Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-18 / 168. szám
6 Somogyi Néplap 1987. július 18., szombat KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉLET VILAGGAZDASAG Kit terhel az USA rekordadóssága? A tőkés világ legerősebb országa, az Egyesült Államok a leginkább eladósodott állam, és annyi külső forrást szív el a világ más országaitól, hogy a leginkább rászorulóknak már nem jut a kölcsönökből. Tekintélyes nemzetközi intézmények, szakértők fogalmazzák meg ezt a meglepő állítást, kiegészítve azzal a megjegyzéssel, hogy az adósságválság folyamata szinte értelmezhetetlen, ha nem vizsgáljuk az Egyesült Államok és a harmadik világ vetélkedését a pénzeszközök megszerzéséért. Való igaz, hogy ma nem a legkedvezőbb befektetés az eladósodott fejlődő világ országainak történő hitelezés. Három-négy éves rekordokat állít föl például a nemesfémek jegyzése a fémpiacokon. Ahogyan az rendszerint történni szokott, a dollár érték- vesztésével párhuzamosan vált egyre keresettebbé az arany, ezüst vagy a platina, ötszáz dolláros értéket közelít az .arany unciánkénti ára, 8 dollárt az ezüsté — és még ilyen' árak mellett is tart a felvásárlási láz. Aki gazdag — hitelt kap A termelők mellett a fölösleges, kikölcsönözhető pénzek birtokosai is előszeretettel vásárolják a nemesfémeket — nem bíznak az amerikai pénz stabilizálódásában. Jelenleg persze már nem is elsősorban a gyengélkedő dollár árfolyama az, ami befolyásolja a befektetőket abban, hogy mire költenek, hanem a különböző nemesfémek, a vállalati részvényárfolyamok jegyzése közti különbség. Furcsa módon a legbiztosabbnak tekintett pónzelhe- lyezési módszerek között a legelőkelőbb helyen még mindig a „legnagyobb adósnak’’ történő hitelezés áll. Az Egyesült Államok egyike a legmegbízhatóbb adósoknak, annak ellenére, hogy 150 milliárd dollár körüli összeggel tartozik a külvilágnak — állítják közgazdászok. A bankok ugyanakkor gyakorlatilag nem adnak újabb hiteleket a fejlődő világnak, csak az átütemezéseket, más szóval a hitelek visszafizetését könnyítik meg újabb pénzösszegekkel. Milliárdos veszteségektől igyekeznek megkímélni magukat a pénzintézetek azzal, hogy nem szakítják meg teljesen kapcsolataikat a leginkább eladósodott országokkal, éppen annyit kölcsönöznek, hogy a tartozások törlesztésének folyamata töretlen maradjon Tavaly alig ért el 100 millió dollárt az a nettó hitelösszeg, amelyhez a fejlődő országok a bankoktól jutottak — közölte a bázeli székhelyű Nemzetközi Elszámolások Bankja. Az összeg mindössze fél százaléka annak a teljes összegnek, melyet a fejlődő országoknak ugyan átutaltak, de amely még ugyanabban az évben vissza is került a bankok trezorjaiba. A fejlődök rovására Ilyen körülmények között, úgy látszik, semmivé foszlik az amerikai kormányzat terve, hogy három éven belül mintegy 29 milliárd dollárnyi új hitellel járuljon hozzá a nemzetközi közösség 15 fejlődő ország mozgásba lendítéséhez, helyzetének megjavításához. A kormányok még csak-csak hajlandók lennének a hitelezésre, a bankok azonban rendkívül óvatosak. Az egyik londoni kutatóintézet vezetője kijelentette, hogy az eladósodott költségvetésű Egyesült Államok finanszírozása mellett nem jut tőke a fejlődő világnak: az Egyesült Államok kiszorítja a potenciális hitel- felvevőket a piacról. Az adósságok átütemezésekor újabb megszabott hitelkamatok 8 százalék körül mozognak, ennél jóval többet kapnak azonban azok a befektetők, akik 8,5 százalékos kamat mellett húsz évre szóló amerikai kormánykötvényeket vásárolnak, vagyis az amerikai államháztartásnak hiteleznek. Különleges helyzetben van tehát a világgazdaság: a bankok, amelyek rendszerint kliensei voltak a fejlődő országoknak, a leggazdagabbak felé fordulnak. Eddig sohasem tapasztaltuk — mondta egyikük —, hogy a legnagyobb és leggazdagabb ország ilyen mértékben fokozza nemzetközi eladósodását. A gondok nagyságrendjét érzékeltetendő: a Brazília adósságállományának megfelelő tőke áramlik Japánból és Nyugat-Európából az Egyesült Államokba. Gyötrelmes tőkehiány A tőkeforgalom „helyrebil- lenése” szempontjából nem kedveznek a világgazdasági folyamatok, és nem sok jóval kecsegtetnek a javasolt új módszerek sem. A tizenöt, olajat nem termelő fejlődő ország, amely 125 milliárd dolláros, adósság visszafizetésével küszködik, 8—9 milliárd dollárt tudott megtakarítani az olajárak csökkenése révén. Ez a tőke azonban nem a legfejlettebb ipari országokból került hozzájuk, hanem a nagy adósok listáján szintén szereplő országokból, Mexikóból, Venezuelából és Nigériából. ök együttesen 119 milliárd dollárral tartoznak. A nemzetközi pénzintézetek fölvetették, hozzanak létre olyan új intézményeket, amelyek megvédik a befektetőket a fejlődő világbeli kockázatoktól. Javasolták azt is, hogy a gazdagabb országok szintén nemzetközi közvetítéssel „vásárolják föl” az adósságokat, és azt aztán változtassák át befektetésekre. Maguk a pénzügyi szakértők is megkérdőjelezik azt, hogy e módszerek a vonzó befektetések sorába képesek-e emelni a fejlődő világ hitelezését. Tény az, hogy a harmadik világ új forrásokra tart igényt — ez az alapfeltétele ugyanis a pénzügyi helyzet stabilizálásának, a növekedés beindításának, és végső soron az adósságterhek könnyítésének. Marton János Konténerek kora Az 1960-as évek elején már ákikora árumennyiségeket kellett megmozgatni a világkereskedelemben, hogy az a hagyományos módszerekkel igen sok gondot okozott. Ekkor született a mentő gondolat: olyan szállítóládára — dobozra —, tartályra, vagyis konténerre van szükség, amelyik a gyártótól a felhasználóig, a vevőig viszi az árut anélkül, hogy a láda tartalmát egyszer is át kellene rakni. A gondolatból szabadalom lett, és a hatvanas évek közepére a konténer, a konténeres szállítási mód meghódította a világot. Kezdetben kizárólag acélból gyártották a normál áruszállító konténereket. Később rátértek az ötvözött alumíniumra, mert ekként csökkenthető volt a szállítóládák tömege. Űjabban az acélvázas, de műanyag falú konténerek is kezdenek elterjedni. (A műanyag többnyire üvegszálvázas poliészter vagy valamilyen szendvicsszerkezet.) Mivel a konténerek külső méretei és rögzítőelemei szabványosak, a világ bármelyik fuvarozója akármilyen — erre a célra egyébként alkalmas — járművel szállíthatja őket. De e hatalmas szállítóládák gyors le- és felrakásához speciális konténerrakodó és -mozgató berendezéseket kellett kifejleszteni, valóságos konténerpályaudvarokat kellett létrehozni nagy vasúti csomópontokon, hajókikötőkben és repülőtereken. A fenti képen egy különleges, nyugatnémet gyártmányú közúti-vasúti konténerrakodó berendezést láthatunk munka közben. De akár autódarunak is nevezhetjük e 30 tonna teherbírású szerkezetet. Útburkolat ellenőrzés-lézerrel Japánban nemrég olyan, óránként 60 kilométeres sebességgel haladó járművet mutattak be, amely az útburkolatok szokásos károsodásait — repedéseit, kerék- benyomódásait, hosszirányú egyenetlenségeit — önműködően vizsgálja, s észleléseit feljegyzi. Berendezése 2880 Hertz frekvenciával pásztázó lézersugárral tapogatja végig az útfelületet, s a visz- szavert fényből kapott ada-v tokát videomagnóra juttatja? E kószülékrendszer a burkolatot legfeljebb 4 méter szélességig tudja megvizsgálni. Döntő a módszeresség, a pontosság TANULMÁNYÚTON KALIFORNIÁBAN Tevely Balázs tudományos kutató, az Agroinnova munkatársa májusra ösztöndíjas meghívást kapott az Atlantic Rosearc Publications Inc- töl. — Az egyhónapos tanulmányút során vendége voltam Mr. Warren Baldwin farmernek, a Berkeley egyetemnek, a San Bernardino-i tangazdaságnak, a San Anto- nió-i agrártudományi főiskolának és tangazdaságának, valamint látogatást tehettem az altadenai tejipari központban. — Hogyan dolgozik ima egy amerikai farmer? — A legmagasabb fokú szervezettséggel a legegyszerűbben, minden felesleges munkát kerülve. Adottságai nem jobbak egy hazai átlagos gazdaságénál. Mr. Baldwin 100 holstein tehenet tort és gondoz másodmagával. A tejtermelés tehenenként 10 ezer liter feletti. Ezenkívül van 5 traktora célgépekkel, és összesen 15 hektár területen gazdálkodik. — Ekkora terület az 100 tehén ellátására nem elegendő. — A Sire Power tenyésztési és termelési rendszer- gazda biztosítja az abrakot és a tömegtakarmányokat, intézi a tej szállítást, programozza és végzi a tenyésztési feladatokat — egyszóval tökéletes rendszergazda. A Sire Power gondolkodik, elemez, a fanmer a számítógépes adatajánlatok alapján dönt. — A nagy hozamú állományt csak ketten fejik? — Egy hétig voltam Mr. Baldwin vendége, ez alatt én is dolgoztam, végeztem minden munkafolyamatot. A fejést az itthon is jól ismert Alfa-Laval vezetékes fejőberendezéssel végeztük, a technológia pontos betartásának eredményeképp 50 000 alatti csíraszámmal. A rendszer- gazda kétnaponként szállítja el a +4 C-fokon tartott tejet. — A farmer példája igen magas fokú hatékonyságra utad. — A munkaerő hatékonyságára és az abszolút gépesített adminisztrációra jellemző példát találtam a Berkeley egyetem San Bernardi- nó-i Excelsior farmján is. Itt mintegy 30 holstein tehenet tenyésztenek. Ezen a farmon zygote-előállítás és transzplantáció, valamint bikanevelés és spermatermelés, -kiszerelés is folyik. A Kalifornia csaknem egyharmadát ellátó tenyésztési-szervezési telepen összesen 7 tulajdonos és 16 alkalmazott dolgozik. Ez a szakember számára nagyon sokat mondó tény! — A San Antonio College a szakemberképzés egyik bázisa? — Igen. Szervezetileg a KATE Kaposvári Állattenyésztési Karához hasonlítható intézmény, ugyanúgy kísérleti teleppel. A tehenészeti telep mellett egy komplett tejfeldolgozó üzem működik. — Hogy néz ki egy tejüzem az USA-ban? — Az altadenai tejüzem az USA egyik legkorszerűbb tejfeldolgozó üzeme. Los Angelest és tggabb körzetét látja el csomagolt tejjel és tejtermékkel. Miután az előállító gazdaságokban a csíraszóim 50 000 alatti, így nem pasztőröznek. Ebben az üzemben 16 személy 16 órában dolgozza fel a mintegy félmillió liter tejet. Kiegészítő üzemként saját %nű- anyagfeldolgozó bázis látja el csomagolóanyaggal a tej- feldolgozást. — A hazai viszonyokkal összehasonlítva a tapasztaltakat, milyen következtetésre jutott? — Alapnézetem a következő: ha ezt csúcstechnológiának nevezzük, akkor nekünk is van csúcstechnológiánk. Csak valahogy nem jól élünk a lehetőségeinkkel! Nem felelünk meg az ottanihoz hasonló szigorúsággal három követelménynek, ami röviden: a termeléshez szelektív alapanyag, a módszeresség és a pontosság. Ott feleslegesen még egy betűt sem írnak le, ha lehet egy szót, egy nevet is lerövidítenek. Csak célirányos lehet a legkisebb munka is. Ezt kellene itthon a gyakorlatba átültetni. A technológia ismert, a cél köztudomású, csak a legrövidebb utat kell megtalálni! Szeretném a gyakorlatban is megpróbálni a kiint látottakat, mert most már pontosan tudom, hol s mit kellene változtatni, csak a végrehajtás kérdései nem tisztázottak. Mészáros Tamás Autózás utánfutóval Az autós turizmus elterjedésével mind több család töliti szabadidejét kempingezéssel, s aki megteheti, személygépkocsihoz csatlakoztatható lakókocsit, utánfutót is vásárol ehhez. Egyre nő azoknak a száma is, akik kisebb-nagyobb teherután- futóval akarják kiegészíteni járművük szállítókapacitását. Mivel az ezzel kapcsolatos ismeretek eléggé hiányosak az autósok körében, s az utánfutókkal való közlekedés vezetéstechnikáját sem tanítják külön sehol, érdemes kissé behatóbban foglalkozni e kérdéskörrel. Azt bizonyára mindenki tudja, hogy a legkülönfélébb utánfutók csak szabványos kapcsolószerkezettel ellátva válnak alkalmassá a vontatásra, s ugyanilyennel kell rendelkeznie a gépkocsinak is. A vonószerkezet házilag nem készíthető el, a gyártónak tanúsítvánnyal kell igazolnia a minőséget, a teherbírást s a szakszerű felszerelést is. Személygépkocsihoz csak gömb típusú vonófejet szabad alkalmazni. A vonófejen kívül föl kell még szerelni a járműre a közúti forgalomban való részvételhez az utánfutó villamos jelzőberendezéseinek működtetéséhez szükséges csatlakozó- áljzatot, valamint a másodlagos biztonsági kapcsolószerkezetet, vagy a „leszakadófék” működtető kötele be- akasztásához elengerhetetlen horgot. A személygépkocsik vontatásra való átalakítása nincs előzetes engedélyhez kötve, szabványos vonószerkezet feliszerelhető rá. Ám ezt követően e vonószerkezetet — a vontatmánnyal együtt — le kell vizsgáztatni. A műszaki vizsgán a vonószerkezet minőségi tanúsítványát be kell mutatni, a szerelést végző szakembernek a szakszerű szerelést igazoló papírjával együtt. A személygépkocsival való vontatás a vezető és az autó számára egyaránt fokozott igénybevételt jelent. A veszélyes helyzetek megelőzhetők, ha ismerjük a vontató gépkocsi és a vontatmány sajátos menettulajdonságait, és azokat figyelembe vesszük fi vezetés során. Tehát előbb A képen látható ausztrál gyártmányú, 10“ kg összsúlyú utánfutót kartondobozba csomagolva kapja meg a vásárló és maga szereli össze mindenképpen gyakorolni kell a hosszú „szerelvénnyel” való közlekedést: a kanyarodásokat, az előzéseket, mert az utánfutó kisebb körben fordul, mint a vontató gépkocsi. Emiatt a megszokottnál nagyobb ívben kell kanyarodni. De természetesen gyakorolni kell a vontatmány lefékezését, a lejtőkön való le- és felhajtást is. Körültekintően kell eljárni a tolatásnál. Feltétlenül hozzá kell szokni ahhoz, hogy az utánfutó tolatásnál a gépkocsival ellentétesen fordul, emiatt könnyen állhat hirtelen keresztbe, és úgynevezett „bebiosaklás” keletkezhet. Az utánfutóval a gépkocsi korábban megszokott gyorsulása természetesen lomhább lesz, s számolni kell a féktávolság meghosszabbodásával is. Számítani kall rá, hogy a vontatmánnyal való autózás 10—30 százalékos üzemanyagfogyasztás-növe- kedést jelent. S bizony némi tapasztalat kell annak megszokásához, hogy miként viselkedik a gépkocsi és utánfutója kátyúban, bukkanókon, oldalirányú, széláramlatban és más különleges forgalmi viszonyok között. B I. Repülőgépek villámvédelme Faraday angol fizikus fedezte föl még a múlt században, hogy egy fémhálóval (vagy fémlemezzel) körülvett térben nem keletkeznek teszültségkülönbségek, egy ilyen „kalitka” belsejébe tehát a villám sem tud behatolni. Ez a magyarázata annak, hogy a fém karosszériá- jú autóban vagy repülőgépen utazókat általában nem fenyegeti a villámcsapás veszélye. Ha a járműben helyet foglalókat közvetlenül nem is crheti villámcsapás, a repülőgépben magában például kárt tehet, így közvetve veszélyeztetvén az utasokat. Az pedig kifejezetten tragédiához vezethet, ha egy repülőgép vezérlőberendezését éri villámcsapás, teljesen kor- mányozhatotlanná téve a gépet. A szakemberek ma már tudják, hogy milyen esetekben érheti a repülőgépet villámcsapás, és a gépnek mely részei a leginkább veszélyeztetettek. A kísérleti tapasztalatok alapján villámvédelmi berendezésekkel látják el a repülőgépeket. Ez az orr-részen felhalmozódó elektromos töltést egyenletesen elosztja a gép törzsén, majd mintegy „felemészti”. Azokat a műszereket és fedélzeti berendezéseket pedig, amelyek működését a nagyfeszültségű erőterek károsan befolyásolják, különleges árnyékolással védik.
