Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-27 / 175. szám

2 Somogyi Néplap 1987. július 27., hetíó Iráni nyilatkozat, aknakeresők, javítják a Bridgetont Öbölbeli fejlemények A malaysiai kormányfő életrajza Az ENSZ főtitkára járjon közbe, hogy az Egyesült Ál­lamok és Franciaország töb­bé ne támogassa Irakot (az iraki—iráni háborúban) — egyebek között ezzel a ké­réssel fordult Ali Ahbar Ve­lajati iráni külügyminiszter Javiar Pérez de Cuellarhoz. A külügyminiszter ezt tar­talmazó levelét szombaton hozták nyilvánosságra a vi­lágszervezet székhelyén. Irak elfogadta, Irán azonban — mint „igazságtalan és részre­hajló dokumentumot” — el­utasította a Biztonsági Ta­nács hét eleji határozatát, amely az iraki—iráni háború beszüntetésére szólított fel. Az iráni külügyminiszter írá­sos követelései egyszersmind az elutasítás további magya­rázatával is szolgálnak. Az Egyesült Államoktól azt követeli az iráni vezetés, hogy „azonnal szüntesse meg katonai jelenlétét az öböl­ben” — írta Velajati. Fran­ciaországnak, amellyel egyéb­ként is súlyos diplomáciai vitában vannak, azt róják fel Teheránban, hogy fegy­vert szállít Iraknak. „Senki, és különösen Franciaország, amelynek küldötte a határo­zat megszavazásakor a Biz­tonsági Tanács elnöki tisztét töltötte be, ne adjon el fegy­vert Iraknak” — ez ügyben is közbenjárásra szólította fel Velajati az ENSZ főtit­kárát. Korábbi tervek szerint Ve- lajatinak szombaton Genfben kellett volna Pérez de Cuel- larral személyesen találkoz­nia, de a megbeszélést határ­idő nélkül elhalasztották. Néhány nappal később in­dulnak vissza az amerikai hadihajók álltai kísért ku­vaiti tartályhajók a Perzsa (Arab)-öböl veszélyessé vált vizein. A hivatalos indoklás szerint ez idő alatt kívánják elvégezni a legszükségesebb javításokat a megsérült Bridgeton, ha csökkentett kapacitással is, de olajat szállíthasson a Hormuzi-szo- roon túlra. A hétvégi kuvaiti szemlén derült ki, hogy a pénteki aknarobbanás a vártnál ko­molyabb károkat okozott: a 401 ezer tonna vízkiszorítá- sú jármű 31 rekesze közül négy sérült meg. Ezek teljes értékű megjavítására Ku- vaitban nincs mód, a hajót egy megfelelő nagyságú szá­razdokkal rendelkező kikö­tőbe kell majd irányítani. A jelek szerint a halasztás­ra elsősorban az amerikai katonai vezetésnek van szük­sége, hogy lépéseket dolgoz­zon ki a további presztízs- veszteség kivédésére. Daniel Murohy, a konvojt kísérő Kidd romboló parancsnoka a fedélzeten utazó újságírók­nak kijelentette: a helikop­terektől az aknakereső hajó­kig megfelelő eszközökkel rendelkezünk az aknaveszély elhárítására. Az amerikaiak most min­denesetre tárgyalásokat kezd­tek Kuvaitital és Szaúd-Ará- biával, hogy azok aknakere­sői saját területi vizeiken túlra, az öböl középvonalán elhelyezkedő iráni Fárszi- sziget körzetére is terjesz- szék ki tevékenységüket. Az e sziget közelében hú­zódó víziútvonalon futott aknára pénteken a Bridge- ton. Utóbb amerikai forrá­sok annak a meggyőződé­süknek adtak hangot, hogy az aknákat egyikét órával a konvoj érkezése előtt he­lyezték el. Korábban e kör­zetben nem volt aknaveszély, így az egy héttel ezelőtti amerikai—szaúdi—kuvaiti aknakutatási akciót e vidék­re nem is terjesztették ki. A kuvaiti Bridgeton tartály- hajó a múlt héten aknára futott. Amerikai tengerészek most aknák után kutatnak a Perzsa (Arab)-öbölben (Telefotó: MTI Külföldi Kép- szolgálat — KS) Heng Samrin Moszkvában Szombaton, lengyelországi hivatalos baráti látogatását befejezve, úton hazafelé Moszkvába érkezett a, Heng Samrin által vezetett kam­bodzsai párt- és állami kül­döttség. A Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB főtitká­rát, az Államtanács elnökét és a delegácót a repülőtéren V. A. Medvegyev, az SZKP KB titkára és más hivatalos személyiségek fogadták. Krími tatárok Moszkva központjában, a Rosszija Szállóval szemben, a Kreml falánál lévő parko­lóban krími tatárok egy cso­portja gyűlt össze szombaton, követelve a krími autonóm köztársaság azonnali újjá­szervezését. A járókelőknek a rendőrök minden további nélkül meg­adták a felvilágosítást, hogy autonómiát követelő krími tatárok üldögélnek a parko­lóban, de ez nem keltett kü­lönösebb érdeklődést. Mint ismeretes, az utóbbi hónapokban a krimi tatárok képviselőit fogadták az álla­mi és pártszerveknél. Vilá­gosan megmagyarázták ne­kik, hogy a Krímben a há­ború előttihez képest jelen­leg merőben más a helyzet, éppen ezért az autonómia kérdését a realitásokra való tekintettel kell vizsgálni, az ország valamennyi népének érdekeit szem előtt tartva, ahogy azt a Szovjetunió al­kotmánya is megkívánja. Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke vezetésével tudvalevőleg bi­zottságot hoztak létre a krí­mi tatársághoz tartozó ál­lampolgárok által felvetett problémák átfogó kivizsgá­lására. Moszkvában emlékeztetnek arra is, hogy a különböző területeken élő krími tatárok többsége megelégedéssel fo­gadta a bizottság létrehozá­sát, mindamellett egyes, szélsőséges nézeteket valló személyek változatlanul a bonyolult probléma azonnali megoldását sürgetik. Dr. Mahathir Mohamed 2925. december 20-án szüle­tett a Kedah állambeli Alor Starban. Tanulmányait Ma­laysiában végezte, 1953-ban szerzett orvosi diplomát a singapúri egyetemen. Ezt követően orvosként állami szolgálatba lépett, majd 1957-től 1964-ig magánpra­xist folytatott. 1945 óta foglalkozik poli­tikával, aktívan részt vett az Egyesült Maláj Nemzeti Szervezet (UMNO) ifjúsági szervezetének tevékenységé­ben. A kormányalakító párt- szövetség színeiben parla­menti képviselőnek válasz­tották 1964-ben. Az 1969. évi választásokon mandátumát elvesztette, majd 1974-ben a nemzeti front képviselője­ként ismét bekerült a tör­vényhozásba. 1973-ban sze­nátorrá, majd a FIM A cég (Maláj Élelmiszeripari Vál­lalat) elnökévé nevezték ki. 1965-ben az Egyesült Nemzetek Szervezetében képviselte országát. Pálya­futása során számos fontos politikai, társadalmi funk­ciót töltött be, egyebek kö­zött a Kedah Maláj Keres­kedelmi Kamara és a Kedah Gyermekjóléti Tanács elnö­ke is volt. 1965—69 között az UMNO Legfelsőbb Tanácsának tag­ja, 1974 őszétől a nemzeti front kormányában oktatá­si miniszter. Egy évvel ké­sőbb az UMNO egyik alel- nökévé, majd 1978-ban első A Szovjetunió nemzeti műszaki ellenőrző eszközei­vel észlelte, hogy a grönlan­di Thulében harckészültség­be helyeztek egy új, hatal­mas radarállomást. Ez az állomás — ahogy amerikai részről is elismerték — ra­kétatámadások előrejelzésére szolgál — mutat rá a szov­jet külügyminisztérium nyi­latkozata. A Szovjetunió — hangzik a nyilatkozat — az amerikai kormányzat lépését a meg­határozatlan időre kötött 1972-es szovjet—amerikai szerződés durva megsértésé­elnökhelyettesévé választot­ták. Miniszterelnök-helyet­tesként és oktatási minisz­terként tevékenykedik 1976- ban, s kereskedelmi és ipari miniszteri tisztet tölt be 1978-ban. 1981. július 16-ától Malay­sia miniszterelnöke. Jelen­leg egyidejűleg a belügymi­niszteri tárca tulajdonosa is. Mahathir Mohamad pá­lyafutása során mindvégig élénk érdeklődést tanúsított az oktatás, különösen a fel­sőoktatás kérdései iránt. 1968—74 között a kormány mellett működő különböző oktatási tanácsadó bizottsá­gok tagja, illetve elnöke. 1956-ban házasodott meg, felesége dr. Siti Hasmah, foglalkozását tekintve szin­tén orvos, öt gyermekük van. nek tekinti. Ez a szerződés, amely a rakétaelhárító ra­kétarendszerek korlátozásá­ról szól, a hadászati egyen­súly fenntartásának és a ha­dászati támadó fegyverzet konláitozásának alapját képe­zi. Az 1972-es szerződés ér­telmében jogtalannak minő­sülő eljárását fedezendő, az Egyesült Államok mestersé­gesen új problémát konst­ruált, mégpedig a Szovjet­unióban, a krasznojaszki körzetben még építés alatt álló radarállomás ürügyén. Szovjet nyilatkozat Radzsiv Gandhi félidőben Viharfelhők India felett? — Patehabad városban hindu tüntetők felgyújtott szikh üz­(Fotó: AP — MTI — KS) A gyors mozgású Fiat vá­ratlanul vágódott a lassan, cammogva, indiai szokás szerint hangos dudaszóval haladó autóbusz elé. A ko­csiból öt fegyveres ugrott ki, s kiszállást parancsolt a megrettent utasoknak. A buszon jórészt parasztok szorongtak (köztük nők és gyerekek), akik egy Gan- gesz-parti szent városba tar­tottak, s jól tudták, hogy a turbánt viselő szikh fiatal­emberek utasítása felér egy halálos ítélettel. Amikor azonban vonakodtak elhagy­ni a járművet, a támadók azonnal tüzet nyitottak. A kegyetlen vérengzés tragi­kus mérlege — két, nem sokkal később elkövetett ha­sonló terrorakcióval együtt — összesen 74 halott. Erőszak-aszkaláció „Minden meggyilkolt szikhért száz hindut fogunk megölni” — hirdetik min­den ilyen barbár akció után a szikh szélsőségesek. Csak­hogy ismerve az erőszak embertelen logikáját, min­den ilyen elijesztés hatásta­lan, sőt, az újabb és újabb terrorcselekmények szinte automatikusan váltják ki a hinduk részéről a legalább olyan kegyetlen válasz-lépé­seket. így történt ez most júliusban is. Tüntetések és sztrájkok követték egymást, a rendőrség megerősített osztagokkal igyekezett elejét venni a bosszú elkerülhetet­len eszkalációjának. A jobb­oldali ellenzék pedig politi­kai munícióként használ­hatta ki a véres incidenst, mondván: Radzsiv Gandhi kormányfőnek lemondásával kellene beismernie tehetet­lenségét és képtelenségét az évek óta húzódó pandzsábi válság megoldására. Nem lehet vitás: a szikh krízis valóban egyike a meggyilkolt anyja örökét csaknem három esztendővel ezelőtt átvevő fiatal minisz­terelnök számára. S az is tény, hogy a kezdetben biz­tatóan induló rendezési fo­lyamat idővel megtorpant, háttérbe szorultak a békés megegyezés hívei, s idén ta­vasszal — gyakorlatilag a tárgyalások kudarcának je­leként — ismét központi kormányzás alá kellett von­ni a nyugtalan, robbanás- veszélyes északkeleti szövet­ségi államot. Sorozatos vereségek A szikh válság azonban sajnos csupán egyike a kon­tinensnyi méretű, 750 mil­liós India előtt álló tenger­nyi problémának. Hiszen le­gyen szó akár a nyomor makacs, s a népességrobba­nás kiugróan gyors üteme miatt orvosolhatatlannak tű­nő megnyilvánulásairól, a kínzó munkanélküliségről, a rohamosan duzzadó nagy­városokban különösen jól érzékelhető társadalmi el­lentétekről, vagy a közel­múltban ismét kirobbant vallási, mindenekelőtt hin­du—muzulmán összecsapá­sokról, az új-delhi vezetés helyzete aligha irigylésre méltó. Számos megfigyelő úgy fogalmaz, hogy napjainkra nagyjából 'kifulladt az a lendület, amellyel Indira Gandhi fia 1984 végén tevé­kenykedni kezdett, s hogy az elmúlt hónapok megany- nyi korrupciós botránya közvetve már a miniszter­elnök népszerűségét is ki­kezdte. Ügy tűnik, ez az értékelés túlzott, ugyanak­kor tagadhatatlan, hogy a Nemzeti Kongresszus Pórt (I) — a kormánypárt nevé­ben szereplő I betű máig is Indira nevére emlékeztet — soraiban jelentkező széthú­zás semmiképp nem hasz­nált a kabinet tekintélyé­nek. A szaporodó problémá­kat jelezte, hogy a párt az utóbbi hónapokban több he­lyi választáson szenvedett vereséget, s hogy legutóbb számos neves politikust zár­tak ki a „pártellenzék meg­fékezésére hozott drasztikus lépésként”, amint azt egy hírügynökség jellemezte. Erőszakra erőszak a válasz lett mellett haladnak el Az NKP (I) térvesztése a különböző tartományi vok­solásokon nem jelent köz­vetlen veszélyt Radzsiv Gandhi pozíciójára, hiszen az új-delhi parlamentben pájtja továbbra is kényel­mes többséget élvez. Ugyan­akkor a sorozatos kudarcok lélektani hatását nem lehet figyelmen kívül hagyni, hi­szen Indiában — épp a nemzetiségi és felekezeti el­lentétek tudatában — a regionális erők előretörése azonnal felvillantja a nem­zeti egység fellazulásának veszélyét. Mérlegkészítés Az érintett problémák ter­mészetesen még dióhéjban sem tartalmazhatják a gon­doknak és terheltnek azt a sorát, amellyel a 42 éves miniszterelnöknek szembe kell néznie. Arról nem is beszélve, hogy a külpolitika frontján is jó néhány olyan kérdés akad, amely Üi-Del- hi számára napi cselekvési kényszert jelent. Mégis, va­lamelyest talán érzékelhető ez a kényes állapot, amely­ben a miniszterelnök meg­vonhatja ötéves hivatali idő­szaka félidős mérlegét Mit és hogyan kell tennie, hogy a második két és fél esztendő áttörést hozhasson a legégetőbb bel- és külpo­litikai ügyekben? — vizsgál­ják Űj-Delhiben a kor­mányzat vezetői. Átmeneti borulás vagy fenyegetően gyülekező viharfelhő az, amelyre az indiai „politikai meteorológusok" figyelmez­tetnek? Sikerül-e^ Radzsiv Ganhinak megtalálni a vá­laszt a feszítő problémák­ra? E nyitott, s sajnos még vég nélkül folytatható kér­dések sorára csak az .előt­tünk álló hónapok adhat­ják meg a feleletet. Szegő Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom