Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-04 / 156. szám

Somogyi Néplap 1987. július 4., szombat nak élen a közélet tisztasá­Á Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának g*™* védelmében, az meté. ^ f • r 9 kés felügyeleti es hatósági 1987. Július 2-i állásfoglalása a gazdasági—társadalmi kibontakozás programjáról szervek pedig határozottan vonják felelősségre azokat a személyeket, akik jogtalan előnyöket nyújtanak vagy fogadnak el. IV. (Folytatás az 1. oldalról.) ző vállalati adórendszerre, jól működő árrendszerre, a teljesítmény növelésére ser­kentő kereset- és bérszabá­lyozásra van szükség. a) A vállalati adórendszer módosításával csökkenteni kell a termelőket közvetlenül terhelő adók számát és mér­tékét, s egyúttal növelni a fogyasztáshoz kapcsolódó adókat. A Központi Bizott­ság egyetért azzal, hogy megfelelő előkészítés után bevezetésre kerüljön a hoz­záadott érték típusú általá­nos forgalmi adó. Tudomá­sul veszi, hogy ez a termelői árak csökkenésével és a tá­mogatások leépítése miatt a fogyasztói árak növekedésé­vel jár. b) A hatékonyságot és a nemzetközi versenyképessé­get kifejező árrendszert és ármechanizmust kell kiala­kítani. Az árak tükrözzék a reális költségeket és a ke­resleti-kínálati viszonyo­kat, de ne tartalmazzák a hanyag munka költségeit. Az adóreform érvényesíti azt a mellőzhetetlen követel­ményt, hogy a termelői és a fogyasztói árak között szo­ros és folyamatos kapcsolat legyen. Az alapvető létfenn­tartási cikkek és szolgáltatá­sok meghatározott körében továbbra is hatósági árellen­őrzésre és befolyásolásra van szükség. c) Az adó- és árreform mellett olyan bérreformra van szükség, amely elősegíti a munka szerinti elosztás elvének érvényesülését. El­ső lépésiként csökkenteni kell a keresetszabályozás kö­töttségeit. Hosszabb távon olyan bérarányokat kell ki­alakítani, amelyek kifejezik a munka társadalmi hasz­nosságát. Módosítani kell a válla­lati belső érdekeltséget: a tevékenység jellegéhez iga­zodó bérrendszerek, bére­zési formák erősítsék az egyéni, illetve csoporttelje­sítmények és a keresetek összhangját. Ki kell dolgoz­ni a szocialista brigádok és a dolgozók más közösségei vállalkozásszerű munka­végzésének elszámolási, ér­dekeltségi rendszerét. 5 A vállalati önállóság nö- • velése, a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök jobb kihasználása, a termelők piaccal való köz­vetlen kapcsolatának erősí­tése érdekében szükséges a külkereskedelmi tevékeny­ség tartalmának, szervezeti és érdekeltségi rendszeré­nek gyökeres átalakítása. / A kibontakozásban a szocialista nagyüzemek és szövetkezetek hatékony gazdálkodásának, a főmun­kaidőben végzett tevékeny­ség eredményességének van döntő szerepe. Ugyanakkor a gazdasági teljesítmény nö­velésében valamennyi gaz­dálkodó szervezetnek — mé­rettől, tulajdon- és tevé­kenységi formától függet­lenül — részt kell vállalnia. Céltudatosan fejleszte- * • ni kell a szocialista pia­ci viszonyokat. Új társasági törvénnyel is elő kell moz­dítani, tiogy változatos vál- Igjlmzási forrpgk alakuljanak jcf. Ösztönözni kell új, ru- g^lpri^san npiködő, jövedpl- fnpzőpn gazdálkodó közép- és jcisméfgtű gazdasági szer­vezetek létrejöttéi. Csök­kenteni ke}l a termelésben ps az értékesítésben magle- yp vállalkozás kötöttsége­ket és javítani az importnak a versenyt segítő szerepét. Fel kélll számolni az egyes szektorok vállalkozási felté­teleiben fennálló különbsé­geket és "a káros monopol- fieiyzeteket. O A kisegítő-kiegészítő - gazdaság, valamint a magántevékenység n szocia­lista gazdaságnak szerves része. Bátorítani kell min­den olyan kezdeményezést, tevékenységet, amely a nem­zeti jövedelem növekedését és a lakosság életviszonyai­nak javítását szolgálja. A nagy- és kisüzemek közötti munkamegosztás és együtt­működés fejlődjön. Teremt­sék meg a társulás feltétele­it, s ez is járuljon hozzá a nagyüzemek munkáját se­gítő termelési háttér kiépü­léséhez. Q A fejlesztési források ' ■ bővítése érdekében na­gyobb lehetőséget kell te­remteni a vállalati eszkö­zök mobilizálására, a lakos­sági és vállalati pénzössze­gek hatékony, előnyös be­fektetésére. Ezt szolgálja az értékpapírok formáinak bő­vítése, forgalmuk szélesíté­se. Az alapvető tulajdonfor­mák változatos kombiná­ciójával megfelelőbb kere­téket kell létrehozni az ér­téktermelő tevékenység bő­vítéséhez. Meg kell teremte­ni a lehetőségeit, feltételeit, hogy az erre kész dolgozók saját anyagi eszközeikkel a vállalati vagyon gyarapítá­sában és hozamának növelé­sében személyes érdekeltsé­get vállalhassanak. A /törvényességet és jogbiztonságot a válla­latokon és szövetkezeteken belül, valamint külső kap­csolataikban egyaránt erő­sítem kell. A működési sza­bályzatok, kollektív szerző­dések, kölcsönös kötelezett- ségvállalásck rangját, presz­tízsét növelni kell. A vállalatokon belül a munkahelyi demokráciát formiailitásoktól mentessé k/eflUtenni. Ugyanakkor egy­értelmű és világos feladat- elhatározásokra van szükség a vezetésben, a vállalati ta­nács és áz igazgató, a vál­lalati tanács és a szakszer­vezeti fórumok között. 44 A vállalatok önállósá- * ’ ■ ga következtében a szocialista munikaimozgall- mak a gazdálkodó szerveze­tek által kidolgozott terme­lési és fejlesztési tervekhez kapcsolódnak. Ezért helyes, ha a kollektívák maguk ha­tározzák meg a munkaver­seny célját, a részvétel mód- ' ját, s ők maguk értékelik annak eredményeit. III. A gazdasági kibontako­záshoz eredményesebb ter­melőimunkára. a teljesítmé­nyek és a jövedelmeik jobb összehangoílására, a teljesít­ményen alapuló differenciá­lásra, igazságos köztehervi­selésre és hatásos szooiálllpo- li/tiikálra van szükség,. Az előrehaladás egész társadal­munktól áldozatvállalást, fe­gyelmezett munkát, a veze­téstől következetességet és határozottságot kíván. Szük­ség van a közérdek előtér­be állítására, a közszelllem javítására. 4 A hatékony termeléshez, *■ a szerkezetátalakításhoz, a műszaki fejlesztés gyorsí­tásához szükséges források biztosítása átmenetileg a közületi ás a lakossági fo­gyasztás. korlátozásával jár. Ahhoz, hogy az életszínvo- nail megalapozott emelésére ser kerülhessen, a teljesít­mények növelésére, eredmé­nyes gazdasági munkára van szüiksétg. A lakosság munkajövedel­mei, a keresetek a teljesít­ménytől függően jobban differenciálódjanak. Az eredményesen dolgozó kol­lektívákat és egyéneket fo- kpzott anyagi elismerésben kell részesíteni. O A szociális biztonság - fenntartásába törek­szünk. Fel kpll készülni a gazdasági struktúra átala­kításával járó új szociális problémák kezelésére, eny­hítésére. Elsősorban a tár­sadalmi segítségre szoruló, idős korú és alacsony jöve­delmű nyugdíjasokat, a többgyermekes családokat kell támogatni. Bővüljön a helyi szociálpolitika intéz­ményrendszere, eszköztára és anyagi bázisa. A gyermeknevelés családi költségeinek viselésében sta­bilizálni, majd növelni kell az állami részvétel arányát. A nyugdíjrendszer olyan módosítására van szükség, amely az anyagi feltételek­kel összhangban nagyobb szociális biztonságot nyújt, társadalmilag igazságosabb nyugdíjarányok kialakulá­sához vezet. 3 A pályákezdő fiatalokat ■ különösen az" otthonte­remtésben kell segíteni. A lakásgazdálkodás átfogó to­vábbfejlesztésére — a Kom­munista Ifjúsági Szövetség részvételével — mielőbb ja­vaslatokat kell kidolgozni. A lakáshoz jutás és a fenntartás támogatási rendszerét a csa­ládok jövedelmi és szociális helyzetéhez igazodóan dif­ferenciáltan kell kialakítani. A £ lakosság adózásában Olyan változtatásokra van szükség, amelyek lehe­tővé teszik az arányos köz­teherviselést. A Központi Bi­zottság egyetért azzal, hogy megfelelő előkészítés után bevezessék a személyi jöve­delemadót. Az adórendszer legyen át­tekinthető, mértékét úgy kell megállapítani, hogy a nagyobb jövedelmű rétege­ket az adó fokozottabban terhelje, de megmaradjon az érdekeltség a teljesítmények növelésében. A szociálisan kedvezőt­len helyzetben levő csopor­tokat, rétegeket az adózás nem érintheti hátrányosan. A személyi jövedelemadó bevezetésével a főmunkaidő­ből származó nettó kereset érdemben nem csökkenhet. Az adózás alól eddig kivont jelentős jövedelmek adózta­tása és ellenőrzése érdeké­ben az adózást vagyonnyi­latkozat és -elszámoltatás egészítse ki. C A gazdasági feladatok megoldása előrelátó fog­lalkoztatáspolitikát igényel. A termelési szerkezet átala­kítása megköveteli a mun­kaerő átcsoportosítását, il­letve átcsoportosulását. A muinkahelyválasztás-t az ál­lampolgárok munkához va­ló jogának sérelme nélkül jobban összhangba kell hoz­ni a társadalom érdekével. Az ezzel járó átmeneti fe­szültségek feloldásához ru­galmas formák kialakításá­val bővíteni kell a foglal­koztatáspolitika eszköztá­rát. Fel kell készülni a 90- es évek elején munkába lépő korosztályok megfelelő fog­lalkoztatására. í A gazdasági-társadalmi kibontakozás program­jának sikeres végrehajtása nagyobb szakképzettséget, széles körű műveltséget igé­nyel. Oktatási rendszerünk minőségi fejlesztése alapozza meg ezeket az igényeket. A változó szükségletekhez iga­zodjon a szakképzés szerke­zete, emelkedjen a középis­kolát, hosszabb távon a felső fokú tanulmányokat végzettek száma. 7 Az értelmiségnek fontos ■ szerepe van a társadal­mi és gazdasági változások kibontakoztatásában. Növe­kednie kell a nagy felké­szültséget igénylő szellemi munka társadalmi elismert­ségének. A kormányzat, a vállalatok és az intézmé­nyek vezetői tegyenek erő­feszítéseket, hogy az értel­miségiek teljesítményükkel és tevékenységük társadalmi hasznosságával arányos er­kölcsi és anyagi elismerés­ben részesüljenek. Az értel­miség hivatásbeli tevékeny­ségével, közéleti szereplésé­vel segítse a szocialista tár­sadalmi tudat és erkölcs kedvező alakulását. o Az államigazgatás, az egészségügy és a szociá­lis ellátás, a tudományos ku­tatás, az oktatás és közmű­velődés, a tömegtájékoztatás és a sport területén a társa­dalmilag szükséges felada­tok ellátásához megfelelő feltételeket kell biztosítani. Ugyanakkor el kell érni, hogy ezekben az intézmé­nyekben is a feladatokhoz és a gazdasági lehetőségekhez igazodó tevékenységi és szervezeti rendszer, ésszerű létszám- és költséggazdálko­dás alakuljon ki. Q A pártban, a tömegszer- ' • vezetékben és tömeg- mozgalmakban is racionáli­sabb, kisebb és hatékonyab­ban dolgozó intézményekre van szükség. •írt Határozottabb fellé- pést, szigorúbb felelős­ségre vonást, nagyobb nyil­vánosságot és társadalmi el­lenőrzést kell megkövetelni a társadalmi-gazdasági élet­ben tapasztalható visszás jelenségek elleni harcban. Erősíteni kell az egységes, kibúvókat nem engedő jogi szabályozást, és ennek admi­nisztratív eszközökkel is ér­vényt kell szerezni — a kor­rupció, a jogtalan előnyszer­zés, a protekcionizmus és más — a társadalmunktól idegen jelenségek vissza­szorítása érdekében. A pántszervezetek járja­Gazdasógi-társadailmi programunk megvalósításá­hoz elengedhetetlenül szük­ség van a szocialista demok­rácia fejlesztésére. A politi­kai intézményrendszer mű­ködésének korszerűsítésére. Folytatódjon az az átalaku­lási folyamat, amelyben nö­vekszik az egyének szerepe a társadalmi cselekvésben, nő a kollektívák önállósá­ga, kialakulnak az önkor­mányzati funkciók a mun­kahelyeken és a lakóhelye­ken. A társadalom számára fontos események, jelensé­gek és döntések kapjanak nagyobb nyilvánosságot. En­nek érdekében ki kell dol­gozni a politikai, és a gaz­dasági döntéseket megelő­ző, széles körű, előrevivő tár­sadalmi viták rendszerét. Pártunk e téren is vállalja a kezdeményező és irányító szerepet. 4. A párt egész tevékeny- sége szolgálja a társa­dalmi ^gazdasági kibontako­zást, a reformfolyamatok felgyorsulását. A Központi Bizottság úgy dönt, hogy .a politikai intézményrendszer fejlesztésének keretében na­pirendre tűzi á párt vezető szerepének érvényesítésével, a párt belső életének és ideológiai munkájának fej­lesztésével kapcsolatos fő kérdéseket. O A kibontakozás prog- ramjának végrehajtása nagy követelményeket tá­maszt a pártszervek és a párttagság munkájával szemben. Mindenekelőtt szi­lárd pártegységre, határozott politikai kiállásra van szük­ség. Fontos feladat a prog­ram ismertetése és elfogad­tatása. Valamennyi párttag kötelessége, hogy a progra­mot képviselje és megva­lósításában tevékenyen ve­gyen részt. A pártszervek és pártszervezetek szorgalmaz­zák a munkahelyi progra­mok kidolgozását, és támo­gassák végrehajtásukat. A kommunisták felelősségtel­jes magatartással mutassa­nak példát. O Programunk megvalósí- '*■ tása következetes és cél­tudatos vezetést követel az élet minden területén. Szigo­rúbb követelményeket kell támasztani a vezetőkkel szemben, és egyúttal növelni szükséges a színvonalas ve­zetői munka társadalmi meg­becsülését. A káderpolitikában, az ál­lami személyzeti munkában azoknak a vezetőknek kell bizamat adni, akik teljes meggyőződéssel támogatják a kibontakozási program vég­rehajtását, s munkájukat eredményesen végzik. Erősí­teni kell a kádermunka de­mokratikus vonásait, a nyít- ságot és a társadalmi ellen­Szovjet—indiai tárgyalások Radzsiv Gandhi indiai kormányfő, aki a szovjet vezetés meghívására, a Szovjetunióban megrende­zendő indiai nemzeti fesz­tivál megnyitása alkalmából tartózkodik Moszkvában, pénteken koszorút helyezett el Lenin mauzóleumánál, majd megkoszorúzta az is­meretlen katona sírját. Folytatódták és befejeződ­tek Mihail Gorbacsov és Ra- dzsliv Gandhi megbeszélései, amelyeket a kölcsönös biza­lom és a nyíltság légköre jel­lemzett. A két vezető beha­tóan megvitatott egy sor nemzetközi kérdést, különö­sen azokat, amelyek közvet­lenül érintik a két ország bi^fcjhisáigát. Szóba kerültek a kétoldalú kapcsolatok kér­dései, is. A moszkvai Kremlben pénteken megkezdődtek a szovjet—indiai kormánykö­zi tárgyalások, amelyeken a Ünnepélyes fogadtatás a Kremlben. A képen (balról jobbra): Raisza Gorbacsova, Radzsiv Gandhi, Mihail Gorbacsov és az indiai kormányfő felesége, Sonia őrzést. Fiatal, friss erők elő­léptetésével minden terüle­ten gondoskodni kell a .fo­lyamatos vezetői utánpótlás­ról. A Az agitáció és a propa- ’■ ganda a helyesen értel- ímezett társadalmi érdekeket ’képviselje. A tömegpolitikai munkában tegyék világossá a gazdaságpolitikai célokat és követelményeket, mozgó­sítsanak a végrehajtásra. Mu­tassák be a jó kezdeménye­zéseket, tárják fel a kibon­takozást akadályozó ténye­zőket, értessék meg, hogy csak a termelőmunka haté- ’ konysáigánlak növelése útján juthatunk előbbre. Tudato­sítsák, hogy a nagyobb fel­adatok kitartó, öntevékeny, fegyelmezett munkát igényel­jek. A Magyar Televízió, a Ma­gyar Rádió, a sajtó, a tö­megtájékoztatás dolgozói munkájukkal szolgálják a program sikeres végrehajtá­sát. Képviseljék, ismertessék és magyarázzák a párt állás­pontját, a kormány intézke­déseit; terjesszék az előre­mutató, kedvező tapasztala­tokat, vitatkozzanak a téves nézetekkel, a kishitűséggel, és bírálják a párt politiká­jával ellentétes gyakorlatot. C A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a párt állásfoglalását alapul véve a kormány dolgozza ki a kibontakozási program végrehajtásának konkrét tennivalóit, terjessze az Or­szággyűlés elé megvitatásra és jóváhagyásra. A minisz­tériumok, a tanácsok, az in­tézmények és a gazdálkodó szervezetek ugyancsak dol­gozzák ki a saját tennivalói­kat. Z A Központi Bizottság fel- hívja a Hazafias Nép­front Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottságát, a Magyar Gaz­dasági Kamarát, a Szövetke­zetek Országos Tanácsát és tagszervezeteit, valamennyi társadalmi és érdekképvne leti szerv vezető testületéi ., . tudományos és műszaki 11< t szervezeteit, a tömegmoz).a - mák vezetőit, hogy támoga - sák és segítsék elő a kibn- takozást. dolgozzák ki ./ program megvalósításához kapcsolódó saját tennivalói­kat. A Központi Bizottság fel­hívással fordul a munkások­hoz, parasztokhoz, értelmi­ségiekhez, fiatalokhoz, pár- tonkívüli szövetségeseink­hez, a szocializmus minden hívéhez: támogassák a gaz­dasági-társadalmi kibonta­kozás programjának végre­hajtását, vegyenek részt an­nak megvalósításában. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a kibon­takozás programja állhatatos és céltudatos munkával, tár­sadalmunk erőinek mozgósí­tásával, nemzeti összefogással megvalósítható, eredményes végrehajtása szocialista cél­jaink valóra váltását, né­pünk boldogulását szolgálja. (MTI)---------------------------------------------1 tárgyalóküldöttségeket Nyi- kol'aj Rizsko/v, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke és Radzsiv Gandhi vezette. A nap folyamán Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi a Kreml Nagy Palo­tájában ünnepélyesen aláírta a két ország tudományos- műszaki együttműködésének hosszú távú komplex prog­ramját. A szovjet vezetés a Nagy Palotában ebédet adott Radzsiv Gandhi tiszteletére. A meleg, baráti légkörű ebé­den Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi mondott po- hárköszöntöt. Ünnepélyes keretek közölt felavatták Moszkvában a né­hai miniszterelnök-asz­szonyról elnevezett téren In­dira Gandhi emlékművét. A bronzszobor indiai nemzeti viseletben, üdvözlésre emelt karokkal ábrázolja Nehru lányát. Pénteken délután a moszk­vai Kreml Templomterén Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi megnyitotta az in­diai nemzeti fesztivál ese­ménysorozatát. A két vezető beszédét követően színpom­pás táncbemutatót tartottak az indiai művészek. Mih’aiiL Gorbacsov és Ra­dzsiv Gandhi megbeszélései­nek középpontjában a két ország közötti kiegyensúlyo­zott kapcsolatok nemzetközi fontossága, az egyetemes bé­ke és stabilitás megőrzésé­ben játszott szerep állott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom