Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-18 / 168. szám

6 Somogyi Néplap 1987. július 18., szombat KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉLET VILAGGAZDASAG Kit terhel az USA rekordadóssága? A tőkés világ legerősebb országa, az Egyesült Álla­mok a leginkább eladósodott állam, és annyi külső forrást szív el a világ más országai­tól, hogy a leginkább rászo­rulóknak már nem jut a köl­csönökből. Tekintélyes nem­zetközi intézmények, szakér­tők fogalmazzák meg ezt a meglepő állítást, kiegészítve azzal a megjegyzéssel, hogy az adósságválság folyamata szinte értelmezhetetlen, ha nem vizsgáljuk az Egyesült Államok és a harmadik világ vetélkedését a pénzeszközök megszerzéséért. Való igaz, hogy ma nem a legkedvezőbb befektetés az eladósodott fejlődő világ országainak történő hitelezés. Három-négy éves rekordokat állít föl például a nemesfé­mek jegyzése a fémpiacokon. Ahogyan az rendszerint tör­ténni szokott, a dollár érték- vesztésével párhuzamosan vált egyre keresettebbé az arany, ezüst vagy a platina, ötszáz dolláros értéket köze­lít az .arany unciánkénti ára, 8 dollárt az ezüsté — és még ilyen' árak mellett is tart a felvásárlási láz. Aki gazdag — hitelt kap A termelők mellett a fö­lösleges, kikölcsönözhető pénzek birtokosai is elősze­retettel vásárolják a nemes­fémeket — nem bíznak az amerikai pénz stabilizálódá­sában. Jelenleg persze már nem is elsősorban a gyen­gélkedő dollár árfolyama az, ami befolyásolja a befekte­tőket abban, hogy mire köl­tenek, hanem a különböző nemesfémek, a vállalati rész­vényárfolyamok jegyzése közti különbség. Furcsa módon a legbizto­sabbnak tekintett pónzelhe- lyezési módszerek között a legelőkelőbb helyen még mindig a „legnagyobb adós­nak’’ történő hitelezés áll. Az Egyesült Államok egyi­ke a legmegbízhatóbb adó­soknak, annak ellenére, hogy 150 milliárd dollár körüli összeggel tartozik a külvi­lágnak — állítják közgazdá­szok. A bankok ugyanakkor gyakorlatilag nem adnak újabb hiteleket a fejlődő vi­lágnak, csak az átütemezése­ket, más szóval a hitelek visszafizetését könnyítik meg újabb pénzösszegekkel. Mil­liárdos veszteségektől igye­keznek megkímélni magukat a pénzintézetek azzal, hogy nem szakítják meg teljesen kapcsolataikat a leginkább eladósodott országokkal, ép­pen annyit kölcsönöznek, hogy a tartozások törleszté­sének folyamata töretlen ma­radjon Tavaly alig ért el 100 millió dollárt az a nettó hitelösszeg, amelyhez a fej­lődő országok a bankoktól jutottak — közölte a bázeli székhelyű Nemzetközi Elszá­molások Bankja. Az összeg mindössze fél százaléka an­nak a teljes összegnek, me­lyet a fejlődő országoknak ugyan átutaltak, de amely még ugyanabban az évben vissza is került a bankok tre­zorjaiba. A fejlődök rovására Ilyen körülmények között, úgy látszik, semmivé foszlik az amerikai kormányzat ter­ve, hogy három éven belül mintegy 29 milliárd dollár­nyi új hitellel járuljon hoz­zá a nemzetközi közösség 15 fejlődő ország mozgásba len­dítéséhez, helyzetének meg­javításához. A kormányok még csak-csak hajlandók len­nének a hitelezésre, a ban­kok azonban rendkívül óva­tosak. Az egyik londoni ku­tatóintézet vezetője kijelen­tette, hogy az eladósodott költségvetésű Egyesült Álla­mok finanszírozása mellett nem jut tőke a fejlődő világ­nak: az Egyesült Államok ki­szorítja a potenciális hitel- felvevőket a piacról. Az adós­ságok átütemezésekor újabb megszabott hitelkamatok 8 százalék körül mozognak, ennél jóval többet kapnak azonban azok a befektetők, akik 8,5 százalékos kamat mellett húsz évre szóló ame­rikai kormánykötvényeket vásárolnak, vagyis az ameri­kai államháztartásnak hite­leznek. Különleges helyzetben van tehát a világgazdaság: a bankok, amelyek rendszerint kliensei voltak a fejlődő or­szágoknak, a leggazdagab­bak felé fordulnak. Eddig sohasem tapasztaltuk — mondta egyikük —, hogy a legnagyobb és leggazdagabb ország ilyen mértékben fo­kozza nemzetközi eladósodá­sát. A gondok nagyságrend­jét érzékeltetendő: a Brazí­lia adósságállományának megfelelő tőke áramlik Ja­pánból és Nyugat-Európából az Egyesült Államokba. Gyötrelmes tőkehiány A tőkeforgalom „helyrebil- lenése” szempontjából nem kedveznek a világgazdasági folyamatok, és nem sok jó­val kecsegtetnek a javasolt új módszerek sem. A tizenöt, olajat nem termelő fejlődő ország, amely 125 milliárd dolláros, adósság visszafizeté­sével küszködik, 8—9 mil­liárd dollárt tudott megtaka­rítani az olajárak csökkenése révén. Ez a tőke azonban nem a legfejlettebb ipari or­szágokból került hozzájuk, hanem a nagy adósok listá­ján szintén szereplő orszá­gokból, Mexikóból, Venezue­lából és Nigériából. ök együttesen 119 milliárd dol­lárral tartoznak. A nemzetközi pénzintéze­tek fölvetették, hozzanak lét­re olyan új intézményeket, amelyek megvédik a befek­tetőket a fejlődő világbeli kockázatoktól. Javasolták azt is, hogy a gazdagabb orszá­gok szintén nemzetközi köz­vetítéssel „vásárolják föl” az adósságokat, és azt aztán változtassák át befektetések­re. Maguk a pénzügyi szak­értők is megkérdőjelezik azt, hogy e módszerek a vonzó befektetések sorába képe­sek-e emelni a fejlődő világ hitelezését. Tény az, hogy a harmadik világ új források­ra tart igényt — ez az alap­feltétele ugyanis a pénzügyi helyzet stabilizálásának, a növekedés beindításának, és végső soron az adósságterhek könnyítésének. Marton János Konténerek kora Az 1960-as évek elején már ákikora árumennyiségeket kellett megmozgatni a világ­kereskedelemben, hogy az a hagyományos módszerekkel igen sok gondot okozott. Ek­kor született a mentő gon­dolat: olyan szállítóládára — dobozra —, tartályra, vagyis konténerre van szük­ség, amelyik a gyártótól a felhasználóig, a vevőig viszi az árut anélkül, hogy a láda tartalmát egyszer is át kelle­ne rakni. A gondolatból sza­badalom lett, és a hatvanas évek közepére a konténer, a konténeres szállítási mód meghódította a világot. Kezdetben kizárólag acél­ból gyártották a normál áru­szállító konténereket. Később rátértek az ötvözött alumí­niumra, mert ekként csök­kenthető volt a szállítóládák tömege. Űjabban az acélvá­zas, de műanyag falú kon­ténerek is kezdenek elter­jedni. (A műanyag többnyi­re üvegszálvázas poliészter vagy valamilyen szendvics­szerkezet.) Mivel a konténerek külső méretei és rögzítőelemei szabványosak, a világ bár­melyik fuvarozója akármi­lyen — erre a célra egyéb­ként alkalmas — járművel szállíthatja őket. De e hatal­mas szállítóládák gyors le- és felrakásához speciális konténerrakodó és -mozgató berendezéseket kellett kifej­leszteni, valóságos konténer­pályaudvarokat kellett létre­hozni nagy vasúti csomópon­tokon, hajókikötőkben és re­pülőtereken. A fenti képen egy külön­leges, nyugatnémet gyártmá­nyú közúti-vasúti konténer­rakodó berendezést látha­tunk munka közben. De akár autódarunak is nevezhetjük e 30 tonna teherbírású szer­kezetet. Útburkolat ellenőrzés-lézerrel Japánban nemrég olyan, óránként 60 kilométeres se­bességgel haladó járművet mutattak be, amely az út­burkolatok szokásos károso­dásait — repedéseit, kerék- benyomódásait, hosszirányú egyenetlenségeit — önműkö­dően vizsgálja, s észleléseit feljegyzi. Berendezése 2880 Hertz frekvenciával pásztá­zó lézersugárral tapogatja végig az útfelületet, s a visz- szavert fényből kapott ada-v tokát videomagnóra juttatja? E kószülékrendszer a burko­latot legfeljebb 4 méter szé­lességig tudja megvizsgálni. Döntő a módszeresség, a pontosság TANULMÁNYÚTON KALIFORNIÁBAN Tevely Balázs tudományos kutató, az Agroinnova mun­katársa májusra ösztöndíjas meghívást kapott az Atlan­tic Rosearc Publications Inc- töl. — Az egyhónapos tanul­mányút során vendége vol­tam Mr. Warren Baldwin farmernek, a Berkeley egye­temnek, a San Bernardino-i tangazdaságnak, a San Anto- nió-i agrártudományi főisko­lának és tangazdaságának, valamint látogatást tehettem az altadenai tejipari köz­pontban. — Hogyan dolgozik ima egy amerikai farmer? — A legmagasabb fokú szervezettséggel a legegysze­rűbben, minden felesleges munkát kerülve. Adottságai nem jobbak egy hazai átla­gos gazdaságénál. Mr. Bald­win 100 holstein tehenet tort és gondoz másodmagával. A tejtermelés tehenenként 10 ezer liter feletti. Ezenkívül van 5 traktora célgépekkel, és összesen 15 hektár terü­leten gazdálkodik. — Ekkora terület az 100 tehén ellátására nem elegen­dő. — A Sire Power tenyész­tési és termelési rendszer- gazda biztosítja az abrakot és a tömegtakarmányokat, intézi a tej szállítást, prog­ramozza és végzi a tenyész­tési feladatokat — egyszóval tökéletes rendszergazda. A Sire Power gondolkodik, ele­mez, a fanmer a számítógé­pes adatajánlatok alapján dönt. — A nagy hozamú állo­mányt csak ketten fejik? — Egy hétig voltam Mr. Baldwin vendége, ez alatt én is dolgoztam, végeztem minden munkafolyamatot. A fejést az itthon is jól ismert Alfa-Laval vezetékes fejőbe­rendezéssel végeztük, a tech­nológia pontos betartásának eredményeképp 50 000 alatti csíraszámmal. A rendszer- gazda kétnaponként szállít­ja el a +4 C-fokon tartott tejet. — A farmer példája igen magas fokú hatékonyságra utad. — A munkaerő hatékony­ságára és az abszolút gépesí­tett adminisztrációra jellem­ző példát találtam a Berke­ley egyetem San Bernardi- nó-i Excelsior farmján is. Itt mintegy 30 holstein tehenet tenyésztenek. Ezen a farmon zygote-előállítás és transz­plantáció, valamint bikane­velés és spermatermelés, -ki­szerelés is folyik. A Kalifor­nia csaknem egyharmadát ellátó tenyésztési-szervezési telepen összesen 7 tulajdonos és 16 alkalmazott dolgozik. Ez a szakember számára na­gyon sokat mondó tény! — A San Antonio College a szakemberképzés egyik bá­zisa? — Igen. Szervezetileg a KATE Kaposvári Állatte­nyésztési Karához hasonlít­ható intézmény, ugyanúgy kísérleti teleppel. A tehené­szeti telep mellett egy komp­lett tejfeldolgozó üzem mű­ködik. — Hogy néz ki egy tej­üzem az USA-ban? — Az altadenai tejüzem az USA egyik legkorszerűbb tejfeldolgozó üzeme. Los Angelest és tggabb körzetét látja el csomagolt tejjel és tejtermékkel. Miután az elő­állító gazdaságokban a csí­raszóim 50 000 alatti, így nem pasztőröznek. Ebben az üzemben 16 személy 16 órá­ban dolgozza fel a mintegy félmillió liter tejet. Kiegé­szítő üzemként saját %nű- anyagfeldolgozó bázis látja el csomagolóanyaggal a tej- feldolgozást. — A hazai viszonyokkal összehasonlítva a tapasztal­takat, milyen következtetés­re jutott? — Alapnézetem a követke­ző: ha ezt csúcstechnológiá­nak nevezzük, akkor nekünk is van csúcstechnológiánk. Csak valahogy nem jól élünk a lehetőségeinkkel! Nem fe­lelünk meg az ottanihoz ha­sonló szigorúsággal három követelménynek, ami rövi­den: a termeléshez szelektív alapanyag, a módszeresség és a pontosság. Ott feleslege­sen még egy betűt sem ír­nak le, ha lehet egy szót, egy nevet is lerövidítenek. Csak célirányos lehet a leg­kisebb munka is. Ezt kelle­ne itthon a gyakorlatba át­ültetni. A technológia is­mert, a cél köztudomású, csak a legrövidebb utat kell megtalálni! Szeretném a gya­korlatban is megpróbálni a kiint látottakat, mert most már pontosan tudom, hol s mit kellene változtatni, csak a végrehajtás kérdései nem tisztázottak. Mészáros Tamás Autózás utánfutóval Az autós turizmus elterje­désével mind több család töliti szabadidejét kempinge­zéssel, s aki megteheti, sze­mélygépkocsihoz csatlakoz­tatható lakókocsit, utánfutót is vásárol ehhez. Egyre nő azoknak a száma is, akik kisebb-nagyobb teherután- futóval akarják kiegészíteni járművük szállítókapacitá­sát. Mivel az ezzel kapcso­latos ismeretek eléggé hiá­nyosak az autósok körében, s az utánfutókkal való köz­lekedés vezetéstechnikáját sem tanítják külön sehol, ér­demes kissé behatóbban fog­lalkozni e kérdéskörrel. Azt bizonyára mindenki tudja, hogy a legkülönfélébb utánfutók csak szabványos kapcsolószerkezettel ellátva válnak alkalmassá a vonta­tásra, s ugyanilyennel kell rendelkeznie a gépkocsinak is. A vonószerkezet házilag nem készíthető el, a gyártó­nak tanúsítvánnyal kell iga­zolnia a minőséget, a teher­bírást s a szakszerű felsze­relést is. Személygépkocsi­hoz csak gömb típusú vonó­fejet szabad alkalmazni. A vonófejen kívül föl kell még szerelni a járműre a közúti forgalomban való részvétel­hez az utánfutó villamos jel­zőberendezéseinek működte­téséhez szükséges csatlakozó- áljzatot, valamint a másod­lagos biztonsági kapcsoló­szerkezetet, vagy a „leszaka­dófék” működtető kötele be- akasztásához elengerhetetlen horgot. A személygépkocsik vonta­tásra való átalakítása nincs előzetes engedélyhez kötve, szabványos vonószerkezet feliszerelhető rá. Ám ezt kö­vetően e vonószerkezetet — a vontatmánnyal együtt — le kell vizsgáztatni. A mű­szaki vizsgán a vonószerke­zet minőségi tanúsítványát be kell mutatni, a szerelést végző szakembernek a szak­szerű szerelést igazoló papír­jával együtt. A személygépkocsival való vontatás a vezető és az autó számára egyaránt fokozott igénybevételt jelent. A ve­szélyes helyzetek megelőzhe­tők, ha ismerjük a vontató gépkocsi és a vontatmány sajátos menettulajdonságait, és azokat figyelembe vesszük fi vezetés során. Tehát előbb A képen látható ausztrál gyártmányú, 10“ kg összsúlyú utánfutót kartondobozba csomagolva kapja meg a vásárló és maga szereli össze mindenképpen gyakorolni kell a hosszú „szerelvénnyel” való közlekedést: a kanyaro­dásokat, az előzéseket, mert az utánfutó kisebb körben fordul, mint a vontató gép­kocsi. Emiatt a megszokott­nál nagyobb ívben kell ka­nyarodni. De természetesen gyakorolni kell a vontat­mány lefékezését, a lejtőkön való le- és felhajtást is. Körültekintően kell eljárni a tolatásnál. Feltétlenül hoz­zá kell szokni ahhoz, hogy az utánfutó tolatásnál a gép­kocsival ellentétesen fordul, emiatt könnyen állhat hirte­len keresztbe, és úgynevezett „bebiosaklás” keletkezhet. Az utánfutóval a gépkocsi ko­rábban megszokott gyorsulá­sa természetesen lomhább lesz, s számolni kell a fék­távolság meghosszabbodásá­val is. Számítani kall rá, hogy a vontatmánnyal való autózás 10—30 százalékos üzemanyagfogyasztás-növe- kedést jelent. S bizony némi tapasztalat kell annak meg­szokásához, hogy miként vi­selkedik a gépkocsi és után­futója kátyúban, bukkanó­kon, oldalirányú, széláram­latban és más különleges for­galmi viszonyok között. B I. Repülőgépek villámvédelme Faraday angol fizikus fe­dezte föl még a múlt szá­zadban, hogy egy fémhálóval (vagy fémlemezzel) körül­vett térben nem keletkeznek teszültségkülönbségek, egy ilyen „kalitka” belsejébe te­hát a villám sem tud beha­tolni. Ez a magyarázata an­nak, hogy a fém karosszériá- jú autóban vagy repülőgépen utazókat általában nem fe­nyegeti a villámcsapás veszé­lye. Ha a járműben helyet fog­lalókat közvetlenül nem is crheti villámcsapás, a repü­lőgépben magában például kárt tehet, így közvetve ve­szélyeztetvén az utasokat. Az pedig kifejezetten tragédiá­hoz vezethet, ha egy repülő­gép vezérlőberendezését éri villámcsapás, teljesen kor- mányozhatotlanná téve a gé­pet. A szakemberek ma már tudják, hogy milyen esetek­ben érheti a repülőgépet vil­lámcsapás, és a gépnek mely részei a leginkább veszé­lyeztetettek. A kísérleti tapasztalatok alapján villámvédelmi be­rendezésekkel látják el a re­pülőgépeket. Ez az orr-ré­szen felhalmozódó elektro­mos töltést egyenletesen el­osztja a gép törzsén, majd mintegy „felemészti”. Azokat a műszereket és fedélzeti berendezéseket pedig, ame­lyek működését a nagyfe­szültségű erőterek károsan befolyásolják, különleges ár­nyékolással védik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom