Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-17 / 167. szám
2 Somogyi Néplap 1987. július 17., péntek Á Minisztertanács ülése A Marcos- vagyon eredete, holléte A Marcos-vagyon eredetét és hollétét Vizsgáló manilai kormánybizottság pert indított a volt elnök és családja ellen'. Tegnap benyújtott keresetében a bizottság 10 milliárd dollár értékű vagyont követel vissza Marco- séktól aiz állam számára. A polgári kereset utón a jövő héten büntető keresetet is benyújt a testület a korrupciós ügyekkel foglalkozó manilai bírósághoz, mert vizsgálatai szerint a bukott elnök hatalmi helyzetét kihasználva fosztogatta a nemzeti vagyont; lopással, zsarolással, vesztegetés elfogadásával és sikkasztással szerezte a szóban forgó tíz- milliárdot. A visszakövetelt vagyon viszonylag kis része van a Füllöp-szigeteken; két bankszámla, rajtuk 84,4 millió dollárnyi összeg, részvények 83 millió dollár értékbein, ékszerek és ingatlanok 15 millió dollár értékben. Zöme viszont Svájcban és az Egyesült Államokban található bankbetétek, ingatlanok, ékszerek és értékes festmények formájában. Így a Fülöp-szigeteki peres eljárás valódi tétje nem is az ország területén lévő vagyon visszapenlése, hanem a külföldi igazságszolgáltatási eljárás meggyorsítása. A berni kormány Manila kérésére befagyasztotta Marcos svájci bankszámláit, többet azonban a banktitok sérthetetlenségére hivatkozva nem tett A New York-i Staten Islanden tüntetők megszállták az Iowa nevű, atomfegyverekkel felszerelt hadihajó tervezett kikötőjének építési helyszínét. A képen: a rendőrök több tüntetőt elhurcoltak a kikötő atomfegyvermentesítéséért küzdők közül (Telefotó: — AP—MTI—KS) Kiutasítottak Washingtonból két kubai diplomatát Az Egyesült Államok kiutasított két kubai diplomatát, megtorlásul amiért a kubai sajtó kémkedéssel vádolt két Kubában dolgozó amerikai diplomatát. A kubai diplomatáknak 10 napo« belül kell elhagyniuk az Egyesült Államokat. Az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata egyébként elismeri, hogy a kiutasítás válasz a kubai sajtókampányra, és az Egyesült Államok semmivel sem vádolja a két kubai diplomatát. Elvetették a javaslatot Kedvezményelvonás Romániától Az amerikai szenátus elutasította a Romániának biztosított legnagyobb kereskedelmi kedvezmény fél évre történő felfüggesztéséről megszavazott törvénykiegészítés enyhítését. A júniusban elfogadott indítvány beterjesztői a romániai emberi jogok helyzetével indokolták a kedvezmény időleges megvonását. John Danforth republikánus és Howard Metzenbaum demokrata párti szenátorok olyan kiegészítést javasoltak a kereskedelmi törvénytervezethez, amely az elnök hatáskörébe utalta volna a Románia ellen foganatosítandó intézkedés feloldását. A javaslat szerint az elnök visszaállíthatja a legnagyobb kedvezményezett státusát, amennyiben úgy ítéli meg, hogy annak megtagadása „hátráltatja a romániai emberi jogok javulását és megnehezítené a kivándorolni szándékozók helyzetét”. A szenátus vita után 53 szavazattal 44 ellenében elvetette az enyhítési javaslatot. Kereskedelmi bojkott Az amerikai szenátus a kereskedelmi kapcsolatok megszakításával fenyegette meg Iránit, amennyiben Teherán tóimadást, hajtana végre, vagy ilyen akciót tervezne amerikai hajók ellen a Perzsa-öbölben. A határozatot a kereskedelmi törvénytervezet vitájában, a törvénytervezet módosításaként fogadták él. A Robert Dole republikánus szenátor által előterjesztett tervezet kilátásba helyezi a kereskedelmi kapcsolatok megszakítását más öböl menti országokkal is, ha azok amerikai hajókat, vagy személyeket támadnának meg a térségben. A képviselőház pénteken sza- yaz a módosításról. Az amerikai—iráni kereskedőin« forgalom értéke a Nemzetközi Valutaalap szerint 700 millió dollár, ennek döntő többsége iráni kőolajimport. (Folytatás az 1. oldalról) elmúlt években is odaadóan, a maguk és családjuk sorsát a közösség ügyével összekötve dolgoztak, tették a magukét, a maguk helyén. Ok is azt várják a kormányzattól, hogy bontakoztassuk ki még inkább a közösségi gondolkodást, a haza jövőjéért való tettrekészséget. A közösség magasabb rendű erkölcsét mélyebben meg kell gyökereztetnünk. Olyan alapja ez a gazdasági-társadalmi kibontakozásnak, amelyhez egyetlen fillérnyi beruházás sem kell. S ennek erősítésében az otthornak, az iskolának, a munkás- és az ifjúsági mozgalomnak éppúgy megvan a szerepe, mint a népfrontnak vagy a néppel együtt élő egyházi személyeiknek. — Életünkben, politikánkban felmerülhetnek — és kell is, hogy időről időre felmerüljenek — új vonások. Egy valami azonban változatlan: az az elkötelezettségünk, amelyet négy évtizeddel ezelőtt vállaltunk a dolgozó ember szolgálatára, jólétének, emberi méltóságának megteremtésére és megőrzésére — mondta nyilatkozatában a szóvivő. Az első kérdés is a KB állásfoglalásához kapcsolódott, a kibontakozási program sajtóvisszhangjáról kérte Bányász Rezső véleményét. A Tájékoztatási Hivatal elnöke válaszában kiemelte, hogy az állásfoglalás megismertetését komoly szakmai-politikai felelősséggel végezte el a magyar sajtó. Erre utalt az a mód, ahogyan a dokumentumot a szerkesztőségek kezelték, továbbították az olvasóknak, hallgatóiknak, nézőiknek. A szóvivő kitért arra is, hogy cselekvési programjának kialakítása során a kormányzat folyamatosan konzultálni, s még határozotab- ban együttműködni kíván a társadalmi és tömegszervezetekkel, különösen a szak- szervezetekkel. A jogalkotásról szóló törvény tervezetéről elmondta: a javaslat előterjesztését az indokolja, hogy jogalkotásunk rendje nem egységes. Miközben az államélet egyes területei túlszabályozottak, másutt jelentős joghézagok nehezítik az eligazodást. A kormány szándéka szerint az új törvény egyértelműen elhatárolja majd a jogszabályt az állami irányítás jogszabályon kívüli eszközeitől. A legfontosabb az, hogy csakis az Alkotmányban meghatározott, állami szervek által alkotott, általános és kötelező magatartási szabályt lehessen jogszabálynak tekinteni. Mint ismeretes, a földtörvény értelmében idén szeptembertől megszűnik a művelésre alkalmatlan állami és szövetkezeti tulajdonú földek tartós használatba adása, s lehetővé válik e területek megvétele — emelte ki a mostani kormányülésen alkotott rendeletről szólva. A törvény végrehajtási utasítása szerint, ha a vevő vállalja, hogy a mezőgazdasági célokat szolgáló földet megműveli,^ illetve az építési teken házat épít, akkor kölcsönt is felvehet A már beépített tartós-használatban lévő területek a rendelet hatályba lépésével minden külön kérelem nélkül a használók tulajdonába mennek át, a gazdasági tevékenységre használt földek viszont csak külön kérelemre adhatók tulajdonba. Az érintettek a he. lyi tanácsoktól részletes tájé. koztatást kaphatnak majd kérdéseikre. A Polgári Törvénykönyv módosítására vonatkozó javaslatot kommentálva rámutatott, hogy az alapítványok jogi szabályozását kívánják egyértelművé tenni, mivel az országban mind többen és többen támogatnak ily módon anyagiakkal is kiváló teljesítményeket felmutató személyeket, közösségeket. A javaslat értelmében az alapítvány mint jogi személy kerül a Polgári Törvény- könyvibe. A kormány ülésén tárgyalt témák közül tájékoztatást kértek a magánnyomozást tiltó rendelkezésekről is. Bányász Rezső a többi között elmondta, hogy az utóbbi időben számos kisvállalkozói kérelem érkezett a belügyi szervekhez vagyonvédelmi, illetve a közbiztonsággal ösz- szefüggő tevékenység végzésére. Jogszabályi előírás híján a helyi tanácsi szervek eddig 12 ilyen gazdasági munkaközösség tevékenységét engedélyezték. A most alkotott rendelet a helyzet tisztázását szolgálja azzal, hogy tételesen rögzíti a vagyonvédelem területén végezhető tevékenységeket. így például zöld utat kapott a biztonsági berendezések és rendszerek tervezése, készítése, felszerelése és javítása; továbbá a magántulajdonban lévő lakóházak, üdülők, gépkocsik és más értékek őrzése, jHetve szállítása, fegyveresei- nékül. E tevékenységeket a rendőrség a közrend és a közbiztonság szempontjából ellenőrizheti. A rendelet értelmében azonban magánnyomozói iroda nem tartható fenn. A kormány szóvivője egy kérdés kapcsán leszögezte: el kell érnünk az állami költségvetés hiányának lehető legnagyobb mérvű csökkentését. A Minisztertanács és szervei az év folyamán már számos intézkedést tettek ennek érdekében, így például döntés született a vállalati támogatások csökkentéséről, a beruházási kiadások mérsékléséről, s a márciusi árfolyamváltozások és az áprilisi áremelések is e célt szolgálták. Más területeken is szigorú intézkedéseket léptettek életbe, ezek közé tartozik a zárolt tartalékok elvonása, a központi költségvetésből finanszírozott szervek és a tanácsok támogatásának csökkentése. A hiány további mérséklése érdekében a kormány azt is szükségesnek tartja, hogy a társadalmi és tömegszervezetek racionálisabb gazdálkodással már az idén tegyék lehetővé költség- vetési támogatásuk legalább 10 százalékos csökkentését. Egy, szintén a takarékos- sági törekvésekhez kapcsolódó kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a kormány valamennyi nagyberuházást gondosan rangsorol, de a költségvetési hiány csökkentésére irányuló törekvések a Bős-Nagymarosi Vízlépcső építését nem érintik. Az ország érdekei ugyanis azt kívánják, hogy az építkezés mielőbb befejeződjön, és élvezhessük a létesítmény előnyeit. Argentin—brazil elnöki csúcstalálkozót tartottak Bucno, Airesben. A képen: Sarney brazil (balra) és Alfonsin argentin államfő üdvözli egymást (Telefotó: — AP—MTI—KS) Mérföldkő lehet Egyszer már csaknem bizonyos volt, hogy meglesz a riémet-német csúcstalálkozó, azaz az NDK és az NSZK legmagasabb rangú politikai irányítójának tanácskozása. 1984 derekán mindenki arra tippelt, hogy Honecker párt- főtitkár és államfő azon az őszön végre elutazik az NSZK-ba. Végre, hiszen már 1981-től érvényes a meghívás, még az akkori bonni karicellár, Helmut Schmidt tette le a hivatalos meghívót az asztalra. Azonban — mini már annyiszor — hirtelen ismét zordabb lett a hangulat a két német állam között — az NSZK-bavt olyan nyilatkozatok hangzottak el, amelyek lehetetlenné tették a látogatást. Három évnek — mondhatnánk: újabb három évnek — kellett eltelnie, hogy e kél kulcsfontosságú állam csúcs- találkozót rendezzed. Mert ez már több mint az 1984-es csaknem bizonyosság: Erich Honecker vizitjét hivatalosan bejelentették, az időpontot — 1987 szeptemberét — mindkét oldalon a világ tudomására hozták. Az eseményre csaknem húsz évvel azután kerülhet sor, hogy először tárgyalt egymással a két ország kormányfője, jóval több mint másfél évtizeddel azután, hogy aláírták a két német állam szerződését — és ide kívánkozik — majd negyven esztendővel azután, hogy létrejött a két különböző társadalmi berendezkedésű ország. Mérföldkő az NDK— NSZK-kapcsolatok alakulásáriak bizony rögös útján? Ez aligha kétséges, ahogy minden jel szerint az európai történelem e századi kötetében is fejezetcímet kap majd ez az esemény s abba a fejezetbe majd azt jegyzik be a krónikások, hogy a látogatáshoz a feltételeket a nyolcvanas évek második felének fontos és pozitív világpolitikai változásai teremtették meg: a szovjet—amerikai közeledés a fegyverzetkorlátozás témáiban, az európai fórumokon1 regisztrálható előrelépések, s nem utolsó sorban a berlini és a bonni politika kölcsönösen rugalmasabbá formálása. Persze, indokolt arra is figyelmeztetni, hogy a két állam vezetőinek nézetei egy sor kulcskérdésben változat- lartul eltérőek, sőt nem ritkán ellentétesek. Feszültségek és viták is jócskán akadnak az NDK és az NSZK között. De ami ma a lényeg: mindkét oldalon akarják enyhíteni a feszültségeket, csökkenteni a nézeteltéréseket, s látják a lehetőséget a kapcsolatok javítására. Ezért hát az első kommentárok nem várnak nagy, látványos eredményeket Honecker látogatásától, viszont remélik, hogy ez egy olyan kezdet, amely hamarosan új hangulatot teremt és új korszakot indít a német—riémet viszonyban. a. K. Mint mar Jelentettük, súlyos katasztrófát okoztak a nagy esőzések a francia Alpokban: egy kempinget elmosott a kiáradt folyó. A képen: egy síró kislány a roncsok között (Telefotó: — AP—MTI—KS)
