Somogyi Néplap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-17 / 167. szám
1987. július 17., péntek Somogyi Néplap 3 MIÉRT VAK SZÜKSÉG AZ ÁRREFORMRA? Változik az adórendszer A lakosság, a közületek, a vállalatok vásárlásait, döntéseit, terveit lényegesen befolyásolja az árak alakulása. Ha valami viszonylag Olcsó, akkor az ár vásárlásra, fogyasztásra, esetleg pazarlásra serkent, a viszonylag drága áruval pedig óhatatlanul takarékosan bánunk. Az árak tehát akkor befolyásolnak helyes irányba, ha a felhasználó, a fogyasztó annyit fizet a terméként, a szolgáltatásért, amennyibe az az országnak ténylegesen kerül. A reális árnak következésképpen tartalmaznia kell a társadalmilag szükséges élő- és holtmunka-ráfordításökat, a vállalat hasznát és hozzájárulását a közterhek viseléséhez. Áttekinthető szabályozás Ez utóbbi '— az adók, elvonások formájában megjelenő közterhek — túlságosan sokrétűvé, kuszává vált, áttekinthetetlenné téve a tényleges ár- és költségviszonyokat. A vállalati jövedelemszabályozás keretében különböző címeken egyre-másra új adónemeket vezetitek be, s növelték a meglévők mértékét. A gazdálkodási követelmények szigorításának jelszavával valóban tűzoltómunka folyt a külgazdasági veszteségek, a költségvetési mérleghiány pótlására, s a _ jövedelmek átcsoportosítására. Az élenjáró vállalatok hiába igyekeztek eredményeket felmutatni. gyakorlatilag csaknem teljes jövedelmüket elvonták. A sereghajtók pedig mentességeket, kedvezményeket kaptak, különböző jogcímeken támogatáshoz jutattak. Így azután a vállalati nyereség 88 százaléka különféle elméken a költségvetéshez került, miiközben a másik oldalon a gyengébb vállalatoknál a nyereség 60 százaléka kedvezményekből. támogatásokból képződött. A nagymérvű jövedelemelvonás és -átcsoportosítás egyrészt a vállalati érdekeltség és az úgynevezett költségérzékeny ellen hatott. Formális a gazdasági önállóság és vállalkozási szabadság, ha mindössze 12 százalékos a Vállalatok ór- dekeltsége-felelőssége saját döntéseik hasznában-kárában, Másrészt lehetetlenné vált. a gazdasági tisztánlátás, az adók, az elvonások költségnövelő hatása eltorzította az erőforrások arányait. a különböző árakat. Az adó- és árreform a szabályozás újragondolására, a gazdasági tisztánlátás megteremtésére, az elvonások- támogatások áttekinthetetlen szövevényének fölfejtésére nyújt lehetőséget. Luxuscikkek és ártámogatások Megszűnik a jelenlegi ti- zenkétféle adó, köztük 'a; béradó, a vagyonadó, a város- és községfejlesztési hozzájárulás. A szektortól, a szervezeti formától, a tevékenység jellegétől függő adók helyébe a tervek szerint az egységes, szektor- és szervezet-semleges vállalkozói adó lép. A közterhek nagyobb részét a lakosság fizetné forgalmi adó és személyi jövedelemadó formájában A vállalati adóterhek enyhítésével mintegy 4—5 százalékkal csökkenne a termelői érák jelenlegi szintje. Az általános forgalmi adó nem a termelő vagy az értékesítő szervezethez kapcsolódik, hanem a konkrét termékhez, szolgáltatáshoz. Amikor a terméket — bármilyen készültségi fokon — értékesítik, a számla tartalmazza az általános forgalmi adót, de csak a hozzá adott érték arányában. Vagyis a kibocsátott termék adójából le lehet vonni a hozzá felhasznált anyagok, alkatrészek után már kifizetett adókat. Az adó tehát nem épül be a költségék közé, s ezáltal az adóhalmozódás, a kooperáció megdrágítása elkerülhető. A műszaki fejlesztésit, a beruházást, az exportot forgalmi adó nem terhelné. Az alapvető fogyasztási cikkek után a tervek szerint nem kell forgalmi adót fizetni. Az előző fázisokban, a feldolgozás során fizetett adókat a termelő visszakérheti. A nem alapvető szolgáltatások 12 százalékos kulccsal adóznának, míg a termékek. zömére vas-műszaki cikkekre, ruházatra, vegyi árukra st.b.) 22 százalék körüli adó rakódna. Az élvezeti és luxuscikkeket külön fogyasztási adóval is terhelik. Továbbra is fogyasztói ártámogatásban részesülnek a tej és a tejtermékek, a helyi tömeg- közlekedés, a háztartási energia, a színház, a mozi, a-gyógy:szerek. «SrV’ *•’ ' • Csökkenő dotációk Az adóreform közvetlen kihatásaként a számítások szerint 4—5 százalékkal emelkedik a fogyasztói árszínvonal. Ennek fele (2:—2,5 százalék) a fogyasztói ártámogatások csökkentéséből adódik. így a dotáció csökkentése miatt emelkedne egyebek közt a nulla forgalmi adós gyermekruházat, az élelmiszer és az építőanyag fogyasztói ára. Várható egyes szolgáltatások árának emelkedése is. A felnőttruházat fogyasztói ára csökkenne, míg a többi iparcikké a jelenlegi színvonalon alakulna. A közvetett hatásokkal és a szabadáras cikkek drágulásával is számolva, összesen 10—12 százalékos fogyasztói áremelkedés várható 1988-ban. (Folytatjuk) Kovács József AUTÓS BEVÁSÁRLÓKÖZPONT NYÍLT SIÓFOKON Aranyhíd a nyereséghez Negyvenny olcmill ió forint - ba került a Siófok baáaton- küliiti városrészében fölépített Aranyhíd üzletház. amelyben a nyitáskor tegnap harmincmillió forint értékű áru várta a vásárlókat. 1668 négyzetméter alapterületű a létesítmény, száz dolgozója van, ez g Kapós Kereskedelmi Vállalat legnagyobb üzlete. Somogybán eddig még nem láthattunk ilyen hatalmas bevásárlóközpontot, ám ezután még nagyobbakat is fognak átadni. Aki teheti, illetve arra jár, valószínűleg betér majd vásárolni, áki viszont nem megy Kiüti felé, de érdekli, hogy miilyen is ez a létesítmény, annak tájékoztatásképpen annyit: képzeljen maga elé egy ABC-.áruh ázát, de próbálja meg a szokásosnál sokszor nagyobbá tenni gondolatban. Dr. Bot Lajosnet,- a Ka- posker igazgatóját arról kérdeztük: miért vállalták az üzletház építését és üzemeltetését most, amikor köztudomású, / hogy az élelmiszer-kiskereskedelem alig hoz nyereséget a vállalatoknak. — Egy vállalat stratégiáját sohasem a pillanatnyi helyzet szerint kelL kialakítani. Fejlődnünk, gyarapodnunk kell, hogy versenytársainktól ne maradjunk le. s bízunk benne, hogy hosszú távon jól jövedelmez majd ez a bevásárlóközpont. Amikor elneveztük, ezt is mondtuk: az Aranyhíd nem csupán a balatoni naplemente csodálatos látványára utal, hanem számunkra egy szakadékon átívelő aranyhíd is lesz a nyereség Jelé. Közbevetőlag s annyit: az elnevezés telitalálat. Régen volt már ilyen találó „áruházkeresztelő’’ hazánkban. Visszatérve a kérdésekhez: azt is tudakoltuk, hogy miképp sikerült összefogni az építőket, mivel manapság különlegességnek számít a betartott építési határidő. — A kereskedelmi tervezőintézet rajzai alapján a Mélyépterv fővállalkozóként kezdett munkához. Rengeteg alvállalkozó is dolgozott, 'köztük saját magunk. Július itizenötödikére tűztük ki a műszaki átadás napját, s ez meg is történt, egy napra rá pedig nyitottunk. Nem tagadom: rengeteg vita. küszködés árán jutottunk idáig, de hozzáteszem, hogy a viták sohasem fajultak veszekedéssé. A feszített tempót mindenki fölvette. Az Aranyhíd' autós bevásárlóközpont szeptember közepén' bezár, s jövőre nyit kii újra. A szezonban működő üzlet lesz. Gaál Lászlót, a száz kereskedő parancsnokát, azaz az üzlet- ház igazgatóját arról kérdeztük: mindig olyan választékot nyújtanak-e, mint a nyitáskor? — Ezt a színvonalat tartani fogjuk. Tudom, hogy ezt mindig mindenki megígéri ... Mi komolyan vesz- szük az ígéretet, s bármikor a jövőben vállaljuk érte a felelősséget. Bátor szavak. Az igazgató Korszerű védőruhák a tengixi építőknek Az Országos Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézetben új védőruhákat fejlesztettek ki a Tengizben dolgozó magyarok részére. A V egy épszer fővállalkozásban kint lévő dolgozóknak igen szélsőséges időjárási viszonyok közepette kell helyf- állniuk, szabadban végzett munkájukat nehezíti a metsző szél, a szálló por, s télen a nem ritkán mínusz 30— 40 fokos hideg. A hagyományos védőruhák, amelyeket magukkal vittek, nem ilyen éghajlati viszonyokra készültek, s nem bizonyultak mindig megfelelőnek. Ezért a Vegyépszer megbízta a kutatóintézetet új, speciális védőöltözetek kifejlesztésével. A munka fél évig tartott. A fejlesztések eredményeként olyan szendvicsszerkezetű védőruhákat alakítottak ki, amelyek a legnagyobb hidegben is melegen tartják a testet, s ugyanakkor köny- nyen lehet bennük mozogni. A melegebb időszakokra is készültek védőöltözetek. A fejlesztéseknél az időjárási viszonyok mellett azt is szem előtt tartották, hogy milyen munkát kell a kinn lévőknek végezniük, ezért lángmentes, saválló öltözeteket is kialakítottak. Most először készítettek védőruhákat úgynevezett nem iszőtit textíliából, amelyek nem lyukacsos szerkezetűek, s így főként a szél ellen nyújtanak védelmet. Üj kiegészítőket, kesztyűket, lábbeliket, védőszemüvegeket, fejvédőket, meleg sapkákat is terveztek a munkavédelmi szakemberek. Védőkesztyűkből például 12 típust alakítottak ki, aszerint, hogy milyen művelet elvégzéséhez lesz rájuk szükség. Az első próbaszériákat szívesen fogadták a kinti magyarok, s használhatóságukról kedvező a véleményük. E tapasztalatok alapján hamarosan sor kerül az új védőeszközök munkavédelmi minősítésére, majd sorozatgyártásuk megkezdésére. Az új fejlesztésű védőöltözéket a hazai vállalatok is hasznosíthatják a későbbiekben. körsétára is invitált a „kulisszák mögött ". Érdekesség, hogy a fölvágottakat helyben előre csomagolják egy vákuumfóliázó gép segítségével. Nem kell tehát sorba álma a • pultnál, s ez a módszer higiénlkusabb is, mint a hagyományos. Egy újtajta bevásárlási metódust kell megszokniuk az áruházban a hazai vásárlóknak. Érdekes volt, hogy a hagy autóparkolóba érkező külföldiek — főképpen az NSZK-beliek — azonnal otthonosan mozogtak a vadonatúj bévásárlóm.-; i muharok kissé idegenkedtek a méretektől. Egy ilyen áruházból nem az aznap esti vagy a holnap reggeli holmival megy el az ember, hanem inkább arra való a bevásárlóközpont, hogy több napra „bespájzoljunk". De például a fentebb említett korszerű előre csomagolást sem fogadják osztatlan lelkesedéssel a hazai vevők, ök még jobban szeretik, ha előttük szelik föl a parizert, vagy vágják le a húsból a kért darabot. Épp ezért a heratesrészleget hagyományosan működtetik, bár eredetileg ezt is előre csomagolással tervezték. Az Aranyhíd üzeitház új szakasz nyitányát is jelzi a Balaton-parti kereskedelemben azzal, hogy megüti a nemzetközi vendégsereg által kívánt .színvonalat is. L. P. VéUménycMtrék ai apró falvakban Programot alkot város és falu Választókerületéből négy települést keresett föl egyik délután Pásztohy András képviselő. Tátompusztára, Patalomba, Rácegresre és Magyaratádra ment dr. Jakab József igali tanácselnökkel és Bíró Gáspárral, a megyei népfrontbizottság politikai munkatársával. Eseményekben, hangulatokban bővelkedő, tanulságos — fogadóóra helyett beiktatott — délután volt ez. és ebből épül meg az új bolt és közösségi rész. Tátompusztán Kovács Endre nem véletlenül lett tanácstag. A keménykötésű fiatalember 18 éve él a gazdasági településen. Üzemmérnök végzettsége nem egy tervezgetésre fkíkalmas hűvös szobához köti, hanem ott dolgozik mindig, ahol „ég a ház”, ő a „pótolhatatlan” ember: telepvezető és állat- tenyésztő, inszeminátor és kétkezi munkás is, ha kell. A település ügyeit régóta rendezgeti tanácstagként a népfront helyi csoportjának vezetőjeként. A település, mondta a képviselőnek, önerőből megoldja a gondjait. Az egykori Kacskovics- kastélyban, majd a javítórészlegben erről személyesen is meggyőződhetett mindenki. Csaknem öt éve már, hogy lebontották a rossz emlékű cselédsort, a mostani házak komfortosak. Üj járdát és kerítést kaptak, vagy pontosabban építettek az itt lakók. — Egy dologgal mégis elő- . hozakodnánk — hangzott Kovács Endre kérése —: segítsék, sürgessék a régi munkásszállóból kialakítandó közösségi épület átalakítását. Itt a bolt mellett könyvtár, tv-szoba, kis presszó is helyet kapna. Az igeli ta-' nácselnök segítette ki ez ügyben a képviselőt. Elmondta, hogy az áfész pályázatot nyert a kistelepülések hálózatának javítására, Tatomban száz ember gondjáról, vagy méginkább elégedettségéről hallhat- ■ tunk. Patalomban Skoda Gyuláné elöljáró egy panaszost mutatott be. Egy fiatalasszony a telekvásárlási gondjáról beszélt Pásztohy Andrásnak. 25 ezer forintért kapták meg a kilencszáz négyszögöles telket. Sokallja, mert közműves! tettnek van minősítve, ám éppen csak út visz hozzá. Ha kutat furat, az jócskán megdrágítja az árat. Most gondolkodóban van az élettársával, hogy mitévők legyenek. Nem lehetne olcsóbb? ez volt a veleje a kérésnek. A képviselőcsoport vezetőjének nem kellett ezúttal sem bürokratikus levelezésbe fognia az igali tanáccsal. Dr. Jakab József tanácselnök gyorsan megválaszolta a kérdést: — A végrehajtó bizottság két ellenszavazattal állt ki a 25 ezer forintos ár mellett. A két szavazó negyven- ezerre értékelte a telket. Erre az OTP még kedvezményt is adott, tehát csak a harminc százalékot kell befizetni. Ennél olcsóbban képtelenség még Patalomban is kilencszáz négyszögöles lakótelekhez jutni... A település, ahogy az elöljárótól megtudtuk, parkot és játszóteret épít. ehhez kérték a tanács további támogatását. lémáink. Egy erőgép betolatná az egykori agyagosgödörbe a szemetet, elplaníroz- ná a sportpálya szintjét és a buszmegállóval szemben a földet. Attól kezdve akár öt- venen-ihatvanan is szívesen társadalmi munkáznánk. Felmerült még egy érdekes gond. Az erdészet a falu csökkentett paraméterű útján keresztül hordja nagy teherautókkal a fát. Az út ettől jelentősen romlik, vajon beszállnak-e majd a javításába?! Rácegresnek szerencséje van. A 270 lelkes, egy utcá- jú településnek nincs gondja, ám az urbanizáció nem kerülte el. Sokasodik a falu végén a szemét! Erre kell mielőbb megoldást keresni, állt ki a gond mellett Gyenge László és Zátonyi János, akik a „kisközség” dolgaáit rendezgetik. — Másfél nap alatt több évre megoldódhatnak a probA falujárás a magyaratá- di elöljáróságon zárult. Az igali tanács Kaposvár félé kitolt legszélső „bástyája”, Magyaratád épül-szépül. Ezt nemcsak szóban tudhattuk meg, de a faluséta alapján is láthattuk. Most félmillió forintért felújítják a falu óvodáját. Egy anyuka itt adott hangot a véleményének, hogy nem kellett volna-e ezt összekötni a tető- szerkezet cseréjével? A válasz : a műszaki vélemény ezt nem indokolta. Ám — hangzott a tanácselnök felelete — ha Magyaratád felajánlja kétévi tehóját — lehet róla szó. Ez valószínűleg még sok vitát okoz majd a faluban. A látogatás a termelőszövetkezetben fejeződött be. Pásztohy András — maga is tsz-elnök Szentgáloskéren — itt az országgyűlés legutóbbi tanácskozásáról beszélt színesen és sok, a falusi élettel, a mezőgazdasági munkával kapcsolatos ügyben is tanácsot vagy feleletet adott. Summázatában elhangzott: a legfontosabb, hogy ne csak a kormány- program teljesedjék ki, minden közösségnek új arcú programba kell fogni. Ehhez szolgált jó támpontul ez a délután is, ahol képviselő és képviselt cserélhetett közvetlenül véleményt, és kaphatott munkájához ösztönzést, biztatást. Békés József
