Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-25 / 174. szám
Rádió és színház Sikeres „rókavadászat” Csokonyavisonta, Rinyaújlak Múlt, jelen kötetté rendezve A somogyi honismeretet gazdagítja Dombóvári László községmonográfiája Csokonyavisonta . és Rinyaújlak múltjáról, jelenéről. A kutató áldozatos munkáját támogató csokonyavisontai tanács vállalta az összegyűjtött anyag kötetben való megjelentetését. Horváth Sándor tanácselnök nem is írt bővebben előszavában a többéves munkáról, mint csak annyit, hogy „Ezzel az írással bemutatkozunk" ... Tóth József csokonvai származású az 1900-as évek elején a községek politikai életében tevékeny szerepet vállaló, nyugdíjas tanár vállalkozott először arra, hogy megírja a községek történetét. Bele is fogott a munkába, de a mű befejezésére már nem futotta idejéből. Dombóvári László nem hagyta veszni az ötletet, hogy megírja az itt élt és ma is itt élő népek történetét. A Somogy Megyei Levéltár rendezett kötegel mellett hasznos segítséget nyújtott a megyei könyvtár helytörténeti gyűjteménye is. A kutató sajnos csak a hazai forrásokból meríthetett, de így is sok értékes adatot ismerhetünk meg részletes rhonográfiájából. A mai Csokonyavisontáról a legtöbb átutazónak a község fürdője jut eszébe, gyógyító vizében sokan megmártóznak. A középkorban is szívesen laktak itt a Segös- di Királynői Kerület udvar- nokai. 1753 óta mezővárosként ismert Erdőcsokonva és Visonta. Az egykori vásárok hangulatát érzékletesen örökítette meg a szerző, szinte odaképzeljük magunkat a forgatagba, ahol képmuto- gatók, bábjátékosok, jósolók, mutatványosok szórakoztatták a közönséget. A vásárra kitelepedett a foghúzó borbély is, akinek a tevékenységét aligha sorolhatjuk a szórakoztató műfajok közé ... Az 1871-es községtörvény megjelenéséig viselte e rangot Csokonya. Vásárokat ma is tartanák, de a település rangját a fásított, virágos utcák, az új lakóházak, a korszerű közvilágítás, az új általános iskola, a többi új középület, a fürdő és a fürdőtelep adja. A község szülöttei között tartjuk számon többek között iXantus Jánost, a neves kutatót, aki a Nemzeti Múzeum iggggatói tisztét is betöltötte. Erdőcso- konyán született Nagyatádi Szabó István, akinek a temetőben szép síremléket állítottak, Szalöky Dániel neve is ismerősen cseng azok fülében, akik a község iskolatörténetében jártasak. Messziről került a településre. de tanítói munkássága maradandó emlékeket hagyott Somogybán. A környék sajátos vízrajzáról, élővilágáról részletes beszámo’ót közöl Dombóvári László. Stílusa közérthető, de nem száraz, ugyanakkor a mesélőkedvet is meghagyja másnak. Kupái Józsefnek. aki gyerekkori emlékeit idézi föl vallomásában. Fényképes kalauza is van a kötetnek. A vaskos kötet abba a sorba tartozik, melyet a nagybajomiak kezdtek el. kifejezésre juttatva lokálpatriotizmusukat és • példát mutatva másoknak, hogy érdemes fölmutatni a múlt emlékeit, napjaink alkotásait. Dombóvári László kötete újabb értékes megnyi'at.kozása e szándéknak. Bárcsak több ilyen kötete lenne Somogynak. Burányi Barna A kánikulai napokban nem kedvez az idő a rádiónak. Inkább autóban vagy strandolás közben hallgathatjuk, ám ezek csak amolyan háttérrádiózás-szinten maradnak. A hét terméséből két műsort jegyeztem ki magamnak, nem tagadva, hogy sugárzási idejük is szerepet játszott választásomban. Az első adást hétfőn hallhattuk Eco-mix címmel. A gazdasági magazin fél órában tesz kísérletet arra, hogy a legidőszerűbb kérdések rejtelmeibe beavassa a hallgatót. Mint a gazdasági kérdésekben járatlan állapíthatom meg: nagy erénye ennek a műsorna'k, hogy nem próbál tudományos lenni, így az átlag hallgató számára is érthető. Ismeretterjesztő feladatot vállal ezzel, hiszen az emberek nagy része csak konyhai szinten ismeri a gazdasági törvényszerűségeket, a működő mechanizmusok fajtáit. Természetesen ez sem kevés, de időnként szükség van arra, hogy átgondolt elemzésekkel, hátténin- formációkkal kiegészítsük ismereteinket, annál is inkább, mert az ilyen-olyan gazdaságii nehézségek begyűrűzésével lassan a tízmillió közgazdász országa leszünk. Természetesen ebben segít, hogy a futball elvesztette egyeduralmát, sokkal kevesebben töprengenek azon, hogy mi módon kellene fölállnia csapatunknak Détári nélkül az NDK el-' len, mint azon, hogy a jövő év milyen többletkiadásokat jelent majd az új adózási rendeleteket követően. A másik, számomra érdekes műsort szerdán este hallottam a Kossuth rádióban. Stawomir Mrozek Gyalogszerrel című színművét Katona Imre József alkalmazta rádióra. Ez a műfaj sok érdekességet és lehetőséget hordoz magában, igaz nem mindig sikerül színvonalas és „hallgatható” műsorokat készíteniük az alkotóknak. Mára már kialakultak azonban azok a formák, amelyek műfajjá — önálló műfajjá — emelik a rádiószínházat. Kivált olyan alkotók műveinek feldolgozás#: esetében, mint Slawomic Mrozek. A darab értékét tovább növelte, hogy parádés szereposztásban hallhattuk. Hiszen Gábor Miklós és Gazos Dezső mellett olyan színészek vállaltak szerepet mint Básti Juli, Ronyecz Mária, Gálvölgyi János és Bán János. A műsor ama* adások közé tartozott, amikor leginkább érződött, hogy rádiószínházról van szó, s ez alatt egy új műfajt kell értenünk. Kevésbé sikerültek ugyanis azok a törekvések, amikor színházi előadást rögzítenek hangszalagra, hiszen ez nem mindig állja meg a helyét a rádióban. Természetesen hiba lenne elhallgatnunk, hogy néha nem sikerül olyan magas szinten megoldani a rádióra alkalmazás feladatát, mint a Mrozék-darab esetében. Nagyon sok sikertelen vállalkozásnak lehettünk már fültanúi, s ez alóli az elmúlt hetek sem kivételek. Ám éppen a sikeres produkciók bizonyítják: a műfaj magtalálta önmagát. Varga István Szent-Györgyi Albert-emlékérem Az éremgyűjtők Csongrád megyei szervezete és a Szegedi Orvostudományi Egyetem Szent-Györgyi Albert- emlékérmet jelentetett meg abból az alkalomból, hogy a nagy tudós 50 évvel ezelőtt kapott Nobel-díjat a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéseiért és a C-vita- min előállításáért. Az érmet Lapis András szobrászművész tervei alapján Szabó Géza ötvösmester készítette bronz és ezüst változatban. A 42,5 milliméter átmérőjű emlékérem egyik oldalán Szent-Györgyi Albert domborművű portréja, másik oldalán a Dóm téri egyetemi épületek és a fogadalmi templom tornyai láthatók. Kettős képzőművészeti kiállítás Szántódpusztán Két, egyaránt figyelemre méltó kiállítás megnyitására került sor tegnap délelőtt a Siotour szántódpusztai idegenforgalmi központjában. Az úgynevezett kúriaépületben egy szoba tegnaptól az Artunion Művészeti Közös Vállalat galériájának ad otthont. Mint dr. Jávori Jenő, a vállalat kereskedelmi igaz. gatója megnyitó beszédében elmondta, céljuk elsősorban az idegenforgalomhoz kapcsolódó kulturális szolgáltatás. Mit takar e megfogalmazás? Azt, hogy a hazai, de főként a vásárlóképes külföl. di vendégek e galériában a kortárs. illetve régi képekben gyönyörködhetnek, s igényeiknek — valamint pénztárcájuknak megfelelően — vásárolhatnak belőlük. A vállalat, amely a Nemzeti Galéria és a Művészeti Alap szervezésében jött létre, számos hazai hasonló kiállító- termet üzemeltet a képző- művészeti kereskedelem jegyében. Emellett gondot for. dít a házai alkotások külföldi népszerűsítésére és értékesítésére. A Kristóf-kápolnában dr. Dávid Katalin művészettörténész, az egyházi gyűjtemények állami felügyelője szólt értékelő mondatokat Lörincz Vitus égetett zomácképeiről. A művész alkotásai természetesen nem véletlenül kerültek a kápolna falára. Hangulatilag, mondanivaló tekintetében, ' témájuknál fogva egyaránt jól illeszkednek a vallásos környezetbe. A zománcképekből sugárzó sajátos formavilág, a madonnák, szentek, angyalok szerves egységet alkotnak a környezettel. Stílusukban a művész szülőföldjének. Bukovinának a népi díszítő elemeit őrzik, s szinte valamennyin érződik a mélységes emberség. Még a fájdal- masan-szomorú emberarcok borúján is átüt a derű. Az a derű, amely az emberi jóságba vetett hit jegyében született. E tárlat október tóig tekinthető meg. Gy.'L. Leonció unottan szemlél ragyogó szemével, majd nyújtózik egyet, s puha moz- dulatfal leugrik a heverőről. A hófehér perzsamacska Gaál Szabolcs legkedvesebb barátja. A nyolcadik osztályos kisdiák szobájában felnőtt kedvteléseket bizonyító könyvek harmonikus egységet alkotnak a legóból épített várral és a matchbox autókkal. Thuróczy János A magyarok krónikája című könyve mellett megtalálható a gyerekkori meséskönyv is, a polcokon kőgyűjtemény és számtalan oklevél. Szabolcs ugyanis az MHSZ rádióiránymérő klubjának a tagja, s nemrégiben a tatai úttörő- versenyen országos bajnoki címet nyert. — Igazán el sem akartam hinni, hogy sikerült — meséli Szabolcs. — Még csak egy éve vagyok a klub tagja, hirtelen és váratlanul jött a siker Az MHSZ megyei titkárától is kaptam levelet. sőt. egy csodálatos ju- talomutat. a Krim félszigeten tölthetek el egy hónapot. Gaál Szabolcs izgatottan idézi fel a • tatai versenyt. Vitányvár mellett, az erdőben került sor a ..rókavadá-* szatra". három adót kellett rádiói rány méréssel megkeresni. :— Nagyon nehéz volt a terep. A vevőkészülékeink nem tartoznak a legjobbak közé, más megyebeli gyerekeknek szuper vevőik voltak, de most,-hogy rajtam kívül a csapat is nyert, talán mi is kapunk ilyeneket. Az edzőm. Dobai József, legalábbis biztat bennünket. — A rádióiránymérés ha. sonlít a tájékozódási futáshoz, csak egy kicsit nehezebb — magyarázza Szabolcs. — Az' URH-készülék húzza az ember vállát, a dombok visz- szaverik a rádióhullámokat, így aztán néha az ember össze-vissza futkos, pedig a vereny időre megy. Azt hi- zem, a tatai siker nagyrészt szerencse kérdése is volt. Negyvenöt perc alatt teljesítettem a feladatot, s akkor már sejtettem, ezzel az idővel az elsők között leszek. Az edzőm nagyon örült, de most még inkább gyötör a morzegyakorlással. Azt pedig nem nagyon szeretem. A most már nyolcadikos diákot minden érdekli. Lovagolt, úszott. pingpongozott. a Balatonon a horgászással is megpróbálkozott, fogott is egy négykilós pontyot. Valamit persze mindig föl kell adni. mert a nap, sajnos, csak huszonnégy órából áll. s nem jut mindenre idő. A rádiózás a legkedvesebb hobbi most, de ennek a lovak „látják kárát". — Anyu örül neki. Amíg lovagoltam, féltett nagyon, hogy leesek és összetöröm magam. A rádiózás mégiscsak veszélytelenebb időtöltés . .. Beszélgetés közben a jövőről is szó esik. Gaál Szabolcs régész *; sepretne lenni vagy történelemtanár. A tatai várról írt pályázati munkát. s bejárta a megyét is. ő „várfelfedező" túrának hívja ezeket a csatangolásokat. — Csuda izgalmas a régi romok között barangolni, elképzelem, milyen lehetett az élet a várakban. Nagyon szeretek a levéltárba is járni, meg a múzeumba, még akkor is, ha csak a könyveket kell cipelni. Nem' biztos, hogy sikerül régésznek tanulnom, de mindenféleképpen olyan hivatást szeretnék választani magamnak, amelyik kapcsolatban van a történelemmel. Klie Ágnes SZOBORTELEPI NYÁR Formálódnak az új szobrok. Véső hasít a rönkbe, izzadságcsep- peket csal elő a kalapács. A nagyatádi nemzetközi faszobrásztele- pen a tizenharmadik nyáron alkotnak. Fényképezte: Makai Károly Néplap 1987. július 25., szombat AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPTA RÁDIÓSZEMLE
