Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-13 / 138. szám
1987. június 13., szombat s JELEK ÉS FELKIÁLTÓJELEK Pár centiméteres, gondosan kimunkált kőpiramist tartok a kezemben. Egy üzenetet, egy jelet. A Nílus- parti állam évezredekkel ezelőtti életének egy darabját. E ködarab — úgy tetszik — ma is sugározza alakítójának keze és a keleti égbolton tündöklő nap melegét. Kecskeméti Sándor budapesti — kiállilítóteremnek is beillő — műtermében' találkoztam ezzel a kis „csodával”. Megbújt az alkotó íróasztalán sorakozó szobrok és kerámiák között, amelyek éppúgy őrzik a kartárs művész eddigi életének minden élményét, a természet és a történelem környezetet formáló erőit, mint az egyszerű egyiptomi kézműremek. A fiatal keramikus Kaposváron töltött gyermek - és ifjúévei, az akkora tanítómesterek kitörölhetetlen nyomot hagytak ezekben a munkákban. A Kapós-környéki dombok és a balatoni művésztelep ihlette természeti élmények hatására létrejött alkotások kevésbé ismertek szűikebb hazájában, mint Európa nagyvárosaiban. A Kaposváron és Pécsett rendezett kiállításai ellenére neve és munkássága nem ivódott be úgy a köztudatba, mint a városunkban élő alkotótársaié. — Az 1976—77-es év áttörést jelentett munkásságomban — mondta. — A siklósi szimpozionon ismerkedtem meg Székely Péter rangos francia szobrásszal; szaros emberi és alkotói barátságot kötöttünk. Már ekkor szakítottam a hagyományos értelemben vett tárgy formáló kerámiák készítésével. Ezt 1977-ben a budapesti Helikon Galériában kiállított anyagom is jelezte. Ezek a munkák csak anyagukban hordozták a kerámiát. A kiállított művek zömét rajzok és papírplasztikák alkották. Ezt követően meghívást kaptam az NDK-ba is egy szímpozionra, ahol minden lehetőséget megkaptam gondolataim kézműves formába való kifejtéséire. Az itt készített szobrok alapjaiban hordozzák mai munkáim gondolatiságát. Élményeimet az anyag törvényszerűségeinek kutatásával igyekeztem egyesíteni. A Budapest Galériában 1981-ben mutattam be az itt készített alkotásokat, de ezt megelőzően Berlinben, Drezdában és Tihanyban is kiállították munkáimat. — Ügy hallottam, hogy több nyugat-európai nagyvárosban is sikerré! mutatkozott be. — Igen. Még ugyanabban az évben fölvettek a Genfi Kerámia Akadémia tagjai sarába. Ez rangot jelent, hiszen az akadémia 250 tagja között mindössze 5—6 magyar művész van. A fölvételt .több meghívás és kiállítás követte; Bécsben, Zürichben, Münchenben, Londoniban. Új barátságok szövődtek ezekben az években, ugyanakkor kikerültem a magyar keramikusok köréből. — A kezemben tartom Gottfried Baumann: Keramik Der Welt című, 1981- ben megjelent színes albumát. Ebben már Kecskeméti Sándor alkotása is szerepel. Magyarországon milyen megbízásokat kapott a nemzetközi sikerek után? — Izgalmas intermezzo zajlott le munkásságomban, amikor Rajnai András, a televízió rendezője fölkért a. Mese felnőtteknek című tévéjáték-sorozat látványtervezésére. A maketteket kerámiából készítettem el. Szép feladat volt a hala tan - földvári általános iskola 5x3 méteres reliefjének elkészítése, s ezt a hegyeshalmii határátkelő reliefje követte. Ez utóbbit Kovács Gyula keramikussal közösen egy pályázat elnyerése után hoztuk létre. Ugyanebben az évben. Tatabányán mutatkoztam be és Budapesten az Iparterv kiállítótermében. — D. Fehér Zsuzsa művészettörténész bemutatta önt a tv-galiáriájábain. Ott már határozottan körvonalazódott munkásságának ars poeticája: a természet becsempészése betörnie lakkal körülzárt világunkba. — Ennek a gondolatnak a jegyében formáltam meg Budapesten a gazdagréti iskola előtervének reliefjét. A házgyári elemekből készült, sivár falakat körül- fonja a természetes anyagból létrehozott dombormű, amelyben növények, vízfolyások, csobogók lidézik a környék zöldövezetének hangulatát. Készül még egy négymáteres bazaltszobor, amelyet az iskola előtti téren helyeznek el. — Ez egy aránylag nagyméretű szobor. Ügy tetszik, távol áll eddigi alkotásaitól, monumentális szobrászat — Az utóbbi időben a problematikájával foglalkozom. Ezek figyelemfelkeltő jellegűek, mindegyik egy- egy felkiáltójel. Súlyos, szépen formált aranyérme került elő. — Egy hamburgi kiállítást követően 1986-íban, Egyéni formák, különleges technikák címmel rendeztek nemzetközi kiállítást a kézműves mesterségek művelői számára. Hegesztő- pisztollyal színezett munkáimmal elnyertem a Bajor Állami díjat. Ezt követően Augsiburgban egy átriumban állították fel az első — színeiben és formájában egyaránt különleges — szobromat. A porcelánból készült alkotás arany és kék színű. Az arany a nap egy darabját idézi, statikailag a mykénéi oroszlános kapu emlékét őrzi, magán viseld a föld és a tűz jegyeit. — Ügy tudom, Görögországba készül... — Igen, most indulok harmadszor. 1986 óta járok ki tanítani; egy kreatív -csoport vezetésére kérték fel. — És Kaposvár? — A városi tanács megrendelésére a következő évben állítják fel első nagyméretű szobromat a Béke- Füredi lakótelep tágas zöldterületén. Ide is egy „felkiáltójelet” szántam a teliéi útról a városba érkezők számára. Várnai Ágnes Előtérben az egés Tanácskozott a Vöröskereszt vezetősége A Magyar Vöröskereszt hatodik kongresszusa óta eltelt öt év megyei vezetőségi munkájáról kiadott jelentést tárgyalták tegnap délelőtt a Somogy megyei vezetőség Lenin utcai székházában. A résztvevőket dr. Orbán István, a megyei Vöröskereszt alelnöke köszöntötte és utalt arra, hogy a jelentés nemcsak összegzése az elmúlt évek munkájának, hanem egyúttal a hetedik kongresszus előkészületeinek is fontos dokumentuma. Szólt a magyar és ezen belül a megyei Vöröskereszt humán szolgáltatásainak a társadalmi gondok megoldásában betöltött fontos szerepéről, a több mint negyvenezer embert foglalkoztató szervezet egyre konkrétabbá váló kapcsolatrendszerérői, valamint a klasszikus vöröskeresztes tevékenység és az állami feladatok ösz- szehangolásának jelentőségéről. Hangsúlyozta a megyében folyó családvédelmi, véradási és egészségnevelési program hatékonyságát majd ismertette azokat az új formákat, — tanfolyamok, üdültetés stb. —, amelyek a célok megvalósítását sokszínűén hivatottak szolgálni. Honfi Istvánná, a Somogy megyei vezetőség titkára elmondta, hogy az előterjesztés alapjául a városi és megyei vezetőség, valamint a mellettük működő bizottságok jelentése szolgált. Az egészséges életmóddal kapcsolatos tennivalók, az egészségmegőrző tevékenység bővülése, valamint az egyre fontosabbá váló szociálpolitikai feladatok végrehajtása ritmusváltásra és új munkamódszerek kidolgozására ösztönzi a- Vörös- kereszt megyei vezetőségét. A hozzászólásokból kitűnt, hogy az egyes szakterületeken tevékenykedő aktivisták kritikus szemmel tanulmányozták az előterjesztést és észrevételeikkel további segítséget nyújtottak a küldöttértekezlet előkészítő munkájához. Dr. Szőllösy József, a Kaposvári Mentőszolgálat főorvosa hiányolta például az elsősegélynyújtásban — és egyéb, az egészségügyi fel- világosító tevékenységhez kapcsolódó területeken — használatos szemléltetőeszközök, filmek mennyiségét. Szólt arról is, hogy a különböző sajtótermékekben pl. Horgász, Turista — megjelenő felvilágosító cikkek nélkülözik a szakmai kontrollt, ezért gyakran hamis információkkal szolgálnak, gátolják az amúgy sem könnyű munka hatékonyságát. Az erkölcsi elismerések számát és minőségét kevesellte Szabó János, a Vörös- kereszt városi titkára. Stadler László, a megyei pártbizottság munkatársa arról érdeklődött, hogy miért csökkent 33 ezerről 24 ezerre az önkéntes véradók száma. Dr. Vincze Tibor, a Köjál egészségnevelési osztályának vezetője a módszerek és a * feladatok megváltoztatásának szükségességét hangsúlyozta és ‘ sürgette a további tevékenység alapjául szolgáló elemző munkák elvégzését. Az egészségmegőrzés, a Balaton-parti tisztasági mozgalom jelentőségéről szólt dr. VirágU Zoltán, a Somogy Megyei Köjál igazgatója. — Az egész mozgalmat az értékteremtő munka felé kell orientálni, erősíteni kell a gazdasági hatásokat és ki kell jelölni a Vöröskereszt szereltet a munkaerőátcsoportosítással kapcsolatos változások figyelemmel kísérésében, a segítségnyújtásban — mondta. Az alkoholmérési tilalom szigorítását és a kilenc óra előtti alkoholfogyasztás tilalmának bevezetését sürgette dr. Kálmán Sándor, a boglárlellei mezőgazdasági kombinát aktivistája és dr. Vincze Tiborné a kaposvári megyei tanács művelődési osztályának munkatársa. Lukács László a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége Szervezési- és Ifjúsági Osztályának munkatársa egy központi vi- deoprogram meghonosításának tervét tárta a résztvevők elé és kihangsúlyozta a Vöröskereszt legalapvetőbb emberi jogokat támogató, szolidáris jellegét. Honfi Istvánná és dr. Orbán István válaszolt az észrevételekre, majd a bejelentések elhangzása után a testület egyhangúlag elfogadta a decemberben esedékes küldöttgyűlésre előterjesztett javaslatot. r* RÁDIÓJEGYZET Beszéljünk mellé! Bizonyára szerepe volt a múlt heti pedagógusnapnak is abbgin, hogy Szunyogh Szabolcs csütörtök délutáni, hatvan perces beszélgetése a pedagógusokhoz szólt elsősorban. Az adás központi kérdése: kiszolgáltatottak-e a pedagógusok, s ha igen, hogyan védekezhetnek ez ellen? Az már a műsor kezdetén kiderült, hogy a szervezők méltó keretet igyekeztek biztosítani a témának. Telefonvonal élt az adás végéig; a pedagógusok szakszervezetének osztály- vezetőjét, és a Művelődési Minisztérium főosztályvezető-helyettesét hívták meg a stúdióba egy jogász és egy gyakorló pedagógus kíséretében. Erre abból a meggondolásból is kerülhetett sor, hogy a négy szakember képes lesz kellő mélységű elemzésre, megtudja válaszolni a riportok — vagy a telefonálók — kérdéseit. A jogász, dr. Ferencz Győző és a középiskolai tanárnő Szekeres Ágnes, becsülettel eleget tett feladatának. A minisztérium képviselője azonban a szakszervezet osztály- vezetőjével együtt sportnyelven szólva, elmaradt a várakozástól. Lehet, hogy az idei tanév fárasztotta ki őket. Annyi bizonyos, hogy a műsorvezető többször kénytelen volt „figyelmeztetni” őket; túlságosan általános válaszokat adnak. Ám többszöri kérés után is így sommázták véleményüket: „ ... ismertek bizonyos nehézségek, de vannak új lehetőségek” ..., vagy ilyeneket mondtak: „a körülmények nem rosszabbodtak”. . Végül is a műsor három témát járt körül. A tanár és diák, a tanár és szülők, valamint a tanár és tanár közötti összeütközéseket. Sajnos figyelmen kívül hagyta azt, hogy nem lehet egyszerre beszélni az általános iskola, a középfokú intézmény, és a kollégium gondjairól. Ennek ellenére jóné- hány ütközési pontot világított meg a Tanakodó. Többek között kiderült, hogy nem is annyira • a szülők, hanem az egymás közötti gondok, valamint az irányítás és a pedagógusok ■ kapcsolata hagyja a legtöbb kívánnivalót maga után. Az igazgatóknak akkor is igazuk van, ha nincs igazuk — például a buktatás szabad, nem szabad eldöntendő kérdésében, vagy az adminisztrációs feladatok elvégeztetésében — állapították meg a műsor résztvevői. Érdemes Boldizsár Gábornak, a minisztérium főosztályvezető-helyettesének érvelését is lejegyezni: igaz, hogy a pedagóguskörökben igencsak érvényesül a kontraszelekció, de ez a gond nem választható el a társadalom más területeitől, és ilyen alapon annak bármelyik részét vizsgálhatnánk. És akkor nem lenne elég a három rádióállomás ösz- szes műsorideje ... Balogh P. Ferenc VAN VÍZ ÉS VAN PART Strandidő felhőkkel Siófoki nagystrand, kora délután ... Mintegy ötezer ember hever a gyepen, a Balaton vize 17—18 fokos. Végre nyár, sőt kánikula az őszies, borongós napok után. Május 15-én nyitottak. Pontosabban: a nagystrand, a sóstói és az újhelyi strand nyitotta meg ekkor kapuját, valamint a fürdőigazgatósághoz tartozó két kemping. Június 1-jén pedig a Szent László utcai és a ga- mászai fizetőstrand, valamint a harmadik kemping. — Május 15-re készen álltunk a vendégek fogadására — mondta Stefán János strandigazgató —, igyekezetünk azonban feleslegesnek bizonyult. Az előszezon vendégei fürdőruha helyett nagykabátot voltak kénytelenek viselni. A Balatont vihar korbácsolta, és több helyen feliszaggatta a partszakaszt, a lépcsőket elmozdította a helyéről, a bójákat elsodorta a víz. 93 lépcsőt raktunk le újra, a bóják nagyrészét pótolni kellett. Most ideális a kép. A füvet már kétszer lekaszálták, a fák, bokrok gondozottak, tisztaság, rend mindenütt. Valamennyi üzlet kinyitott, úgy tetszik, itt már a csúcs- idényben sem kell sorba állni, várakozni a pecsenyére, palacsintára, üdítőre. (Az idén hét üzlettel gyarapodott a nagystrand, az újhelyi öttel, a Szent László utcai ugyancsak öt üzlettel. Sóstón a régi bódék helyén jíi üzletsor épül. magánerőből.) A Siófoki Fürdőigazgatósághoz tartozik a városi tanuszoda. több mint hat kilométernyi szabadstrand, egy üdülőház (Igáiban), és egy tanácsi úgynevezett alkotóház Szabadiban, amelyben orvosi rendelő is működik. A parton mintegy fél millió négyzetméternyi füves területet gondoz, és 8330 négyzetméter alapterületű épületet tart fenn — zömmel elöregedett létesítményeket. A nagystrand valamennyi épülete több mint ötven éves — „tűzoltó munkával” toldozzák-folftozzák őket. Még ennél is lehangolóbb a megvénült szennyvízhálózat állapota. — A fizetőstrandokon 1986-ban 6,7 millió forint volt a bevételünk, a kiadásunk viszont 7,8 millió — mondta az igazgató. — Ehhez még hozzájött 2 millió forint költség a szabadstrandokra. A kempingek bevétele 4,8 millió volt, ezekre a kiadás 3 millió forint. A tanuszoda fenntartása elképesztően költséges. Tavaly az egy napi bevétel 616 forint volt, a napi kiadás pedig 6300 forint. Az idén valamivel kevesebb lesz a költség, mert bevezettük a magán úszóoktatást, és az iskolák is fizetnek némi bért. A magánoktatók 80 forintot kapnak egy órára a tanítványoktól, ennek a fele a fürdőigazgatóságé. Persze, a terhek, a kiadások is növekedtek. Az igazgatóság tavalyi bevételének 32 százalékát a kempingek hozták. A táborhelyek kihaltnak látszanak a Siotour kempingjeihez képest. — Sajnos nincs melegvíz a kempingjeinkben, ezért elő- és utószezonban nemigen számíthatunk vendégre. A sóstói strandon — úgy tetszik — az idén sem lesz kényelmesebb, mint tavaly volt. — A tanács elvégeztette a feltöltést a strand bővítése végett. Abban reménykedtünk, hogy az idén már használhatják az üdülők az új területet — mondta Stefán János. — Sajnos az időjárás keresztülhúzta számításunkat. A gépek nem tudtak rámenni a feltöltött részre, ráadásul az építési területet a Balaton felől nem tehet lezárni. Bele kell nyugodnunk, hogy csak jövőre lesz kényelmesebb, szebb fizetőstranduk a sóstói fürdőzőknek. Sz. A.
