott megbeszélés előtt, Sevarunadze szovjet, és Genscher nyugatnémet külügyminiszter társaságában zéphatótávolságú nukleáris fegyverek leszerelése a tét, már megszokott ez a módszer. Készítik a szerződést, s ahol vita támad, a különböző megfogalmazásokat zárójelesen egymás mellé helyezik. Így azután külön feladat a zárójelek feloldása. A szakértők a héten „óvatos optimizmussal” nyilatkoztak a munka állásáról, ami egyaránt jelent jót és rosszat, tükrözi a haladást és a nehézségeket. Változatlanul a megoldatlan kérdéérvényességi körébe. Szovjet Oldalról viszont hangsúlyozzák, hogy a rakétákhoz tartozó atomtöltetek amerikaiak, tehát nehéz lenne eltekinteni leszerelésüktől. A tárgyalások sikerét előmozdítaná a légkör javulása, a bizalom erősödése. Azok a kampányok azonban, amelyek Washingtonban az indulat óikat szítják, nem ebbe az irányba hatnak. Tart a „nagykövetségek háborúja”, s mint a TASZSZ nyiNyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök Ausztriában tárgyalt kétoldalú politikai-gazdasági kérdésekről. A képen: Rizskov és Vranitzky kancellár megbeszélése feltették a héten a kérdést, mi a helyzet a korábban emlegetett Sevardnadze— Shultz találkozóval. A válasz nyitvahagyta az ajtókat, jelezve: még nincs végső döntés abban, hogy vajon ellátogat-e még ebben a hónapban Washingtonba a szovjet külügyminiszter. Közben Európa két része közönt tart a párbeszéd: nagy figyelem kísérte az NSZK államfőjének, von Weizsäcker szövetségi elnöknek Szovjetunió-beli látogatását. Közismert, hogy a szovjet— nyugatnémet viszony erősen hullámzó, s ebben közrejátszottak Kohl kancellár kijelentései is, amelyeket a szovjet sajtó élesen bírált. Ezért, noha az elnöknek nincs közvetlen külpolitikai felhatalmazása (igaz, kíséretében voflt Genscher külügyminiszter), moszkvai tárgyalásai Gorbacsovval, mindkét fél véleménye szerint kedvező eredményekkel zárultak. Ausztriában járt Rizskov szovjet kormányfő, s a kétoldalú, főként gazdasági kapcsolatok mellett, jelentős teret szentelitek az európai kérdéseknek, a bécsi utókonferenciának. Végül, de nem utolsósorban hazánk is újra aktív részese volt az elmúlt napokban a kelet—nyugati dialógusnak, 1. János Károly spanyol király tett látogatást Magyarországon, majd Csehszlovákiában. Mi történik a Közel- és Közép-Keleten? Sűrű füstfelhő az Öböl felett: kigyulladt és órákon át égett a Peconic nevű, 273 ezer tonnás óriási tankhajó, amely egy iráni ágyúnaszád támadása következtében kapott lángra. A tartályhajó amerikai tulajdonban van, de libériái lobogó alatt haladt. Washingtonban egyelőre visszafogottak a visszhangok, ugyanakkor fellángolt a vita kuvaiti olajszállító flotta jó felének „átlobogózása” körül. Ha ugyanis amerikai zászló alatt hajóznak majd ezek a tankerek, az újabb incidensek forrása lehet. A képviselőház háromhónapos halasztást indítványozott, a szenátus meg nem döntött, s az elnöki vétó áthúzhatja a tiltakozást. A történtek új vetületet üpdnak a szovjet kormánynyilatkozatnak, hogy vonják ki valamennyi, nem a térséghez" tartozó ország hadihajóit az öbölből. Ezt mind Irak, mind Irán helyeslőleg fogadta, a szovjet javaslat másik követelményét illetően azonban nincs egyetértés közöttük: Moszkva a harcok beszüntetését javasolta. Több amerikai állásfoglalás is elhangzott, ezek azonban any- nyira ellentmondásosnak tűntek, hogy aligha lehet egyértelmű washingtoni véleményről szólni. A Közel-Kelet felett azonban mintha kissé oszladoznának a füstfelhők. Az ENSZ főtitkára a Biztonsági Tanács állandó tagjaival tanácskozott egy békekonferencia lehetőségéről, Genfben pedig — ahol a világ- politika csak nem akar nyári szabadságra menni — két fontos esemény is lezajlott. Szovjet—amerikai konzultáció a térségről Poljakov és Murphy között, valamint Mubarak egyiptomi elnök és Peresz izraeli külügyminiszter találkozója. (A közvetlenül érintett földrajzi régióban is voltak tárgyalások: hosszú szünet után először járt a PFSZ egyik Arafathoz közelálló vezetője Amman - ban, a jordán miniszterelnökkel folytatott megbeszélést arról, hogy milyen módon oldhatnák meg a palesztin képviseletet egy nemzetközi értekezleten. Da- maszkuszban pedig libanoni képviselők tanácskoztak a kis ország válságáról, amelyből gyors kibontakozás nemigen várható. Az újabb egyiptomi—izraeli kapcsolatfelvétel hjre óhatatlanul felidézi Camp Dávidét, a különalku időszakát. Ugyanakkor nyilván nem lehet azonosítani Kairó mai politikáját a Szadat- korszakéval, s Izraelben iminden olyan megbeszélés, amelyen egyáltalán szóba kerül a békekonferencia ügye, koalíciós torzsalkodás tárgya a teljesen elutasító Samir vezette irányzat, s a némiképpen hajlékonyabb Peresz között. A Közel-Kelet körül mindenképpen mozgásba lendültek az események, de korai lenne még megítélni, vajon ez a mozgás valódi és előrevivő, vagy inkább „tempós” egy helyben topogás ... Réti Ervin Üdvözlő távirat a mongol nemzeti ünnep alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke táviratban üdvözölte Dzsambin Batmönht, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkárát, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökét és Dumágin Szodnomot, a Mongol Népköztársas ág Mini szt er ta n á csának elnökét: Tisztelt Elvtársak! A Mongol Népi Forradalom győzelmének 66. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és népünk nevében szívélyes üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük Önöknek, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének, Minisztertanácsának és a baráti mongol népnek. Pártunk, kormányunk és népünk elismeréssel tekint a mongol népnek a gazdaság és a kultúra fejlesztésében, a szocialista társadalom építésében elért eredményeire. Nagyra értékeli a Mongol Népköztársaságnak a béke és a biztonság megszilárdítását, az együttműködés elmélyítését szolgáló aktív nemzetközi tevékenységét. Őszinte örömünkre szolgál, hogy közös eszméink és céljaink alapján pártjaink, országaink és népeink barátsága és széles körű együttműködése kiegyensúlyozottan fejlődik. Meggyőződésünk, hogy a Mongol Népköztársaság párt- és állami küldöttségének ez évi magyarországi hivatalos látogatása, az aláírt dokumentumok újabb hozzájárulást jelentenék kapcsolataink további elmélyítéséhez. Nemzeti ünnepükön kívánjuk Önöknek és a mongol népnek, hogy érjenek el újabb sikereket a Mongol Népi Forradalmi Párt XIX. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a béke és haladás ügyének szolgálatában. * * * Az évforduló alkalmából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban köszöntötte Batocsirin Altan - gerelt, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huráljá- nak elnökét. Ugyancsak távi iratban köszöntötte mongol partnerszervezetét a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az Országos Béketanács, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Vöröskereszt. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése (Folytatás az 1. oldalról.) Tény, hogy a piaci viszonyoktól nem lehet eltekinteni, de azt is figyelembe kell venni, hogy szocialista viszonyok között a gazdaságot nem szabályozhatja csak önmagában a piac. A tennivalók között kiemelte a szocialista nagyüzemek helyzetének rendezését, a főmunkaidőben végzett munka megbecsülésének helyreállítását. Szólt arról, hogy meg kell őrizni a kisvállalkozások értékeit, de látni kell azt is: nem ezek fogják megoldani népgazdaságunk gondjait. Miközben a vállalkozások kiszélesítésével sokszínűvé tettük az ösztönzés rendszerét, a szocialista nagyüzemek bérgazdálkodási lehetősége beszűkült. Ezért a szakszervezet is felelősséggel tartozik, mert ebben a kérdésben a kelleténél tovább volt türelmes. A struktúraváltás kérdéseit elemezve rámutatott, hogy a gazdaság szerkezetének átrendezésére feltétlenül szükség van, de azzal a körültekintéssel, emberséggel és tisztességgel, amit szocialista társadalmi rendsze rünk megkövetel. A szak- szervezetek véleménye is az, hogy a gazdasági átrendeződés folyamatát meg kell in dítani, vállalva annak minden következményét. Gazdasági bajainkból azonban nem a munkanélküliség megteremtésével lábalhatunk ki, s ezt szocialista viszonyaink között a szakszervezetek sem tudnák célként elfogadni. Ugyanakkor fel kell készülni arra, hogy e folyamatok eredményeként elhelyezkedési nehézségekkel is szembe találjuk magunkat, s ennek a feloldása nagy körültekintést, emberséget igé' nyel. A szakszervezeti mozgalom egyik értékmérője, hogy milyen szinten tudja ellátni a doCgozók érdekvédelmét, érdekképviseletét. Ezeknek az alapvető feladatoknak most ki kell egészülniük azzal, hogy a szakszervezeti mozgatóm szocialista viszonyaink között milyen hatást tud gyakorolni a társadalom fejlődésére. Ingatag gazdasági alapokon ugyanis nem lehet az érdekeket eredményesen képviselni és védeni, ahhoz biztosítani kell a megfelelő gazdasági feltételeket is — mondotta a SZOT elnöke. Ezt követően Nagy Sándor, a SZOT titkára elmondta, hogy a szakszervezetek támogatják a kibontakozás programját, s részt vállalnak a benne foglaltak megvalósításából. Széles körű vita után a tanácsülés egyhangúlag elfogadta az elnökség által előterjesztett állásfoglalás-tér-- vezetet. Állásfoglalásában a testület rámutat, hogy a szakszervezetek támogatják az MSZMP Központi Bizottságának 1987. július 2-i állás- foglalását a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról. A programban a szak- szervezetek saját törekvéseik megvalósulását is. A szak- szervezetek külön is hangsúlyozzák annak jelentőségét, hogy a műszaki-gazdasági megújulást, a gazdasági szerkezet átalakulását a Központi Bizottság állásfoglalása úgy kívánja elérni, hogy eközben ne szoruljanak háttérbe a foglalkoztatás szempontjai, ne rendüljön meg az emberek szociális biztonsága, s ne növekedjen a hátrányos helyzetben levők elmaradása. A szakszervezetek a munkavállalók érdekeinek képviseletében több fontos teendőt, illetve azok mérlegelését ajánlják az illetékesek figyelmébe a készülő kormányzati program kidolgozásához. Hangsúlyozzák például, hogy a szerkezetváltáshoz jól átgondolt, konkrét cselekvési programokra, ezek végrehajtásához hatékony eszközrendszerre, jelentős pénzügyi forrásokra van szükség.
