Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-19 / 143. szám

4 Somogyi Néplap 1987. június 19., péntek Rászolgáltak a segítségre I Nyugdíjasok, járadékosok a téesxekben Dehogyis szorulnak segít­ségre, támogatásra — mond­ja a csaknem 34 ezer somo­gyi tsz-nyugdíjas és -jára­dékos többsége, ám aki is­meri valós helyzetüket, tud­ja, hogy sokan inkább rej­tegetik rászorultságukat, semhogy kiterítenék ország­világ előtt: kevés a nyugdí­juk, erővel és egészséggel már nem győzik a háztáji munkákat, tehát igénylik mások törődését. Megyerik­ben az összes nyugdíjasnak 41,5 százaléka a termelőszö­vetkezetekben található, s a férfiak átlagosan 3'353, a nők 2681 forint nyugdíjat kapnak havonta . . . A Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezetek Somogy Me­gyei Szövetségének elnöksé­ge Horváth László elnökleté­vel tegnap megvitatta a tée­szek nyugdíjas és járadékos tagjainak helyzetéről, élet- körülményeiről szóló tájé­koztatót. Ebben is, a felszó­lalásokban is nyomatékosan szerepelt az a megállapítás, amely szerint azon túl, hogy Somogy Üz „elöregedett” megyék élvonalába tartozik, a termelőszövetkezetekben különösen sok az idős, be­teg, rokkant, munkaképte­len, egyedülálló nyugdíjas és járadékos, s állandóan nő a rossz körülmények kö­zött élők, a gondozásra, ápo­lásra szorulók száma. A saját jogon nyugdíjat élve­ző férfiak átlagéletkora pél­dául meghaladja a 68 (!) évet, s havi nyugdíjuk 60 és 84 éves életkor között 3546 forintról 2532 forintra esik vissza, vagyis az egykori alapítók élvezik a legkeve­sebb járulékot. Segít, persze, a család is — ha van, s nem hiányzik belőle a szülő iránti felelős­ség —, a tanács is, ám tud­valevő, hogy a helyi állam- igazgatási szerveknek sok más célra is kell a pénz, a családokat pedig sok helyütt a szélrózsa minden irányá­ba szippantotta az új mun­kahely, a jobb életkörül­mény lehetősége, s a szülői házban magukra maradtak az öregek. Magukra hagyatottságukon, anyagi gondjaikon, teherbíró­képességüktől függően kü­lönféle formában igyekeztek segíteni a termelőszövetkeze­tek. A Teszöv hetvenhárom téeszben mérte föl a nyug­díjas tagok helyzetét, s ezek a közös gazdaságok az évi szociális alapjukból 6,5 mii-, lió forintot fordítottak a nyugdíjasok és járadékosok támogatására. Rendszeres és eseti segélyeket adnak a rászorultságtól függően; tű­zifát, fuvart és más szolgál­tatásokat nyújtanak kedvez­ményes áron. Huszonegy téeszben összesen több mint kétszázan jutnak üzemi ét­kezési lehetőséghez mérsékelt összegért. Gyógyüdültetés- ben, kirándulásban is sokan részesülnek. Harmincegy té- esz járult hozzá összesen 300 ezer forinttal a 39 szociális gondozó béréhez. Nyugdíjas- találkozók erősítik a kapcso­latot a szövetkezeti közös­séggel, sok helyütt szocialista brigádok, KlSZ-alapszerve- zetek segítik az öregeket. A téeszek anyagi hozzájá­rulással biztosítják a taná­csok által működtetett szo­ciális otthonok, az idősek klubjai, az öregek napközi otthonainak fenntartását. Mind többen részesülnek há­zi gondozásban. A nagybajo­mi és a vízvári téesz saját szociális gondozót alkalmaz. A Teszöv 1984-ben létre­hozta a nyugdíjas tagok ér­dekvédelmi bizottságát, s munkája nyomán szerve­zettebbé, hatékonyabbá vált az idős korúakkal való foglalkozás. Tevékenységé­nek egyik fontos eredménye a nyugdíjas téesz-elnökök évenkénti találkozójának megszervezése. A tegnapi el­nökségi ülésen hallottuk: szeretnék elérni, hogy vala­mennyi somogyi termelőszö­vetkezet évente legalább egyszer vezetőségi ülésen ér­tékelje az idős korúak élet- körülményeit, és döntsön ‘ a segítés formáiról. H. F. Tihany sziklakertje Virágba borult a Tihanyi­félsziget természetes szikla­kertje, amelyet barna és szürkészöld színibe vonnak a papírvékony pikkelyes nö­vények: a zuzmók. A hatal­mas száklaszivacs piciny od- vaiban, repedéseiben, a ba­zalttufa kőzet máladékának szegényes táptalaján tenyé­sző növényritkaságok közül elsőként a törpe nőszirom bimbói feslettek ki. A virágdíszbe öltözött nagy természetes sziklakertet ezekben a napokban kettő­zött figyelemmel őrzik. Költségmentesség a bírósági eljárásban A 6/1986. (VI. 26.) IM szá­mú rendelet szabályozza a bírósági eljárás során érvé­nyesülő személyes és tárgyi költségmentességet: milyen esetekben engedélyezik a sze­mélyes költségmentességet, mikor lehet azt utólag kérni, mi a megvonásának rendje. A tárgyi költségmentesség magához az ügyhöz kapcso­lódik. Jogszabály sorolja fel, melyek azok az esetek, ame­lyekben a feleknek jövedel­mi és vagyoni viszonyaira te­kintet nélkül jár a költség­mentesség. Ezek a perek a következők: az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb perek; a szülői felügyelet megszüntetése, vagy visszaállítása iránti per; a gondnokság alá helye­zés és a gondnokság alá he­lyezés megszüntetésére irá­nyuló per; a gyermek elhe­lyezésével és átadásával kap­csolatos per; a törvényen alapuló minden tartással kapcsolatos per; a szövetke­zeti tagsági viszonyból szár­mazó, a munkavégzési köte­lezettséggel összefüggésben keletkezett per; a fegyveres erők, fegyveres testületek, valamint a rendészeti szer­vek és tagjaik között a szol­gálati viszonnyal kapcsolatos kártérítési és megtérítési pe­rek. A tárgyi költségmentesség a vértulajdonság-vizsgálat és a származás megállapításá­hoz szükséges más orvos- szakértői (élettani) vizsgálat költségének előlegezése és megfizetése alól, valamint a törvényen alapuló tartással kapcsolatos perekben a tar­tásra kötelezett jövedelmé­nek megállapításához szük­séges szakértői vizsgálat költségének megfizetése alól nem mentesít. Annak a félnek, aki a sze­mélyes költségmentességet kéri, jövedelmi és vagyoni viszonyait igazolnia kell. A költségmentesség engedélye­zését a fél akár az eljárás megindítása előtt vagy azzal egyidejűleg, illetve az eljá­rást befejező határozat meg­hozataláig bármikor kérheti. Személyes költségmentes­ségben azt a felet kell része­síteni, akinek jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatá­sa) nem haladja meg a mun­kaviszony alapján megállapí­tott öregségi nyugdíj legki­sebb összegét, vagyona pedig — a szokásos ©létszükségleti és berendezési tárgyakon fe­lül — nincs. Minden más esetben a bíróság a fél kö­rülményeinek vizsgálata alapján állapítja meg, hogy méltányosságtól, kivételesen van-e helye a költségmentes­ség engedélyezésének. Költségmentesség hiányá­ban a meg nem fizetett ille­ték és az állam által előle­gezett költség megfizetésére a feleket abban az arányban kötelezi a bíróság, amelyben a perköltség viselésére köte­lesek lennének. A fél a bíróságnak a sze- # mélyes költségmentességre vonatkozó elutasító döntését, valamint a tárgyi költség­mentesség fenn nem állásá­nak megállapítását megfel­lebbezheti. Dr. K. É. Fertőz az amerikai fehér szövőlepke A május átlagosnál hűvö­sebb, csapadékos időjárása az amerikai fehér szövőlepke számára nem kedvezett. A lepkék rajzása viszonylag későn, csak május utolsó napjaiban kezdődött meg. Tojásrakásukat június elején figyeltük meg, majd a be­köszöntött napfényes, felme­legedő időjárás kedvező ha­tására a lárvák kelése is megkezdődött június 10-ét követően. A lepkék egyed- száma és a lerakott tojás­csomók nagysága az elmúlt évihez hasonló, ami azt je­lenti, hogy június másodi < felében ismételten számot­tevő hernyófertőzések kiala­kulása várható. Az elmúlt heti meleg idő­járás kedvez a kártevőknek, a kikelő kis hernyók táplál­kozási vágya fokozott mér­tékben megnőtt. így az ese­dékes védekezés elmulasztá­sa esetén, rövid idő alatt, Növényvédelmi tájékoztató számottevő lombkártételek alakulhatnak ki. Ezúton is felhívjuk a kistermelők, kert­barátok, hobbikertészek fi­gyelmét, hogy kötelező a kártevő elleni védekezés! Rendkívül fontos a her­nyófészkek megjelenésének folyamatos figyelése gyü­mölcs- és haszonfákon, cser­jéken, bokrokon. Ha fertő­zést észlelünk, azonnal véde­kezni kell! Házikertekben a ■károsítás kezdeti szakaszá­ban a hernyók elpusztítása a legegyszerűbben a kis her­nyófészkek levágásável és megsemmisítésével (égetés) oldható meg. Nem szabad megvárni a kártevő elszapo­rodását, ugyanis a hernyók gyors táplálkozásuk folytán számottevő lombkártételt okoznak, ilyenkor a kémiai védekezés már kevésbé ered­ményes. Vegyszeres védekezésre felhasználható a Ditrifon 50 WP 0,2—0,3, az Unitron 40 EC 0,2, a Fiiból E 0,2, a Bi—58 EC 0,1 százalékban (ezek a készítmények a Ba­laton parti sávjában is alkal­mazhatók), a Sinoratox 40 EC 0,1, az Anthio 33 EC, az Uni- fosz 50 EC 0,1, a Decis 2,5 EC 0,00/o, a Chinetrin 25 EC 0,01 százalékos oldatának va­lamelyike. (Ez az utóbbi há­rom szer élelmezésegészség­ügyi várakozási ideje: 5 nap). A permetezések alkalmával fokozottan ügyelni kell a hasznos élő szervezetekre, élő környezetre vonatkozó elő­írások és egyéb óvórendsza­bályok betartására, melyek a növényvédőszer csomagoló­burkolatán is fel vannak tüntetve. z 1 TAHI JÁNOS Ai misé tlitti m T ......1 I» A fiatalok hihetetlenül gyorsan tudnak felejteni. Egy hét múlva a gyermeksereg már nem töprengett Filó jel­lemének mély szakadékain. Elkönyvelték újra annak a kíméletlenül érdes, tüskebo- kor-természetű borongó ta­nárnak, amilyen azelőtt volt. Közülük csak a tapasztaltab­baknak jutott eszébe az a mély sejtés, hogy az emberi rossz tulajdonságok talán nem is mindig eredendő bű­nök, hanem a sors csapásai­tól leszünk gyakran olyan fé­lig kiszabott, gyalulatlan lei­kekké. Bandi és Pityu alig várta, hogy Filóval ennek a vegy- szerszagú órának vége le­gyen. Csengetés után rohan­tak ki az udvarra, az arany­eső bokor hűs levelei alá, ahol nem járt senki. Újra végigolvasták Juliska néni levelét. Bandinak a hergászgondok jutottak az eszébe. — Te, Pityu! Valami baj van .. Ott a kéri halastóban nem lehet harcsa! — Hogyhogy nem? — Mert ahol az emberek pontyot tenyésztenek, oda nem bolondok harcsát telepí­teni. — Miért? Te még azt nem hallottad, hogy a harcsa meg a csuka kergeti a pontyokat, hogy ne lustálkodjanak örökké az iszapban? így jobb ízű lesz a húsuk! — Igazán? — tűnődött Bandi a hallottakon. S még akkor is a halastavak titok­zatos természeti egyensúlyán • töprengett, amikor az udvar­ról, mint valami piros bom­ba, hirtelen bevágódott egy pettyes gumilabda a bokor alá. De nem nyúlt le érte, bár szenvedélyes és ügyes labda­rúgó volt. Bandi gondolatai újra elszálltak Somogykér kies tájaira. Maga előtt látta a bölcsen hallgató erdőket, a dombokra futó akácosokat mézes fehér virággal borítva, a vadvirágos réteket, s lelki szemei előtt szebbnél szebb lepkék szálltak le a piros hu­nyor vagy ökörfarkkóró bu­gáira. A fiú ugyanis nagy boga­rász volt. Nyaranként a be­fogott rovarokkal és lepkék­kel óriási fehérneműs dobo­zokat töltött meg, s amikor a kisebb diákok hadserege Csi­perke utasítására ijedten szétrajzott a környéken, hogy a két hónapi intő szó után végre egy-két nap alatt elké­szítse kötelező rovargyűjte­ményét, nagyon sokan nem a rétre mentek, hanem Kar­dos Barídiék .lakására. S a fiú jó pénzért telerakta do­bozaikat, sőt még a rovarok pontos nevét is némi felárért feldedikálta nekik. Bandi barátunk azonban sokáig nem álmodozhatott a nagyszabású somogykéri lep­keinvázióról, mert bánatosan megszólalt a csengő, amely csodálatos együttérzéssel mindig tudta, hogy mikor kell vidáman megszólalnia, s mikor kell szomorúan ber­regnie, a diákok hangulatá­hoz igazodva. Most Csete Ödön orosz­órája következett. Csete tanár úr egyáltalán nem tartozott a félelmetes tanárok közé, bár egész éle­tében ' az volt egyik legfőbb törekvése, hogy óvja tekin­télyét az iskolai rendet sem­mibe vevő és renitens di­ákok előtt. Az alacsony nö­vésű, folyton szivarozó és az évtizedes kiabálástól mély torokhangot váltó tanár min­dig fenyegetett valakit, foly­ton rendszabályozta a diáko­kat, bár valójában jószívű ember volt, akitől senki sem félt, és nem is vették nagyon komolyan. Egyébként orosz nyelvet és rajzot tanított a 8/b-ben. A nagyobb fiúk szíve nem is annyira a tanár, hanem a leánya láttára szokott meg- dobbani. Csete Katalin a 8/á-ba járt, de amikor meg­jelent az udvaron vagy be­állt társai közé labdázni a használaton kívül helyezett teniszpályán, egyszerre tu­catnyi fiúszempár fogta só­várogva kereszttűzbe, mint ahogy az égen megjelenő va­dászbombázót fogják közre a katonai fényszórók csápjai. Mert Kati feltűnően szép lány volt. A fiúk sorra meg­bámulták rövid kék köpe­nyéből kivillanó rózsaszín lá­bait, amelyen még egy pihe sem volt, valószínűtlenül vé­kony derekát, amely alig volt vastagabb, mint egy közepes szobai váza öblös része, a nyakába és a vállaira lezú­duló aranyhaját. A rózsás, fi­nom arcocskát meg igazán nem lehetett sokáig szem- káprázás nélkül nézni, mint ahogy a napba sem tanácsos beletekinteni. Kati szeme kék volt, az ajka duzzadt eperszem, s amikor mosoly­gott, két ragyogó fogsora ha­lálos irigységet keltett a sza­bálytalan fogú lányokban. Minek ennyi szépséget egy halandóban egybepazarolni? (Folytatjuk.) Közgazda házgazda Közgazdász helyett néhány éve közgazda került a köz- gazdasági egyetemet végzet­tek diplomájába. Nem mint­ha a képzés megváltozott volna. A leendő gazdasági szakemberek ugyanúgy ta­nultak, mint idősebb társa­ik. Luntz Péter az „új gene­rációhoz” tartozik, huszonki­lenc évesen lett a kaposvári Dorottya szálloda igazgatója. Budapesten született, diák­éveit is ott töltötte, s az egye­temen az ipar, a mezőgazda­ság és a kereskedelem közül választhatott. Elképzelései a vendéglátás felé irányították. Az oklevél megszerzése után * a Berlin étterem volt az el­ső munkahelye, de egy pá­lyázattal, a Pannónia Válla­lat igazgatót keresett kapos­vári üzlete élére. — Miért vállaltam el? Sze­retném bizonyítani, hogy amit tanultam, az nem volt haszontalan. — Csak a bizonyítási vágy hozta Somogyba, vagy más is vonzotta az új munkahely­re? — A forgalom csaknem há­romszor akkora volt Buda­pesten, mint a Dorottyában, de nem ért meglepetés. A vendéglátás nem nyolcórás szakma. Az egyik üzlet ab­ban különbözik a másiktól, hogy kétszáz kilométerre van egymástól. A nehézségek ha­sonlóak, s a konyhába min­dig ugyanazon az ajtón le­het ■ bemenni. A Dorottya a Pannónia tulajdona, amely az ország három legnagyobb vendéglátó vállalata közül a ‘középső. Nem mindegy, hogy egy nyűglődő céghez köte­lezi-e el magát az ember, vagy egy dinamikusan fejlő­dő, minden tekintetben ro­konszenves vállalathoz. — Milyenek voltak első benyomásai ? — Csupán a szálloda veze­tése új. Az épület, a beren­dezés állapota viszont lehan­golt. Mállik a vakolat, kilóg­nak a falból a téglák. A gé­pek nagy része elöregedett. Több lenne ebben a házban, csak pénz kellene hozzá. So­káig nem odázható el a fel­újítás. Csak úgy lehet együtt tartani a házat, ha minden munkatársunk a vendégek kedvét keresi. A figyelmes­ség, a hozzáállás sokat szá­mít, ugyanaz az étel is job­ban esik a vendégnek, ha kap hozzá egy-két kedves szót. Jó körülmények híján hozzánk azért jönnek a ven­dégek, mert kedvesek hozzá­juk, s amit kapnak, az kifo­gástalan. — Milyen elképzelései vol­tak, s ezeket hogyan sikerült megvalósítani ? — Az üzlet akkor jő, ha folyamatosan és hibamente­sen szolgálja a vendégeket. Nem szabad, hogy észreve­gyék a rendellenességeket. Raktárát kell rendeznünk, hűtőkamrát építeni, meg sok mást, amit a szórakozni vá­gyók nem látnak. Mindehhez csapatmunkára van szükség, olyan kollégákra, akik szak­mailag és morálisan is meg­állják a helyüket. Az embe­reket viszont nekem kell ösz- szefogmi. Szeretnék minden eddigi­nél jobb gazdasági eredményt elérni. Az épület műszaki Miújítása és a munkatársak szakmai fejlődése fontos lenne, hiszen rajtam kívül csak a főportásnak van fel­sőfokú végzettsége. Hozzáér­tő, szakmailag jól képzett emberekkel könnyebben bol­dogulhatunk. — Megmaradnak-e a régi, jól bevált rendezvények, vagy újak kerülnek a he­lyükbe? — A báli szezont komo­lyan veszi a kaposvári kö­zönség. Vannak visszatérő vendégek, akik az ország más részeiből is eljönnek egy-egy mulatság kedvéért. Badarság lenne a megszokott rendez­vényeket sutba vágni. De ugyanilyen felelőtlenség vol­na, ha nem találnánk ki úja­kat a régiek mellé. F. L. JOGI TANÁCSOK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom