Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-20 / 144. szám
NTVíTfiJ s >=**■ AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 144. szám Ára: 2,20 Ft 1987. június 20., szombat Elutazott Budapestről Eduard Sevardnadze Pénteken reggel elutazott Budapestről Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának (tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. A szovjet diplomácia vezetője Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. Ütjára elkísérte felesége, Nanuli Sevardnadze is. A vendégeket a zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter és felesége búcsúztatta. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai és Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Ott volt Milovan Zidar, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete is. (A külügyminiszteri tárgyalásról közleményt hoztak nyilvánosságra, amely a lap 2. oldalán található.) TANÁCSELNÖKI ÉRTEKEZLET A kibontakozás kulcsa a szerkezetátalakítás Iparvállalati vezetők tanácskozása Az ésszerűség parancsa Somogybán a többi ágazathoz képest a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben volt a leghatékonyabb az energiával való takarékoskodás, a hulladékok hasznosítása — állapította meg a héten Her- ner Endre, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa a Te- szöv elnökségi ülésén, s mindjárt hozzátette: az anyaggazdálkodásban korántsem ilyen kedvezd a helyzet, ott még van mit tenniük a téeszeknek. Maradjunk ezúttal az energiánál. Jóllehet a gazdálkodás során fölmerült költségekből „csak” 15—16 százalékkal részesedik a legnagyobb hányadot — mintegy 50 százalékot — kitevő anyagköltségek mellett, azonban ez az a tényező, amelyet a szövetkezetek belső intézkedésekkel leginkább befolyásolhatnak, parancsoló ésszerűségtől vezetve a legjobb irányba fordíthatnak. A felhasznált anyagoknál erre már kevesebb a lehetőség: adott munkának megvan a maga anyagigénye, az anyagnak pedig a szabott ára. Az energia-felhasználásban és a hulladékhasznosításban tehát viszonylag nagyobb a „mozgási lehetőség”, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy a somogyi közös gazdaságok meglehetősen „mozgékonyak” ezen a területen. 1984 és 1986 között például az energiahordozókon belül a gázolaj és a tüzelőolaj fel- használása több mint 13 százalékkal csökkent. Az okokat elemezve kitűnik, hogy az energiakímélésnél nemcsak az olyan aszályos év játszott közre, mint amilyen a tavalyi volt és a szárazság számottevő hozamkieséssel járt, haifem — például — az is, hogy a termelőszövetkezet kedvező változása ment végbe, csökkent a talajművelésre fordított energia — a szántás nélküli, költségtakarékos talaielőkc- szítés csaknem 20 százalékkal nőtt az előző időszakhoz képest. Mind több gazdaságban csökkentik — az észszerűség és a célszerűség határain belül — a talajműveletek számát azért, hogy megelőzzék az aszálykárokat, megőrizzék a talaj vízkészletét. Termelésbe vontak olvan kukoricahibrideket, amelyek gyors vizleadókénes- ségükkel mérséklik a termény mesterséges szárítása iránti igényt. Terjed a művelőutas technológia a kalászosok termesztésében, s az ilyen búza költsége 2-3 százalékkal kisebb a hagyományosan termesztettnél. Mind többször hallani a szakemberektől: a mezőgazdasági hulladékok, a mellék- termékek egy része közvetlenül hasznosítható jobbára az állattenyésztésben — ilyen a kukoricaszár, a szalma, a tejfeldolgozás után a tejsavó, a húsiparból a húspép, a cukorgyárból a répaszelet —, a többinél viszont arra kell törekedni, hogy lehetőleg visz- szakerüljön a földbe, javítsa a talaj termőképességét. Ha azt vesszük, hogy az istállótrágyával ellátott terület évek óta alacsony — mindössze 6- 7 százalék —, az indokoltnál és a lehetségesnél mérsékeltebb a zöldtrágyázás, a műtrágyázás költsége pedig évről évre emelkedik, megfontolandó az ésszerű javaslat. Ilernesz Ferenc Az Országháziban tegnap munkaértekezletet tartottak a fővárosban, a megyéikben és a megyei jogú városokban működő tanácsok elnökei. A tanácskozáson, amelyet Czi- nege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese vezetett, előbb a szakszervezetek és a tanácsok együttműködésének továbbfejlesztéséről, az ezzel kapcsolatos feladatokról volt szó, megvitatták a tanácsi munka időszerű foglalkoztatás-politikai kérdéseit és elemezték a tanácsi apparátus káderhelyzetét, különös tekintettel a személyzeti munka további teendőire. Az állampolgárokkal legközvetlenebb és a legtöbb vonatkozásban kapcsolatban álló államhatalmi—állam- igazgatási szervek, a tanácsok — miként az értekezleten elhangzott — sokasodó feladataikat elsősorban olyan apparátussal kell elvégezzék, amelynek létszáma kisebb a korábbinál, de minden ügy- kategóriának szakmai és élettapasztalatokkal rendelkező gazdája van. E törekvés a gyakorlatban máris eredményekkel járt: 1981 és 1985 között 36 200-ról 35 400- ra csökkent a tanácsapparátus létszáma. A fővárosi és a megyei tanácsok nagy része feladat-átcsoportosítással, szerkezeti egyszerűsítésekkel, az ügyintézés korszerűsítésével is csökkenteni tudta a létszámot. Mindezek eredményéképpen az elmúlt év végére kialakult, s — miként az ülésen értékelték — ma megfelelőnek lehet tekinteni a tanácsi apparátus 35 ezres létszámát. Jó visszhangja volt a tanácselnöki véleménycserében annak, hogy a Központi Viktor Kulikov elutazott hazánkból Viktor Kulikov, a Szovjetunió mansallja, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnoka, aki a Magyar Néphadsereg és a szovjet hadsereg kijelölt törzseinek részvételével Magyarországon tartott parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot vezette, pénteken — a gyakorlat befejezését követően — elutazott hazánkból. Bizottság egy évvel ezelőtti káderpolitikai állásfoglalásában, illetőleg a személyzeti munkáról szóló minisztertanácsi határozatban konkrétan megjelölték a káder- és személyzeti munka alapelveit és továbbfejlesztésének fellade»- tait. Tanácsi területein a legsürgetőbb teendő a vezetés és az apparátusban dolgozók munkájának, személyi ösz- szetételének minőségi javítása. A gyakorlatban igazolódott, hogy a tanácsokkal kapcsolatos társadalmi várakozást, a növekvő feladatokat nem nagyobb számú, hanem képzettebb, rátermettebb köz- szolgálati dolgozókkal lehet ellátni. Ehhez nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésre is szükség van. Az értekezleten Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke az apparátus időszerű szervezeti kérdéseiről is tájékoztatott. A somogyi term ‘" zövet- kezetek műhelyeiben, gépudvaraiban az aratási fölkészítés befejező szakaszához érkeztek a szerelők a kombájnokon ; fertőtlenített, kitisztított magtárak várják az új termést. Több tízezer hektáron érik a gabona, s a tavaszi fejlődési „csúszás” miatt a szokásosnál később kezdődhet a betakarítás. EnTegnap az Építők Székházában iparvállalati vezetők tanácskoztak a termelési szerkezet gyorsabb ütemű átalakításának programjáról. A tanácskozáson részt vett Berecz Frigyes miniszterelnök-helyettes is. Kapolyi László ipari miniszter ismertette a megjelent több száz vállalatvezető előtt azokat az elképzeléseket, amelyeket a minisztérium a partnerszervezetekkel együtt dolgozott ki. Szólt az év első öt hónapjának ipari eredményeiről is. Mint mondta, a konvertibilis kivitel a tervezettnél nagyobb ütemben, 11 százalékkal növekedett, de még ez sem elég az egyensúly helyreállításához. Nincsenek kihasználva a szocialista importlehetőségek, ami alapvető problémát jelent, hiszen ezáltal az exportlehetőségek is szűkülnek, pedig ügyelni kell, nehogy termékeink kiszoruljanak erről a piacról. A következő hónapokban jelentős erőfeszítéseket kell tenniük a vállalatoknak, különösen a könnyűipari és a vegyipari üzemeknek az exportelkép- zellések valóra váltására. A miniszteri beszámolót követő vitában felszólalók sürgették a fokozott szelekciót az iparfejlesztésben. Mint mondták: azoknak a húzóágazatoknak és eredményt felmutató vállalatoknak, amelyek intenzíven fejlesztik technológiájukat, egész innovációs munkájukat, * sokkal nagyobb esélyt, lehetőséget kelll adni a továbbfejlődésre, az előbbre lépésre. A felszólalások állandóan visszatérő kérdése volt, hogy mindehhez hogyan lehet nek ellenére a terméskilátások — eddig — a legtöbb helyen nem adnak okot az elkeseredésre. A rendelkezésre álló géppark — ha meglehetősen „koros” is — biztosítéknak látszik arra, hogy kedvező időjárás mellett, az eszközállomány rugalmas szervezésével sikerül egyeredményesen befejezni a nyár legnagyobb megteremteni a szükséges forrásokat. Angyal Adám, a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár vezérigazgatója arról beszélt, hogy ma a vállalatok nem érdekeltek a jól jövedelmező, takarékos gazdálkodásban. A vállalatvezetők azzal töltik idejüket, hogy állandóan egyezkednek az irányító szervekkel a folyamatosan változó szabályozókat illetően, s alig van idejük és energiájuk a termelőmunka vállalkozásjellegével törődni. Arról is szólt, hogy a kibontakozás kulcsa a gyors szerkezetváltás, amit a vállalatoknak központi programok segítségével, részben központi erőforrásokkal kell megoldaniuk. Orbán István', az Egis Gyógyszergyár vezér- igazgatója azt elemezte, hogy miként lehet a rövid távra szóló kényszerhelyzetben helytállni, s mindezt összhangba hozni a hosszú távú érdekekkel. Rövid távon a vállalatok sok sikert könyvelhetnek el, miközben sorra adják fel hosszú távú elképzeléseiket. Ez idő alatt konzerválják a termelési struktúrát, a technológiai állapotot, megmerevedik az expontszerkezet, és sok esetben kiesnek a piacról. Ezzel összefüggésben komplex külpiaci tervezés megvalósítását és a tartós alkalmazkodóképesség feltételeinek kialakítását sürgette. Beck Tamás, a Kereskedelmi Kamara elnöke is úgy vélekedett, hogy az export ösztönzésére hatékonyabb érdekeltségi formákat kell alkalmazni. Pulai Miklós, az Országos munkáját, A kombájnok, traktorok jó része a különböző, Somogybán is érdekelt növénytermelési rendszerek révén került a mezőgazdasági nagyüzemekbe, s al'kat- részutánpótlásról, szervizellátásról is ezek gondoskodnak. Értékesítenek azonban a nyári gabonabetakarításnál nélkülözhetetlen munkaeszközöket a megyeszékhelyen is. Tervhivatal elnökhelyettese rámutatott: az ipari szerkezetváltás jó alkalom arra, hogy a vállalatok egész tevékenységüket, sőt szervezeti felépítésüket is áttekintsék és magasabb szintre emeljék. A vitában felszólalt Berecz Frigyes is. Bevezetőül arról beszélt, hogy az utóbbi időszak feszültségeinek gyökere a gazdasági helyzet romlása, a várt fejlődés elmaradása, ami kihat a társadalmi életre is. Üj szakasznak a kezdetéhez érkeztünk — mondotta —, amely a kormányzat szándéka szerint a hatékony . gazdaság építésének időszaka lesz. A változásoknak ki kell terjedniük a gazdaság, a társadalom és a politika kapcsolati rendszerére is. A miniszterelnök-helyettes ezután részletesen szólt a kibontakozás, az ipari szerkezetátalakítás, feltételrendszerérői. Mint mondta: sok gazdálkodó kifogásolja a nagy pénzügyi elvonást. Ez azonban nem úgy kezdődött, hogy a költségvetés egyre többet vont el a vállalatoktól, hanem úgy, hogy a költségvetésnek mind többet kellett elköltenie, s emiatt kellett sokat elvonnia. Éppen ezért arra kell törekedni, hogy a költségvetés terhei csökkenjenek. Berecz Frigyes szólt a vállalatok piacépítő munkájáról is. Egyebek között elmondta, hogy a konvertibilis import engedélyezésének ma még gyakran bürokratikus lépéseit fokozatosan fel kell számolni, A tanácskozás Kapolyi László zárszavával fejeződött be. A Kaposvári Mezőgazdasági Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalat géposztályának vezetőjétől, Kovács Kálmántól tegnap kapott tájékoztatás szerint az NDK- ban gyártott kombájncsaládból futotta az igények kielégítésére — eddig kilencet adtak el a gazdaságoknak —, sőt azonnali kéréseket is teljesíthetnek az Agroker telepéről. Pótkocsikat — egy- és kéttengelyeseket —, Ze- tor és MTZ traktorokat ugyancsak készletről adhatnak. Magtárt gépek közül már jónéhány magtisztítót értékesítettek, egyes típusokból most is van raktáron. Előrendelés nélkül, szintén raktárról szolgálják ki_a termény továbbító csigákat, s tegnap kaptak értesítést arról', hogy július elején egy nagy teljesítményű típusból is érkezik néhány. Tizenöt, szovjet gyártmányú kazlazót is várnak — kisebb teljesítményű homlokrakodókkal jelenleg is szolgálhatnak. Körbálázókból — ezeket nemcsak a szalmához, hanem a mostani szénabetakarításhoz is használhatják — kielégítették az igényeket. Van elegendő bálázózsineg, a terménytároláshoz, kazlak lefedéséhez megfelelő mennyiségű fólia is. Ami mégis hiányzik a kaposvári Agroker- nél, azt — a kölcsönös segítség és tájékoztatás bevált rendszerét alkalmazva — beszerzik a társvállalatoktól; éppen csütörtökön tárgyaltak Szekszárdon arról, hogy kisegítik egymást hiányzó cikkekkel. Elegendő betakarító gép, késik az érés Aratásra készülnek
