Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-19 / 143. szám

1987. június 19., péntek 73bb információi várnak A TANKÖNYV CSAK ESZKÖZ A kaposvári Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakközépis­kola és Szakmunkásképző In­tézet kommunistáinak fóru­mán, a beszámoló taggyűlé­sen Hajdú Éva párttitkár minden olyan fontos témára kitért, ami az évet jellemez­te. A pártvezetőség például igyekezett előmozdítani az oktatási törvény megismeré­sét, a benne foglaltak meg­valósítását. — A tantestület tagjai jónak értékelték a törvény által biztosított tanári szabadságot a tanórán. Jó, hogy a tan­terv és a tankönyv csak esz­köz az oktatás folyamatában; jó, hogy módszereit minden­ki maga választhatja meg. Ez munkánk alkotó jellegét serkenti, lehetővé teszi, hogy a tananyag mennyiségével és minőségével eredményesen alkalmazkodjunk egy-egy osztályközösség színvonalát' hoz, igényeihez, terhelhető­ségéhez. Lehetővé teszi, hogy az elméleti és a szakmai tan­tárgyak között jobb legyen az összhang, az alapozó tan­tárgyak jobban segítsék a szakmai ismeretek elsajátí­tását. A párttitkár arról is be­szélt, hogy vegyesebb érzel­mekkel fogadták az iskolai önállóság megteremtését. Akik évtizedek óta a pályán vannak, azoknak nehéz az átállás. Szokatlan számukra a nevelőtestület szabadsága, félelőssége a saját ügyek in­tézésében, a munka megszer­vezésében. A tantestület jó pár tagja például továbbra is feLülről várja az irányítást. Ügy érzi, hogy az ő dolga a tanítás, a többi az iskola ve­zetőinek feladata. Mákos Gyula igazgató hozzászólásában elismeréssel szólt a pártszervezet segít­ségéről az oktatási törvény magyarázásában. Sok szó esett arról, milyen segítséget adtak a kommu­nisták a KISZ megújulásá­hoz. A legtevékenyebb, a kö­zösségért tenni akaró elsősö­ket például már december­ben fölvették a KISZ-be, a többséget pedig a forradalmi ifjúsági napok alkalmából. Az új követelményrendszer segített, hogy valóban az ar­ra érdemesek kerüljenek a tagok sorába, őszintén be­számolt a pártvezetőség ar­ról is, hogy a KlSZ-alapszer- vezetek még kevés egyéni ötlettel állnak elő, s érdeklő­dés hiányában továbbra is nehéz mozgósítani az iskolai programokra, klubelöadások- ra. A politikai képzésben se­gítenek a párttag pedagógu­sok, de formai és módszerta­ni változtatásokra szükség lesz. — Nem tettünk le a fel­sőbbévesek meggyőzéséről — hangsúlyozta a párttitkár —, a munkába való bevoná­sukról. Többen most is elis­merésre méltóan tevékeny­kednek, lényeges változást azonban csak az újonnan bekerülők felnövekedésétől lehet várni. A KISZ figyel az új törekvésekre, látható tenniakarása is. Fokozatosan meg kell azonban szabadul­nia a hagyományos módsze­rektől, nagyobb gondot for­dítva a meggyőzés, az akti­vitás, az önállóság növelé­sére. Megerősítette ezt Takács Mária ifjúsági felelős is. — önállóságra kell szok­tatni a gyerekeket. Meg kell őket tanítani mindenre, hi­szen nem tudnak élni a le­hetőségeikkel. Ehhez az egész párttagság segítségére szük­ség van. A példamutatást is fokoznunk kell. Sok mindenről szó volt még a beszámoló taggyűlésen, a tagfelvételtől a pedagógús- KlSZ-szervezet nehézségéig. Az is foglalkoztatja a tago­kat, mikor lesz technikum az intézmény és hogyan lehetne még több érvet kapni az agi­tációhoz és propagandához. Kiss Zoltán, a kaposvári oktatási pártbizottság képvi­seletében egyetértett a be­számolóval. Ugyanazt hatá­rozta meg feladatként, mint a vezetőség: az oktatási tör­vény eredményes végrehaj­tását és a KISZ-munka se­gítését. Lajos Géza AZ ÁGNESLAKI ARBORÉTUMBAN Gyönyörű környezetben mintegy százféle ritka növény talál­ható e kevéssé ismert somogyi területen. Selyemfű, virágzó magnólia és a ritkaságnak számító am­ióta, mind felfedezhető a tiszta levegőn egy kiadós sétával. A tájat hét halastó szabdalja - élőhelyet nyújtva a vízi- állatoknak. Az arborétum hétköznap látogatható, a 61-es fő­úton haladva Iharosberénytöl néhány kilométerre mintegy 1 órás sétával, gyalog közelíthető meg. Somogyi Néplap S Ideológiáról saját használatra Ideológiáról — saját hasz­nálatra címmel kiadványt jelentetett meg a KISZ Köz­ponti Bizottságának Közép­iskolai és Szakmunkástanuló Tanácsa a tizenévesek fel­nőtté válásában fontos sze­repet betöltő KlSZ-vezetők- mek, pedagógusoknak, vala­mint a szülőknek. A tizenéveseknek az osz­tálytermekben és a sport­csarnokokban, otthon és KISZ-táborokban történő ne­velésében segédkező, hiány­pótló kiadványt idegen sza­vak és kifejezések szótára zárja. Tönköl József: Bódoganya Nem a könyvhéten, vala­mivel előbb jelent meg Tön­köl József első verseskötete a Kozmosz gondozásában. Az első kötetes költők valaha huszonévesek voltak, de ma már egyáltalán nem ritka, ha a könyv címlapján meg­jelenő új név tulajdonosa kö­zelebb van a negyvenhez, mint a harminchoz. Az ok ismert: nehéz gazdasági gon­dok terhelik a kiadókat, s a lektorok által jónak, kiadás­ra méltónak tartott kézira­toknak is sokáig kell vára­kozniuk a megjelenésig. Az első kötetekre ez különösen vonatkozik, így aztán gyak­ran előfordul, hogy a kezdő­nek vélt első kötetes szerző „teljes fegyverzetben” áll ol­vasói elé. Végül is az iroda­lom szempontjából az a lé­nyeg, hogy jó művek lássa­nak napvilágot, s ha az új­donság, amelyet kézbe vehe­tünk, igazi irodalom, mellé­kesnek tetszik, hogy írója hány éves, mióta publikál „érett” írásokat. Mert nyil­vánvaló — számos irodalom- történeti példa bizonyítja —, hogy húszon- de tizenéves korban is írhat valaki jó, sőt zseniális verseket, de az is igaz, hogy nem minden hu­szonéves első kötetesből lesz (lett) 37 éves korára költő. Nem tudom, hogy Tönköl József a Bódoganya előtt küldött-e a kiadónak vers- gyűjteményt, s ha igen, azt (azokat) milyen indokkal uta­sították vissza, tény: a Bó­doganya zsengéktől, utánér­zésektől mentes, egységes at- moszférájú verseskötet, mely kiforrott, egyéni hangú, „vér­beli” költőre vall. Ez még ak­kor is így van, ha — több nemzedéktársával együtt — gondjaiban, látomásaiban, képalkotó művészetében erő­teljesen kötődik az „elveszett paradicsomhoz”, az elűnt pa­raszti világhoz (mely a va- rázsos gyerekkoré is), s meg­vallott-idézett mestereihez: Nagy Lászlóhoz és Kormos- Istvánhoz. „Akt itt született / óvatos mint a fóka ' bun­dái istállók tartják számon ’ ismét-szűz öregasszoriyok j kigombolt ingű suhancok lakodalmak, bölcsők, teme­tők,” A falu, a szülőföld „el- búsultsága” forrása szomorú­ságának, helyenként biblikus pátoszának; a föld búsul tő­le elszakadt fia után, a vá­rosba szakadt fiú pedig lel- kiismeretfurdalástól, gyökér- telen magánytól gyötrődve él „csütörtök csűrében, pén­tek pitvarában”. „Recsegve kihűl a pajta / néma kacsák gyémántod állnak ... / mert tudom minden bűnömet ! mert télhó hidege az ágon / fordulhatsz ácsolt kereszten / észre sem veszem, meg se látom.” Még a könyv fülszövege, a bemutatkozó sorok is mint­ha a kötet egyik ciklusához tartoznának. A szerző el­mondja benne, hogy szülőfa­luját, Nyőgért valamikor tö­rök népcsoport lakta; s hogy ő 29 éves kora óta betonte­lepen él. Megtudjuk továbbá, hogy a Tönkölös dűlőt jelent Vasban, ebből a családnév írásai fölött a Joó helyett. Aztán (még mindig a fülszö­vegből) : „Dédszüleimet őszi esők, madársóskák siratják. Anyáim rokkantnyugdíjas, apám huszonnégy órában kétszer költő, hajnalban, ka­kasmise idején, meg nap- szentületkor.” Hadd váltsak most szemé­lyesebb hangra, hiszen Tön­köl (Joó) József újságíróként ugyanazokat a falvakat, dű­lőket, városi utcákat, vendég­lőket járja mostanság (már jó pár éve), mint egykor ma­gam. Amikor a győri szer­kesztőség folyosóján utoljára mentem végig a kijárat felé igazítva-kongatva lépteimet, Joó Jóska talán éppen ak­kor ért a portához. Karco- latait, színes riportjait Joó néven jelzi, de Tönkölként írja, azaz újságíróként sem adja alábbb a költőnél. Kü­lönösen sokat jár a rábaközi, hansági falvakban, szülő­földem tájain, ahol — akár­csak itt, somogyi pátriámban — „vállig érő rozsban annyi nyár vonul / ... és ... / Nem véd semmi, se fájdalom, se szó.” Szapudi András tájoló HÉTVÉGI Június hanmadik hétvé­génk kulturális programja zömében a zene és a képző­művészetek kedvelőinek nyújt színvonalas szórako­zást, illetve kikapcsolódási lehetőségeket. Ma este Kaposváron a me­gyei múzeum díszterme ran­gos hangversenynek ad ott­hont: hét órától a Rednith- zembachi Liederkranz férfi­kórusának és a kisgyaláni tsz férfikarának műsorát lát­hatja a közönség. Vasárnap délután öt órakor a két kó­rus a göllei templomban ad hangversenyt. Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központban hol­nap este fél kilenckor a Glin­de Big Band és popkórus hangversenye várja az ér­deklődőket. Az NSZK-ból ér­kező együttes a Beatles-kor- szaktól korunk popmuzsiká­jáig ad ízelítőt a könnyűzene területéről. Ugyanitt vasár­nap este kilenc órakor az operettkedvelőket várja a Kálmán Imre és Lehár Fe­renc műveiből összeállított gálaműsor. A művelődési központban Kónya Kálmán Balázs Béla-díjas fotóművész tárlata látható, valamint az a kiállítás, amelyet mai ma­gyar ötvösművészek alkotá­saiból válogattak. Marcaliban a Lengyel Jó­zsef Helytörténeti Múzeum képtárában Szikra János és Szikra Zsuzsa festőművészek tárlata látható. Kaposváron a Somogyi Képtárban Pincze- helyi Sándor grafikusművész kiállítása ígér érdekes szín­foltot a hétvége programjá­ban. Ezen a héten nyitották meg a marcali helyőrségi művelődési otthonban Giczy János soproni festőművész tárlatát. Berzencén holnap este fél nyolc órakor kezdődik a már hagyományosan megrende­zett várdombi nyár prog­ramsorozat nyitó gálaműso­ra. Az est során fellépnek a kaproncai művészeti, a so- mogyudvarhelyi hagyomány- őrző csoportok, a helyi népi együttes, a vegyes kórus és a gyermektánccsoport. A ren­dezvény első napját bál zár­ja a szekszárdi Sansz együt­tes közreműködésével. Barcson a Móricz Zsig- mond Műfelődési és Ifjúsági Központban vasárnap este nyolc órától ifjúsági táncest várja a fiatalokat. A prog­ram vendége lesz a Glinde Big Band és popkórus. A barcsi Dráva Múzeumban Törőcsik. Jolán intarziamű­vész kiállítása látható. A művész faintarziái egy sajá­tos vidék — az Alföld — él­ményvilágának, természeti jellegzetességeinek érdekes és egyéni megfogalmazásai. Alkotásai a természetes anyag tulajdonságait tiszte­letben tartva ébresztenek gondolatokat, mesélnek em­ber és természet kapcsolatá­ról. Kaposváron a Kilián1 György Városi Művelődési Központban ezen a hétvégén még megtekinthető a Gyer­mektükör ’87 megyei gyer­mekraj zpályázat munkáiból rendezett kiállítás. Hétfőn délután három órától a ka­posvári Toldi általános isko­la udvarán Lakótömbök-ját- szóterek címmel színes prog­ram várja a diákokat. Szombaton kezdődik Bog- lárlellén a leilei ifjúsági na­pok rendezvénysorozata. Dél­előtt tíz órától a Platán so­ron térzene szórakoztatja a közönséget, egész napos nép- művészeti kirakodóvásár, es­te nyolckor pedig diákszín­ház lesz. Vasárnap tíz órától üdülőhelyi ifjúsági fórummal indul a program, majd sportrendezvényekkel foly­tatódik. A Kék és Vörös ká­polnákban ezen a hétvégén még megtekinthetők azok a XIX. századi francia és bel­ga szobrok, amelyek a Szép- művészeti Múzeum gyűjte­ményéből adnak ízelítőt. A megyeszékhelyre látoga­tó turisták figyelmét szeret­nénk felhívni egy olyan ki­állításra, amely felüdülést je­lenthet a kánikula napjaiban. A Somogy Megyei Múzeum első emeletén látható a Jég világa című kiállítás (ké­pünkön), amelynek anyagát a Természettudományi Mú­zeum gyűjteményéből válo­gatták. KÖNYVESPOLC

Next

/
Oldalképek
Tartalom