Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-27 / 175. szám
1987. július 27., hétfő Somogyi Néplap 3 A tejüzemben nyári gyakorlaton levő élelmi szeri páni szakközépiskolások és fizetést kapó diákoik segítik a munkát. Dolgozik több nyugdíjas is, valamint sokan szinte minden szombatjukat, vasárnapjukat föláldozzák azért, hogy az üzem ki tudja szolgálni a megrendelőket. — Tavaly még tejfölösleg volt Somogybán. Most mi a helyzet? — Már hiány van, ezt más megyékből pótoljuk. Néhány százalékkal nőtt a somogyi tejtermelés, de nagyobb ugrás kellene. Az alapanyag minőségével nincs gondunk. Érdekes talán, hogy a legnaSok tejterméket fogyasztunk gyobb melegben általában nem rossz a tej minősége, mert ilyenkor mindenki nagyon figyel a hűtésre és a megfelelő tisztaságra. A beérkező tej minősége inkább tavasszal és ősszel ingadozó, amikor lazul a figyelem, de elő-előfordul egy-egy forró nap. — Mit tudnak tenni azért, hogy a gazdaságok több tejet termeljenek? — Még várunk eredményeket a vemhesüsző-akció- tól. Ez annyit jelent, hogy a gazdaság hitelt kap rá, hogy növelje az állományt, és szerződést köt velünk, hogy a termelt többlet tejet nekünk szállítja. Ennek fejében mi fizetjük g hitel kamatait. Áttörést még nem hozott ez a kezdeményezés, de reméljük, hogy a közeljövőben lesz eredménye. A tejipari vállalat első féléve általában veszteséges volt a korábbi években. Az idén már nyereséget mutatott a félévi mérleg: tizenkétmillió forintot Tóth Gábor azt is elmondta, hogy a feszített tempóban dolgozó embereknek köszönhető ez a jelentős nyereség, ám egyelőre a bérek csupán kevésbé követték a teljesítmény megnövekedését. Az üzemigazgató a kollektívával együtt e téren is haladást vár a vállalat központjától. AZ IDEGENFORGALOM ELSŐ FÉL ÉVE Az elmúlt fél évben számottevően megélénkült a magyarországi idegenforgalom: a hozzánk látogató külföldiek száma több mint egymillióval, azaz 24 százalékkal volt több, mint tavaly ilyenkor. A tőkésországokból érkezők száma különösen nagy ütemben növekedett, ám továbbra is a szocialista országokból ide látogatók jelentik a turistaforgalom nagyobbik részét. A legtöbben Ausztriából érkeztek: csaknem 1 millió 280 ezer osztrák látogató lépte át az elmúlt fél évben a magyar határt, 38,6 százalékkal többen, mint 1986 első hat hónapjában. A rubel elszámolású országok közül a csehszlovákiai forgalom a legerősebb, több mint egymillióan érkeztek. 10,6 százalékkal többen, miint az elmúlt év hasonló időszakában. Éjjel-nappal dolgoznak a kaposvári tejüzemben NÉPSZERŰ LETT A FÉLTARTÓS Soha olyan nagy kereslet nem volt még a tej és a tejtermékek iránt, mint az idén. Országos fölmérések jelzik, hogy mind több tejet, túrót, sajtot, kefirt és egyebet fogyasztunk. Somogybán — elsősorban a Balaton-pant nyári forgalma miatt — pedig különösen megnőtt az igény a tejtermékek irán’: 15—20 százalékkal több áru kel el a megyében ezekben a hetekben. Tóth Gábor, a kaposvári tejüzem igazgatója elmondta: —- Részben a táplálkozási szokások változása a forgalomemelkedés oka, részben az idegenforgalom. Ha vége lesz a szezonnak, valamelyest megkönnyebbülünk, de számítunk rá, hogy a tavalyihoz képest még mindig sok lesz a munkánk. A tej viszonylag olcsó, s mind többen választják a sajtot a felvágottak helyett. Bizonyára az egészséges táplálkozás jó propagandájának is köszönhető az igények növekedése. — Minden igényt ki tudnak elégíteni? — Augusztus húszadikáig valószínűleg éjjel-nappal dolgozunk, s hétvégén sem lesz megállás. Ha máshogy nem, akkor úgy biztosítjuk az ellátást, hogy más megyékből hozunk árut és azt forgalmazzuk Somogybán. A féltartós tej nagyon népszerű lett. Kissé „bukdácso.va” indultunk vele, de ma már három műszakban dolgozik az új üzem, s a múlt héten pénteken az elvileg százezer darab félliteres tej elkészítésére taksált gépek 132 500 darab után fejezték be a munkanapot. FURCSA FELHÍVÁS Városképet rontó napernyők sorsa Jó néhány kaposvári panelházban felhívást ragasztottak ki. Ebben a tanács műszaki osztálya közli a polgárokkal, hogy az épület homlokzati megjelenését csak az építési hatóság engedélyével lehet megváltoztatni. Azért hívja föl e tényre a figyelmet, mert az emberek az erkélyek fölé különféle napellenzőket szereltek. Olyasféle közlemény ez, amelyre azt szoktuk mondani: nesze semmi, fogd meg jól. Tilalomnak kevés, hiszen megfogalmazói nem jelentették ki, hogy mi történjék a már fölszerelt napellenzőkkel. Tájékoztatásnak még kevesebb, mert olyasmit sem tartalmaz, hogy mégis mit tegyen, aki valami módon védekezni akar a nyári forróság ellen. A panellakások — főképp a nyugati fekvésűek — ugyanis szinte elviselhetetlenül átforrósodnak nyaranta, s tulajdonosaikat miközben levegő után kapkodnak a 40 fokos árnyékban, legkevésbé sem a városkép érdekli. (Megjegyzem, amúgy sem sokat lehet rontani az emeletes betontornyok „homlokzati megjelenésén”.) Virányi István > osztály- vezetőt, a felhívás aláíróját arra kértem: világítsa meg kissé bővebben, mit kívánnak elérni a közleménnyel. * — Azért tartottuk szükségesnek a felhívást közzétenni, mert bírságolni nem akartunk. Valahogyan meg kell gátolni a sokféle és többnyire csúnya tákolmány fölszerelését. Hullámos sárga műanyag versenyez a házakon sötétbarna redőnnyel és még többféle alkalmatossággal. A közlemény után vártunk, végül is azonban le fogjuk szereltetni az oda nem illő napellenzőket.. — Van-e olyan napellenző, amelyet elfogadhatónak tart a hatóság? — Igen, van. A lebocsát- ható, de vissza is húzható, textilből készült napernyők fölszerelését engedélyezzük. Ezek a legpraktikusabbak és talán a legszebbek is. Csupán a színűkkel lehet baj, hiszen nem mindegy, hogy igazodnak-e a ház színéhez vagy nem. Nos, a jogszabály — tehát az engedélykötelezettség — felhívásban való megismétlése helyett talán jobb' lett volna egy ilyesforma tájékoztatót kiragasztanunk! Az ilyen és ilyen napellenzőket, redőnyöket és egyebeket vá- rosképron.tónak tartjuk, s előbb-utóbb hatósági szigorral lépünk föl ellenük, ám az ilyen és ilyen napernyők fölszerelését javasoljuk, célszerűnek tartjuk, mert ezek szépek és kellemesebbé tehetik az önök lakását. Dátum, aláírás ... A bizonytalan. félig- meddig burkolt célozgatás nem rokonszenves. A következetes, szigorú, de a lehetőségeket is megmutató, segítőkész magatartás nagyobb közönségsikerre számíthat. Luthár Péter Épül a vízlépcső duzzasztóművé A terveknek megfelelően halad a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerhez tartozó duzzasztómű építése. Dunakiliti térségében 60 négyzetkilométeres tározótavat és egy hét nyílású hajózózsilippel ellátott duzzasztóművet építenek a magyar szakemberek. Jelenleg a zsiliprendszer tek- nőjének betonozását végzik. Várhatóan 1989-től már e duzzasztóművön át vezetik a Duna vizét. Vasárnap senki sem akar kinyitni AZ EGYETLEN VÁLLALKOZÓ VENDÉGLÁTÓS A vélemények különböznek. A kaposvári boltos eleve nemet mond, a vásárló pedig vasárnap is szeretne hozzájutná a különböző élelmiszerekhez. Bolt azonban a Somogy Megyei Vendéglátó Vállalat háziasszonyok üzletének kivételével ilyenkor nincs nyitva a városban. Körkérdésünkre, hogy miért nem lehet egy olyan nagy lélekszámú városban, min,t a somogyi megyeszékhely, vasárnap kinyitni, a következő válaszokat kaptuk. Jovánczai József, a Ka- posker főkönyvelője: — Nem tervezzük a vasárnapi nyitva tartást, mert dolgozóink zöme vidékről jár be, s nem oldható meg a közlekedésük. Tudtommal egyébként a szerződéses üzleteink vasárnap is a vevők rendelkezésére állnak. A vásárcsarnokban levő élelmiszerbalt és húsbolt délelőtt nyitva tart. Megjegyezzük: kicsi és el- avuilt. A Csemege Kereskedelmi Vállalat 141. számú boltja — közismertebben a Somogy Áruház ABC-je — a legnagyobb forgalmú kaposvári élelmiszerüzlet.- Vezetője, Hegedűs Lászlóné nem rajong az ötletért. — Sokszor már pénteken délután visszaesik a forgalmunk, szombaton pedig ha két órát jönnek a vevők, már jó üzletet csináltunk. Ennek ellenére azt mondom, hogy biztosan jó lenne, ha vasárnap is nyitva lenne valaki, ha másként nem, akkor egymást felváltva dolgozhatnának az üzletek. Sovány György, a kaposvári áfész kereskedelmi főosztályvezetője és Antal János, a Zseliic Áruház igazgatója ugyancsak nemmel válaszolt, amikor a vasárnapi nyitva tartásról kérdeztük őket. Sovány György szerint jó ha a hétköznapi nyitva tartást tudják biztosítani. Antal János nem titkolta: az élelmiszerke,-eske- delem a legrosszabbul fizetett szakmák közé tartozik. Sok dolgozó még a havi háromezer forintot sem keresi meg. Nagy a munkaerőhiány. Véleményük szerint kereslet sem lenne vasárnap. Van már féltartós- tej, s a legtöbb vendéglőben ünnepnap is kapható kenyér. Mást pedig illendő megvenni már pénteken. — Mit tud erre mondani az egyetlen, vasárnap is nyitva tartó kaposvári üzlet vezetője, Pap Jánosné? — Vasárnaponként héttől tizenegyig vagyunk nyitva. Négy óra alatt akkora forgalmunk van, minit hétköznap két műszakban tizennégy óra alatt. Sokan már eleve úgy készülnek, hogy nálunk vásárolnák be. És nemcsak kenyeret, illetve tejet visznek, hanem mindenfélét. Nekünk megéri kinyitni. Fényképünk a Munkásőr soron a háziasszonyok boltja előtt készült. Kicsi az üzlet, az utcán áll a sor, mert akkora az érdeklődés. Bizonyítja ez azt is, hogy igenis volna értelme valamelyik nagyobb élelmiszerboltnak is kinyitani. Ezzel az érvvel szemben nagyon gyenge a kereskedők érvelése. Az ellátásért felelős tanácsi osztálynak keresni kellene a megoldást.
