Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-18 / 168. szám

1987. július 18., szombat Somogyi Néplap 3 MIÉRT VAN SZÜKSÉG ÁRREFORMRA? Hosszú távú előnyök A jelzett kétszámjegyű TARR GYULA (1930—1987) Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Tarr Gyula az SZMT nyugalmazott titkára életének 57. évében hosszan tar­tó betegség után elhunyt. Temetése 1987. július 22-én 13.30 órakor lesz a kaposvári Keleti temetőben. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa • * * ' infláció mellett az új szemé­lyi jövedelemadózás és az anyagi ösztönzés régebbi ke­letű hiányosságainak felszá­molása indokolná, hogy az adó- és árreform társuljon 'bérreformmal. A szükséges források előteremtésére azonban a nehéz gazdasági helyzetben nincs lehetőség. Kizárólag az alapvető fo­gyasztási cikkek áremelésé­nek ellensúlyozására, és csak a szociálpolitika vállal­kozhat a nyugdíjasok, a gyermekes családok, a la­káshoz jutók körében. Az aktív keresők már legföl­jebb részleges kompenzá­lásban részesülhetnék. A reálbércsökkenést, az inflá­ciós ráta emelkedését sokan valószínűleg az adóreform kontójára írják majd, noha a népszerűtlen intézkedése­ket, a fogyasztás csökkené­sét egyébként sem lehetne elkerülni. Jobban fejlődnek az élenjárók Mégis érdemes az egy­máshoz kapcsolódó lépésso­rokat vállalni, hiszen kedve­ző hatásúikkal, számolhatunk hosszabb távon. Várhatóan határozott jövedelmezőségi különbségek alakulnak ki az élenjáró iparágak és válla­latok, valamint a lemaradók között. Egyértelműen kibon- takhozhatnak a szelektív fej­lesztési politika pólusai, lét­rejönnek a forrásai, és érvé­nyesülhetnek a kényszerme- chanizmusai. Relatíve meg­drágulnak az importcikkek, és továbbra is világpiaci áron értékelt energiahordo­zók, anyagok, ésszerű taka­rékosságra késztetve a gaz­dálkodókat. Annál is in­kább, mivel az alacsonyabb adóterhek miatt a megtaka­rítások jelenleginél lényege­sen nagyobb hányada gyara­pítja majd a vállalatok ér­dekeltségi alapjait. A számí­tások szerint a vállalatok egynegyede kerül a jelenle­ginél kedvezőbb helyzetbe, egynegyedének csökken a jövedelme, míg a vállalatok félének helyzete érdemben nem változik. Vajon az adók mérséklé­sével elérik-e a kívánt célt, a termelői árak tervezett csökkentését? Eddig minden termelői árrendezésnél a vállalatok megfelelő „tar­talékokat” képezték, a köz­ponti elképzeléseknél és sa­ját elképzeléseiknél kedve­zőbb pozícióhoz jutottak. Ezért a korábbi árrendezé­sekkel ellentétben most nem bízzák a vállalatokra, hogy költségeik álapján állapítsák meg áraikat, hanem azokat központilag diktált árin­dexek alkalmazásával köte­lesek kialakítani. Egy-egy szakma árindexét az adóre­Á nyár örömeiből és ne­hézségeiből egyaránt kiju­tott a héten a somogyiak­nak. Az előbbieket a sza­badságukat töltők élvezték, míg az utóbbiakat a mun­kájukat végzőknek kéllett elviselniük. Elsősorban a határban dolgozóknak, akik­től a 30—40 fokos kániku­lában különösen nagy erő­feszítést kíván a hét végén is folytatódó nyújtott mű­szak. A hét közepén már a megye gazdaságainak több­ségében megkezdődött o búza aratása. S bár a száraz idő kedvez a betakarít óknak, a szak­emberek több helyen azt mondták: egy eső okozta egy-kót napos csúszás ká­rát bőven ellensúlyozná a kukorica termésesélyeinék javulása. A szárazság hova­tovább a búzának sem ked­vez. összeszárad, szorul a szem, s nő a veszteség. Az idei aratásit a megye gazda- i formhoz kapcsolódó népgaz­dasági számítások, és a megfelelő vállalati kontroll után hirdetik meg. És szigo­rúan ellenőrzik, számon ké­rik az árváltozások követke­zetes végrehajtását. Megelőzhetők a manipulációk A helyesen rendezett 'in­duló árak sem jelentenek győzelmet. Kérdés, hogy visszás zári that ók-e a várha­tóan felerősödő áremelési tö­rekvések? Szükséges és lehetséges is a veszélyzónák pontos szám­bavétele. (A jelenleg is veszteséges és gyenge haté­konyságú cégek kerülnek még nehezebb helyzetbe.) Fokozott árellenőrzéssel, az áremelések előzetes beje­lentési kötelezettségének el­rendelésével minimálisra csökkenthető a visszarende­ződés kockázata, kivédhetök, megelőzhetők az ügyeskedé­sek, a manipulációk. Persze az adminisztratív eszközök alkalmazása csak átmeneti jelleggel lehet célravezető. Végleges megoldást kizáró­lag a vevőnek kedvező kíná­lati piac, az érdemi verseny teremthet. A monopolszerve­zetek és ^helyzetek felszá­molása, a piacépítő lépések felgyorsítása azonban már meghaladja ennek az írás­nak kereteit. A gazdasági alkotmányosságért Az adó- és árreform nem­csak a vállalatoktól kíván új szemléletet és magatar­tást, hanem a pénzügyi kor­mányzattól is. A kedvező hatások, az önszabályozó me­chanizmus kibontakozása, a kiszámíthatóság, a hosszú távú biztonság nagymérték­ben függ az irányítás mér­téktartásától, önfegyelmé­től. Vagyis a játékszabá­lyok mindenkire nézve kö­telező érvényűek, s nem lehet azokat „kézivezérlés­sel”, a napi egyensúlyjavítá­si, vásárlóerő-elvonási fel­adatokhoz igazítani. Ezért az Országgyűlés törvényben rögzíti majd nemcsak az új szabályok elveit, hanem a konkrét mértékeket is. Megkötik a pénzügyi kor­mányzat, az árhatóság kezét a visszamenőleges hatályú szabályozómódosításokban és más operatív intézkedések foganatosításában. Mind­jobban kibontakozik a gaz­dasági alkotmányosság. Aho­gyan erre Berecz Frigyes miniszterelnök-helyettes utalt az ipari vezetők június 19-i afctívaértekezletén: a kormánynak és a vállalatok­nak egyaránt bele kell ta­nulniuk az új szerepbe. siáigainak nagyobb részében már önelszámoló kiscsopor­tokban. végzik. Az emberek most már nemcsak a mi­nél nagyobb mennyiség be­takarításában érdekeltek, hanem egyebek közt a jobb szervezésben és a költségek megtakarításában is. A ho- mokszentgyörgyi tsz-ben például, ahol szerdán kezd­ték a 800 hektárnyi búza aratását, a költségmegtaka­rítás 40 százalékát kapja a kiscsoport, így azután két­szer is meggondolják, hogy eldobjanak vagy felújítsa­nak-e egy alkatrészt. A szárazság megszokott velejárója a locsolási tila­lom. Az elmúlt napokban még e korlátozások .mellett is gondot okozott a Baía- t on-.part vízellátása. A víz­művek kapacitásukon, felül dolgoztak, ám így is sok helyen volt vízhiány. Az idén nincs „nyári szü­net” a közéletben. Párt-, ramjanak keretében csütör­tökön Tóth János, a megyei pártbizottság titkára, Czine- géné Máj Erzsébet, Pintér Zoltán és Szabó Sándor, a megyei pártbizottság tagjai gyűjtöttek tapasztalatokat a Balaton-parti város és kör­nyéke politikai, társadalmi és gazdasági életéről. A városi pártbizottságon Balassa Béla első titkár tartott tájékoztatót a köz- igazgatás átszervezése óta végzett munkáról, s hang­súlyozta, hogy Siófokon és térségében a politikai lég­kör általában kedvező, a párt iránti bizalom válto­zatlan az ismert néhézségek ellenére is. A kibontakozá­si program megvalósításáért szívesen dolgoznak a párt­tagok és a pártonkívüliek egyaránt. A városi első titkár be­számolt a gazdasági célki­tűzésekről, eredményekről is. A beszámolóban és az azt követő vitában szó esett a közoktatásról, s különös te- ikíntettel az általános isko­lák tanteremhiányára. A középiskolák, szakmunkás- képzők korszerű körülmé­nyék között dolgozhatnak Ádándtöl Siófokig (meg­épült a várva várt keres­kedelmi, vendéglátó szak- középiskola és szakmunkás­képző, s a Perczel Mór gim­názium is hat tanteremmel bővül), az általános iskolá­sok közül azonban sokan miég ma is szükségtermek­ben tanulnak, vagy délután kénytelenek iskolába járni. Erőteljes hangsúlyt kapott a beszélgetéseken, hogy Sió­fok idegenforgalmának or­szágos a jelentősége. Egyre nehezebb megszervezni az üdülőközönség ellátását, ke­vés az élelmiszerbolt, a túl­terhelt Sió mellett nem egy, hanem több áruházra volna szükség, ugyanakkor jól megépített üzleteket kell bezárni (főként a lakótele­peken) munkaerőhiány miatt. (Jelenleg hat élelmi­szerbolt van zárva a tér­ségben.) Szó esett a közmű- étpítésben elért eredmények­ről, az esővíz elvezetését szolgáló intézkedésekről, munkálatokról és a lakás­építés (lakáshoz jutás) ne­hézségeiről is. társadalmi és munkahelyi fórumok során zajlanak különféle körű tájékozta­tások a Központi Bizottság július 2-i üléséről, a gaz­dasági, társadalmi kibonta­kozás programja az egész közvéleményt foglalkoztatja. Az észerűen szigorú várha­tó lépésekről - ki-ki saját helyzete, tájékozottsága alapján mond véleményt, amiben azonban mindenki egyetért: gazdasági fejlődé­sünk felgyorsítása ma a va­lódi sorsikérdés. Az utóbbi fogalmat korábban több társadalmi gondunk kap­csán említették. Ezek meg­oldásának azonban egy­aránt a termelés teljesítő­képességének javítása lehet csak az alapja. A program élénk figyel­met kelt határainkon túl is. Ezt példázza, hogy a héten megyénkben járt kínai új- ságíirócsoport tagjai is több kérdést tettek föl egyebek közt az adó- és árrendszer reformjával kapcsolatban. Tóth János és a megyei pártbizottság tagjai délután Balatonszárszóra látogattak, ahol Mikei Vilmos, a nagy­községi pártbizottság titká­ra, valamint Bereczk Gyula tanácselnök tájékoztatta őket a két Bálát on-parti település (Szárszó és Sze­mes), valamint a többi társ­község életéről. A beszélgetés után meg­tekintették Przudzik József festőművész kiállítását, majd a nyolc község határában 9600 hektáron gazdálkodó termelőszövetkezet központ­jába látogatták, ahol Babó- csay Károly, a termelőszö­vetkezet párttitkára és Far­kas László itsz-elnök vála­szolt kérdéseikre. Tóth János, aki az egész napos látogatás során sok kérdést tett föl a mozgal­mi, a tanácsi és a gazdasá­gi vezetőknek, dolgozóknak a pántélettel, a szocialista demokráciával, s különösen a július 2-i központi bizott­sági határozat fogadtatásá­val kapcsolatban, a progra­mot értékelve úgy nyilat­kozott, hogy a látogatás so­rán sok hasznos ismeretet, tapasztalatot szerzett. A tá­jékoztatók arról győzték meg, hogy a párt- és gaz­dasági vezetők a valóság talaján állnak, jól ismerik a gondokat, nehézségeket, de bíznak a párt kibonta­kozási programjának he­lyességében. Ezzel kapcso­latban hangsúlyozta: a progra m megval ős ifása mindnyájunk érdeke, mind­nyájunk feladata és nem csekély felelőssége. Noha egy tudományosan megala­pozott, átgondolt programról van szó, nem elég tudni, is­merni a tennivalókat. Hinni is kall az eredményben, a kibonitakozásbain. Rendkívül fontosak a gazdasági célki­tűzések, de nem kevésbé az emberi szempontok, ténye­zők, hiszen a célokat em­berekkel, a jövőért tenni, alkotni akarókkal lehet el­érni. Tegyünk meg mindent a kisközségben élő öre­gekért, és a lehetőségeinkhez képesít könnyíitsük meg éle­tüket. Végül kifejtette, hogy maniapság különösen, nagy szükség van a pártpropa- gandisták hatékony tevé­kenységére, következéskép­pen rátermett, képzett, lel­kes propagandistákra. A Balaton-part első autós bevásárlóközpontját csütör­tökön nyditották meg Siófok Kiliítiíben. A 48 milliós be­ruházással épült „Aranyhíd a Kapos Kereskedelmi Vál­lalat legnagyobb üzlete, melynek szerepe idegenfor­galmi szempontból is je­lentőse Még az év elején jött a híre, hogy az Áfor szolgáltatói magatartáskultúra tamtolyamakat indít dolgo­zóinak. Hogy a kezdeménye­zés nagyon is indokolt volt, azt bizonyítani látszik a kaposvári Shell ->kút meg­nyitásával végre a megye- székhelyen. is kialakuló ver­senyhelyzet. Az „örüljön, hogy sorra került” alapon történő kiszolgálás talán rö­videsen végképp feledésbe merül. Bíró Ferenc Tarr Gyula 1930. május 30-án született Patalomban szegény munkáscsaládból. Tanulmányait félbe kellett szakítani szülei rossz anya­gi körülményei miatt. Ács- tanonc lett. majd segédként dolgozott 1950-iig. Katoná­nak a határőrséghez került, áhol párttag, majd párttit- Ikár lett. 1955-ban került a kaposvári járási pártbizott­ságra politikai munkatárs­nak. Szenvedélyesen meg­győződés es, elkötelezett kommunista volt, aki véle­ményét mindig nyíltan megmondta. Folyamatosan képezte magát, szélesítette látókörét, így a nehéz hely­zetekben is helyt tudott áll­ni. Az ellenforradalom ide­jén is hűen kitartott a pánt politikája mellett. 1966-tól a kaposvári járá­si pártbizottság titkára left. A párt főiskola elvégzése után sem szűnt meg érdek­lődése az ideológiai kérdé­A 61-es út Dombóvár felé vezető szakaszán, a Kapos­vár határát jelző tábla kö­zelében nyílt meg az új benzinkút, amely a Shell egész világon érvényes szab­ványainak megfelelően ma­gas színvonalú kiszolgálást nyújt az autósoknak. A szünet nélkül nyitva tartó töltőállomást a So­mogy Megyei Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat, valamint a kaposvári Köz­úti Építő Vállalat tíz hó­nap alatt építette, ám eb­ből az időből levonandó jó néhány hónap a téli fagyok és a májusi havazás miatt. Harmincmillió forint a be­ruházás értéke. összesen hatezer négyzet- méternyi területet vett igénybe a létesítmény. A három szigeten elhelyezett hat kútoszlopnál egyszerre tíz személyautó tankolhat, a teherautók és a buszok a személygépkocsiiktól elkülö­nítve vehetnék föl üzem­anyagot A kutakhoz beálló autók gazdái az autóból lát­hatják az üvegfallal fölépí­tett autósbolt kínálatát. A 87 négyzetméteres üzletben autós cikkéket árulnak. A kutak és a bolt bejárata fölött is egy 860 négyzet- méteres tető van, nyáron árnyékolt ad, esőben, hóban pedig védi a vásárlókat és a személyzetet. A létesít­ményhez tartozik egy büfé is,, apró szépséghibája az átadásnak, hogy ez csak két hónap múlva nyílik meg. Szintén szépséghiba, hogy a boltot Shop-nak, a büfét pedig Snack Bar-nak titu­lálták, ezt nagy betűkké! ki is írták . .. sek iránt. Bekapcsolódott az MSZMP Megyei Oktatási Igazgatóságán a pártépítési tanszék munkájába is. Két évtizednyi pártmunka után 1975 augusztusában válasz­tották meg az SZMT titká­rának. 1976 októberi rok- kaintnyugdíjfoa vonulásáig dolgozott itt. Megromlott egészsége ellenére később is .sok társadalmi munkát vég­zett. Továbbra is részt vett — egészen haláláig — a megyei pártbizottság fegyel­mi bizottságának munkájá­ban. 1980-tól öt évig az SZMT elnöke volt. Lelkiismeretes munkáját számos magas kitüntetéssel ismerték el. Egyebek között a Miuntka Érdemrend ezüst és a Haza Szolgálatáért arany fokozatának birtoko­sa volt. Az SZMT-ben vég­zett munkáját 1985-ben a Szakszervezeti Munkáért ki­tüntetés arany fokozatával Ennyi ünneprontás után térjünk vissza mindahhoz, ami örömet jelent: a város és a városkörnyék autósai, valamint az átutazók mind­eddig meglehetősen félolda­las ellátást viseltek el, az új kút remélhetőleg hosszú időre megoldja a gondokat, s a minőségi kiszolgálással — itt ugyanis nincs önki­szolgálás — kielégíti a ma­gasabb igényeket is. Kétszáztízezer liter üzem­anyagot tárölinak a föld alatt, a tervezett forgalom 8—10 millió liter évente. Az építés, azaz már a tervezés során különösen fontos szempont volt az átlagon félüli tűz- és vagyonvéde­lem, valamint a környezet megóvása. A kúínál — a vezetővel és a bolti eladókkal együtt — tizenöten szolgálnak. Sok volt a jelentkező, s a kö­rültekintő kiválasztás után a pécsi Shell-kútnál tanul­tak a kaposváriak. A teg­napi nyitás után még egy­két hétig tapasztalt pécsi benzinkutasok segítik a ka­posváriak munkáját. Né­hány alapkövetelmény a sok közül: a Shell-kútnál a személyzet köteles külört kérés és térítés nélkül meg­tisztítani a kocsi szélvédő­jét és ellenőrizni a kere­kekben a nyomást, a meny­nyiben nem olyan sűrű a forgalom, hogy ez akadá­lyozná a kiszolgálást. De ha a vásárló csúcsforgalomban kéri ezeket a szolgáltatáso­kat, akkor meg kell találni a módját, hogy a többi ve­vő fölitartása nélkül teljesít­sék a kérést a kutasok. L. P. Kovács József > 1 ' ...... Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Hinni is koll a kibontakozásban Látogatás Siófokon és Balatonszárszón Politikai, gazdasági tapasztalatgyűjtés A megyei párt-végrehaj- tőbizottság látogatási prog­ismerték el. Shell benzinkút Kaposváron

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom