Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-22 / 145. szám
2 Somogyi Néplap 1987. június 22., hétfő Maholnap már két hete tartanak Dél-Koreában (Mákok egy csoportja a diktatúraellenes töatetéwk. KégkokSa. Kína következetesen ellenzi a fegyverzetek felhasználását után Csao Ce-jang »(utazott Bulgáriából öt kelet-európai szocialista országban tett hivatalos, baráti látogatását befejezve vasárnap elutazott Bulgáriából Csao Ce-jang, a KKP KB megbízott főtitkára, az államtanács elnöke. A kínai politikus elutazása előtt a bolgár sajtónak adott nyilatkozatában egyebek között leszögezte, hogy a Kínai Népköztársaság külpolitikájának alapvető célja a világbéke megóvása. Kína a párbeszédért, a konfrontáció ellen száll síkra. Csao Ce-jang hangsúlyozta, hogy Kína következetesen ellenzi a fegyverzetek felhalmozását. A Kínai Nép- köztársaság nem csak a nukleáris, hanem a hagyományos fegyverkészletek felhalmozása, illetve világűrbeli telepítésük ellen is fellép. Kína a nukleáris és vegyi fegyverek teljes betiltása és végleges felszámolása, a hagyományos fegyverzetek nagyarányú csökkentése melllett foglal állást. A Kínai Népköztársaság támogatja azokat a javaslatokat, amelyek atomfegyverektől mentes, békeövezetek megteremtését indítványozzák. A Kínai Népköztársaság belső helyzetét elemezve rámutatott, hogy nyolc év óta sok változás történt Kínában, az ország helyzetét politikai stabilitás és nyugalom jellemzi, a népgazdaság fejlődése tartós és kiegyensúlyozott, a nép életkörülményei szemmel láthatóan javultak. Ügy vélte, hogy a Kínai Népköztársaság megteremtése óta most legkedvezőbbek a fejlődés feltételei politikailag és gazdaságilag egyaránt. A vezetés két szakaszra osztja a szocializmus kínai sajátosságokkal történő építésének programját. Az ezredfordulóig tartó elaő szakaszban az a cél, hogy az egy lakosra számított nemzeti összte§méket 260 dollárról 800—1060 dollárra növeljék, majU a 2060-ig tartó második szakaszban ismét megnégyszerezzék. Ezek a Az N plusz N országok A hétvégét tárgyalásokkal töltötte Franz Vranitzky osztrák kancellár. Vezető svéd politikusokkal Stockholmban arról a szerepről tanácskozott, amit az euró. pai semleges és el nem kötelezett országok játszanak a kontinens — és jórészt az emberiség — jövőjét meghatározó folyamatokban. Az N plusz N mára már olyan fogalommá vált, amit nem csupán az angolul beszélők értenek világszerte. A Neutral és Non aligned szavak angol rövidítéséből lassan nemzetközileg is „be- vett" gyűjtőnév lett: annak a tizenkét országnak a jelölésére szolgál, amelyek részt vesznek az európai leszerelési és együttműködési folyamatban, de nem tartoznak sem a NATO-hoz, sem a Varsói Szerződéshez. A tucatnyi ország természetesen nem képez egységes csoportot. Ezt nem is lehet elvárni tőlük. hiszen éppen azért nem csatlakoztak egyik szövetségi rendszerhez sem, mert meg kívánják őrizni teljes mozgás- szabadságukat. Ráadásul a meglehetősen konzervatív Svájctól egészen a szocialista Jugoszláviáig terjed a paletta — nem csoda, ha a politikai nézetekben olykor nem is csak árnyalatnyiak a különbségek. Mégsem lehet egy legyintéssel az N plusz N országok hozzájárulását a Helsinki konferencia és azóta valamennyi utótalálkozó sikeréhez. Legutóbb éppen Sevardnadze' szovjet külügyminiszter nevezte nélkülözhetetlennek a semlegesek és az el nem kötelezettek segítségét a két katonai tömb közötti megállapodás kidolgozásában. A szovjet diplomácia vezetője nem véletlenül tért ki budapesti sajtókonferenciáján erre a fontos kérdésre: jelenleg éppen arról folyik a vita a NATO és a Varsói Szerződés között, hogy a tárgyalások melyik fázisában és milyen mértékben kapcsolódjanak be az N plusz N országok az európai leszerelési megbeszélésekbe. A szocialista országok az eddigi kedvező ta. pasztalatok alapján azt szeretnék — s ebben az N plusz N országok zöme is egyetért —, hogy már a megbeszélések kezdeti szakaszán érvényesülne a közvetítő szerep. Ezzel szemben a NATO csak jelképes képviseletet biztosítana az N plusz N országoknak, s ezzel a minimálisra csökkentené azt a kedvező befolyást, amit azok a tárgyalá- sókra gyakorolhatnának. Akárhogy is alakuljon a NATO és a Varsói Szerződés ez irányú vitája, azt senki sem tagadhatja, hogy a sem. leges és el nem kötelezett országok éppúgy Európához tartoznak, mint a többiek, s éppúgy joguk van Hallatni hangjukat, mint másoknak. Ráadásul a leszerelési folyamat előbb vagy utóbb, de rájuk is ki kell terjedjen, akkor pedig nem lehet megfosztani őket a beleszólás jogától már a kezdeteknél mutatók ugyan nem nagyon magasak, de Kína hatalmas onszág, és ezeknek az eredményeknek az elérése jelentősen növelni fogja gazdasági teljesítőképességet — állapította meg Csao Ce- jang. A kínai szocialista korszerűsítés kulcsa a termelőerők gyors fejlesztése. Kína folytatja a reformok politikáját, a gazdaság élénkítését és a „nyitott kapuk” gyakorlatát Csak ily módon érheti el céljait — hangsúlyozta Csao Ce-jang. sem, H.G. Nyűt tárgyalás ítélet Alma-Atában Nyílt tárgyalást követően a Kazajh SZSZK Legfelsőbb Bíróságának kollégiuma ítéletet hirdetett az 1080. december 17—18-án Alma- Atában történt társaöalom- eLtenes események résztvevőinek perébeni K. Risakui- bekov elsőéves építészmérnök-ha liga tót a .legsúlyosabb büntetésre, golyó álltak hatéira ítélték. T. Tasenkov ács és ’is. Tajdzsumajev harmadéves építészhallgató 15 év, K. Kuzenbajev hegesztő 14 év és J. Kopesz- txajev elsőéves építészmér- nőkrJhaligató 4 év börtöm- büintgetést 'kapott. A büntetés idejét szigorított rendszerű bünető-nevelő táboriban kell •letölteniük. A Kazahsztamszkaia Pravda a bírósági 'tárgyalásról beszámolva hangsúlyozza, hagy a* embert életeket veszélyeztető huligánoknak nem sikerült hazugságokkal elkenülnii a felelősségre vonást. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy az öt vádlott demagóg jelszavakkal! nacionalista ellenségeskedést szított, tudatlan fiatalokat vittek bele a verekedésekbe, pogromokba és gyújtogatásokba, fiatalkorú egyének dühödt megnyilvánulásait segítették elő. Céltudatosan bújtogattaik a kegyetlenkedésre, a rendőrök és önkéntes segítőik bántalmazására. Szolgálati autókat borítottak fel és gyújtottak fel, épületeik homlokzatát verték szét. Leváltások Jaltában A területi pártbizottság ajánlására — miután szigorú megrovás pártbüntetésben részesültek — Jaltában leváltották a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökét és két helyettesét. Leváltották a városi pártbizottság másod titkárát is. Az élső titkár — aki szintén szigorú megrovás pártbün- tetéstoen részesült — maga kérte felmentését. Fegyelmi büntetést kapott a jaltai városi tanács vb belügyi igazgatóságának helyettes vezetője és az egyik rendőrőrs parancsnoka — jelentette az Izvesztyija. A büntetések hátterében a lap egyik áprilisi számában leírt események állnak. A városi pártbizottság javaslatára a tanács vb a pártbizottság javaslatára a tanács vb a pártbizottság másodtitkárát akarta kinevezni az Állami Idegenforgalmi Bizottság krimi igazgatóságának élére. A másodtitkár még egy éve sem dolgozott a pártbizottságon, alkalmatlannak bizonyult posztjára. Az említett Inturiszt-igazga- tóság a második legnagyobb az országban. Korábban igazgatóit is mind „felülről” nevezték ki, egyikük sem volt szakember. Az igazggr tóságnak éppen azok a részlegei működtek rosszul, amelyek élén. a városi pártbizottság korábbi instruktorai álltak. Egyikük sem Idegenforgalmi szakember. A dolgozók tudomására jutott a készülő döntés, s tiltakozó táviratot küldtek Kiijevbe és Moszkvába is. Végül az SZKP KB és az Izvesztyija címére küldött tiltakozások nyomán az ügyet kivizsgálták. A vizsgálatot követően kapták az említett büntetéseket az érintett személyek. A rendőrség úgy kerüllt a képbe, hogy a vezetők igyekeztek lejáratni a „lázadókat”, s rendőrök felügyelték napokon át a város szórakozóhelyeit, hogy közülük valakit italozáson kaphassanak, s ennek nyomán felelősségre vonhassanak. Cjabb felvétel s báróiénál pokolgépes merénylete64. amely ártatlan áMesetek sokaságát követelte. (Telefotó: MTI—KS) A megbékélés esélyei Afganisztánban A rakéta alig néhány perccel felszállás után érte el a repülőgépet. A pilóta jelentése szerint a Kandalt áriból Kabulba tartó AN— 26-os jobboldali hajtóműve gyulladt ki, s hiába kísérelte meg kényszerleszállással letenni a gépet, az vagy 150 méteres csúszás után egy szakadékba zuhant. A robbanást az 55 utas, illetve a személyzet tagjai közül mindössze ketten, élték túl. koalíciós felhívások A június közepi merénylet ráadásul korántsem az első eset. Az afgán kormány ellen harcoló fegyveres csoportok itd'én — éppen amióta Kabulban meghirdették a nemzeti megbékélés .politikáját — nem kevesebb, mint Í5 repülőgépet lőttek le, köztük két utasszállítót. Aligha véletlen, hogy a támadások megszaporodása mos tényezőt sorolnak fel, amelyek — persze csak igen óvatos — optimizmusra adhatnak okot. Nadzsib, az ANDiP főtitkára egy nyilatkozatában például kifejtette, hogy a kormány katonai értelemben megerősödött, s szükség esetén önállóan (vagyis a szovjet haderő kivonása után is) képes megsemmisítő csapást m(émá az ellenséges csoportokra. Ám a kormányzatnak — — tette hozzá — nem ez a célja, hanem az, hogy a koalíciós irányítás kereteinek fokozatos megteremtésével, a tömegbázis kiterjesztésével, Afganisztán el nem kötelezett státuszának fenntartásával törekedjenek a forradalmi vívmányok megőrzésére. Nem lehetett azt várni, hogy a harcok hirtelen véget érnek — foglalta ösz- sze a főtitkár a tűzszüneti felhívás óta eltelt időszak tanulságait. Egyúttal rómuNadzsib főtitkár a nemzeti megbékélés esélyeiről beszél időben egybeesik az amerikai fegyverszállítások ütemesebbé válásával: az Egyesült Államok a hírek szerint 300 korszerű, vállról indítható Stinger típusú rakétát juttatott el & pakisztáni utánpótlási csatornákon keresztül az ellenzéki csoportoknak. (A repülőgépek elleni merényletek java része e fegyverek számlájára írható.) Jcnéhány más példa is bizonyítja, hogy az immár nyolcadik éve folyó, hadüzenet nélküli háború front- jam sajnos továbbra sem hallgattak el a fegyverek. Folytatódnak a békés lakosság elleni akciók, terrorcselekményekkel igyekeznek megfélemlíteni a kormányzat irányvonailát támogató helyi, sőt egyházi vezetőket is. Az Afgán Népi Demokratikus Párt vezetése által januárban egyoldalúan meghirdetett tűzszünet ellenére rendszeresen támadják a kormányicsapatok álláséit, illetve az országban állomásozó szovjet alakulatok létesítményeit. Több ezer súlyos sebesült, ezernyi halálos polgári áldozat, óriási anyagi veszteség — ez az elmúlt hónapok szomorú mérlege. A jelek szerint tehát egyelőre nem következett be fordulat a jórészt pakisztáni területen ténykedő ellenzéki szervezetek álláspontjában. A katau- li felhívások lényege ugyanis — az ellenségeskedések beszüntetése, é» a menekültek hazatérése mellett — egy kiterjedtebb hatókörű, koalíciós kabinet létrehozása volt. Ám a 'békéltető, a kibontakozás lehetőségét felvillantó javaslatok azóta sem hoztak kézzelfogható eredményt, s úgy tűnik, hogy a Kabul ellen küzdő csoportok nem a hatalom megosztását, hanem átvételét tekintik céljuknak. KOMPROMISSZUMKÉSZSÉG Sikertelennek keli tehát tekinteni a nemzeti megbékélés irányvonalát? Eredménytelen lenne a határozott moszkvai törekvés is, amely az afganisztáni válság politikai eszközökkel valló lezárására irányul? Nem, erről nincs szó. Ellenkező- leg, a kabuh vezetők szátatott arra is, hogy az elmúlt néhány hónap alatt afgánok milliói értették meg: a nemzeti megbékélés politikája az egyetlen valóban járható út. E felismerés tükröződött abban a közelmúltban nyilvánosságra hozott kabuli döntésben, hogy — szimbolikus módon, meg sem várva az egyoldalú fegyvernyugvás eredeti, júliusi határidejének lejártát — újabb hat hónappal kiterjesztik annak érvényességét. Szintén a határozott kompromisszumkészséget tanúsítja, hogy a kibontakozás érdekében tett lépések közül Kabulban még olyan megoldásokat sem zárnák ki, amelyek érintenék a hetvenes évek óta Rómában élő egykori uralkodó, Zahir sah személyét. WASHINGTONI KÉRDŐJELEK Az ANDP törekvése tehát egyértelműen a párbeszéd folytatása, illetve feltételeinek kialakítása — ehhez viszont kétségtelenül a tűzszünet elfogadása teremtené a legkedvezőbb légkört. A nagy kérdőjel így változatlanul az ellenzéki szervezetek reagálása, valamint (nem feledkezve el az afganisztáni krízis tágabb, világpolitikai vetületűiről) az, mennyiben érdekeit az Egyesült Államok elfogadni a regionális probléma rendezését. Az ugyanis régóta nyilvánvaló, hogy hathatós külföldi segítség nélkül a kabuli kormányzattal szemben álló erők aligha léphetnének fel a maihoz hasonló elszántsággá!. Egyszerűnek, egyértelműen biztatónak tehát már csak a washingtoni kérdőjelek miatt sem nagyon lehetne nevezni az afganisztáni összképet. Mégis, több tényező, mindenekelőtt a konstruktív moszkvai és kabuli kezdeményezések sora utal arra, hogy a megbékélés esélyei változatlanul tovább élnek. Az elkövetkező hónapok eseményei mutatják majd meg, élni tudnak-e az érdekeltek a meghosszabbított tűzszünet kínálta lehetőségekkel, s közelebb juthat-e a viharos történelmi közép-keleti 'ország az olyannyira áhított megnyugváshoz. Szegő Gábor
