Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-25 / 174. szám

1987. július 25., szombat Somogyi Néplap 3 MÉRLEGEN AZ ELSŐ FÉLÉV A somogyi gazdaság első félévi munkáját értékelte legutóbbi ülésén a me­gyei párt-végrehajtóbizott­ság. Megállapította: együtt vannak jelen a kedvező ten­denciák és a kedvezőtlen je­lenségek. Több területen — és üzemben — érdemi az előrelépés, néhány vállalat­nál kiemelkedő az eredmény. Másutt jelentősek a gon­dok, feszültségek halmozód­tak fel. A vállalati és tanácsi terv- vekben szerepelnek az 1987- es év országos és megyei gazdaságpolitikai célkitűzé­sei. A célok elérését azon­ban befolyásolta az év ele­ji időjárás okozta termelés- kiesés. az anyagellátás gond­ja. több helyen gyenge a jövedelemtermelő képesség és a gazdálkodási fegyelem, lassú az alkalmazkodás, sok a szervezetlenség. SEGÍT A SZERKEZETVÁLTÁS Bebizonyosodott, hogy a nehezebb körülmények kö­zött is jelentős tartalékai vannak a fejlődésnek, a ha­tékonyabb munkának. Több vállalat új típusú kezdemé­nyezéssel kereste a kibonta­kozás, a megújulás lehetősé­geit. Ilyen a vegyes vállala­ti forma, a gazdasági társa­ságok alapítása, a külkeres­kedelmi jogosultság megszer­zése. Ez szorosan összefügg a vezetői munkával, a meg­újulok épességgel, és az adott területen folyó pártpolitikai munka színvonalát, ered­ményességét is jelzi. A megye gazdaságának fejlődése néhány területen eltér az országostól: dina­mikusan nőtt az ipari ter­melés és az export. A tel­jesítményeket meghaladó bérkiáramlás nem volt jel­lemző a megyében. A kí­vánatos fejlődést ugyanak­kor akadályozta egyes vál­lalatok és tsz-ek nehezebb pénzügyi helyzete, a jövede­lemforrások beszűkülése. Az iparban a termelés mintegy 5—6, folyó áron 7— 8 százalékkal emelkedett. A megyei átlagnál gyorsabban nőtt az élelmiszeripar ter­melése, a könnyűiparé elma­rad attól. Folytatódott a termékszerkezet korszerűsí­tése, emelkedett a verseny- képes termékek száma. Je­lentős eredményeket ért el a Kaposgép, a Tungsram, a Tejipari Vállalat. A szerke­zetváltás ezekben az üze­mekben elősegítette a terme­lés gyors növekedését is. Több helyen — például a Kaposvári Húskombinátban — növelték a piac által ke­resett termékek előállítását. Kedvező, hogy jelentősen nőtt a külkereskedelmi érté­kesítés: a rubel elszámolású export 7—8 százalékkal, a nem rubel elszámoJású ki­vitel 35—40százalékkal emel­kedett. Kiemelkedő a Csepel Művek kaposvári gyára, a nagyatádi Danuvia, a kon­zervgyár, a textilművek nem rubel elszámolású exportjá­nak bővülése. A szocialista exportot a Tungsram, a Kaposgép és a Videoton nö­velte jelentősen. A vállalatok között a dif­ferenciálódás tovább erősö­dött: több üzemben jelentős javulást értek el. míg má­sutt — különböző okokból — feszültségek halmozódtak fel. Gondokkal küzd a cu­korgyár, a Kaposvári Ruha­gyár és a tabi Videoton. Az Épgép barcsi gyárának jö­vője pedig még mindig ren­dezetlen. ASZÁLY ÉS A MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdaság anyagi- műszaki ellátottsága rom­lott: hiány volt nitrogén- műtrágyából, a növényvédő szerek, a fehérjetakarmá­nyok és egyes alkatrészek beszerzése is gondot okozott. Forráshiány miatt az új gé­pek vásárlása nem emelke­dett. A gazdaságúk jelentős erőfeszítéseket tettek a jö­vedelemtermelő képesség ja­vítására. Az igényeknek megfelelően növelték a bor­só és a szója, valamint a cukorrépa vetésterületét. Erőfeszítéseket tettek az ál­lattenyésztés jövedelmező­ségének javítására is, to­vább fejlesztették kiegészítő tevékenységüket. Napjainkban lendületesen, szervezetten halad az aratás. Eddigi tapasztalat, hogy őszi árpából és búzából a hoza­mok nem érik el a tervezet­tet. Az erdő- és fagazdaság növelte termelését és jelen­tősen fokozta tőkés export­ját. BALATONI GONDOK Az idegenforgalom helyze­te ellentmondásos: nőtt a forgalom, több a nyugati tu­rista és a valutabeváltás is jelentősen meghaladta a ta­valyit. A Balaton-parton a fogadási feltételek kis mér­tékben javultak, A gond az, hogy a munkaerőhiány miatt több boltot nem tudtak ki­nyitni, a nagyobb üzletek pedig általában csökkentett létszámmal üzemelnek. Az utóbbi napokban a Balaton­part egyes részein — a tar­tós kánikula és az óriásira duzzadt vendégsereg miatt — akadozott az ivóvízellá­tás. Az üzletekben nagy a tömeg, a közúti közlekedés zsúfoltsága növelte a bal­esetveszélyt, és a Balaton- parti településeken egyre ne­hezebb a köztisztaságot is tartani. Jelentősek a megyében fo­lyó beruházások, pedig vo­lumenük valamit csökkent. Kedvező jelenség, hogy a termelő beruházásokon be­lül a gépbeszerzések aránya tovább nőtt. Az infrastruk­turális beruházások terüle­tén nagy jelentőségű léte­sítmények kivitelezése folyik, amelyek hosszú távon is kedvező hatással lesznek a megye fejlődésére, javítják a lakosság életfeltételeit. A lakásépítés lemaradás­ban van: különösen Kapos­váron okoz ez komoly fe­szültséget. Korábban a terü­leted őkészít és hiányosságai okoztak bajt. most a felerő­södő tervezési és árviták, he­lyenként a szervezetlen műn. ka késlelteti az építést. Az érdekelteknek a második fél­évben erőfeszítéseket kell tenniük a célok eléréséért. A kaposvári lakásberuházások érdemi javítása érdekében gondoskodni kell az építési kapacitásokról, és megyén kívüli szervezetek munkáját is igénybe keLl venni. Ked­vező, hogy a családiház-épí­tés a terveknek megfelelő és a lakóház-felújítás is időará­nyos. A gyógyító munka feltéte­leit javítja a kaposvári kór­ház 220 ágyas műtéti tömb^ je. amelyet várhatóan a ne­gyedik negyedévben adnak át. Folyik a siófoki kórház bővítése, és megkezdődött a marcali kórház rekonstruk­ciója. A középiskolai építési program ütemesen folyik. Kivéve a megyeszékhely új gimnáziumát. ÉLETKÖRÜLMÉNYEINK TÖLÜNK FÜGGNEK A felsoroltak -bizonyítják: a szűkebb anyagi lehetőségeik mellett is van — és lesz — lehetőség az életkörülmények javítására. Szervezettebb munkával, takarékosabb gaz­dálkodással még további tartalékok is feltárhatók. A lakosság életszínvonalát befolyásoló áruellátás jó volt. A foglalkoztatás helyen­ként kialakult feszültségeit új eszközökkel lehetett mér. sékelni. Jelentős létszámcsök­kentést három gazdálkodó szervezet hajtott végre. A siófoki ÉSZKV és a sántosi juh gazdasági társaság pe­dig jogutód nélkül szűnt meg: az itt foglalkoztatottak többségét elhelyezték, né­hány személy esetében volt csak szükség meghosszabbí­tott felmondási időre. A Balaton-parton az idény- munkerőt átirányítással, épí­tőtáborok szervezésével és az élelmiszer-kereskedelemnek nyújtott ismételt bérprefe- renciáva! sem sikerült eny­híteni, Az átképzési támoga­tást! hat gazdádkodó szerve­zet 174 fő részére vette igénybe. Csurgón és Barcson július 1-jétől munkalehetősé­get biztosít az ún. közhasznú munkák szervezése. A megyei párt-végrehajtó- bizottság megállapította, hogy a megyei pártbizott­ság 1986. november 26-i ha­tározatában foglaltaknak a megye gazdasági fejlődése csak részben felelt meg. A kibontakozás több területen megkezdődött, de egyes he­lyeken jelentősek a gondok, feszültségek halmozódtak fel. Helyenként hiányzik a megújulóképesség, bátorta­lanság tapasztalható, és több területen nincs kellő előre­lépés a szervezettség, a belső érdekeltségi rendszer javítá­sában. A munkafegyelem sem javult a kívánt mérték­ben. Ezek a gondok szoro­san összefüggnek a vezetés színvonalával. A testület úgy foglalt ál­lást hogy — az első félév gazdálkodásának tapasztala­tai.! is figyelembe véve — a megye gazdaságának kettős feladatot kell a második fél­évben megoldania: Az egyik: mindent meg kell tenni azért, hogy az 1987-es gazdaságpolitikai cé. lók valóra váljanak. A má­sik: napi gazdálkodási fela­datok mellett föl kell ké­szülni a kibontakozási prog­ramból adódó feladatokra, a gazdaságirányítás változását figyelembe véve kell mega­lapozni a jövő évi és hosz- szabb távú tennivalókat is. E célok csak akkor vált. hatók valóra, ha minden te­rületen érvényesül a foko­zott felelősség, az ellenőrzés és szükség esetén a felelős­ségre vonás is. Az erűket összpontosítani kell a gazdálkodás hatékony­ságának és minőségi ténye­zőinek javítására, az erőfor­rásokkal — eszközökkel, energiával, anyagokkal, mun. ka érővé! — való ésszerű gaz­dálkodásra. Szükség van a jövedelemtermelő képesség növelésére, az export — fő­leg a tőkés kivitel — emelé­sére, a műszaki fejlesztés gyorsítására. A szerkezetát­alakítás piaci idényeinek megfelelő folytatása is köve­telmény éppen úgy. mini a ga zd aság t al an t evék en y s ég e k gazdaságossá tétele, illetve megszüntetése. Az építési beruházások esetében pedig a legfontosabb a kedvező irá­nyú változtatások kibonta­koztatása. a meglevő hiá­nyosságok megszüntetése. FÉL ÉV HÁTRAVAN A célok elérésében foko­zott feladat hárul a párt- szervezetekre és a párttagok ra. Biztosítaná kell, hogy minden szervezet, intézmény és dolgozó tegyen eleget fel. adatainak. A pártszerveze­tektől elsősorban a problé­más üzemek, üzemrészek kapjanak kiemelt politikai támogatást és figyelmet, be­leértve a politikai ‘követel­ménytámasztást. az ellenőr­zést és a felelősség érvénye­sítését is. Az év hátralevő időszaká­ban még van lehetőség a hibák kijavítására, az ered­mények növelésére. A jól gazdálkodók példája bizo­nyítja: következetes munká. val, a fegyelem és szerve­zettség javításával, a körül­ményekhez való rugalmas alkalmazkodással elérhetők a célok. Ez valamennyiünktől azt követeli meg, hogy a sa­ját munkaterületén minden­ki képességei legjavát nyújt­sa. Ez jövőnk biztosítéka. Dr. Fenyő István a megyei pártbizottság osztá 1 y vezető j e Vizsgázik a búza Augusitustól már az idei termésből is Győrfi Endréné A minden évben szokásos várakozás, gondos felkészü­lés etözte meg azt a pilla­natot, amikor az idei első búza megérkezett a megyei Gabonafargalmi és Malom­ipari Vállalat kaposvári mal­mához. A forráság és a por szin­te elviselhetetlen. A fülké­ben több mint negyven fok van. Kurucs János raktáros rö­vid nadrágra vetkőzött, s még így is gyöngyözött raj­ta a veríték. A beérkező kocsi ráállt a mérlegre, a gyors mázsálás után azonnal mintát vettek a szállítmányból. Minden for­dulóval ezt teszik, s a min­tákat termelőnként egy zsák­ban gyűjtik. A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Az öt hete tartó kánikula egyre nagyobb gondokat ókoz a megyében. Sajnos, a vízellátásban korlátozásokat kellett bevezetni a megye- székhelyen és a Balaton dé­li partján. A mezőgazdaság­ban dolgozók naponta több­ször kémlelik az eget, egyre többet emlegetik az esőt, mert a növények már fölél­ték tartalékaikat, s nagy szükség van a csapadékra. Különben jelentős vesztesé­gek keletkezhetnek a növé­nyi kultúrákban. Az idegenforgalom kilátá­sai nagyon jók az idén. Sok­kal többen pihennek a Ba- laton-partján, mint tavaly. Sok bosszúságot okoz azon­ban a hazai és a más or­szágokból érkezett vendégek­nek az állandó sorbaállás a boltok, az áruházak, az ét­kezdék előtt, s a hitelünket rontják a túlszámlázások és az egyéb visszaélések. Változatlanul az érdeklő­dés középpontjában áll a üuzdusági-társadalmi kibon­takozás programja. A megye pártszerveinek többségében, az alapszervezetek felébpn már megtartották a tájékoz­tatást a Központi Bizottság július 2-i állásfoglalásáról. A megyei pártbizottság ta­pasztalata szerint az állás- foglalás megállapításait a párttagság többsége egyetér­téssel fogadta és további in­tézkedéseket vár, elsősorban a kormánytól, a minisztériu­moktól és a főhatóságoktól. A döntő többség úgy ítéli ■meg, hogy szívós, következe­tes, nagyon racionális mun­kával lehet csak változtatni a jelenlegi helyzeten. Mind a testületi üléseken, mind a taggyűléseken szóba került a saját cselekvési program kidolgozásának módja. Az utóbbi napokban tartott tájékoztatókon már hivatkoztak Kádár János MSZMP-főtitkár felszólalására, amelyet a Magyar Optikai Müvek aktívaértekezletén mondott: ..Több kibontako­zási program ne legyen. De annál inkább legyen meg mindenkinek a saját munka­terve: minisztériumoknak, vállalatoknak, brigádoknak. Ezeket nem hirdetni, hanem végrehajtani kell." Fontos témáról tárgyalt a városi tanács vb Boglárlel- lén ezen a héten. Napirendre tűzte a népesedés és a fog­lalkoztatás helyzetét. A het­venes években nagyobb ará­nyú volt a lélekszám növeke­dése a telekosztások eredmé­nyeként. Sokan költöztek be Boglárra, Leltére. Ez a 80-as évek közepe táján mérséklő­dött. Most több mint tizen­egyezren laknak a városban. A munkaképes korban levők számának aránya csaknem 58 százalékot tesz ki. Körül­belül kilencszázan járnak be máshonnan Boglárlellére dolgozni. Akiknek nincs megfelelő iskolai végzettségük, szakmá­juk. azok most sokkal nehe­zebben helyezkednek el. el­sősorban a téli időszakban. A nyári nagy munkaerőigé­nyek kielégítésére ugyanak kor diákokat, nyugdíjasokat is bevonnak. Télen viszont szükség lenne egy kétszáz dolgozót foglalkoztató üzem­re, annál inkább, mivel a Kőbányai Gyógyszerárugyár megszünteti a csomagolóüze­mét. A Tegyünk többet lakóhe­lyünk tisztaságáért, rend­jéért — mozgalom nyári helyszíni szemlesorozata a Balaton-parton e héten fe­jeződött be. Jó hatású volt, hogy az ellenőrzésbe bevon­ták a helyi tanács, a társa­dalmi és tömegszervezetek képviselőit. Siófok például kiváló minősítést kapott, egyes vállalatok belső terü­letét azonban elhanyagolt­nak találták, s ennek kijaví­tására intézkedési program készül. Lajos Géza Bölcsföldi Zoltánná — A mintavétel az átvé­teli ár meghatározásához szükséges, de nekünk itt a malomban is irányadó. A be­érkező őszi búza nem egy­forma minőségű. Ennek alap­ján a három raktár valame­lyikébe kerül az átvett bú­za. Naponta száz vagonnal tudunk fogadni — magya­rázta a raktáros. A papírzsákokban gyűj­tött mintákat délután kezdi vizsgálná Győrfi Endréné minőségellenőr. A gyakorlot­tabbak a szétharapott búza- szemből is megállapítják a minőséget, de ezt mégsem lehet elfogadni pontos ered­ménynek. — A forróság miatt a sze­mek szárazabbak, mint más­kor, és jócskán összezsugo­rodtak. Emiatt a hektoliter- súly kedvezőbb értéket mu­tat, de ez nem a valós ké­pet adja: lehet, hogy nehe­zebb a búza, de az első la- boreredményékből megtud­tuk, hogy sikértartalma nem éri el a tavalyát. — A sikértartalom inkább a sütőiparnak lényeges, csak­úgy, mint a sütőipari érték, amelyet szintén vizsgálunk — tudjuk meg Bölcsföldi Zoltánnétól, a laboratórium vezetőjétől. — A mostani ellenőrzés után még egyszer végigvizs­gáljuk a megye tárolóiba szállított búzát. A minőség szerinti térképezésre azért van szükség, hogy mindig egyenletes minőségű kenyér- gabona kerüljön a darálók­ba. A térképezéshez augusz­tusban vagy szeptember ele­jén kezdünk hozzá — mond­ta a laborvezető. Négyszáz vagon tartalék régi búza van még a kapos­vári malom raktárában. Augusztusig ebből készül a kenyér, azt követően fele­fele arányban keverik az új búzával. Jancsik Ferenc üzemvezetőtől hallottuk, hogy vasárnapig huszonhétezer tonna őszi búza érkezett a megyeszékhely Malom utcai tárolóiba. F. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom